Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-09 / 288. szám
wn. flwwnber I. RW.irr-WAGTAKOKSZJMP S. 4M Lenin és az óra Beruházási rekord „Voltom az idén a Vili. kerületben látogatóban. A pártbizottság üléstermében, ahol beszélgettünk, volt a falcm egy L,enin-portré. Az idő telt-múlt, és én utána mondtam az elvtársaknak: még valami kehi arra a fal- t ra: egy óra.” Kádár János mondta el ezt a kis történetet kongresszusi zárszavában. Teljesebbé tette vele a falra nem függeszthető, csak bennünk élő Lenin-képet, mert az a Szókratész koponyájú és mindent látó szemű, tömzsi, izmos Lenin” talán egyetlen személyes tulajdonával sem bánt oly szűkmarütúan, mint az idejével. Gorkijnak semmi esetre sem lehetett igaza abban, hogy hajlam lett volna benne az aszké- zlsre, Krupszkaja egyik visz. szaemlékezésében így ír: ,Anyámmal együtt egy vámőrnél kibéreltünk két kis szobát. Hamarosan Iljics is megérkezett. Sokat fürdött a tengerben, rengeteget kerékpározott — nagyon szerette a tengert és a tengeri szelet —. Kosztyicinékfcal vidáman csevegett mindenféle semmiségről, élvezettel ette a rákokat, amiket a házigazda fogott nekünk.” Ez azonban nem jelentette azt, hogy a legkisebb elnézést is tanúsította volna önmagával szemben, ha ügy érezte, valami zavarja a munkájában. N. A. Alekszejev jegyezte fel a Londonba érkező Leninről. hogy nem akart a többi isakrás között a kommunában élni, mert „tudta, hogy az Oroszországból és külföldről érkező elvtársak, Jó orosz szokás szerint, örökké rajta csöngőn ének mit sem törődve az idejével, ezért arra kért, hogy lelhető, lég kíméljük meg a túlságosan gyakori látogatásoktól”. A munka az más volt. A munka nem üres fecsegés. A munkára Lenin semmi időt nem sajnált „Hetekig vesződtem azzal, hogy valósággal „kivallattam” egy hozzám ellátogató munkást arról az óriási gyárról — írja —, amelyben dolgozott. Igaz, a leírással (egyetlen gyár leírásával!). ha igen nehezen is, úgy-ahotgy mégiscsak elkészültem, de megtörtént, hogy a munkás a megbeszélések után homlokát törül- getve, mosolyogva mondta: „Könnyebb túlórában dolgozni, mint megfelélni a maga kérdéseire!” 'STem sajnálta Lenin az időt arra, hogy Diderot és d’ Alambort dialógusát a 'materializmus természetéről személyesen lefordítsa; jutott arra is energiája, hogy a francia melllett megtanuljon németül, angoiul, olaszul; egyszer egészen váratlanul tderüSt tei róla, hogy tud csehül és egyebek között felkeltette érdeklődését valami a bolgár nyelv iránt is, mert nagyon sürgetett egy szótárt, amihez valamilyen oknál fogva úgy látszik csak nehezen juthatott hozzá. S ha már a szótárnál tartunk! Szovjet-Oroszország egyik' legnehezebb periódusában, 1921-ben írta a következőket: „Lítkensz elvtárs! Találkozásunkkor elfelejtettem megkérni arra, hogy ellenőrizze, hogy áll a mad orosz nyelv Puskintól Gorkijig) (rövid) szótárának összeállításával foglalkozó tudósbizottság ügye.” A kicsik ereje: a rugalmasság Nyolcvan ember — tízmilliós termelés Nagy k allóban Szabolcs-Szatmár megye legkisebb tanácsi iparvállalata a Nagykállói Vegyesipari Vállalat Az átlaglétszám nem éri el a nyolcvanat sem. Az idei termelési értékük pedig tízmillió forint körül várható. Hogyan boldogul, érvényesülhet-e egy ilyen kis vállalat a gazdaságirányítás új rend jenek első éveiben? EGYELŐRE — SZÜKSÉGMEGOLDAS Nemcsak a legkisebb, a legfiatalahb tanácsi vállalat is a nagykallói. Alig hároméves múltra tekinthet vissza, 1968- ban alapították. Á vállalati vezérkar az igazgatóval, a főkönyvelővel és az adminisztratív részleggel együtt a községi tanács két szobájában húzódik meg. Tőlük alig száz méterre, egy valamikori tűzoltószertár helyén termel a lakatosüzem és az autőhűtö- javító részleg. A többieknek a villanyszerelőknek és a vizes központifűtés-szerelő részlegnek nem keű külön telephely, csak a raktári anyagokat tárolják a központban, ök a megye különböző pontjain, a helyszínen végzik a szereléseket, A kis vállalat szinte mindenben magán viseli a szükségmegoldások képét. A megyei tanácstól kapott kétmillió forintot iparfejlesztésre a vegyesipari vállalat, abból telik a beruházásra. KERESNI AZ ÜZLETET A víz- és fűtésszerelő, va- • lamint a villanyszerelő részleg viszonylag könnyű helyzetben van. Hamar kapnak munkát, hiszen az építőipari, szakipari területen nagy a kereslet Akad persze bosszúsa" is, például a termelőeszköz kereskedelmi vállalatok mo nopolhelyzete miatt. Van amikor néhány forintos apr alkatrész hiánya miatt kési1 a munka befejezése. A lakatosrészleg egyed' darabokat gyárt. Itt má^ ke resni kell az üzletet, megtudni, hogy melyik nagyobb gyárnak van ilyen igénye. A konzervgyárnak, az állami gazdaságnak kásái tettek legutóbb nyílászáró szerkezeteket Az airtóhűtő-javítás pedig a már beállt profilhoz tartozik. A megye minden tájáról jelentkeznek javítanivalóval a közületek, vállalatok termelőszövetkezetek és magánosok. Elégedettek a minőséggel és az ár sem magas. A vállalatot azért is alapították, hogy Nagykállóban segítsen megoldani a munkaerőgondokat. Ennek ellenére nem a legrózsásabb a munkaerő- helyzetük — bár fizetnek any- nyit, mint más, hasonló profilú vállalat. Jól képzett szakmunkásokban van hiány, akik önállóan végzik az egyedi munkákat is. Iparit "műé zéssel próbálnak ezen segíte-; ni, jelenleg 13 tanulójuk van a lakatos-, a víz- és villanyszerelő szakmáikban. BIZTATÓ TERVEK A tanácstól kapott támogatásból nemcsak a lakatosműhelyt építik meg az új telepen. Emellett — még a jövő év elejére — elkészítenék egy modern öltöző-fürdővel és ebédlővel ellátott szociális épületet, valamint irodáira t. Ennek a befejezéséhez kell majd felvenniük hitelt — ha a költségek a tervezettnél magasabbak lesznek. Az új telephely új távlatokat is nyit. Évi hárommillió forintos termelési értékkel átveszik Nyírbátorból, a volt vastömegcikkipari vállalattól a ládapántgyártó részleget. Dózsa Ede-igazgató pedig Budapesten tárgyal, hogy akkumulátor szétszedő üzemrészt is indítsanak. Ezek újabb munkalehetőséget is jelentenek, mégpedig javarészt női munkaerőknek. A megye legkisebb vállalata fölött felügyeleti szervük, a megyei tanács ipari osztá- 1 ya is féltő gonddal bábásko- lik. Szeretnék, ha továbbra is életképes maradna a vegyesipari vállalat, és a kicsiségben rejlő erőt, a rugalmasságot, a ";aci viszonyokhoz való gyors | kaim azkodó képességet használnák ki —ahogy eddi" tették —, hogy tovább fejlődjenek. L. B. Ismeretes Leninről, hogy egy ízben kifejezetten azért utazott Genfiből Londonba, hogy beülhessen kedvenc könyvtárába, a Britisch Múzeumba. Rendkívül fontosnak tartotta, hogy szavait lehetőleg senki se értse félre. A Komintern III. kongresszusának egyik bizottságához írta: „Közölték velem, hogy a bizottságban a magyar — helyesebben, egyes magyar — kommunistáik ellen irányuló szavaim elégedetlenséget keltettek. Ezért sietek írásban közölni önökkel: amikor emigráns voltam (több mint 15 éven át), jómagam is többször „túlságosan baloldali” álláspontot foglaltam el (mint most látom). 1917 augusztusában szintén emigráns voltam és pártunk Központi Bizottságához túlságosan „baloldali” javaslatot nyújtottam be, amelyet szerencsére teljes egészében elutasítottak. Természet«*, hogy az emigránsok gyakran „túlságosan baloldali” álláspontra helyezkednek.” Csak most', ennek a nagy, Lenin-kereső. centenáriumi évnek az idején tárulkozik fel legapróbb részleteiből is, hogy mi mindenre is jutott az idejéből annak, akinek a portréja mellől Kádár János most hiányolta az órát a VIII. kerületi pártbizottságon. Lenin nem azért tudott szűkmarkuan bánni az idejével, mert mindent a forradalomnak rendelt alá. Pontosabban: amikor a forradalomról volt szó, akkor őróla magáról is szó volt. Azt hiszem Lenin neon tartozott a lemondok típusához, azokhoz, akik áldozatot hoznak. Lenin szenvedélyes kielégülést talált mindabban, amit. csinált, s éppen azért, ha valamit nem szeretett, azt nem is próbálta titkolni. Forradalom és tengeri fürdőzés; figyelmeztetés néhány magyar élvtárshoz és egy hatalmas ország szocialista építőm unkájának irányítása; törődés az Iszkra gondjaival, s nem törődés azzal, mit szólnak majd a londoni iszlcrások, hogy nem akar velük lakni; utazás á tengerért és utazás a könyvekért. Ez így, mind együtt nagyon elhihétően, egyedül el- hihetőan hangzik Leninről. Azt azonban már senki sem hinné el róla. hogy akárcsak egyetlen elvesztegetett percet is megbocsátott volna, amit feleslegesen akartak rákényszeríteni értekezlet ürügyén. Nemcsak azért, mert racionális elme volt, hanem mert szerette, amit csinált. Fodor Gábor EgpiEIiáfiEos fejlesztés 1978-Sien megyénk közös gazdaságainál Annak ellenére, hogy ebben az esztendőben súlyos károk érték megyénk közös gazdaságainak egy részét, olyan nagy és jelentős beruházásokat még egyetlen évben sem valósítottak meg, mint 1970-ben. Ez évben Sza- boics-Szaunái- termelőszövetkezeti gazdaságai 1 milliárd forintot fordítottak építkezésekre, gépek vásárlására, ültetvényekre,, öntözés«* munkákra, s egyéb célcsoportos állami beruházásokra. Tizenegy sertéstelep Ennek a nagy összegű beruházásnak az alapját az elmúlt évek gazdasági sikerei, a tsz-ek gazdasági eredményei vetették meg. Erre ösztönözte a tsz-eket a fejlődés, a szükségszerűség is. Építkezésekre, különböző gazdasági épületekre, istállókra, hűtőtárolókra, magtárak építésére 500 milliót fordítottak. Ebből valósul meg megyénkben a 11 szakosított, korszerű sertéstelep, melyből már üzemel a nagyecsedi Rákóczié, a nyíregyházi Ságvárié és a vásárosnaményi tsz-társu- lásé. A további 8 sertéstelepet 1972 végére helyezik üzembe, s így a 11 sertésgyár évente több mint 70 ezer hízott sertést biztosít a népgazdaságnak. Ez megközelítően annyi, mint amennyit 1970-ben a megye valameny- nyi közös gazdasága ad. Nem mellékes az sem, hogy a 11 szakosított sertéstelepből hét a tsz-ek közös társulásaként valósul meg. Nagy gondot fordítottak- az idén a tsz-ek a sertéstenyésztés fejlesztése mellett a szarvasmarha-tenyésztés korszerűsítésére is. Megkezdődött a megyében 25 szakosított tehenészet!! - telep építése, melyből tízet teljesen saját erőből valósítanak meg a közös gazdaságok. Ezek is 1972-ben kezdik meg üzemelésüket. s ez azt jelenti majd, hogy a megye termelőszövetkezeteiben lévő Közös tehénállománynak több mint a féle, 8500 tehén korszerű elhelyezést nyer. Ennek hatása elsősorban a hús- és tejtermelés növekedésében és a gazdaságos termelésben lesz érezhető. A sertés- és a szakosított tehenészeti telepek építésénél figyelembe vették a táj és a termelőszövetkezeti. gazdasági adottságokat. így a tehenészeti telepek elsősorban a jelentős rét- és legelőterületekkel rendelkező Tisza menti és a szatmár-berégi termelőszövetkezetek területein épültek és épülnek, míg a sertéstelepek ott, ahol a kukoricaler- m esetésnek hagyományai vannak. A beruházási döntések után a termelőszövetkezeteknek egyik legfontosabb feladata. hogy a korszerű telepek mellett hasonló korszerű takarmánytermesztést, gondozást és . tenyésztést valósítsanak meg, hogy kitűzött termelési céljaikat elérhessék. Ebben a2 esztendőben megyénk termelőszövetkezetei további 24 hűtőtároló építését kezdték meg. amelyek ösz- szesen 2400 vagon gyümölcs tárolását biztosítják jövő tavasztól, 350 millió gépekre Legnagyobb előrehaladás ez évben a gépi beruházások megvalósításában volt termelőszövetkezeteinknél. 1970- ben a tervezett 209 millió helyett több mint 350 milliót fordítottak gépek vásárlására. Ez évben újább 800 erőgéppel gazdagodtak a közös gazdaságok december elejéig. Ezzel megteremtődött az alapja annak, hogy jobb feltételek között végezhetik a munkát a jövőben. Figyelemre érdemes az is, hogy ezeknek a gépeknek jelentős részét az árvíz sújtotta termelőszövetkezetek kapták i következő esztendők biztonságos termelésének a megalapozásához. E nagy gépi beruházások ellenére az elhasznált gépek pótlása még most sem megoldott a megyében. A meglévő gépek alacsony műszaki színvonala még több közös gazdaságban nehezíti az Időszerű munkák elvégzését. A megye termelőszövetkezetei meliorációs (talajjavítás, vízrendezés, slb.) beruházásokra csaknem 60 millió forintot fordítottak. Ebből 36 milliót éz évben az Ecsedi- láp rendezésére adlak. A meliorációs munkákra fordított beruházások még így is elmaradnak a szükséglettől. Ilyen beruházásokra különösen Szatmáriján, Bereg és a Rétköz térségében a jövőben többet kel] fordítani, mert ez a további termelés növelésének alapvető feltétele. A korszerű gazdálkodás alapja A termelőszövetkezetek egymilliárdos beruházása már azt is mutatja, hogy az idén már jobban érvényesült a vezetésben a korszerű gazdálkodásra való törekvés megvalósításának a szemlélete, s ezekkel a beruházásokkal a szilárdabb szövetkezeti gazdálkodás alapjait vetik meg. (fk.) 0 Uj létesítményeket avattak Pócsjielriben (Tudósítónktól) Kedves ünnepség színhelyé volt az elmúlt napokban a közel két és fél ezres lélekszámú Pócspetri. A megyei tanács vb, a Debreceni Posta- igazgatóság, a megyei tűzrendészet! parancsnokság, a községi tanács, valamint a pócspetri Béke Termelőszövetkezet támogatásával létrehozott postaépület, tűzoltószertár, autóbuszváró, vágóhely és állatorvosi irodahelyiség ünme- i pélyes átadására került sor. Az új létesítmények létrehozásában — lelkes társadalmi munkavállalásaikkal — jelentős segítséget nyújtottak a község önkéntes tűzoltói, a termelőiszövetkezet dolgozói, a község lakói. Rész* vett az ünnepségen a pócspetri születésű Majtényi Ferenc tervezőmérnök is, aki a nemrég átadott orvosi lakás után a most átadott létesítmények tervdokumentációit is társadalmi munkában készítette el. Szabó Gyula Lehet emlékezni: tíz évvel ezelőtt kérték az embert, legyen tag a termelőszövetkezetben. Sokan az üzemeket választották. Ma arra kérik az emberek a tsz-t, hogy tagok lehessenek, de üres hely alig akad. Fordul a világ. ★ Idegen voltam, de folytatta: — Mikor lesz a parasztnak úri élete? Tatán soha. Neki akkor kell felkelni, amikora nap. És akkor hazamenni, amikor már fent van a gön- cölszekér. Nem olyan ez, mint az eszterga, hogy bemegyek nyolckor, aztán bekapcsolom a masinát. Három férfi a munkásvonat fülkéjében, egykorúnk lehetnek, közel az ötvenhez. Amikor beléptem, az ablaknál ülő beszélt nagy hévvel. Majd a társa: — De oda vagy! Te talán megerőltetted magad, amikor a tsz-ben voltál? — Az más. Én hétre jártam, de az a brigád miatt volt. Kitanultak már az emberek. — Igen. Hétre. Délután ötkor meg már Otthon voltál. — Ezt se számítsd. Mert nit csinál a szaki, hp hazamegy a gyárból? Beül a szobába újságot olvasni, vagv lemegy a térre sakkozni. A mi fajtánknak meg ott van a disznó, a jószág, meg a kert. Ki érne rá emellett olvasni? Billen a mérleg Miért nem tart disznót a szaki? — Mert okosabb, mint te. Megveszi pucolva... — Jól is néznénk ki, ha még a disznótól is elesnénk. Amikor még otthon voltam, minden évben megvolt a két- háyom hízó, meg a bika. Hozott egy pár ezer forintot. — Akkor meg miért panaszkodsz? A végén derült ki. Mert hat évvel ezelőtt munkásnak adta a fejét. Most meg nem akarják bevenni otthon a tsz-ben tagnak. ■k Érdektelen séta, csak nézelődöm és hallgatok. A kísérőmet. aki most mindenféle érdekességet összeszed a faluról, Tuzsérról. — Az egyik leggazdagabb falunak tartják — mondja.— Égy biztos. Itt senki sem panaszkodik. Aztán elmondja, hogy egy falubeli családnál, ahol az apa egvszerű tsz-tag, semmiféle címe sincs, a legkisebbík. a harmadik fiú érettségizett Kisváré In az idén nyáron. El is rrvmf az egész család szépen a ballagásra, ahol mindenki jól érezte magát, vidám volt, csak a családfő viselkedett egészen különösen. Izgett-mozgott egész idő alatt, nem lelte a helyét. Majd az ünneplés végén taxit fogadott és hazafuvaroztatta a családot. De az udvarra senkit sem engedett be. — Menjen csak a fiú — mondta. — Máma ő az illetékes. El is indult a fiú nagy csodálkozva. Benyitott a kiskapun és alighanem maga is majd hanyatt esett. Egy vadonatúj motorkerékpár állt az udvaron. — Ez a tied fiam — tette a vállára apja a kezét. — Merthogy te vagy az első ebben a családban, akinek ilyen mai» s iskoláról papírja van. A történethez tartozik, hogy ennek a fiúnak már nagyobb papírja is lesz: öt év múlva agrármérnök. ★ Májusban akartam írni a szép komlódtótfalui házakról és egy történetről, de ezt az akaratot is elvitte a víz. Most, hogy azon a vidéken is állnak a házak és a történet se hagyott nyugodni akkor a tótfalui tanácsé! nőkkel ír, ntünk végig a fő, az egyetlen utcán, ahol szinte valamennyi ház új volt. Elmondta, hogy az egyiket a tsz zetorosa építette, mert megnősült. A másik portán két ház állt. Egyiket az apa magának, a másikat az egyébként nőtlen 19 éves fiának építette. Mindketten tsz- tagok. Egy harmadikhoz értünk, ahol az udvarról nagy bajuszú férfi köszöntötte az elnököt. — Ö ki? — kérdeztem, — Egyéni. Már régen kinőttünk az egyéni korból, arra nem is gondoltam, hát nem értettem. — Úgy hogy saját maga gazdálkodik kicsinyke földjén. — Jól gazdálkodik — mondtam —, mert ez a ház új is, meg szép is. — Jól hát — így az elnök. Mert mi is segítettük. A tsz volt a fuvaros. Még kézzel is eljövögettünk. Meg hát a földjét is. Ha baj volt, segített a tsz. — Ha látja ez az ember, hogy segítség nélkül már nem megy, miért nem lép be? Úgy vettem észre mosolyog. — Mert nem is nagyon hívjuk. Példának. Hogy a gyerekeink lássák, így dolgozott valamikor az egyéni paraszt. És bemutatott az udvarra, hol a férfi akkor fogta be két tehenet a szekérbe. Horváth S. János
