Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-29 / 303. szám
t. cMaf KELET MAGYARORSEA« f#70 december 39. Külpolitikai széljegyzet Fény az alagút végén ? Mint már esztendők óta, •ajnos, mosi is az volt a karácsony utáni egyik első hir, hogy a rövid ünnepi fegyver- szünet lejártával Vietnamban kiújultak a harcok. A közel- keleti fegyverszünet, mint közismerté nem ilyen rövid távú, február 5-én jár le. Vajon kiújulnak-e a harcok a biblikus tájakon? — ez a kérdés az ünnepek alatt is emberek millióit fogalkoz-at- ta a Közel-Keleten — és természetesen nemcsak ott. Most olyan hír érkezett, «mely legalábbás némi reményt nyújt arra, hogy a fegyverek viszony tagos csendje prolongálható az olajfák árnyékában: a hír- ügynökségek gyorshírben jelentették az izraeli kabinetnek azt a ' döntését, amely szerint Tel Aviv hajlandó felújítani tárgyalásait Gunnar Jarr aggal, Svédország moszkvai nagykövetével, U Thant ENSZ-főtitkár személyes megbízotti ával. Igaznak bizonyultak tehát • már napok óta forgalomban lévő. ezzel kapcsolatos kombinációk, -az izraeli kormány határozatát Golda Meir miniszterelnök-asszony a kabinet ülése után hivatalosan bejelentette. Miért kerülhettek forgalomba már korábban ezek a híreszteléseik? Azért, mert ez a döntés már régebben, minden szempontból elkerülhetetlennek tűnt. Története dióhéjban a következő: Kairó augusztusban elfogadta a Rogers-tervét és ezzel olyan erkölcsi-politikai helyzetbe hozta Izraelt, hogy Tel Aviv sem tehetett mást. Létrejött a fegyverszünet és a nemzetközi közvélemény azt remélte, hogy Jarring nagykövet ezúttal a siker reményében teremtheti meg a közvetett, érintkezést Izrael, valamint arab ellenfelei között. A rendezésre irányuló erőfeszítések azonban megint egyoldalúaknak bizonyultak. Az arab delegátusok felvették a személyes érintkezést Jarringgal, de Te- koah izraeli íődélegátus az első találkozás után abbahagyta a tanácskozást, sőt látványosan haza is utazott New Yorkból. Az állítólagos ok az egyiptomi rakétaállásokkal kapcsolatos vád volt, de számos megfigyelő már rámutatott: Izrael szeretné még az eddiginél is nagyobb elkötelezettségre bírni Washingtont, mind politikai. mind anyagi teikialtet- ben. Ez kétségtelenül sikerült: Tel Aviv számára Nixon nemrég hatalmas ösz- szeget szavaztatott meg. ezenkívül Izrael számos nyilvános és titkos ígéretet kapott Washingtontól. Ez a mostani döntés egyik motívúma, a másik pedig kétségtelenül a világközvélemény — és nem utolsósorban az izraeli közvélemény — fokozódó nyomása. Egyszerűen nem lehetett a végsőkig elodázni a Jarring-misz- szió felújítását, mert ez most már túlságosan nagy morális mínuszt jelentett volna. Valami fény tehát megcsillant az alagút végén. Hogy menynyi. attól függ. Tel Avivbar. taktikai, vagy tartalmi döntés született. ChiüeS nagybirtokosok fegyveres támadása A chilei közvélemény és a •ajtó feszült figyelemmel követi a Cauün tartományban kialakult helyzetet, ahol to- m vábbra is fennáll a feszültség, miután a földbirtokosok fegyveres támadást követték el a parasztok ellen. Jósé Toha Gonzalez belügyminiszter, közölte az újságírókkal, hogy a törvény minden szigorával felelősségre vonják a fegyveres támadás résztvevőit. Mint mondotta, Allende elnök már régebben is beszélt arról, hogy a nagybirtokosoknak lőfegyvereik vannak. A belügyminiszter hozzáfűzte, hogy egyes nagy- birtokosok nyíltan fenyegetőznek a fegyverrel. Egy bizonyos Carlos íjodchler kijelentette. hogy a parasztok még „meghallják majd a golyószórók hangját”. A kormány méltó választ ad majd az ilyen fenyegetőzésekre. A sajtó közli, hogy a hatóságok már erélyes akciókat Indítottak a földbirtokos bandák elien. Mint az El Siglo című lap közli, három nagybirtokon fegyvereket kerestek. Ugyanakkor parancsot adtak azoknak a földbirtOkosoknak a letartóztatására, akik fegyveres támadást intéztek a parasztok ellen, és a Rucákul-birtok on három parasztot megsebesíte tek. A panaszok és indiánok országos szövetségének vezető tanácsa nyilatkozatban hívja fel a parasztokat, hogy zárjak szorosra soraikat, szegüljenek szembe a földbirtokosok akcióival, vállaljanak teljes szolidan ást azokkal a parasztokkal, akik harcolnak a pusztuló nagybirtokok felosztásáért. A szövetség ugyanakkor felhívással fordul a munkás- osztályhoz és a diáksághoz, hogy fejezzék ki szolidaritásukat az igazi földreformért küzdő parasztok harcával. Hat halálos ítélet született Burgosban Hat halálos ítéletet hirdetett ki hétfőin a burgosi katonai törvényszék a 16 baszk hazafi ellen lefolytatott perben. A burgosi terrorperban háláira ítélt hat baszk hazafi közül háromra — Francisco Javier Izco festőre, Joaquin Gorostidi technikusra és Eduardo Uriartere — kétszeres halálbüntetést szabott- ki a katonai vésztörvényszék. A további halálraítéltek a 22 éves Mario Onaindia technikus, a 25 éves Francisco Javier Larena diák és a 29 éves tanár, Jósé Maria Dorronsoro. Az ítélet indokolása szerint a kétszeresen halálra ítéltek az utolsó tárgyalási napon rá akartak rohanni a bíróság tagjaira és a bíróság bebizonyítottalak vélte, hogy 19G8- ban részt vettek a San Se- bastian-i rendőrfőnök meggyilkolásában. Az elítéltek sorsa most Franco tábornok kezében van, aki vagy helybenhagyja az ítéletet vagy megváltoztatja a-.it. A jelentés szerint a többi tíz vádlottra a bíróság hat évtől 70 évig terjedő börtönbüntetést szabott ki. A szovjet hírügynökség megjegyzi: a külföldi hírügynökségek jelentésüket közölve rámutatnak, hogy a hat vádlott közül hármat kétszeresen halálra ítéltek. Az ítélethozatalnak e szokatlan formája, itteni értelmezések szerint, a bírák reagálásának tudható be arra a határozott tiltakozásra, amellyel valamennyi vádlott fogadta a francoista hatóságok szégyen- teljes bírósági eljárását. A védőügyvédek az ítéletek súlyossága elleni tiltakozásuk jeléül megtagadták az írásbe foglalt ítéletek másolatainak átvételét, illetve aláírását. Amikor a védőknek átnyújtották az ítéletmásolatokat. és azok az ítéletek súlyosságát elítélő nyilatkozatokat tét' a sajtó képviselőinek, az AP jelentése szerint a rendőrség durván kituszkolta az újság- írókat a tárgyalóteremből. Lendületes a termelőmunka Lengyelországban A lengyel gyáraikból és üzemekből tömegesen érkeznek jelentések a termelési sikerekről, az idei és az ötéves terv feladatainak végrehajtásáról, A dolgozók termelő- munkával juttatják kifejezésre egyetértésüket a LEMP december 20-i plénumának határozatával. Számos vállalat kollektíva - ja a karácsonyi hármas ünnepen is dolgozott, hogy önkéntes munkával behozza a december 13-a utáni kieséseket, veszteségeket, pótolja a károkat. Rendkívül jellemző és. nagy jelentőségű tény, hogy a karácsonyi ünnepi műszakot a gdanski hajógyár dolgozói kezdeményezték. akik az élelmiszerárak emelése után elsőként vonultak ki az utcára. Mint ismerete«,, ez indította meg a drámai feszültséggel terhes lengyel tengerparti eseményeket. Az ünnepek alatt teljes kapacitással dolgoztak a baltitengeri lengyel kikötök, a sziléziai kohászati vállalatok, a vasúti szállítás és több más ágazat kollektívái. Közben az ország több. mint száz nagyüzemében befejeződtek a párt, az állami szervek és a szakszervezetek képviselőinek konzultációs megbeszélései az üzemi dolgozok küldöttségeivel a legkisebb jövedelmű dolgozók bér- és fizetésemelésére országos szinten rendelkezésre bocsátott 7 milliárd zloty felosztásáról. Izraeli agresszió Libanon ellen Egy izraeli katonai egység héttőre virradó éjszaka betört Libanon területére, és támadást intézett a határtól 6 taré egy libanoni település ellen. A betolakodók felrobbantottak négy lakóházat, egy férfit és egy kislányt megöl tek. A támadás során egy izraeli katona is életét vesztette. A Tel Aviv-i bejelentés szerint az akció megtorló jellegű volt. Az izraeli akciód helikopter szállítású egységek hajtották végre. Tel Aviv-i közlés szerint a behatolók megütköztek a Jatar község térségéber állomásozó Palesztinái gerilla- harcosokkal, s többeket közülük megöltek, később a libanoni hadsereg is felvette a harcot a támadókkal, s távo zásra kényszer!tette őket. A libanoni külügyminisz tórium utasította az ország ENSZ-delegádóját. hogy tájékoztassa U Thant főtitkárt és a Biztonsági Tanácsot a Libanont ért izraeli agresszióról. Az izraeli támadás május óta a legsúlyosabb Libanon elleni cselekménynek minősíthető. •• Ötvenéves a Francia Kommunista Párt Nemcsak Nyugai-Európa, de bátran mondható: az egész világ munkásmozgalmának egyik leg ekintélyesebb ereje, a Francia Kommunista Párt ma ünnepli megalakításának 50. évfordulóját. Fél évszázaddal ezelőtt. 1920. december 2fi-én Toursban ülésezett a Francia Szocialista Párt kongresszusa. Két nagv befolyású delegátus; Marcel Cachin es Paul Vaillant- Conturier felhívására a küldő tek többsége elhatározta, hogy kimondja csatlakozásai, a IU Internacionáléhoz. Egyszersmind állást foglaltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mellett és úgy döntöttek, hogy űj típusú, forradalmi, marxista—lenini* a pártot alapítanak. ■ ötven esztendő alatt az FKP valóban forradalmi munkáspárttá lett. Követke. zetesen védelmezi a dolgozok. a soraiba tömörült kisemberek, értelmiségiek, alkalmazottak és diákok érdekeit. Mint az Humanité egyik cikkében rámutatott, a párt elviralhata.lan érdeme, hogy nemzeti jelentőségre emelte a munkásosztály harcát. Következetesen internacionalista gyakorlatát a legnehezebb időkben sem tagadta meg: szolidaritást vállalt a hajdani francia gyarmatok elnyomott népeivel. Soha nem tért el a Szovjetunióhoz fűződő barátság, a szovjet kommunistákkal megvalósuló akcióegység. az igazi internacionalizmus politikájától. A II. világháborút megelőző években az elsők között figyelmeztetett a náci veszélyre, a háború alatt pedig az ellenállás vezető ereje volt. A háborút követően jó kapcsolatokat teremtett az európai és az ázsiai szocialista országok testvérpártjaival. és internacionalista kötelezettségének tartotta e viszony elvhű ápolását és továbbfejlesztését. Sikerrel tömörítetté egységbe mindazokat, akik Franciaországban a demokráciáért és a szocializmusért az elmúlt fél évszázadban vállalták a küzdelmet. Eredményes harcukat — miként a jubileumra készülő FKP határozatában megállapították — olyan sikerek jelzik, amelyek egybeesnek az újkori francia történetem tegragyogóbb, teg- dicsőbb fejezeteivel: az 1936- os népfronttal, az ellenállással és a felszabadítással. „Napjainkban — mondta Georg s Marchais. az FKP fóti kára egyik legutóbbi beszédében — a párt a baloldal egységének megvalósítása val nem egyeduralkodó szerepre tör. hanem egvenlö partnerként akar k’ "-s konnány- programot. k dolgozni és megvalósítani. Természetesen a munkás és demokratikus erőknek ebben a tömörülésében az FKP az élcsapat nélkülözhetetlen szerepé’ akarja játszani.” A francia kommunisták folytatják a harcot az egységért, mégpedig oly módon. hogy a ..percforradalmároktól” az ultrabaloldnU szektarianizmus híveitől éppúgy következetesen elha árollók magukat, miként a jobboldali opportunistáktól. Egységtörekvéseik egy fejlett demokrácia távlatát nyitják meg. A fennállásának félévszá- zados jubileumát ünnepli* Francia Kommunista Párt büszkéin vallhat.ia magáról* megalakítása óta hűséges maradt alapító elveihez. Tömegbefolyásának záloga a világ új jelenségei, a társadalmi és technikai fejlődé» iránti fogékonysága. Harco» erényei mellett ez a képessége avatja a kapitalis.a világ munkásmozgalmának egyik legtekintélyesebb erejévé. Harcok Kambodzsában Hétfőn a partizánok támadást intéztek a kambodzsai főváros külső védelmi gyűrűjéhez tartozó, Phnom Penhtől mintegy 35 kilométerre északra lévő Rokakong ellen és a város helyőrségét bekerítették. A partizánok a városba is behatoltak. De a legújabb jelentések szerint a kormány csapa tok visszaszorították őket. Hanoi: A dél-vietnami szabadságharcosok hírügynökségének összefoglaló jelentése szerint a december 23-ával végződött 4 hét során Déő- Viei naroban a felszabadít** haderők az ország középső részén elterülő fennsíkon ismételt támadásokat hajtotta« végre az amerikaiak es szövetségeseik haderői eilen ói közel 900 ellenséges katonát tettek harcképtelenné. kft»- tűk 23 amerikait. A szabadságharcosok 11 ellenséges gépet lőttek le. vagy pusztítottak el a földön. 70 ka onai járművet, köztük 22 harckocsit és páncélkocsit semmisítettek meg. Dániel Lang: Incidens a 192-es magaslaton (Dokumentumregény) Fordította: Hernádi Miklós 21. Valamennyi tárgyalást az jellemezte, emlékezik Eriksson, hogy a haditörvény képviselői a civil igazságszolgáltatás jogi szabályait igyekeztek alkalmazni, mintha a civil életet akarták volna feléleszteni a teremben. Nagy hatást tett Eriks- sonra, hogy az ellenség tüzérségi lőkörében ilyen tüzetesen betartották á jogi eljárások kívánalmait. Nem mintha nem figyelt volna fel bizonyos szabálytalanságokra. Akármilyen kevéssé volt is jártas az Igazságszolgáltatás finomságaiban, furcsállotta, hogy a tárgyalások szüneteiben szabadon beszédbe elegyedhettek vele a védőügyvédek, olyan témákról faggatva őt, amelyekről később eskü alatt kellett vallania. És valóban, a tárgyaláson közreműködő bűnügyi nyomozók egyike fel is hívta rá a figyelmet, hogy ez messzemenően szabálytalan. „Persze, azt se tudom, hogy a bűnügyi nyomozók konyíta- nak-e egyáltalán a joghoz” — mondta Eriksson. „Az egyik bakot is lőtt, amikor kihallgatta ManueR: elfelejtette felolvasni neki törvényben biztosított jogait, mielőtt föltette a kérdéseit”. Aztán meg az sem jött volna rosszul, ha az ügyész — akit Eriksson védőügyvédjének tekintett — kioktatta volna kissé, hogyan viselkedjék a tárgyalások alatt; hiába volt a hadsereg koronatanúja, gyakorlatilag „szűzen” lépett a tanúemelvényre. Igaz, az ügyész figyelmeztette, akárcsak korábban Vorst és Ktrk, hogy miféle következményekkel járhat a maga és felesége számára, ha a kormány oldalán tanúskodik. „Azt mondta, hogy nagyon alaposan gondoljam ezt végig” — emlékezik Eriksson. „A hangjából őszinte aggodalmat éreztem ki.” Az ügyész még azt is javasolta, hogy menjen el pszichiáterhez, mielőtt a tárgyalások megindulnak. Látnivalóan arra számított, hogy a védőügyvédek megpróbálják majd olyan színben feltüntetni Erikssont, mintha azért nem vette volna ki a részét a 192-es magaslaton lezajlott örömünnepből, mert gátlásos őrült. Ha azonban kéznél van a koronatanú stabil elmeállapotáról szóló bizonyítvány, könnyen vissza lehet verni ezt a stratégiát. Az első hadbírósági tárgyalás előtt néhány héttel Eriksson be is ült egy kamra méretű rendelőszobába, szemközt egy Camp Radcliff-i orvos századossal, aki igen rövidre nyírt sörtefrizurát viselt. Az orvos többek között megkérdezte, szereti-e az anyját, és kap-e híreket a feleségétől. Eriksson így idézte fel a beszélgetést: „Megfeleltem a kérdésre, aztán nem kérdezett semmit, együtt hallgattunk. Majd villámgyorsan l Tatami mást kérdezett, én pedig feleltem. Nem tartott sokáig az egész, talán húsz percig, és mikor kifogyott a kérdésekből, ezt írta egy darab papírra: „Beszédhiba nincs, kiegyensúlyozott”. Eriksson ■gy jellemezte az orvost: „Rendes fickónak látszott. Mikor abbahagyta a kérdezést, Meserve-ről meg atöb- :' biekről kezdett beszélni, úgyszólván hangosan gondolkodott, hogy mi is veszi elő a katonákat a háborúban. Az egész úgy hangzott, mintha a háború úgyis véget érne, még az előtt, hogy bárki is hasznosíthatná a szakvéleményét.” ★ Eriksson számára a tárgyalások egészen mást hoztak, mint amire számított. Nem szívesen gondolt rájuk, azt hitte, hogy tanúskodás közben majd kénytelen lesz újraélni a 192-es magaslaton lejátszódott gyászos epizódot. Semmi ilyesmi nem történt. Az ő szemében — mint azt már beszélgetésünk elején is említette — a bűntény jogi kiértékelése a kibúvók, ferdítések, köntörfalazások és beugrató kérdések díszszemléje volt. Akármilyen konkrét kérdések és részletekbe menő vallomások hangzottak el, az egész csak felszínesen kapcsolódott Mao meggyilkolásához. „Az ügyvédek játéknak tekintették az egészet” — mondta. „Ahogy elhallgattam őket, meg az osztag tagjainak vallomását, akár azt. is hihettem volna, hogy Mao boldogan éldegél a falujában.” Már Rafe tárgyalásának kezdetekor, és az övé volt. a legelső tárgyalás, rájött, hogy hiábavaló dolog tenne azt mérlegelni, vajon, méltó lesz vagy méltó lehet-e a bűnösök büntetése. Egyetlen dolog tartotta benne a lelket: az, hogy fővádlói szerepkörben azt az elhatározását valósítja meg, amelyet akkor hozott, amikor gránátvetőjét a barlangrendszerre irányította, vagyis hogy a világ tudomást szerezzen Mao sorsáról. A kormány koronatanújának lenni nem volt épületes élmény, folytatta Eriksson. Az ügyész számításának megfelelően a védőügyvédek valóban megpróbálkoztak azzal, hogy „furcsa” színben tüntessék fel Erikssont, és ez még nem is a legenyhébb feltételezésük volt. Utolsó tanúvallomása végeztéig nn-ff- vádolták hazugsággal, gyávji Sággal, sőt még Mao meggyilkolásával is. Az egyik védőügyvéd azon erősködött, hogy az őrmester parancsára éppen Eriksson ölte meg a lányt, amikor elsütötte gránátvetőjét. Az állítást azonban nehéa volt bizonyítani, mert éppen Rafe tanúsította, hogy abban a bizonyos lázas pillanatban Eriksson nem is láthatta Maót. Amellett, s ezt nem vitathatta el a védelem, a gránátvető robbanótöltet.ct körülvevő hüvely nem ólomból, hanem rézből készül, a a kutatócsoportok szakértői Mao testének közvetlen közelében kizárólag M 16-o« fegyverből származó lövedékek ólomszilánkjait találták. A bírósági jegyzőkönyvek tanúsága szerint mind a négy tárgyaláson nagy buzgalommal próbálta bizonyítani « védelem, hogy Eriksson nem tartozik a legbátrabb katonák közé. bizonyára abból a meggondolásból kiindulva, hogy há sikerülne gyávaságot rábizonyítani, az automatikusan felmentené klienseiket. „Fél ön Meserve őrmestertől?” — kérdezték egy alkalommal Eriksson tói, amire ezt felette: „Igen, uram, félek... (Folytatjuk!
