Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-06 / 286. szám

19W. áecemfier ti. wrrrr wrASTAffmtsrxei f. MA GAZDASÁGI IEGYZET J Az idén semmi — jövőre? Most, vagy később ? Egy osztrák cég műanyag vakolatot ajánlott nyíl-egyhá­zi építő vállalatoknak. A műanyag vakolat előnyösnek látszik, bár a cég „csak” 20— 21 évre vállal érte garanciát, tovább nem, de csak azért, mórt nem tudja, hogyan vi­se, kedik még hosszabb idő után az anyag. Ennyi ideje í £ asztottak ■ fel először ti .-.yams műanyag vakolatot Novoszibirszkbeti s a mű­éi \ ag jól állta eddig a zord szí oériai időjárás megpróbál­tatásait. S ha ott kibírt eny- m időt. Közép-Európában is k fogja bírni. •ilönösen akkor látszik e' .uiyösneSc a műanyag va­kolat, ha körülnézünk Nyír­egyházán: mennyi ház vár­ja a tatarozást, s milyen sok millióba kerülnek majd ezek. A fő ok majdnem mindenütt ■— a hulló vakolat. Vlásik előnye a műanyag­ból felragasztott vakolatnak, hogy kitűnően alkalmazható a megyénkben egyre jobban elterjedő francia lakásépítési licenc, az Outi-Nord kiegé­szítéseképpen. (Az ötéves terv végére több ezer Outi-Nord lakás készül Szabolcsban.) Előnyöket soroltunk, — s mégsincs biztosíték arra, hogy a műanyag vakolat el­terjedjen, vagy bármiféle más. nemes vakolat. Ezeknek az a közös tulajdonságuk, hogy drágábbak a hagyomá­nyosnál A műanyag vakola­té például a hagyományos árának a háromszorosa kö­rül van. Ez azt jelentené, hogy drá­gák? Dehogyis, két évtized alatt sokkalta olcsóbbak az örökké tatarozást kívánó mal- teros vakolatnál. Hozzá ké­pest a hagyományos látszik híg levesű olcsó húsnak. A probléma nem is itt van, a nemes vakolatok előnyeit a beruházók is elismerik, s még azt is tudják, hogy né­hány év múlva nem lehet majd munkáskezet kapni a tatarozásokhoz. (Nem mintha ma bővelkednénk ilyen mun­kaerőben.) Törvényszerűnek látszik, hogy a műanyag be­tör az építésbe, s nemcsak a házak frontján, hanem belül is, sok helyen. Ez szükség- szerű. Mégsem hódít oly gyor­san ez a remek anyag, mint ahogyan kellene. Miért? Mert ha ezt rendelik a tervezőnél, akkor többe kerül a ház. Te­hát nem az anyag hiányzik, nem a szállítási határidő túl hosszú, nem a kapacitás ki­csi — hanem a szándék óva­tos. Azt mondják: ma nincs elég pénz rá. örülnek, ha a létesítmény árát „kipasszíroz­zák” valahogy a meglévő ösz- szegeltből, nemhogy még ilyen korszerű, de többe ke­rülő megoldásokra is futná. Ha tatarozni kell a házat, — még soká lesz, három vagy öt év is beletelhet — ráér­nek akkor gondolkodni, hon­nan varázsolják elő a tataro­záshoz szükségeseket. A szemléleten kellene vál­toztatni Mert ma még az, hogy mi lesz húsz év múlva — az már egy másik generá­ció gondja. K. I. Italban rövid a divat kilencedik helyen áll Ilmánk az „alkoholranglistán“ Magyarország isimét előbb­re került az italfogyasztás nemzetközi ranglistáján: a legutóbbi adatok szerint már a kilencedik helyet foglalja él. A szomorú adat nyomán a Magyar Vöröskereszt alko­holizmus elleni országos bi­zottsága átfogó felmérést ké­szített az alkoholfogyasztás növekedését befolyásoló té­nyezőkről, s „feltérképezte” az italozás gazdasági és társadal­mi következményeit is. , Mint a bizottság Illetékesei elmondták; hazánkban az al­koholok fogyasztása az elmúlt két évben 24 százalékkal nö­vekedett. Tavaly már 8,6 liter szeszesital-fogyasztás jutott egy főre, s mindinkább tért hódítanak a tömény italok. Az elmúlt évben az össztermék fogyasztásának mintegy 9 százaléka volt szeszes ital. A vendéglátóiparban 5 év alatt 30 százalékkal nőtt a szesz­fogyasztás, ugyanakkor az ételforgalom csupán 22 száza­lékkal emelkedett. A tapasztalatok szerint a túlzott alkoholfogyasztás okozta népgazdasági kár évente 2,5 milliárd forint. Ezenfelül évről évre körülbe­lül egymilliárd forint kiesést jelentenek az italozók igazo­latlan mulasztásai. A munka- fegyelemben, a munka inten­zitásában okozott károk szám­szerűen nem is mérhetők. (Elgondolkodtató tény, hőgy a horribilis összeg az alkoholt forgalmazók hasznának több, mint a fele.) Az elmúlt évben a köizúti balesetek 17 százalékát okoz­ták a saját és mások testi épségét veszélyeztető italo­zók. A munkahelyeken a ha­lálos balesetek 40 százaléká­nak volt oka e káros szenve­dély. Különösen szomorú a helyzet a mezőgazdaságban, ahol a balesetek 40 százalé­kában játszik szerepeit az al­kohol. Fokozatosam nő az italozás hatása alatt elkövetett bűn- cselekmények aránya: a bűn­esetek csaknem egyharmadá- nak tettesei ittas emberek. Sóstó - szezon itín Minden valamirevaló saám- házi előadásról szokás Icriti- kál írni. Jobb helyeken, külö­nösen ott, ahol színház van, de társulat nincs, az évadot is értékelni szokták. A vé­gén. Így vagyunk mi, nyír­egyháziak, szabolcsiak, vala­hogyan Sóstóval is. Hiszen vége az évadnak. Sóstó üres. Es eszébe jut az embernek a nyár és az, hogy a nyáron sem volt semmi. Azaz mégiscsalt volt valami. Strand, tánc a teraszon, né­hány tudományos találkozó és semmi több. Néháuy szóban Kétségtelen, a régi kétme­dencés, kopár kis strandra ma nem lehet ráismerni. A strandot kiépítették. Igen, pár év alatt egy korszerű, ver- senyméretü medencét, lelá­tót, kabinokat, öltözőt, kiszol­gálóhelyiségeket építettek. Parkosították a környéket. A strand elé tágas parkolóhely került. Csakhogy... a víz nem tisz­ta, túlságosan ritkán cserélik A versanymedencébem, ta­lán mióta megvan, ver senv nem volt. A le­látót (mennyibe kerülhe­tett?) napozónak használják. Holott a költségek negyedé­ből igazit is építhettek volna. A kiszolgálóhelyiségek is sok kívánnivalót hagytak. Nem beszélve a parkírozóról. Mióta megvan, naponta egy­két kocsi állt benne. A töb­biek a fák között, és ki hol tudott, húzódott meg. Néhány szót a szállodáról is. Aki belép az előcsarnokba, alighanem elmegy a kedve a szobafoglalástól. Hogy nemn Persze. Eszi, nem eszi mást item kap. A szállodai szoba kincs manapság. A turistaház ...már inkább, Ebből, literié Több, talán egy sor1™; Környezet, pénz, ötlet Az elmúlt nyárról. Először is volt közönsége Sóstóinak. A strandon. Aztán ott volt a KISZ-tábor. Volt néhány tu­dományos találkozó is. A résztvevőik tanácskoztok or­vosi témáról, vagy néprajz­ról. Közben bizonyára meg­nézték Sóstót isi Es nem vol­tak elragadhatva, Igazságtalan lenne elhall­gatni hogy voltak azért ide­genek is. Itthoniról és kül­földről egyaránt. Egyik ven dég azt mondta elutazásakor „Itt szinte bűin nem csináln valamit.” Mire mondhatta? Későb' kiderült, hogy az illető eg NDK-beli kirándulóhely szál lodájárnak alkalmazottja. Ér az is kiderült, hogy munka­helyén nincs más látványos ság csak egy. mesterséges kis vízesés. És mégis télen-nyá- rom teljes üzemben dolgoz­nak. Ennek viszont titka van. Valaki azt mondta: „Diva­tos helyet akarunk csinálni? Ehhez bizony három dolog kell. Először is jó, szép kör­nyezet. pénz és rengeteg öt­let.” Hát. környezet Sóstón van. A pénz is előkerül. Úgy látszik nil a leggyatrábban ol­csó, kis befektetésű ötletek dolgában állunk. Amin vi­szont lehet segíteni. Mondjuk pályázattal hordjuk össze az ötleteket. Vízi fesztivál és a kisvonat íme az első recept: mivel Sóstón még sohasem volt igazi, könnyű- és tánczenei hangverseny, a következő nyáron talán lehetne. S mi­vel a strandon a nagy lelátó mind ez ideig kihasználatlanul volt, talán a jövő nyáron használhatnánk. Mert a nagy medencére elhelyezhetünk egy úszó dobogót, rá egy ze­nekart, a nézők (lennének?) akár a lelátókon is helyet fog­lalhatnának. Talán még egy kisebbfajta „vízi fesztivált” is megrendezhetnénk. Másik: sok ismert kirándu­lóhely valósággal keresi a ku­riózumokat. Mi eldobjuk őket. Még az a szerencse, hogy amit eldobtunk, legtöbb eset­ben ugyanott meg is találjuk. Igv igazán rendbe hozhatnánk egy pár kivénhedt kisvasúti kocsit. Szerezhetnénk egy ugyancsak nagyapa korabél' gőzmazdonyt és máris készen van a sóstói különvonat. Ide­genvezetéssel és egy sor ki­egészítő ötlettel' talán egye- iülálló, kizárólag Sóstón ta­lálható szenzáció is lehetne. Most csak kettőt. Nem mintha nem lenne több. Per­sze ném ártana végre a für­dőüzem, a vendéglátóipar mellé Sóstón egy ötletgyárat is megnyitni. Talán még haszna is lehetne. (hsj) Nyíregyháza országos példája Gyermek-betegellátás világszinten Nyíregyházán az egészség­ügy legdinamikusabban fej­lődő aga a gyermekbetegek ellátása. A város területén jelenleg 11 körzet működik, igaz, most csupán nyolc or- vossal. A helyzet azonban már az elkövetkező hetekben változik. Munkába áll egy kilencedik gyermekgyógyász, és elfoglalja majd helyét az egész gyermekgyógyászatot irányító főorvos, aki pályá­zat útján kerül Nyíregyhá­zára. A jövő évben az ösz- szes körzet élén önálló or­vos áll majd és így a gyer­mekkörzetek a legkorszerűbb ellátásban részesíthetik 14 éves korig a kicsinyeket. Az eddigi intézkedések eredményeképpen a város­ban egy-egv körzethez jelen­te«* 2150 gyermek tartozik, ami már országosan is jó eredmény. Az az elképzelés, hogy a jövőben ez a szám 1500—1600-ra csökkenjen, egyenesen azt jelenti, hogy Nyíregyházán a körzeti gyer­mekellátás világszínvonalú lesz. Jelenleg egy-egy körzet­ben naponta 19—20 gyerme­ket visznek vizsgálatra, és így egy betegre csaknem 10 percet tud fordítani az or­vos. Ehhez azonban most új intézkedés társul, ami a vizs­gálaton kívül a folyamatos ellenőrzést is lehetővé teszi. A körzetek asszisztensnői ugyanis minden fekvőbeteg gyereket felkeresnek ottho­nukban. ellátják őket. bead­ják a szükséges injekciót, ta­náccsal szolgálnak a szülő­nek. és jeleznek az orvosok­nak. Városunkban tehát meg­valósul az. hogy a gyerme­kek nemcsak egyszeri vizs­gálatban és felülvizsgálatban részesülnek, hanem ' betegsé­gük egész tartama alatt a leggondosabb szakellenőrzést is élvezik'. Bővül a g.varmeksz vrrende- lők hálózata is. A Déli Al­központban a Vécsey utcán megszűnő fűszerboltot ren­delőnek alakítják át és ugyancsak helyet biztosítanak a gyermekszakorvosnak az Északi Alközpontban épülő egészségügyi kombinátban. Arról is szó van, hogy a vá­ros belterüie. .n egv szakor­vosi tanácsadót alakítanak ki. ahol a speciális betegség­ben szenvedő gyermekek ál­landó ellenőrzése és vizsgá­lata is lehetővé válik. A gyermekrendelések rendsze­re a közeli jövőben azzal is tökéletesedik, hogy működé - be helyezik a gyermeknő­gyógyászatot. Ezek az intéz­kedések összességükben avt jelentik, hogy Nyíregyházán hosszú időre kialakul egy olyan magas szintű gyermek- gondozási rendszer, amely mind szervezettségében, mind szakember-ellátottságával or­szágosan is példamutató lesk. (b.) Szolgálíafás vidéken A határozat haszna — Mind több a kisiparos Szabolcsban Még mindig nagy gondot okoz a kisebb települések, községek, de bizonyos esetek­ben a városlakóik szolgáltatá­si igényeinek kielégítése. _ A szolgáltató vállalatok, kisipa­ri szövetkezetek hatásköre nem. terjed ki minden köz­ségre. de egyes szakmákban még a megyeszékhelyen sincs elég. vagy kicsi a ka­pacitás. Éppen ezért há­rul fontos feladat a kisiparosakra, akik jelentős részt vállalnak ebben a mun­kában. Öt hónap — száz engedé'y A múlt évben jelent meg az 1038-as kormányhatározat, ami megkönnyíti, illetve ki­terjeszti a működési engedé­lyek kiadását. Megszünteti az ötezer lélekszámom felüli korlátozást és lehetővé te­szi, hogy nyugdíjasok és má­sodállásban a vállalatoknál dolgozó szakemberek is kap­hassanak iparengedélyt. Ezt a lehetőséget ki is használták az engedélyek kiadásával megbízott tanácsok, és így állandóan növekszik az ipar- engedéllyel rendelkező kis­iparosok száma, javul a szol­gáltass és rövidebbck a ja­vítási határidők. öt hónapja, még 3663 kis­iparos dolgozott Szabolcs- Szatmárban, jelenleg 3762 Legjelentősebb emelkedés az építőipari szakmákban van. Míg július 1-én — a kong­resszusi verseny kezdetén — 1032, addig november végén 1095 építőipari szakmával rendelkező kisiparos dolgo­zott a megyében. Az enge­délyek kiadásánál arra is tekintette] voltak, hogy a legtöbb engedélyt az árvíz­kárt szenvedett területen — Fehérgyarmat. Mátészalka és Vásárosmamény környékén — kérő szakemberek kapták. Vasas van, cipész nincs Állandóan növekszik me­gyénkben a rádió, a televízió, valamint a háztartási gépek száma. Ennek arányában nő a javítási igény, éppen ezért van szükség több, ezek javí­tásával foglalkozó szakem­Május 7-én délelőtt (!) el­lopták a nyírbátori MÉK- kirendeltség irodájában a páncélszekrényből a 20 ezer forintot tartalmazó vaska- zettát — jelentették döbben­ten a járási székhely rendőr­kapitányságának. A döbbentség nem volt egészen alaptalan, hiszen fé­nyes nappal, a fő munkaidő­ben nem szokott előfordulni, hogy a le­zárt — s mindössze 10— 15 percre elhagyott — irodá­ból. a lezárt páncélszekrény­ből elvigyenek ennyi pénzt, még akkor sem, ha a pán­célszekrény lakatjának a kulcsát a szekrény tetejére szokták rejteni. (Ez sem na­gyon gyakori.) A zárakon természetesen a rendőrség semmiféle nyomot sem talált, hiszen nem erő- szri >san nyitották ki azokat, s .szonylag kevés nyommal — újlenyomat, lábnyom, — Járt a bűntett. Jóformán A tárgyalóteremből Betört a felvásárló ezeket is alig lehetett hasz­nálni. Három nap múltán mégis lakat alatt volt a tettes! Nem kellett messzire men­ni érte, mert a kirendeltség felvásárlója, Kicska Antal 42 éves mátészalkai lakos emel­te el a kazettát. Ő is tudott róla — sokakkal együtt, — hogy szabálytalanul ilyen nagy összeget őriznek a pán­célszekrényben a már emlí­tett körülmények között, s ő is tudta, hol tartják a pán­célszekrény kulcsát. Tulaj­ionképpen egyszerű volt elvinnie a kazettát, csak azt ' kellett kifogni, hogy üres legyen az iroda. A kazettát aztán egy fogóval felfeszi tette, s eldobta a Pe­nészlek felé vezető úton. Ké­sőbb megtalálták, de már csak az iratok voltak benne. Az ügy azonban ezzel a lo­pással már nem zárulhatott le. hiszen Kicska felvásárló­ként tevékenykedett akkor már öt hónapja. És bár a fel­vásárlók ritkán szoktak lop­ni, feltehető volt, hogy más pénz is tapad a kezeihez. Er­re mutatott az a körülmény is, hogy Kicska volt már sikkasztás miatt büntetve, igaz, a büntetés hátrányai alól mentesült, s az erkölcsi bizonyítványa múltjának ezt a részét nem mutatta ki. A vizsgálat bebizonyította, hogy Kicska nemcsak a vas- kazettákbgn lévő pénzhez nyúlt hozzá. Alaposan visszaélt a beosz­tásával. és például az értéke­sítésre átvett műtrágyának az árából 30 ezer forinttal nem tudott elszámolni. Ezenkívül fiktív, valótlan vételi jegyeket is állított ki. Specialitása volt a bab és a tojás. E jegyeket úgy állítot­ta ki, mintha egyes terme­lőktől felvásárolt volna babot és tojást, s kifizette volna nekik. A pénzt természetesen zsebre tette. így adott el önmagának kilenc mázsa babot és 4720 tOjást.VAz eladók aláírását saját kezűleg hamisította a fiktív jegyekre. E két sikeres manipuláció­val 46 ezer forint kárt oko­zott. Gyakran pénzzavarban volt, s emiatt kisebb „stikli- ket” is elkövetett. Egy isme­rősétől például több ezer fo­rintot vett át egy Vásárlási megbízássál, — a pénzt azon­ban elkártyázta. Erre egy másiknak vállal­ta. hogy megszerzi „kéz alól” a jogosítványhoz szükséges orvosi bizonyítványt. 500 fo­rintot kert érte. A bizonyít­ványt nem sikerült besze­rezni, — a pénz • azért el­úszott. A nyíregyházi megyei bí­róság Margitics tanácsa az elkövetett bűntettek miatt Kicska Antalt három év és tíz hónap szabadságvesztés­re büntette és négy évre el­tiltotta a közügyektől. Köte­lezte a bíróság Kicskát, hogy az okozott 66 571 forint kárt és kamatait térítse meg. Az ítélet jogerős. • (kun) bérré. Ez látszik a kisiparo­sok létszámán is, hiszen fo­lyamatosan többen dolgoznak a vas- és fémipari, a gép­ipari, kovács-, lakatos-, mű­szerész-, rádió- és té­véjavító szakmákban. to­vábbá az elektroakusztikai gépeik javításán, mint 5 hó­nappal korábban. Ugyanak­kor lényegesen kisebb az ér­deklődés a cipész- és csizma­dia szakmában, noha — kü­lönösen a kisebb községek­ben — igen nagy szükség lenne munkájukra. Nem minden községben jelentkeznek a szakemberek működési engedély De, hogy ezekben a k „gek be a is legyen legalább a legszük­ségesebb szolgáltatás, lehető­séget biztosítottak arra, hogy a szomszédos községekből átjárók is kaphatnak iparen­gedélyt. Még fejlettebb tor­mája ennek a „hozom-vi- szem” szolgálat, ami különö­sen előnyös a tanyáit és bokrok lakóinak, akikei la­kóhelyükön keresnek fel, el­viszik a megrongálódott gé­pet és kijavítva szállítják vissza. A kisiparosok számának növelése mellett fontos fel­adat a szakmai színvonal emelése is. Ezért ki terjesz­tették azon szakmáknak a számát, amelyből mestervizs­gát lehet tenni. Két évvel ez­előtt még csak az asztalos­szakmában volt erre lehető­ség, jelenleg villanyszerelők, szobafestők és fodrászok is tehetnek mestervizsgát. A legközelebbi mestervizsga ép­pen decemberben lesz. amire még jelentkezhetnek a kis­iparosok. Ha csak évek múlva is. de a létszám bővítését jelenti a szakemberképzés. Az idei tanévben 242 tanulót iskoláz­tak be, de még legalább száz kisiparos jelentkezett ta_ nulóoktatásra, akiknek nerrt jutott tanuló Az 1971—72-es tanévre 279 a tervezett lét­szám és örvendetes, hogy a legmagasabb itt is az építő­ipari szakmára ielentkezrk száma. Kőművesszakmát hetvenen. ács-állványozó szakmát negyvenhetein, aszta­lost huszonegyen. Villany- szerelőt huszonketten és fes­tő szakmát huszonnégy e* akarnak szerezni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom