Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-09 / 288. szám
WTB. december t. XBUCT-MAGTASORSZA« I élM Baleseti perekben Döntött a Legfelsőbb Bíróság Sikeres a szabolcsi rádióakció Tíz nap alatt 1200 új rádiótulajdonos Baleseti perekben az utóbbi időben több fontot* állás- foglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Egy vidéki özvegy asszony háza aláfalazásához segítségül hívta egyik ismerősét. A munkát egy kőművesmester alkalmazottja irányította. A kőműves előbb az épületet vizsgálgatta, s eközben az egyik fal ledőlt, és maga alá temette a segítségül hívott férfit, A szerencsétlen ember oly súlvos sérüléseket szenvedett, hogy hosszú ideig táppénzállományban volt, majd rokkantsági állományba helyezték. A mesfer, vagy alkalmazóba? Az illető a táppénze, valamint nyugdíja és a korábbi keresete közötti különbözet megfizetéséért pert indított az özvegy és a kőművesmester ellen. A járásbíróság megállapította, hogy az özvegy a házon már korábban is végeztetett olyan munkálatokat, amelyek a fal ledőlé- sét előidézhették, ezért mint az épület tulajdonosa felelős. De a kőművesmester is felelősséggel tartozik segédjéért, mert elmulasztotta azoknak az 'óvintézkedéseknek megtételét, amelyekkel a fal kidőlését megakadályozhatta volna. Helytelenül járt el a sérült is, mert a kőműves vizsgáltának befejezése előtt — teljesen szükségtelenül — a fal mellett tartózkodva, a földet egyengette. Az ő gondatlanságát a bíróság nagyobb mérvűnek találta, ezért az özvegyet és az iparost együttesen csak a kár 20 százalékának viselésére kötelezte. Ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre errjelte. Törvényességi < óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely kimondta: az iparost, az óvintézkedések elmulasztása miatt, súlyosabb felelősség terheli, mint az özvegyet, vagy a sérültet és ennek a kármegosztásban is kifejezésre kell jutnia. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az iparos felelősségét a kár 70, az özvegyét 20 százalékban állapította meg, míg a sárült a fennmaradó 10 százalékot köteles viselni. Az á^aígondozó halálos balesete Súlyos szerencsétlenség történt egy tsz-ben. Egy elszabadult bika fellökte gondozóját, aki elesett, fejét egy beton tartóoszlopba ütötte és olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy néhány perc múlva meghalt. Az özvegy kártérítési pert indított a tsz ellen. A szövetkezet azzal védekezett, hogy a balesetért kizárólag .... elhunyt felelős, mert vigyázatlanul vezette helyére a bikát, és a lánccal nem megfelelően rögzítette a jászolhoz. Az állatgondozó balesetvédelmi oktatásban részesült, tehát tudnia kellett, miképpen kell a bikát megkötni. A járásbíróság a keresetet elutasította, mert úgy vélte, a szövetkezet részéről óvcréndszabály-mu- lasztás nem történt. A megyei bíróság az ítéletet helyben hagyta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A határozat indokolása a következőket mondta ki: — A mezőgazdasági termelőszövetkezet — vétkességére való tekintet nélkül — köteles megtéríteni tagjának, halála esetén hozzátartozójának azt a kárt. amely a tagsági viszonyból eredő munkavégzési kötelezettség teljesítése közben, a tag életének, egészségének, vagy testi épségének megsértésével kapcsolatban keletkezett. Nem felel a szövetkezet, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a tag magatartása okozta. A szóban forgó baleset munkavégzés közben történt. Tehát a tsz-nek kellett volna bizonyítania, hogy azt elháríthatatlan külső ok, vagy kizárólag az elhunyt hibája okozta. A bika egy lánccal volt a jászolhoz kötve, holott az óvó rendszabály két oldalra történő kikötést ír elő. Ezenkívül vele egy istállóban, közel hozzá egy tehén is volt. Ha a bikát az előírásnak megfelelően két lánccal kötik ki, a baleset nem következhetett volna be. Ez a kikötési mód annál is indokoltabb volt, mert a bikát tehénnel egy istállóban tartották, pedig előírás szerint külön istállóban kell tartani. A szövetkezet tehát a felelősség alól nem tudta kimenteni magát, csupán annak vizsgálatáról lehet szó, hogy az elhunyt vétkes magatartásával közrehatott-e a baleset bekövetkezésében és ha igen, milyen mértékben. Ennek tisztázására a járásbíróságnak új eljárást kellett indítania. A gép levágta keze tejét Egy tsz-tag, mint kormányos a silókombájnnál dolgozott. Munka közben a ki- fúvórész eldugult. A kormányos meg akarta szüntetni a hibát, de mielőtt még a vágórész megállt volna, a fedelet bal kezével felnyitotta. Ennek következtében keze a tokba került, és a kés keze fejét levágja. A SZOT a sérültnek nyújtott segély, továbbá a részére megállapított havi járadék összegének visszafizetéséért a tsz ellen fizetési meghagyást bocsátott ki. Ennek hatályon kívül helyezéséért a tsz pert indított. A járásbíróság helyt is adott a keresetnek azzal az indokolással, hogy a balesetét a sérült gondatlansága okozta. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a keresetet elutasította. — A munkáltató köteles a betegségből vagy balesetből származó biztosítási szolgáltatások költségeit a biztosítási szerveknek megtéríteni, ha ő vagy megbízottja, a reá kötelező balesetelhárító és egészségvédő óvó rendszabályt nem foganatosította — hangzik a határozat. A tsz-ekben az általános, valamint a mezőgazda- sági és szakmai óvó rendszabályoknak mindazokat az előírásait alkalmazni kell, amelyek megtartása a tsz-ta- gok és családé arjaik testi épségének, egészségének megóvása érdekében szükségesek. Munkabeosztás, vagy munkakör-változtatás esetén — még a munka megkezdése előtt — minden tagot és családtagot elméleti, valamint gyakorlati balesetelhárítási oktatásban kell részesíteni. Idénymunkák előtt a különösen veszélyes • munkákban, amelyek ! V :é a silózás is tartozik, a résztvevők számára közvetlenül a munka megkezdése előtt külön baleset- elhárítási oktatást a munka megkezdését követő két hét elteltével meg kell ismételni. A szakszervezeti munka- védelmi felügyelő és a szak- szervezetek megyei tanácsa véleménye szerint a tsz a balesetelhárítási előírásokat megszegte, mert a sérültet az óvó rendszabályokra a gépkezelő nem oktatta ki, továbbá a gép kifúvó részének eldugulását a gépkezelőnek kellett volna megszüntetnie Az óvó rendszabály előírja, hogy a dolgozót csak olyan munkával szab A1 foglalkoztatni, amelyre a szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátította. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a szövetkezetben már koráb ban is eltűrték, hogy az eldugulást a beosztott dolgozók szüntették meg. Ezért az a körülmény, hogy a sérült ön tevékenyen kezdett a tisztításhoz és ezzel az üzemi baleset bekövetkezéséhez hozzájárult, a tsz felelősségét nem szünteti meg. Hajdú Endre Feliks Derecki: A látogatás Mindig nagyon büszke vol- t' ni. hogy ilyen rangos barátom van. Bizony, Batoniak vitte a legtöbbre közülünk. Néha összeakadtam vele, ahogy rohant egyik értekezletről a másikra. De mindig megállt, hogy kezet rázzunk és pár pillanatra elbeszélgessünk. — Gyere már be egyszer a hivatalomba, öreg cimbora, hogy végre jól kibeszélget- hessúk magunkat — invitált. — Ugyan, hogy is foglalhatnám le a te értékes idő- i,et? — Ne bolondozz már, számodra mindig akad egy-kél szabad percem. Én azonban nem siettem elfogadni a meghívást. De egy napon, amikor ép^en elmentem a hivatala előtt, úgy döntöttem, hogy benézek. A titkárnő egy karosszékbe ültetett. mondván, hogy az igazgató úr nem ér rá. Sokáig vártam, 9 már éppen e- ikartont .. ■■•ni, de a.kkor a titkárnő betessékelt. — Jaj de örülök, ülj le. foglal) helyet — üdvözölt o barátom. — Most legalábl elbeszélgetünk. Igen, iga — sohajtozoti — azok voltak a szép napok. Bocsáss rr,;- egy pillanatra. . — ugyan ekkor megszólalt a telefon. Röviden elintézte a beszé7 getésl, majd hozzám fordít1J — l/o> ts tartottunk? — Ó. hát a, régi szép napoknál. — Igen, ások voltak csak a szép idők. Ifjúságunk szép napjai, nem igaz? Várjál már egy pillanatra, azonnal jövök. Ekkor már elég sokáig "olt távol. Aztán visszajött, nmét kiment, m-ajd újból ■Issza tért. t— Igen. semmi sincs ami a égi szép napokhoz fogható, mikor még fiatalok voltunk, — mondta isten tudja há- ;nyadszor, aztán megint csak ki kellett mennie a szobából. Várakozás közben elalud tam és nagyon éhesen ébredtem, de szerencsére volt náSzabolcs-íteatmár a rádiózásban fehér foltnak számít, nálunk a legkevesebb a rádióelőfizetőik száma. Ezer lakosra a városban 216 készülék jut. mellyel Bonsod-Aba- új-Zemplént megelőzve a tizenhetedik helyet tartja a megye. A szabolcsi községekben még. kedvezőtlenebb a rádióeilátottság, ezer falusi lakosra 182 készülék esik, s ezzel a megyék között az utolsó helyet foglalja el a Nyírség. Az országban a megyei átlag 220 rádió. Valamivel jobb a tévéellátottság, a szabolcsi városok a kilencedik, a községek a 12. helyen állnak. E fontos tömeghírközlő és szórakoztató, nevelő eszközöltből aránytalanul kevés jut a szabolcsi családoknak. Becslések szerint mintegy 40—50 ezer nyírségi családnak nincs rádiója, amely ma már a legelemibb eszköznek számít, hisz ezer lakosra lényegesen több televízió jut mint rádió. Persze egyik sem helyettesíti a másikat. Ezért is kezdődött november 20-án kedvezményes rádióvásárlási akció Szabolcsban. Mint arról hirt adtunk, akik a kéthónapos akció során vásárolnak rádiókészüléket, ke','v nnényeket kapnak: fél évig nem fizetnek előfizetési, díjat, ezenkívül az ezer forinton aluli készülékeik vásárlására is kiterjesztették a 12 havi OTP részletfizetést Az akció tíz napja alatt 1150 —1200 új rádiötül ajdonossai gyarapodott megyénkben a rádiózofk száma. Többségét, mintegy 800 készüléket OTP- részletre vásárolták meg, a többit készpénzben. Az induláskor 23 fajta rádió között válogathattak az érdeklődők. Közben újabb típusokat rendelt a kereskedelem. Jelenleg 29 féle rádió á.ll a vásárlók rendelkezésére. Az újonnan érkezett négy új típus valamennyi ezer forinton aluli árral került a boltokba. A megye boltjaiban, 14 ezer rádió a készlet, melyek negyven százaléka ezer forinton aluli. Népszerűek a 150—300 forinttal erre az alkalomra árleszállítással a boltokba került rádiókészülékek is, melyekből 525 darabot vittek haza a vásárlók. A szabolcsi rádiós akcióra — mint erről beszámoltunk — Szatalár- néven új készüléket konstruáltak a székes- fehérvári Videoton szakemberei. Ezeket 880 forintért árusítják, s eddig ebből fogyott a legtöbb, 900 darab. U tán rendeléssel elégítik ki a még ilyen készülékre várók igényeit Az érdeklődésre jellemző, hogy sokan vásárolnak rádiót a nagyobb településeken is, ahol viszonylag „sűrűbb” a rádió-„telitettség". A megye- székhelyen vásárolták eddig az 1200-ból hatszáz darabot, majd Ti szavas vári, Kisivarda és Mátészalka következik a legtöbb rádiót vásárló városok. községek sorában.. Egyelőre a leggyengébb az érdeklődés azokon a helyeken: a csengeri, a nyírbátori, a ti- szalöki, — és a volt baktai járásban — ahol még a megyei állagon is jóval alul van az ezer lakosra jutó rádiók száma. A szakemberek a kővetkezőikben vizsgálják meg. hogyan lehetne a fehér foltokon megkedvel tetei a család ma már nélkülözhetetlen szórakoztató és nevelési eszközét, a rádiót. Változatos műszaki kiállí- tásokikal is felhívják az érdeklődők. figyelmét a rádiózás hasznosságára, az önművelésben nélkülözhetetlen szerepére. Jelenleg Fehérgyarmaton láthatja a közönség a Videoton rádiókiállítását, mintegy tíz napig. Ezenkívül még a megyében tizennyolc községben rendeznek rádió- műszaki kiállítást és tanácsadást. A. kereskedelem az igényelt újabb felmérésével és kielégítésével igyekszik növelni a rádi ótulaj domosofc számát, hogy megyénk is felzárkózzon a rádiózásban jobban álló megyékhez. <P> Pénzügyminiszteri rendelet a mezőgazdasági nagyüzemek termelési adójáról LAPSZÉLEN Késik a vonat A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a mezőgazda- sági nagyüzemek- 1971. január elsején életbe lépő termelési adójáról. Az újabb rendelkezés része a mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemszabályozási rendszerének és célja, hogy a nem mezőgazdasági tevékenységet a mezőgazdasági nagyüzemeknél is az ipari, építőipari, szolgáltató és kereskedelmi vállalatokéval és kisipari szövetkezetekével azonos szinten adóztassa. (Egy másik, a forgalmi adóról és árkiegészítésről megjelent rendelet is azonos adókulcsokat tartalmaz a mezőgazdasági tsz-e>k és az állami vállalatok azonos tevékenységére.) Alig tizenöt perces volt a „Félelem nélkül” című doku- mentuimíilm. Néhány epizód, vallomás szülőkről, felelőtlenségről, alkoholról, szere teté őségről. Erről beszéltek a tiszadobi gyermekváros lakói. Ratíkó József bevezető mondatai után megszólaltak a szülői háztól elszakadt, már- már emberré serdült fiatalok, akik a bensőséges otthoniban lám egy szendvics. A titkárnő készített hozzá teát. A következő szunyóluilás után egészen elveszítettem az időérzékemet. Nem tudom meddig ülhettem ott, de a sza- kállam sarjadzásából ítélve jó ideje lehetett már. Aztán felpattant az ajtó, belépett egy férfi, és letelepedett az íróasztal mögött. Ekkor rám esett a pillantása. — Hé, mit keres maga itt? — Batcmíak igazgató úrra várok — Nem ismerek semmiféle Batoniak igazgatót. Itt én vagyok az igazgató. Nehézkesen álltam fel a karosszékből és lassan az - j- tó felé indultam Ahogy áthaladtam a kis előszobán, észevettem hogy már a titkárnő is új. Fordította: Zilahi Judit A termelési adóról szóló rendelet szerint az állami gazdaság, a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet, továbbá a jövedelemszabályozás szempontjából mezőgazdasági ágazatba sorolt szövetkezet, illetve gazdasági társulás termelési adót köteles fizetni - minden olyan árbevétel után, amely ipari termék előállításából, építőipari, szolgáltató és kereskedelmi tevékenységből származik. A termelési adó bevezetésével a korábbi mezőgazdasági nagyüzemi forgalmiad ó~ remdszer megszűnik. megtanultak félelem nélkül élni. Mert nekik nagyon nagy dolog az, ami legtöbb gyermeknek természetes — rettegés, erkölcsi és lelki nyomorúság, szorító félelem nélkül felnőni. A legegyszerűbb érzések, hangulatok, gondolatok kimondásával maguk a fiatalok fogalmazták meg, azok, akikből orvos, mérnök, szakmunkás lesz. De ami ennél még több: ember. A szabolcsi költő, Raikő József első kötetének és szép versénei? ciánét választotta mottónak. a dokumentumfilm címszavának is a fiatal rendező, Veres István. Nem találunk ebben az elsőfilmes alkotásban különösebb rendezői, írói bravúrt, mesterkélt kontrasztokat, könnyeztető megoldásokat. Mégis, nem csupán egy igen fontos társadalmi problémáról szólt a puszta vallomásokon túl a nézőhöz a film. Az emberről beszélt aki felelős azért, hogy eltűnjön a félelem, a szorongás a gyermekarcokról. legyenek azok az otthoni családi fészekben. vagy a társadalom által létesített gyermekotthonokban. Arról szólt az alig negyedórás kisfiún: mennyit kell még tenni ezért — nem csak intézményesen — bent a fejekben. érzelmekben, önmagukban is. (p) Egyszer már teljesítették a Mátészalkáról és Nyírbátorból Nyíregyházára vonattal bejárók kérését. A MÁV ugyanis az árvizes szállítási csúcs idején Máriapócsom is alkalmazott forgalmistát, így a reggeli vonatok itt is találkozhattak. A munkák befejezése után ezt megszüntették. A vonat azóta mindig késik. Még Nyírbátorba pontosam. érkezik, de ott 6 óra 17 perctől 6 óra 34 percig áll, ■ többnyire még tovább is — most már menetrenden kívül — ugyanis a Nyíregyházáról jövő vonatot is itt kell megvárniuk, amelyik ritkám érkezik időben. Azóta a bejáró dolgozók ismét írtak egy panaszos levelet a Debreceni MÁV Igazgatóságnak, kérve, hogy a jól bevált máriapócsi vonat- találkozást — ha késik a nyíregyházi —* tegyék lehetővé. Am válasz a levélre a mai napiig nem érkezett. Pedig a probléma megoldásra vár. Elsősorban a MÁV vezetői részéről. l. m. A posta közleménye Közöljük olvasóinkkal, hogy a nem szabvány méretű levelek postai díjai 197L évi január 1-től kezdődően megváltoznak. Ezekre a fenti időponttól bérmentesítésként 250 g-ig 2 Ft, 250-től 500 g-ig 3 Ft értékű postai bélyegeket kell felragasztani. Postai tájékoztatás szerint a felvétel során szabványmé- retűnek minősítik a postahivatalok azokat a leveleket, amelyeket 114x162 mm méretű borítékban, leragasztott állapotban adnak fel, tartalmuk a borítékokat teljesen kitölti és az így feladott levelek felülete összenyomás esetében is egyenletes és sima marad. (A posta által árusított és a* LC—6 jelű MSZ borítékok szabványméretűnek minősülnek.) A borítékok fenti méreteinél egy cm-nél nem nagyobb eltérés megengedett. A postahivatalok a hiányon díjazások megelőzése érdekében .Tájékoztatóikat függesztettek ki. Ezek a szabványméretű levél mintáját, valamint a szükséges egyéb tudnivalókat is tartalmazzák. Félelem nélkül
