Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-08 / 287. szám
1. oldal KWÉFT WACYARORSZAfl Ww. deeem6er 1 Tudomány • TECHNIKA • Tudomány © TECHNIKA © Tudomány • TECHNIKA © Tudomány t4 TÖBBSÉG MEGMENTHETŐ... Régészeti emlékek és az állatok SzívvMŰtéi — rialslamíálél A megbetegedési és halálozási statisztikákban a szívás a keringési betegségek a legtöbb országban az első helyen állnak. A lakosság nagy százaléka szenved valamilyen szív- vagy érbetegségben, amelyek közül leggyakoribbak a magas vérnyomás, a szívkoszorús-érelmeszesedés és általában az érelmeszesedés, a szívizominfarktus, a szív vele született fejlődési rendellenességei és a különböző szívmegbetegedések — szív- belhártyalob, szívizom- és szívburokgyulladás — következtében az élet során kifejlődő szívhibák. A szív- és keringési betegségek gyógyítása elsősorban a belgyógyászat feladata. A heveny bakteriális fertőzések egy része például az idejében elkezdett antibioktikum kúrával eredményesen gyógyítható. még mielőbb a leggyakoribb szövődmények — a szívbillentyűhibák és a szívizomkárosodások — kifejlődnének. Ugyanakkor a reumás szívizomgyulladást, a magas vérnyomást vagy az érelmeszesedést ma még nem tudjuk meggyógyítani, de gyógyszeres kezeléssel elérhető, hogy a betegek állapotában lényeges javulás következzék be, és rövidebb- hosszabb ideig tünetmentesekké váljanak. A „gyógyító kés“ A szívbetegségek másik- nagy csoportját azok a vele született és szerzett betegségek alkotják, amelyek jóllehet ideig-óráig belgyógyászaidat kezelhetők, de hathatós gyógyulásuk csak a szív meg- operálásával. a rendellenességek és a hibák műtéti korrigálásával következik be. A szívsebészet kezdetének az. tekinthető, amikor a múlt század végén először varrtak össze szíven ejtett sebet. Azóta, de különösen a második világháború óta ugrásszerűen fejlődött a szívsebészet; mind újabb szívbetegségek váltak operálhatóvá és tökéletesedet' a műtéti technika is. A hatvanas évek második felében sor került az évszázad műtétjére is; Barnard professzor szívátültetést hajtott végre emberen. A kezdeti sikereken föl- buzdulva sokan — különösen a nagyközönség — a szívátültetésekben látták a nagy lehetőséget a szívbetegek százezreinek, millióinak meggyógyítására. Ez azonban ma még kudarccal járó, de előbb-utóhb biztonságossá váló műtéti beavatkozás nem alkalmas a szívbetegek nagy tömegeinek gyógyítására, mert hiszen hol van annyi egészséges szív, mint ameny- ny, várományos lenne, _ és ho van annyi szívsebész, akik a rászorulóknak csak a töredékét meg tudnák operálni? Gyógyszer, f/ z . Q vagy mutet f A különböző vele született és szerzett szívbetegségek Hűtőberendezés téthez. szívmű(billentyűhibák, nagyér- és billentyűszűküietek. pitvari és sövényhiányok, nagyérát- helyeződés stb.) gyógyítására a reális és járható út a gyógyszeres kezelés és a műtéti korrigálás. Az operálható szívbetegségek egy részében, például billentyűszűkületek. kisfoké sövényhiányok, stb esetén persze nem feltétlenül van szükség műtétre, hiszen ismeretesek olyan betegek, akik elérték az öregkort anélkül, hogy komolyabb panaszaik lettek volna. A fejlődési rendellenességgel született betegek többségében azonban a szívhiba kijavítása mindenképpen ajánlatos, sőt például a súlyos pitvari és kamrai sövényhiánnyal vagy a nagyerek áthelyeződésével (ez esetben az aorta a bal kamra helyett a jobb kamrából, a tüdőverőér pedig a jobb kamra helyett a bal kamrából ered) született csecsemőket okvetlenül meg kell operálni. Az utóbbi esetekben a meglehetősen nagy műtéti kockázatot is vállalni kell, mert a műtét az egyetlen lehetőség a gyermek életben maradásához! Gyermekek a műtőben A vele született szív hibák operálására általában a 3—6 éves kor a legalkalmasabb. De természetesen, ha a gyógyszerekkel csecsemőkora óta kezelt gyermek állapotában rosszabbodás állna be, a műtétet előbb is el kell végezni. Ugyancsak nagyon korán, még csecsemőkorban vagy újszülöttként kell megoperálni azokat a gyermekeket, akikben''szívfejlődési rendellenességük miatt súlyos keringési elégtelenség vagy tüdőpangás lép fel, mert ezek nemhogy a műtéthez ideális életkort, de legtöbbször még az egyéves kort sem érik meg. Az egyszerű, rutinszerűen végzett szívműtéteknél a halálozási arány alacsony, egy százalék körül van, de az idejében megoperált súlyos szívbetegek halálozása sem haladja meg az 5—10 százalékot. A legtöbb haláleset a nagyon súlyos szívhibák operálására esik; itt viszont enyhítő körülményként kell figyelembe venni, hogy műtét nélkül ezek a csecsemők valamennyien biztosan meghalnának. Az élve született csecsemők 0,6—0,7 százaléka valamilyen szív- és nagyérbetegséggel jön a világra, és műtét nélkül csaknem háromnegyed részük meghal. A megoperált gyermekeknek viszont 60—70 százaléka életben marad, ,és ami a legfontosabb; egészségesen fejlődik. A szívsebészetnek tehát igen jelentős szerepe van a gyermekhalandóság csökkentésében. Dr. Pécsi Tibor A régészieti kutatások során gyakran előfordul, hogy az ásatások színhelyén a régész olyan leletre bukkan, amely az a szóban forgó kul- túrterületen eddig ismeret- 1 len volt és amely földrajzilag távol eső civilizációt dokumentál az utókor számára. A régész ilyen esetekben a leletek elvándorlását rendszerint a néptörzsek tengeri és szárazföldi mozgásával igyekszik bizonyítani. A különböző kultúrák tárgyi bizonyítékainak geográfiai hedyváltozását Robert Heizer, a kaliforniai egyetem antropológusa, legutóbbi tanulmányában nem az ember, hanem nagyon sbk esetben az állatok aktivitásának tulajdonítja. Régóta ismeretes, hogy egyes TENGERI VÁNDORMADARAK magvakat, algákat milyen nagy távolságra képesek el- hű.rcolni magukkal. Heizer rámutat arra is, hogy a vándormadarak nemcsak terményeket^ hanem régészeti és kultúrtörténeti Szempontból érdekes leleteket is sok ezer kilométeres távolságokba visznek el magukkal, természetesen akaratukon kívül. Igen gyakran fordul elő, hogy nyílhegyek, nyílvesszők kontinensről kontinensre vándorolnak. Ezeket megsebzett, de sebesülésüket túlélő madarak viszik el más égtájak felé. Már a XVII. és XVIII. században gyakran találtaik európai utazók bálnák testében szigonyokat, amelyek végül is pusztulásukat okozták. Ezeknek a szigonyoknak vizsgálatával nyomon lehetett követni a bálnák vándorlási útvonalait. Évszázadunkban az Egyesült Államok délnyugati és középső területein számos elhullott vadkacsa és gólya testében csontból készült nyílhegyeket találtak, olyan fajtákat, amelyeket kizárólag az eszkimók használnak. E kulturális dokumentumok meglepő földraj zi elvándorlásánál sem kell az ember mozgására gondolnunk. Bizonyos vándorló eredete a leletet? PREH1SZTORIKUS KOR időszakára vezethető vissza SteUmorban (Németország) rénszarvasok csontvázában nyílhegyeket találtak; essek korát a beható analízisek a magdalén.? korra szárma ztat„Minipumpa“ az autóban Az út menti „schalleros'’ gumiragasztás fölött eljárt az idő, hiszen a defektes abroncs helyett feltett pótkerékkel rendszerint eljut a gépkocsivezető a legközelebbi gumijavítóig, vagy benzin- kútig, ahol légkompresszor is van. Ennek megfelelően ma már az autópumpa is csak kevés kocsi csomagtartójában található meg. Pedig jó hasznát lehetne venni a gumik időnkénti utánfúvása- kor, ha egyébként nem lenne olyan fárasztó a vele való munka. Egyes autógyárak már gondolnak a gépkocsizók ilyen irányú igényeire és kényelmére, ezért kis motoros lég- kompresszort építenek be a nagyobb autók motorházába. A konstruktőrök azt tervezik, hogy a jövőben a közép- kategóriájú kocsik motorkarakterének oldalán egy, a motor által meghajtott teni HAJDÚSÁGI IPARMŰVEK KERES izonnali belépéssel, nagy tvakorlattal rendelkezz t-szter«á!vos, villanyszerelő és elektroműszerész zakmunkásokat. Munkásszállítás és étkezés biztosítva Fizetés a kollektív szerződés ízerint. (1032) Min den ki közlekedése A Szovjetunióban a városi tömegközlekedési eszközök közül, meg az olyan nagyvárosokban is, ahol a villamos és a trolibusz mellett metró is épült, a szállítások volumenét tekintve az autóbusz foglalja el az első helyek egyikét. A lakosság számát tekintve a kis- és középméretű városokban a fő közlekedési eszköz az autóbusz. Az autóbusz nagy szerepet játszik a falvak és városok közötti forgalomban, turisták és kirándulók millióit szolgálja ki és a tömegközlekedés legmanő- verezőképesebb fajtája. A műit év közepén—pl. csupán Ukrajnában li ezer útvonalon közlekedtek autóbuszok, és naponta 11 ■ millió utast szállítottak. Mindezt a fejlett vasúthálózat, a trolibuszok, villamosok, a nagyszámú taxi és személygépkocsi mellett teljesítették. Autóbuszgyártásban a Szovjetunió a világ egyik vezető helyét foglalja el 1069-ben a Szovjetunióban több. mint 46 ezer autóbuszt gyártottak. 1970 első felében 24 ezret. A szovjet autóbuszok komfortosak, kitűnnek jó menettulajdonságaikkal, megbízható szerkezetükkel. Kényelmes utasterük és vezetőfülkéjük van. A szovjet UAZ típusú autóbuszok próbajáraton autóbuszok több alkalommal kaptak nemzetközi díjakat és elismerő okleveleket. A Lvovi Autóbusz Üzem a Szovjetunió egyik legélenjáróbb vállalata e gépek gyártásé ban. Az üzemben nemrég modernizálták a széleskörűen elterjedt „LAZ—695E és a „LAZ—697E” típusú márkákat. Ezeken kívül új turistaautóbuszokat is ki- ■ dolgozták. Uj. tökéletesített Autóbusztípusokon dolgoznak a Szovjetunió többi gépkocsigyártó üzemében is. gelycsonkot képeznek m^jd ki, melyre az autó tartozékaként szolgáló kis légsűrítő bármikor felerősíthető (e megoldást láthatjuk a képen egy kísérleti Pontiac típusra alkalmazva). E „minipumpák” nemcsak az autógumik, hanem a labdák, gumimatracok, gumicsónakok stb. felfújására is szolgálnának, ami lényeges könnyebbséget jelentene az autójukkal kirándulók számára. Három évig a Holdon Három évet töltött egy baktérium a Holdon. Szökött baktérium volt, engedély nélkül költoz t oda. Kijátszotta az űrnajózás ellenőrző szerveinek minden rendszabályát A Surveyor III. rakétával repült fel, megbújt a tv-kamera egy kis poliuretán habdarabjában. Pedig az ellenőrző szervek mindent elkövettek hogy a Holdra kerülő eszközök és műszerek sterilek legyenek, nehogy földi élőlényekkel beszennyezzék a Holdat. A tv-kamerát az Apollo—12 hozta vissza a földre és a vizsgálatoknál derült ki hogy a baktérium nemcsak kiutazott, de túl is élte az utazást és jól szaporodik. Egyébként azok közé a baktériumok közé tartozik, amelyek az ember lég- utaiban is gyakran találhatók és egészséges embert nem betegítenek meg. Érdekes, hogy ez a baktérium túlélte a Holdon való hároméves tartózkodást. Ezt annak köszönheti, hogy a tv-kamerát összeszerelés után vákuumba és hidegbe helyezték, hogy kipróbálják, vajon a világűr körülményei köze t nem következik-e be meghibásodás. Ám a próbák alatt a baktérium befagyott, majd beszáradt. Tudvalevő, hogy a baktériumok az ilyen beszáradást nemcsak túlélik, de beszáradt állapotban igen ellenállóak a külső környezet hatásaival szemben. Feltehetően a holdutazó baktérium is ezért bírta ki azokat a meglehetősen kellemetlen körülményeket, amelyek között » Holdon három éven keresztül tengődnie kellett... jáik. Prehisztorikus karból származó szigonyszerű hegyeit találtak finnországi megkövült fóka csontvázában is. Évekkel ezelőtt az Egyesült Államokban m-ammutcsont- vázakban találtak hegyes fegyvermanadványokat, amelyeket a régészet tudomása szerint más kontinenseken használtak. A történészek ebből azt a következtetést vonták le, hogy az ember már a történelem előtti korban is nagy utakra vándorolt el részben kíváncsiságból, részben bizonyos anyagi szükségleteinek kielégítése céljából. A letet alapján az h vélemény alakult ki, hogy ez a konklúzió nem egészen helytálló, mert nagyobb annak a valószínűsége, hogy egy mamim ut élete folyamán több ezer kilométeres utat tett meg és számos népcsoport tartózkodási helyén vándorolt át. Végtelen útjai során túlélte az amber számos támadását, míg azután égy helyen összeesett és neu» kelt fel többé. Csontváza a benne megakadt eszközökkel együtt sok ezer év után az őstónytamos és a régész szeme elé tárul. Megkezdődik a különböző elméletek felállítása, amelynek során a régész könnyest tévútra kerülhet. t l
