Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-31 / 305. szám

t070. áééeftibér Sí. rer.ft MACVAfirms**« 5. Oldal Kinek az asztala ? Szilveszter, újév. Búcsú és évkezdés, — leszámolás és tervezés. De miért éppen ja­nuár 1-én? — Ezt az évkez- dést a XIII, Gergely pápa által megreformált (Julianus) naptár tette általánossá. Az ókorban Az újév az ókori népeknél is nagy ünnep volt, amélyet összekötöttek a téli napfor­dulóval. a napisten születésé­vel. Ez a nap — a tél fordu­lása, a le. mészet felszabádu- lása, a tavasz éledése. Ezen a napon ünnepli a világosság győzelmét a hideggel, a sö­tétséggel. A zsidók Tisri hó 1-én, Ádám teremtésének napján ülték meg az új­évet. Krisztii« születésnapjá­nak megállapítása után az egyház Krisztus körülmetélé­sének napjára tette az év kezdetét. (Innen ered a la­tin ircumcisio; körülmetélés szóból a naptár régies ma­gyar neve: a csízió). Ennek ellenére a középkorban más évkezdő napok is szerepeltek, sok helyütt Krisztus születés­napját. január 25-ét Francia- országban egészén Í5ö6-ig húsvétvasárnapját, Angliá­ban 1752-ig március 26-át tartottak az év első napjá­nak. Napjainkban az egyip­tomi koptok augusztus 1-ét, a szíriai keresztények szep­tember 1-ét ünnepük. Újév napján — a régi ró­maiak, a perzsák ajándékot adtak egymásnak, szeretteik­nek. A karácsonyi ajándéko­zás szokása eredt ebből. Az év utolsó és első nap­jának fordulójához szokások egész sora fűződött mér az ókorban. A perzsák újévkor tojással, a világ teremtésé­nek szimbólumával lepték meg egymást. A hozzánk szláv közvetítéssel eljutott koledálás, koledajárás, vagy regölés, a római újév Calan- dea nevének emléke. A szo­kás is római — a téli nap­forduló állatbőrös alakosko- dóinak felvonulásából ered. Magyar népszokások A magyar népszokások tá­janként változók. Legáltalá­nosabb és legkiterjedtebb az óévet jelképező szalmabábu elásása (tél temetése), vagy öregembernek öltöztetett le­gény kiűzése (télkiverés). Tanyákon — 15—20 legény, a kondás vezetésével hangos kolőmpolással, pergőzéssél és kurjongatással kergeti az oesz.tendőt. Másutt, a szom­szédok megtréfálják egymást — oltott mésszel telt ledu­gaszolt üveget dobálnak egy­más udvarába, ami nagyot durran. Városokban még áll a ka­rácsonyfa. még tart az utcák, terek ünnepi kivilágítása. A világ más-más orszá­gaiban sok hasonlósággal, és helyi szokással köszöntik az újesztendöt. Ötemeletes fa Moszkvában Moszkvában újévre állíta­nak fényes, kivilágított, vagy pörgő-forgó karácsonyfákat az utcákon, tereken, a nagy üzletekben, á lakásokban. A Vörös téren öt emelet magas óriás fa áli. A fát szaloncu­kor formájú hlapuska ékesí­ti. de fez a dísz nem cukro't. csokoládét rejt. Az egyikből konfetti hűl! szerte szét. a másik kibontva nagyot puk­kan. Kedves szokás a szovjet éttermekben, szóra­kozóhelyeken megjelenő ifjú és öreg télapó. Mindketten fehér-ruhában, piros puttony­nyal érkeznek, piros zsákban hozzák az ajándékokat — cukrot, gyümölcsöt, csokolá­dét. Aztán megjelenik Hó­pelyhecske, Télapó lánya. Fe­hér bundácskában, jégcsilla­gokból álló koszorúval Mi­vel a gyerekek december 31­ig járnak iskolába. ott is megrendezik a télapóünne- pélyt. A fehér vattával dí­szített karácsonyfa alá ;játék- állatökaü nyulat, medvét, ró­kát. farkast, az erdők lakóit gyűjtik egybe. Kómaí búcsú az ócskaságoktól Rómában éjfél előtt csen­desek az utcák, családi kör­ben. rokonoknál, ismerősök­nél búcsúztatják az óévet. De pontban 12 órakor megnyíl­nak az ablakok, s hangos zörgéssel, csörömpöléssel, ki­dobálják a felesleges holmi­kat. Ócska bútorok, lábasok, lavórok, használt ruhaneműk, lyukas cipók, üres dobozok, üvegcserepek hullanak, re­csegnek, ropognak, tovább­törnek és szakadnak. Jóked­vű kiáltozások kíséretében szabadulnak meg avítt hol­mijaiktól a rómaiak. S tesz­nek eléget annak az ősi nép­szokásnak. amely szerint nem szabad az új esztendőbe valamiféle ócskaságot átvin­ni. Mint mcöldják. a ki do­bált ódonságok még 2—3 napig ott maradnak forgalmi akadálynak a római utcáh, aztán -— elviszik az utcasep­rők, a szemetesek. Japán: fesztivál három napig Japánban az újév a legna­gyobb ünnepek egyike. Az újévi fesztivált a leggondo­sabb szertár, ássál celebrál­ják. Már három nappal előbb bezárnak az üzleték. a ban­kok, a hivatalok. Megjelen­nek a házakon, az utcákon az újév díszei: a feriyőgaly- lyak. a bambuszok, az áru­házak tarka-barka zászlói és virágdíszben hirdetik meg év végi nagy kiárusításukat. Az otthonok bari speciális új­évi ételeket készítenek, s leg­szebb ruhájúkat, ünnepi ki- monójukat öltik fel a roko­nok, barátok látogatásához. Japánban ünnep az újév első három napja, ékkor egy­szerre szólal még Tokió 108 harangja és gongja, min­denki meglátogat egy örö­möt, boldogságot szimbolizá­ló Isténszentélyt Tele az ut­ca sárkányt, léggömböt ere­gető, tollaslabdázó fiúkkal, lányokkal. Január másodikén szabad a belépés a császári palota kertjébe is (az évnek csak két napján, január 2-án és a császár születésnapján látogathatják a japánok a pa­lotát). New Yorkban éjfélkör, az ünnepi köszöntők után á Times Square-ri, á város leg­nagyobb térén — érdemes körülnézni. Tíz- és tízezrek tolonganak. újonganak, is­merősök és ismeretlenek kö­szöntik egymást, csókkal, öleléssel. A tv is a térről köz­vetít az újév első perceiben. Miami: virógeső a milliomosok üdülőhelyén Miamiban, a milliomosok üdülőhelyén január elsején kéllerhés riyár van. Itt már szilveszter délutánján meg­kezdődik a színes, látványos felvonulás, a King jOrange Parade. A déli államok vál­lalatéi, gyárai, üzleti vállal­kozásai, iskolái, egyetemei felvirágzott kocsikat állíta­nák. A virágkoraikból csinos nők integetnek, virágot szór­nak. Zene szól. és hosszú so­rokban vonulnak a díszko­csik. És Budapesten? Már na­pokkal előbb újévi szeren­cse-kabala figura árusokkal, szilveszteri kéiiékárusokkal tele a Körút, a Rákóczi út. Árulnak trombitát és simi- labdál, konfettit és szerpen­tint. sípokat, álarcot, árva- lányhajas kalapot, újévi ma­lacot, kéményseprő-figurát, patkót. csokoládéból, mű­anyagból. fémből, üvegből és porcelánból: Szilveszter éjjelén mozgal­mas az utca. Éjfélkor hangos ünneplők töltik meg az alul­járókat, az utakat. Ismeret­lenek ismerősként köszöntik egymást, szembejövők eme­lik koccintásra a magukkal vitt üvegeket. Pezsgő pukkan, malac sivít, kacagás hallik mindenütt. A gazdagság jelképei •* pénz, élei Az újévi élélek szülte az egész világon a pénz. a gaz­dagság jelképei: bablevest., lencsefőzeléket eszünk, hogy az új esztendőben gazdagok, szépek legyünk. A sárgára főtt kukorica- és babszemek már az ősi Egyiptomban is az aranypénzt jelképezték. Az ősvallások hiedelme szerint, aki fogyaszt az ..aranyból”, az magához vonzza az igazi aranyat is. Újévi malacot sü­lünk, mert a malac a kincs­keresés lázáriak ide jé óta a szerencse Szimbóluma Euró­pában. Bár a keleti népek mór évezredekkel ezelőtt sze­rencsét Hozó szent állatként tisztelték a malacot, mert ki­túrja a kincset. Szilveszter, újév, jókedv, vidámság, búcsúzkodás és év­kezdés. Megannyi kedves szokás, mulatság az egész vi­lágon, Kádár Márta Oknvomo/ó kérdések r;télyes városi csövek ügyében Négy óra hosszat dohogott a tűzoltók szivattyúkoesija kedden délután a Dózsa György út elfej&ri. A Csemege pincéjéből szedték ki a betó­dult vizet. Amint HufnicSkó főhadnagy' a tűzrendészettől lapunkat tájékoztatta: 120 köbmétert emeltek ki. A víz azonban még így is állt a pin­cében. Sőt mi több. a szom­szédos Béke mozi pincéjében is emelkedni kezdett. Szén és fa úszkált a lében, majd a víz csaknem a mennyezetig emelkedett. Kör.b&n jelezték, hogy a Véső utca elejéin is ömlik a víz. Ezzel szinte egy időbein gyöngyözni kezdett a Nyírségi Nyomda fala. Las­san, ujjnyi sugárban szivár­gott a víz, éppen az áram­átalakító közelében. A Dózsa György utca elején tehát a háziak alatt kritikussá vált a helyzet. Mindenkinek igaza van A szivattyúzást irányítók" hamarosan látták, erőfeszíté­seik meddőek. Valahol, vala­milyen csővezeték vagy eldu­gult. vagy „szökik” a víz.' Megkezdődött a telefonálás. A víz- és csatornamű elő­ször kijelentette, hogy ők csak a tiszta vízzel foglalkoznak,, fi csapadékcsatorna item az övék. A vízügyi' igazgatóság érthetően nem illetékes. Végül mégis a vízmű főmérnöke volt az, aki betegágyából fel­kelve Intézkedett. Égy brigád szállt ki a Jókai tér és á Dó- zsá György utca találkozásá­hoz, mert Vélhetően ott rej­lett a hiba forrása. A SZAVICSAV riasztotta az ÉPBZER-t, amely vállalat ott építi a buszmegállót. és szintén érdekelt a „föld alatt”. Hogy közbelépésükre vagy sem — dzt nem lehetett kide­ríteni —. tény, hogy a vízszint a pincékben csökkenni kez­dett. í .i" I . Szerdán reggel nyomozást kezdtünk: vajon hogyan is állnak, illetve fekszenek a csatornák a Dózsa György ut­ca alatt. Kiderült, hogy min­denkinek igaza vari. A víz­műhöz a vízvezeték és a szennyvíz tartozik. Az ÉP­SZER csak a buszmegálló csá- padék- és szerrnyvíz-elvézeté- sében érdekelt. Az úttest alatti 20Ö-as csapadékelvezető a városi fanács hálás-körébe tartozik. Sovány vigasz — Nyíregyházán csak egy ember, a város vááiámitóbr' főmérnöke az aki tud arról, mi van a föld alatt. — Ezzel kezdte a beszélgeiékt Je­szenszky István, az ÉPSZER igazgatója. — Épükésíések so­rán nem egyszer bukkanunk olyan 1800-as. 19Ö0-as évék elején épített falazott vízel­vezetőkre, amelyekről senki nem tudóit azelőtt. Ezek hi­bása: rendszerint folytonos- sági hiányaik vannak. Rálhi Látzló. a vízmű fő­mérnöke megerősíti ezt a le­hetőséget. és hozzáteszi: — Kataszter nincs arról, milyen volt a régi hálózat. A 200- as elvézető kétségtelenül nem bírta a nagy tömegű vizet elvezetni. De ez a jövőben sem lesz másként. Amint kedden este kide­rült, a nem is óiyan régen átépített négyes óit ezen sza­kasza alatt rejtélyek IS la­pulnak. Gazdáikkal rendelke­ző és gazdátlan rejtélyek. Elég égy hirtelen eső. vagy egy olvadás, és a JíVui té körül az úttestre szökik a víz, vagy a pincéket önti el. Pongrácz Pál. áld egykor me­gyéi főépítész volt Szabolcs­ban, must az ÉVII főosztály­vezetőié. néhány évvel ezelőtt ezt mondta az egyik nyilat­kozatában: egy város attól FELSZÓLÍTOTTÁK... 1970. november 18-á.n a Kfelet - Magyarország Forum rovatában „Szemetes vűrbs" Címmel cikk jelent meg, mely­nek kapcsán a kővetkező in­tézkedést tettük: A helyszí­nen mfegvizsgéiiuk a cikkben szereplő közül etek előtt a szemét-elszállítást, illetve a takarílást, amely valóban ki­fogásolható volt. Ezért fel­szólítottuk u várcBgazdálko- dűsi vállalat köztisztasági részlegvezetőjét, hogy utasít­sa dolgozóit a munka pon­tosabb és kifogástalanabb vég­rehajtására. Nyíregyházi Városi fari ács VB építési és közlekedési osztálya LIFT JANUÁRBAN LESZ „Tgéret van, lift nincs " cím­mel cikk jfelént meg a Fórum rovatiján, mellyel kapcso­latosan azt tudjuk közölni, hogy a cikk megjelenésiének időpontjában iS dolgoztak a szerelők a Lüthfer-ház A. és B. épületének liftjén. Közöl­jük, hőgy a-z A. épület felvo­nójának felújítási munkáit befejezték. így rövidesen át­adókra kerül. Jelenleg a B. épület felvo­nóján dolgoznák a szerelők. December 16-án vállálatunk- ftál járt a kivitelező megbí­zottja és közölte, mi vél év végén a vállalatuk dolgozói szabadsá-göt kálinak, így esak 1971. januárjában esedékes a kél felvonó egyidejű hatósági átadása. A nagyobb munkála­tokon túl vannak, csak az ap­róbb‘szaki pari münkák, fi­város elsősorban, ami a föld alatt van. Nos, Nyíregyházán nem éppen városi viszonyok rejlenek az úttestek mélyen. És a tanulság? Van. Mégpedig több. Az első: hihetetlennek 1 ür, hogy egy veszélyes időpont­ban, egy pincéket fétíyegztő áradás esetén órákig kell iiydifibzni valaki után, aki intézkedik. (Az sem‘az, aki­nek keltetne, hamm valaki, aki é.nberi köLelességnidáfcá- bol lesz valamit.J A második tanulság: szinte t a lőszer út­ién, hogy egy városlaso Jó te- ié.öü’és sr.‘ k':;n rr 'g nem volt idő arra, hogy lelkű ás­sák. mit rejt a főid. Korsze­rű közművesítést csupán az emlékezetre bízott adatok alapján végezni — enyhén szó.lva drága k nnyelműság. Bürget Lajos nőm beállítások és a felvonó bejáratása maradt január hó­napra. Nyíregyházi Ingattankezclő és Kőzv.a"' , vállalat oLlöUgyben NöVémber 18-án Ő,Vállalko­zót kérésünk” címmel cikk jelent meg a líelét-Magyar- ötszág Fórum rovatában, mellyel kapcsolatosan az alá&bl tájékoztatást tudjuk adni. A cikk írója kifogásolta, hogy tompá végű műanyag ol­lói. — óvödás gyermekek szá­mára — ríem lehet kapni boltjainkban, s ez a valóság­nak megfelelt. Ugyanis 1970- bér, 9.20 Ft-os fogyasztói áron hoétüíik forgalomba tompa végű ollót, de a kereslet olyan minimális volt, hogy azt a PÍÉRT Váilaiáf átadta Debre­cennek. A cikk nyomán vi­dékien is megvizsgáltuk kész­leteinkét és Mátészalkán ta­láltunk ilyen ollót, de jelen­leg már Nyíregyházán, is kap­ható a Bethlen Gábor utcai papi'üzletünkben. Közöljük, hogy rörriöllót jelenleg a vas­műszáki nagykef. vállalattól sem és Budapestről sem tu­dunk beszerezni, amelyet el­fogadható. viszonylag olcsó áron lehetne értékesíteni. A műanyag olló vonatkozásában az az elképzelésünk, hogy kérésünk lehetőséget kisszéria téi-méltetésáre. hogy a jelent­kező igényeket ki tudjuk elé­gíteni. Szabólcs-Szatinár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Nyíregyháza GENGSZTER MODR A Az őrnagy megdöbbent, amikor a zagyvarékási átjá­róhoz ért. Egy ember feküdt a síneken és már hallani le­hetett a gőzmözdoriy zakato­lását. Gondolkodásra már nem volt Idő, villámgyorsan, szinte ösztönösen cselekedett. Odarohant és egy erőteljes moZQulattal kirántotta a sí­nek közül a magatehetetlen férfit. Ekkor dübörögtek el mellettük a majdnem halált hozó masina vaskerekei. — Tökrészeg a koma! —■ cifrázta haragját a különben halk szavú rendőrtiszt, majd nekikészülődött, hogy bizton­ságosabb helyre vonszolja. Ebben a pillanatban é"t oda az a négy fiatalember, akik távolabbról tanúi voltak annak, ami a sínek mellett történt. — Segítsenek fiúk’ — kér­te őket a polgári ruhában lé­vő Czikó József őrnagy. a Szolnok megyei Rendőr-főka­pitányság nyömozótisztje. — Hülye vagy apuskám? — szólt pökhendien az egyik, s mielőtt/ a rendőrtiszt vál? szólhatott volna, váratlanul beléféjelt az arcába. Áz őrnagy szernei előtt egy másodpercre minden elmosó­dott. Ezt a pillanatot hasz­nálta ki a másik három. Rá­ugrottak és a három pár kar vásmarokként tartotta fogva. A negyedik, a fejelő mást rá- vigyorgott, s azután ütni kezdte. — Rendőrtiszt vagyok! — szólt Czikó őrnagy, de az ar­cát záporozó ütések most még keményebben csattantak. Ar­cát pillanatok alatt elöntötte a vér, a túlerővel hasztala­nul próbálta felvenni a har­cot. A Vér sós ízét érezte a szájában, amikor segítségért kiáltott. Még homályosan látta, hogy emberek rohan­tak feléjük és a négy támadó futásnak eredt. A gyors nyöfnozás ered­ményesen végződött. 24 órán belül már mind a négyet el­fogták. — Miért tették? — kérdez­te kihallgatás során dr. Jó­nás András, a Szolnok megyei főügyészség nyomozója. — Á hecc kedvéért! — Tudták, hogy rendőrt ütpek? — Hót amikor már közöl­té, akkor mór igen. — Ismerték? Adott valami okot, hogy rá támadjanak? — Soha nem láttuk, csu­pán d segítségünket kérte, amikor odaértünk. — Látták, hogy mit csinált ez az ember? — Valakit kihúzott a sí­nekről. .. az utolsó pillanat­ban. — Miért fejelt az életmen­tő' arcába? — tette fel a kér­dést az ügyészségi nyomozó- csoport vezetője, dr. Szabó Zoltán. — Bokszoló vagyok... és lát­tam a Halálfejeseket Ott is úgy csinálta a tag! —- Valamikor ügyész vol­tam. igy 1953 óta jói ismerem a megye bűnügyi krónikáját — kezdte nyilatkozatát dr. Zsmurin Lajos elvtárs. a Szolnok megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztra­tív osztályának vezetője, akit hivatalában kérésiünk fel. De ilyen bitang módon és ennyire ok nélkül még nem találkoztam hivatalos sze­mély elleni erőszakkal! A megyei Néplapban megjelent rövid cikk nyomán — s ezt túlzás nélkül mondom — olyan felháborodás keletke zett. hogy ha a támadók nem lennének a rács mögött, alig­hanem rosszabbul jártak vol­na. mini a megtámadott Czi- kd őrnagy. Ez a támadás a huligán megnyilvánulás klasszikus esete. A garázdák — csupán azért, mert az életmentő a segítségüket kérte — így vá­laszoltak a segélykérő szóra. A garázdálkodókat az jel­lemzi, hogy semmibe veszik a társadalmi együttélés leg­elemibb szabályait! Tüntet­nek. kérkednék, hivalkodnak azzal, hogy szembe szegül­nek a törvényes renddel. Minden indok nélkül bántál- maznak másokat, nőket, idő­sebbeket Nem véletlen, hög-y a mostani tipikusan garázda támadás kezdeményezője a már kétízben is büntetett gengsztervfcér, a huszadik évét taposó Szaíai Árpád, aki szinte a bűvkörébe vonta a másik, nálánál alig különb hármat. Köztük két fiatalko­rút. Nem beszéltek össze Szalai „fejelése” előtt, de amikor látták, hogy a banda­vezér miként cselekszik, nyomban tudták, hogy mit leéli tenni. Gátlástalanság, a vezér vak követése jellemző az éffajtákra. Pedig meny- riyível kevesebben vannak, mint a rendes fiatalok! & mégis, az ilyenek után elkép­zelhetetlen. hogy legalábbis az egyszerűbb ember ne ál­talánosítson. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen illát tett még legújabb gaztettéig a fene­gyerek Szálai Árpád. 1967-ben garázdaságért folyt ellene eljárás, ami — érthetetlenül — figyelmeztet téssel zárult csak. 1989-bén súlyos testi sértésért kapott négy hónapot. És milyen sú­lyos testi sértésért. Belekö­tött a kalaüznőbe, egy idős beteg férfi a nő védelmére kelt, s amit azután kapott... az kísértetiesen hasonlít ah­hoz, ami Czikó őrnaggyal esett meg. A négy hónapból persze kevesebb lett és egy nappal a feltételes szabad­lábra helyezés lejárta után rriár ismét fejelt és ütött — gengsztermódra. Bízom benne — fejezte 'tc nyilatkozatát Zsmurin elvtárs —. hogy az igazságszolgálta­tás méltóképpen válaszol majd és nemcsak Szalaiék- nak, hanem a hozzájuk ha­sonló emberi mivoltukból ki­vetkőző garázdáknak. A tör­vény és a társadalom együt­tes erővel megfékezik mind­azokat. akik nem férnek a bőrükbe. Ha a nevelés nem használ nem bánunk kesz­tyűs kézzel azokkal, akik a közösség arcába vágnak. M. K. UJJÉ, ÚJÉV A lap megírta, az illetékes válaszol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom