Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-05 / 285. szám
\tm deéemSet S KÜLÍT M AO Y AftORSZ AG I. otM Kockázat a népművelésben Tjehet-e kockázatról beszélni a műveltség terjesztésében? Egy-egy újszerű gazdasági „húzásnál” nem lehet tudni megtérül-e a befektetett anyagi és más energia, ott inkább szó lehet a kockázatról. De a népművelő más... Napjainkban mégis tanú vagyunk, hogyan próbálnak .. régi gyakorlatból, a jót meg tartva, de merőben új utakat is keresve előbbre leppi a közművelődésben élenjárók. Nem jár-e mindez kockázattal is? Értesüléseink szerint Kisvárdán. Vásárosnamény - ban — de valószínű más helyeken iá — bekalkulálják a ráfizetést egy-egy nevelési szempontból lényeges rendem, vénysorozatná! Ezzel megvetik az alapját olyan új művelődési ágaknak, műfajoknak, amelyekkel eddig nem tudtak az ötről a hatra jutni. Említhetnénk a már-már országos hírű nyírbátori zenei napokat is. amelyek rendkívül pen/.igényesek, de a megye egy nagy részén megkedvehetik a komoly zenét, me- 1 vekhez más művészeti események is kapcsolódnak, sokoldalú élményt és ismeretszerzést nyújtva a résztvevőknek. Volt anyagi kockázata — énnek a ma már hagyományokra vLsszatekintő, egyben a folytatásra is kötelező, egyre magasabb színvonalú zenei eseménynek. De ugyanezt vállalták a már ismert nagykálíöi szövetkezeti kulturális társulás résrtvevői is. De a megye más községeiben is varrnak kezdeti, olykor csak a fél útig eljutó lépéseik. hogy kimozduljanak az évek óta tartó holtpontról. Aranyosa pátiban. a 2800— 2900 lakosú községben egy éve a két ktsz és a községi tanács függetlenített népművelőt alkalmaz, ügy gondolták. náluk ezzel célszerű elindulni. elkezdeni a munkát. „Nem azzal a szándékkal, hogy egy ember nyakába akasszunk mindent. De legyen egy ember, akinek egyetlen gondja, hogy szervezze. irányítsa a községben a művelődési munkát” — jellemezte a helyzetet a községi pártszervezet titkára, Balogh György, aki az iskola igazgatója. Azt is megjegyezte: az egyéves mérleg nem a legkedvezőbb, többet várnak a függetlenített népművelőtől. de az is hozzátartozik az igazsághoz, sürgősen javítani kellene a tárgyi feltételeket is. Az új utak keresésében nincs egységes, kialakult recept, de közös vonás, hogy valamennyi „vállalkozó” szembenéz a várható félmegoldásokkal. esetleg a sikertelenséggel is. Mégis vállalják íz. áttörést, mert a művelődéspolitika irányítói lassan nemcsak serkentői, mindjobban állandó gazdái is a köz- nűvelődésnek. Igv van ez a ’agytanyás nagykállói járásban is. ahol a járási pártbizottság és a járási tanács ve. zetői voltak az újszerű társulás kezdeményezői. szorgalmazói. De megvolt a termékeny talaj is. a társadalmi összefogás. a kockázat szélesebb kollektívát érint, kevesebb a rizikó. Az újszerű közművelődési próbálkozásokat természetesen nem a kockázat pesszimizmusa. hanem ellenkelől; g. az optimizmus jellemzi. itt kell azonban említeni, hogy a jó szándékon túl egyes esetekben hiányos a józan mérlegelés. Néhol egy-egy újszerű — vagy annak vélt. — lépéstől várják, hogy egy csapásra megoldódjék a nép művelés nagyon is sokrétű és bonyolult feladata. így van ez, ahol vagy csak az anyagi alapokat vetik meg, vagy csak a függetlenített népmű- velőről gondoskodnak — aki ráadásul nem is szakembere a területnek —, vagy létrehoznak egy klubot, szakkört, s egyedül ezektől várnak csodákat. Nem a heoehuxv gyasag, inkább a járatlanság teszi ezt, s annak a hiánya, hogy a községeikben kevés a népművelési feladatokat komplex módon látó ember. Erről beszéltek — egyebek között — az egyik tévé- dokumentum-riportban a vajai értelmiségiek. Ahol az értelmiség nem elszigetelten él egymástól — & a községtől —, ott a közművelődés is egészséges pezsgésnek indulhat. Ám ezt nem lehet „felülről” ráerőszakolni egyetlen településre sem. az értelmiségi dolgozók közéleti érdeklődése. patriotizmusa, tenni- akarása eredményezheti a korszerűbb, kockázatokra is képes, folyton újrakezdő művelődési munkát. S ma már egyre inkább az kockáztat, aki nem keresi az újat. Kockáztatja a kongresszuson is megfogalmazott hármas nevelési program megvalósítását: a közművelődés szolgálja jobban az egyéniség kibontakoztatását, a szocielista demokratizmust és a termelési kultúra növelését. P. G A „Nyírség“ márka Kartonflanellruhák, orkánok ezrei Már régen kinőtte „kis”- Ipari szövetkezeti jellegét Nyíregyházán a Nyírségi Ruházati Ktsz. Ez az ötszáz f foglalkoztató üzem márkájával ellátott, rangot jelző öltözeteket szállított számtalan külföldi országnak. Elmúlt évi termelésének 80 százalékát exporti-a küldte. Az idei esztendő több szempontból is fordulatot jelentett a szövetkezeti „ruhagyár” életében Amikor tavasszal olyan sok szó esett az, olcsó ruházati cikkek hiányáról, egyetlen tételben 40 ezer olcsó kartonruhát készített, most ősszel pedig 30 ezer szintén olcsó de tetszetős flanellruhát a hazai láv 'knak és asszonyoknak ezenkívül 60 ezer darab o '/ánkafcatot öt megye vásárlóinak illetve nagykeres /állalatainak. A következő év újabb fordulatot hoz Saját erőből, hí télből és a megyei tanács segítségéve 3 millió forint értékű korszerű gépparkot vásárolnak Az új gépekkel teljesen modernizálják termeié süket. A korszerűsítés könnyebt munkát jelen* a dolgozóknak és 15—20 százalékos termelésnövekedést a szövetkezetnek, a/cnos létszámmal, te hát tisztán a termelékeny séá növekedéséből. A Jövő évi megrendelései’ Igen jól alakulnak. A miskol ci debreceni nvíregvházi és szombathelyi nagykereskedelmi vállalatok már megrendeltek 60 ezer orkánka- bátot. a gyártás műszaki előkészítése már meg is k kijött és az új esztendő gso munkanapjától ez lesz a fő tennivaló meg a nemrég kapott megbízás teljesítése; egy igen jövedelmező bérmunkafeladat sok ezer női blúzra és orkánkabát elkészítésére, tőkés piacra, főként Nyugat Németországba. GNZ. Nyíregyházán, az almatárolóban működő francia gyártmányú gépsor nemcsak tisztítja, osztályozza az almát, de a dobozol; lezárását is elvégzi. Hammel József felv. ísz-nőbizoítságok vezetőinek tanácskozása Pénteken az ófehértói Bú- akalász Tta-meiöszövetkecetben hívta össze Szabol cs- Szatmár egyetlen termelőszövetkezeti elnöknője — egyben a TESZÖV nőbizottságánafc elnöke — a szövetség területén működő 45 tor"nolő- .é vetkezeti nőbizottság vezetőit. Tavasz.i megalakulása óta ez volt a második ilyen jelentősebb összejövetele enne; a testületnek. Rövid megnyitó után Szviridov ívűmmé az MSZMP Központi Bizottsága 1970. február 18—19-i határozata végrehajtásának eddigi tapasztalatairól és a további tennivalókról tartott tájékoztatót. Elmondotta, többek között, hogy a nők érdekvédelméért a termelőszövetkezetekben még nagyon sokat kéül tenni, hiszen az állami gazdaságokban már 48 órás a nők munkahete is, a termelőszövetkezetekben viszont legtöbbször napi 16 órát dolgoznak a nők. A megye termelőszövetkezetei betakarítási munkáinak közel 80 százalékát nők végeztéje el és ez így van mindig. Ugyanakkor a betakarítás gépesítése halad a leglassabban és ez nem véletlen. Hazáink termelőszövetkezeti parasztságában a nők még mindig nem foglalták el az őket megillető közéleti szerepüket. A termelőszövetkezeti tagság 40 százaléka nő, de ha a közös munkában részt vevő női családtagokat is számítjuk, akkor bátran állítható, hogy a tsz-ekbem több nő dolgozik, mint férfi. Ezzel szemben az egész országban, kétezer-hat- száz termelőszövetkezet közül csak nyolcnak az elnöke nő és a további 3600 férfi között is csupán 23 nő kapott vezető beosztást a közös gazdaságokban. Szabolcsban ez a szám még rosszabb: egy elnöknő, ás három-négy további vezető szakember, agronómus és főkönyvelő. A helyzeten mindenképp« ,'áltoztatni kell. Mindenek előtt valamennyi termelőszö vetkezetheti meg kell alakíta ni a nőbizottságokat (a sző vétség területén 70 tsz és 19 szakszövetkezet van, de csalt 45-ban működik nőbizottság). A ndbiaottságok etoöke lehetőség szerint legyen tagja a termelőszövetkezet; vezetői bizottságának is. de iia nem így van, el kell érni, hogy a vezető hízót .s ig minden ülésére meghívják és a véleményét kikérjék ott. Köztiszteletben álló, szorgalmas nő legvan a vezető, aki tekintélyénél fogva él tudja érni, hogy a falusi asszonyok hozzá forduljanak problémáikkal és segítőtársuknak, vezetőjüknek, tanácsadójuknak tekintsék. A nőbizottságnak rengeteg feladata van, a nővédelem, a gyermekvédelem terén, az ifjúságnak, a jó családi életre való felkészítésénél. Kezdeményező szerepük van annak elérésében, hogy a háztájiban végzett munkát beszámítsák a kötelező munkanapok közé, mert ez még kevés helyein van így, pedig nők végzik zömmel. Következetesen küzdeniük kell azért, hogy a nők számára egészségtelen munkahelyet ne adjanak. Kezdeményező szerepük van abban, hogy a termelőszövetkezet anyagi erejéhez képest vegyen részt a gyermekintézmények, bölcsődéle, óvodák, napközik felépítésében. Az egyenlő munkáért — egyenlő bért elvét pedig meg kell kezdeni érvényesíteni, fokozottan kell törekedni a nők szakképzettségének növelésére. A nőbízottsáigotera vár a falu dolgozóinak tisztálkodási lehetőségének fokozottabb biztosítása, illetve ennek kezdemém-ezése. Érvényesíteni kell javaslataikat abban is, hogy a második műszakot megkönnyítő szolgáltatások falun is gyorsan terjedjenek. Fő termékük; Az ehető napfény hústermelés forradalmát éljük Szabolcsban Manapság egy valamire való malac úgy serdül hízóit disznóvá, hogy sosem lát napvilágot. Egy kis csibe nyugodtan felnőhet anélkül, hogy egyszer is kapirgálna az udvar végében. A hentes boltjának kampóján nem eg> olyan marha húsa lóg. amely so.se látott legelőt, csak kórházi tisztaságú istállót és korszerű gépet. Az állattartás modernizálódott, a disznói. a hízott nj-artot és a csirkét gyárak állítják elő. Ez a körülmény sok minden megváltozását kívánta meg. A húsgyárhoz korszerű épü lelek, új fa.ita gépek, kiválóan képzett állattenyésztőik kellenek és — ez talán a döntő: speciális takarmány. Tíz ér — a rekordok jegyében A gabönafelvátórló 10 év vei ezelőtt kezdte el a koncentrált takarmányok előállítását. Több régi malom alakult át keverőüzemmé. de épülték az újak, amelyek a jövő biztos ismeretében hi- permodemek. Egy évtizeddel ezelőtt országosain alig 28 ezer vagon keverék takarmány-igény jelentkezett. 1970-ben viszont 180 ezer vagonra nőtt. ez a szám. Még szembetűnőbb a változás akkor, ha Szabolcs-Szatmárt nézzük. Itt a tíz év előtti 500 vagonos igény az idén 13 ezerre nőtt és a felmérések szerint a következő évben eléri a 18 ezer vagont. A mennyiségi követelményekké]. együtt a keverékek minősége, változatossága iránt is növekvő követelmények jelentkeztek. Ennek az lett az eredménye, hogy míg 1960-ban egy kiló hús előállításához 4 kilő takarmány- keverék kellett, 1970-ben már 2 és fél is elég volt például a baromfiak esetében. A sertéseknél a hagyományos 6 kiló takarmány helyett ma már 3 és fél is elég. Mindez azt mutatja, hogy az abszolút mennyiségi növekedés nem is fejezi ki tulajdonképpen, milyen mértékben terjedt el a ma már közkedvelt takarmánytáp. Az állattartók — nagyüzemek és háztájiak — megtanulták, hogy a kiváló táp mindent tartalmaz, amire az állatnak szüksége van. Amit megeszik, az tartalmazza a sose látott napfényt, az összes szükséges vitamint, fehérjét, azt, amit korábban a rét, a legelő, az udvar, a szabad levegő adott Programozott recept A közelmúltban lezajlott országos gabonakonferencia megállapítása szerint az ország takarmánykeverő üzemei közül a legjobb minőségű tápot a nyíregyházi állítja elő. Itt 30 féle különböző táp készül, állatok, korcsoportok szerint. 15 féle alapanyagot kever egy okos gép, amelyet egy jól képzett ember kezek A takarmánykeverő automata programvezérlésű berendezés, amely számjelkulcs szerint adagol. Korábban kísérleteztek azzal, hogy fotócella» megoldás szabályozza az alapanyag-;:-tagolási. Kiderült azonban, lv.gy a fotócella a porra is reagál. A nyíregyháziak a hódmezővásárhelyi mérleggyár iákkal együtt erre olyan — ma már KGST szinten ajánlott — megoldást dolgoztok ki, amelynek a tévedési képessége szinte a nullával egyesítő. Az a utoma tá ba beprográ- rnózzak a rocept para.mété- reit, és a kapott takarmányt azonnal laboratóriumban vizsgálják. Így a felhasználó gazdaságok garantált minőséget kapnak. Hasonló műgond jellemzi a termelést » megye másik hat keverőüzemében. amelyek mellett fokozatosan épül ki a laboratóriumi hálózat, szakemberek sokasága áll munkába. A receptek tudományos kidolgozása. azok pontos követese a gyártás során olyan kézzel fogható eredményeket hozott, amelyekkel már senki nem vitatkozik. Mert akinek a sertése korábbam 1?—13 hónapig kerekedett az ólban es ma 6, hat és fél hónap alatt eléri a mázsát, vagv az, akinek a csirkéje már 8 hetes korára eléri az egy kilót, az híve marad a tápnak. Nem véletlen, hogy a meggyőző eredmények hatásara ma már 5000 vágonnyi tápot a háztáji részére vásárolnak, s az igényeknek megfelelően már az üzletekben kisebb kiszerelésben is vehető a „csodatáp.” ,4 tudomány garanciája A megyei gabona felvásárló és feldolgozó vállalat az országos húsprogram ismeretében most azon dolgozik, hogy annak megyei feladataiba» tökéletesen alkalmazkodjék. Ezt szolgálja a keverékgyár- tas általános korszerűsítése, a vásárosnaményi üzem rekonstrukciója, az ellenőrző hálózat kiépítése. Szakembereket képeznek ki, akik a gazdaságokban a helyszínen ellenőrzik, hogy készítményeiket valóban a normáknak és a tudományos követelményeknek megfelelően hasznáiják-e fel. Bővítik azt a szállítókapacitást, amely célba juttatja a keveréket. Szorosan együttműködnek a tudományos intézetekkel, hogy készítményeikkel lépést tudjanak tartani a kikísérletezett új fajták igényeivel. Bürget Bajos A dombrádi Vörös Csiüag Term 'szövetkezet tagság: 22 holdon termel szabolcsi dohányt. A jól fűtő*' csomo/ók- ban Domoszlai Ádám munkacsapata serényen dolgozik a jó közepes termés simításán, bálázásán. Hammel József felv. A tárgyalóteremből Randalírozd gyerekek — s akik kiszolgálták Sket A bíróság elítélt négy fiatalkorú ipari tanulót, mert részegen randalíroztak. A gyerekekről — mert egyébként azok — nagyon jó véleményt adtak tanáraik, smeg lepetésként hatott, amikor megtudták, mit tettek a fiúk Egyéniségüktől idegennek látszott mindez, s valószínű lég így is van. Miért garázdálkodtak hát" A négy fényeslitkei gyerek azon az estén a helybeli kis vendéglőben iszogatott. Illet ve ivott, mert a fejenként bevedelt hat féldeci töménye' már nem lehet iszogatásnak nevezni. Ez a részegség indította el őket garázda útjukon Az esetben nem is lenne ammi különös, hiszen megkapták megfelelő nevelő büntetésüket. amiből feltehetően tanulnák majd, s máskor jobban vigyáznak az italra. Még az sem különös, hogy a fényeslitkei vendéglőben kiszolgálták őket, hiszen megszokott dolog ez. Bármilyen ellenőrzés figyeli a vendéglőiket, cukrászdákat, italboltokat, — mindig „lebukik” valaki a fiatalkorú szeszes itallal való kiszolgálásával. Egyszerűen azért, mert kiszolgálja, fehér holló lehet, ha valaki azon az alapon tagadja meg az ital kivitelét, hogy rendelője nem érte még el a 'zennyolc életévét Bírságokat is szoktak -miatt kiszabni, de ezek a nrságok korántsem érik el ’óljukat, nem hatnak. Magyarán: a felszolgálók, kocs- inárosok, presszósok nem tartanak attól, hogy ilyen birság éri őket. s nyugodtan kiszolgálják a mégoly gyerekeket is sörrel, borral vágj töménnyel. Pedig a rendelkezés nem öncélú. Orvosok a megmondhatói, mennyivel ártalmasabb a fiatal, fejlődő szervezetre az alkohol, mint a felnőttekre, — pedig azoknál« sem éppen gyógyszer, különösen ha túl sokat kortyolnak belőle. A fiatalokra, gyerekekre tehát az átlagosnál is jobban hat, — aztán ilyen esetekben végződik, mint ez a fónyeslit- kei is. Nem ritkaság ez a bíróságon, ellenkezőleg: egy sereg bűntettnek szinte kizá- •ólag „jószívű” kocsmárosok- lál kell keresni az okokat A vádlottak padjára ví- zont csak a gyerekek ke. illek, mert a bűnt ők követték et '’rani
