Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
«BtST-WAGYAROftS**«! tWtf1 ifeeemíwr m t dm KOMMENTÁR Karácsony m Latin-Anierikában Scfc trrinden egyéb mellett «írói is nevezetes a latin- arrverikai földrész, hogy egész területén igen erős a katolikus klérus befolyása. Mégis, az idei karácsony számos latin-amerikai országban már nem egyedül katolikus ünnep, mint itt oly sokáig volt, Iranern — akárcsak a világ annyi más pontján — másfajta, szélesebb értelmezést kapott. Bz a most záruló esztendő Ugyanis jelentős változásokat hozott a latin-amerikai föid- résanek, amely — ismét sok egyéb mellett — arról is nevezetes, hogy a világon tatán itt a legkiálíóbban szembeszökőéit az ellentéteik a kevesek mérhetetlen luxusa és gazdagsága, s a tömegek döbbenetes nyomora között. Már egy évvei korábban indult meg a változási folyamat: Peruban, ahol progresszív körök vették kezükbe a kormányzást és jelentős államosításokkal igyekeztek korlátot állítatni az USA- imperializmus befolyása elé. 1970-ben pedig először az — ugyancsak baloldali —* bolíviai fordulatot üdvözölhette örömmel a világ haladó közvéleménye, utána pedig a ehilei eseményeiket. Bolíviában egyebek közt azt is jelentette az idei karácsony. hogy szabadon bocsátották a korábbi rendszer által 30 évi szabadságvesztésre ítélt Régis Debray francia újságírót, Che Guevara harcostársát. Chilében pedig éppen a karácsony előtti napokban írta alá ünnepélyes kereteik között, a tömegek újjongásától kísérve Allende elnök az ország legfontosabb természeti kincsét előállító rézbányák államosításáról szóló törvényt. Bizonyos, hogy Chilében. Peruban. Bolíviában sokkal szabadabban, örömtelibb és bizakodóbb légkörben íinnép- lifc a karácsonyt a tömegek, mint bármikor korábban. Ugyanakkor más latin-amerikai országokban •— elsősorban Brazíliában, de Argentínában is — az utóbbi években mind erősebbé és brutá- lissbbá vált népellenes diktatúrák árnyékában telnek el a karácsonyi ünnepek is. Mégis úgy hisszük: láncreakció van ismét folyamatban. Hosszú ideig egyetlen szabad országa volt a la tin-ameri kai ■népnek: Kuba. Ma mát- Chile is annak tekinthető és jel-ntős lépéseket tesz az igazi demokrácia ós a szabadság útján előre Bolívia és Peru is. Időpontot megjósolni nem lehet, de alig kétség°s, hogy a láncreakció előbb- utóbb folytatódik: Brazíliában és Argentínában, meg a többi la' in-a meri kai országban sem válhat örökössé elsősorban az észak-amerikai imperializmust kiszolgáló, népellenes uralom. A Pravda cikke a lengyel politikai helyzetről „Magas fokú kötelességtudat’' címmel közli a Pravda varsói tudósítójának. Borisz Avercsenko jelentését a lap csütörtöki számában. Lengyelországot ezekben a napokban a párt Központi Bizottsága 7. plénumának határozatai foglalkoztatják. A pártszervezetek munkája, politikai és szervezőtevékenysége arra összpontosul, hogy megszilárdítsák kapcsolataikat a széles naptömegekkel, az egész népet a párt köré tömön tsék és önfeláldozó munkára mozgósítsák a szocializmus eszményeinek nevében — írja a tudósító. A szovjet sajtó vezető lapja beszámol arról, hogy Len- gyelország-szerte tárgyalják Edward dereknek, a I.EMP KB első titkárának a Központi Bizottság ülésén elhangzott beszédét és a dolgozók gyűléseiken bizalmukról biztosítják a Központi Bizottságot. A most folyó pártértekezleteken hangsúlyozott figyelmet fordítanak a pártalapszerveknek az üzemi kollektívák életében betöltött szerepe, valamint az ideológiai munka színvonala emelésére. A Pravda varsói tudósítója hírt ad arról is, hogy a sziléziai bányászok mozgalmat indítottak szocialista munka- verseny-kötelezettségük teljesítésére és felhívásukban a többi között kijelentették: „Lengyelország a szocialista közösség láncszeme volt 0s az is marad, továbbra is ugyanazon az úton fog haladni. amelyen kipróbált és hű barátja, szövetségese a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország halad:” A sziléziai bányászok kezdeményezését más lengyel vállalatok dolgozói is támogatják, A pártszervezetek nagy és sokoldalú tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy az emberekben fejlesz- szék a szocialista haza iránti felelősségérzetet és kötelességtudatot. Magától értetődően nem szabad azt képzel- ni. hogy minden simán, akadályok nélkül megy. A felvetődő nehézségek leküzdése, a kollektívák egybeforrasztása, a nyugati propaganda elleni harc, a munkához való szocialista viszony, a szervezettség. a7. öntudatos fe / • lem nevelése, a párt célkitűzéseinek megmagyarázása, a dolgozók alkotó kezdeményezésének és aktivitásának fejlesztése — mindez nagy és céltudatos erőfeszítéseket, munkastílus-javítást követel a pártszervezetektől. A népi Lengyelország dolgozóinak meggyőződésük, hogy a kitűzött tervek valóra válnak. A párt nem titkolja a nép előtt a meglévő nehézségeket. A munkásosztálynak, valamennyi dolgozónak támogatásával a párt végrehajtja a megoldandó feladatokat — hangsúlyozza Avercsenko, a Pravda varsói tudósítója. I világ asszsiyai Ingeit Davisért Angela Davis a Fekete Pawducote hagyományos harci ’ówzön’t.ásévek felemelt ököllel vonult be szerdáin a kaliforniai San Rafael bíróságára. hogy meghallgassa az ellene kiadott vádiratot. Peremeik időpontját még nem tűzték ki; egyetlen dátum ismerete» mindössze : j anuár 5-e. amikor Am gala Da- visnek meg keŰ neveznie védőügyvédjét. Időközben a New York-i Pisztolyt, lőszert, fejszéket késeket, bokszért, gumibotokat, szárítókötelet és peckeket vettek el attól a csoporttól, amelynek tagjai el akartak téríteni egy szovjet repülőgépet, s akik a Leningrad ban most folyó per vádlottjai. A vád szerint a csoport tagjai tárna' ra készültek egy „AN—2” típusú utasszállító repülőgép személyzete ellen. hogy külföldre meneküljenek. A Leningrad melletti repülőtér szovjet biztonsági szervei a ionban már a gép felszállása előtt meghiúsították a merényletet. A csoport 11 tagját törvényszék elé állították Közülük öten sehol sem dolgoztak a letartóztatás pillanatában: négyüket már korábban elítéltek, különböző bűncselekmények miatt. Mint a csoportnál talált térkép bizonyítja, tagjai Boden svéd városba akartaik. rendőrség egy ik em bere megmagyarázta. miért void, szükség area, hogy Angei« Dánost „titkos hadművelet” keretében szállítsák át New Yorkból Kaliforniába. A szóvivő szerint meg aknruík akadályozni. hogy Davis- kisasszony „egy Oswald típusú merényletnek essen áldoz; ui”. F.v, a „gondoskodás” kételyeket ébresztőé'. különösről ha azt tekintjük, hog,r a vádak, amelyeket Angéla l>- e!!?n felhoznak, nyilvánvalóan -.te® talEUtoií, s a vwtoaéataBi a kommunista harcos ‘wervesev üdir/ésáröi van szó. A Nemző • feözá DrmKétratákus Nőszövetség 95 ország sók millió asszonya nevében erélyesen tiltakozott Nixon amerikai elnöknél - Angola Davis Kalifornia államnak történt kiadatás« eden. A szövőn; ” táviratot küldött az ENSZ emberi jogok blaottMCárr,* is. (iéprablóldcUlfli a leníuj^rádi bíróság előtt fivére. Izrail Zalmanszon egyetemi hallgató. Azon az alapon, hogy a letartóztatottak között többen zsidó származásúak. a külföldi cionista körök szovjetellenes propagandakampányba kezdtek. pedig a géprablásra készülő csoport több zsidó tagját a leningrá- di ügyész jóváhagyásával nem is állították bíróság elé. Nem került oda sem Dim- sic felesége. AJevtvina. sem két lánya, Jelizaveta és Júlia. Az előzetes vizsgálat során megállapították, ho<*y mindhárman a férj és apa, tehát a családfő tekintélyének befolyása alatt léptek bűnös útra. A köz vádat az Aeroflot pilótája képvisel i. Eddig 26 tanút hallgattak meg. A tizenegy vádlott mindegyike beismerő vallomást tett és megbánást mutatott. A per tárgyalása folytatódik, 1 KAIRÓ Mahmud Riad egyiptomi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, aki országa párt- és állami küldöttségének tagjaként jelenleg Moszkvában időzik, szerdán este találkozott Gumiár Jar- ringgal, az ENSZ közel-keleti különmegbízottjával, Svédország moszkvai vetővel. MOSZKVA Valamennyi csutöriuit reggeli moszkvai lap meleg szavakkal méltatja a lenini Iszkra első száma megjelenésének 70. évfordulóját. BUDAPEST Hoang Luong, a VDX nagykövete csütörtökön végleg elutazott Budapestről. A nagykövetet dr. Nagy La jo«, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője búSikeres szovjet—egyiptomi tárgyalások Moszkvában Tájékozott politikai körök szerint mind politikai, mind katonai síkon gyors, pozitív és jelentős eredményeket értek el a pénteken záruló szovjet-egyiptomi tárgyalásokon — jelenti Moszkvából az A1 Gumhurija. Az idézett körök arra számi tanná. hogy a tágyaiások nyomán ösz- szehangolt szovjet—egyiptomi akció bontakozik ki a Jarring-misszió felújítását akadályozó és a Roges-ter- vet megtorpedózó amerikai- izraeli kampánnyal szemben. Az A] Gumhurija úgy értesült, hogy az AU Szarbi áléin ök által vezetett küldöttség rövid látogatása alatt nem volt elegendő idő a kétoldalú gazdasági tárgyalások befejezésére, hosszú lejáratú együttműködési terv kidolgozására, ezért Aziz Szidkj miniszterelnök-helyettes és iparügvi miniszter februárban visszatér Moszkvába. Az EAK mindenekelőtt a petro- kémia fejlesztésében igényli a Szovjetunió közreműködését. Mint ismeretes. Mahmud Riad egyiptomi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter január 3-án Londonba, január 6-án pedig Párizsba látogat. Kairói sajtóközlések szerint Riad a két nagyhatalom vezető politikusai előtt kifejti, hogy a Biztonsági Tanácsnak szankciókat kell alkalmaznia az ag- resszor Izraellel szemben, mert az nem veti alá magát a tanács 1967-es határozatának. Losoncai Pál. az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Józef Cyrankiewiczet, a lengyel Népköztársaság államtanácsának elnökévé történt megválasztása alkalmából. Fock Jenő, a kocrepülni. Az előre megállapított menetrend szerint le kellett volna szállniuk Priozerszk szovjet város közelében. Ott akarták hagyni az erdőben — megkötött kéz-zel és lábbal, bokszéi rel betört, fejjel a két pilótát. A repülőgép vezetését a to- vábbiakban Mark Dimsicnek kellett volna átvennie, aki azelőtt pilóta volt. Dimsiecel együtt a vádlottak padjára került csoporttagok közt van Eduard Kuz- nyecov. a rigai ideggyógyászati klinika módszertani szakértője, akit korábban már hét év szabadságvesztésre ítéltek, valamint felesége. Szilva Zalmanszon és annak many elnöke ugyancsak táviratban fejezte ki üdvözletét és jókívánságait Pioár Jaro- szewicznek, a Lengyel Nép- köztársaság minisztertanácsa új elnökének. ipticí kémkedést és telefoniéba! Igatásá ügyet leplezett le a svájci rendőrség. A botrány méreteire jellemző, hogy az ügyben maga a svájci szövetségi át- lám ügyész, dr. Harns Wälder nyilatkozott. Mint mondotta. néhány héttel ezelőtt egy nagy angol beruházási cég, a Gramco élve a gyanúperrel, hogy egyik genfi alkalmazottja titkos információkat játszik a rivális cég, az amerikai IOS kezére -- megbízást adott egy londoni magándetektív irodának: az ügy kivizsgálására. A londoniak, együttműködve a genfi magándetektívekkel, sikerrel oldották meg a megbízást, s ezért 10 000 svájci frank ütötte a markukat. Módszereikben azonban egyáltalán nem voltak válogatósak. Álíkulccs-al betörtek a genfi telefon központba, le- haligatökészüléket kapcsoltak a gyanúsított alkalmazott vonajára, s igénybe vették * genfi bűnügyi rendőrség titkos aktáit is. A „munkához” az angol detektíviroda szolgáltatta a technikai berendezéseket, s a genfiek végezték az „érdemi részt”. A szövetségi rendőrség egy másik üggyel kapcsolatban jött « nagyszabású akció nyomára. Egy gazdag és féltékeny svájci üzletember éppen a fent említett genfi magándetektíveket bízta mag azzal, hogy tartsák szemmel feleségét. A detektíviroda ugyanazokkal a módszerekkel operált. mint a Grameo-ügyben, ezúttal azonban rajtavesztett. Eddig hat személyt tartóztattak le, hárman közülük nemaég még a bűnügyi rendőrség tagjai voltaik. Az ügy hátteréhez tartozik még, hogy mindkét nagy beruházási vállalat súlyos gandokkoj küszködik az utóbbi időben. Szó volt arról is. hogy az IOS átveszi a Gramcot. az üzletből azonban semmi sem lett. Magyar vezetők táviratai leugyel államférfiakhoz Dantei Lang: Incidens a 192-es (Dokumentumregény) 20. Fordította: Hernádi Miklós A boncolás elvégzésére, amely a hadsereg saigoni halottasházában játszódott le, Tadao Furuét, a tokiói egyetem professzorát és Pierre A. Finck őrnagyot, a kilencedik orvoslaboratórium parancsnokát kérték fel. (Finck, aki ismert hadi kórboncnok, harmadmagával végezte Kennedy elnök boncolását.) Fényképek tucatjai készültek, hogy később szemléltetésül szolgáljanak a tárgyaláson; a fényképészek villanólámpái halványan fénylettek a délutáni napban. Egy hét múlva, mikor Eriksson vezetésevei egy második zarándokcsoport járt a 192-es magaslaton. további fényképek készültek. Ezúttal kisebb csoport Indult útnak, azzal a küldetés-- •eV hogy minden lehetséges bizonyítékot kihalásszon a környező bozótból; az egyik bűnügyi nyomozó, ahogy tőrjével az indák között keresgélt, talált is néhány fyggt, ujjesontdarabkát és további töltényszilánkokat, s mindezt egy plasztikzacskóba helyezte. A két kutatóul eredményeként nyert bizonyítékok fontos szerepet játszották a bírósági eljárásban — emlékezik Eriksson. Az együtt dolgozó ballisztikai és lőfegyverszakértők például a töltényszilánkok elemzése során kimutatták, hogy azok M—16-osból származnak. s az áldozatra közelről tüzeltek — ez a vélemény feltehetően objektív alapot adott ahhoz, hogy Mao gyilkosa, vagy legalábbis egyik gyilkosa, Clark legyen. Furue professzor és Finck őrnagy is tanúvallomást tettek. hogy beszámoljanak Mao koponyacsont-darabkáin Saigonban végzett klinikai vizsgálataikról. A szakértők vizsgálati eredményei meggyőzően bizonyították, hogy 'Maót háromszor, mellkasán és nyakán érte döfés és koponyája „szétroncsolt” állapotban van „két nagy sebességű lövedék zúzóhatása következtében”. Furue professzor „faji hovatartozás szerint” mongoloidként azonosította Maöt, korára nézve 18 és 20 év között, magasságára nézve körülbelül 161 centiméter lehetett — vagyis valamivel magasabb, mint azt Eriksson velem beszélgetve becsülte. Furue. aki már harmincötezer boncolást végzett, ki- jelentete: „Mongoloid létére Mao holtteste jól fejlett, arányos testalkatra vallott.” Meserve-t, Clarkot és a két Diazt egy nappal azután vették őrizetbe, hogy az első kutatócsoport a 192-es magaslaton járt. A tábori rendőrök külön-külön tartóztatták le őket. A négy katona késő délután hagyta el Vorst parancsnokságát, miután rövid látogatást tettek a századosnál. Parancsnokuk szűkszavúan búcsúzott tőlük. Kihallgatásán Manuel így idézte fel ezeket a szavakat: „Elmondta, hogy igyekezett nem nagydobra verni az incidenst, de mostantól kezdve már se tanáccsal, se segítséggel nem szolgálhat.” A tábori rendőrök a katonai rendőrség felügyelőjének An Khe-i irodájára kísérték a négy katonát, ahonnan első kihallgatásuk után a Longh Binh-1 l'egyházba vitték őket. Nem sok további kihallgatásra volt szükség, hogy a törvényszéki tisztek meggyőződjenek róla: a bűnügy létezik. Rufe és Manuel készségesen aláírt, esküvel hitelesített nyilatkozatának lényege alátámasztotta Eriksson beszámolóját a „192- es magaslaton történt incidensről” — ilyen néven lett ismeretes Mao meggyilkolásának ügye a hadseregben. (Mikor egy bűnügyi nyomozó megkérdezte Mamiéit, hogy „ki erőszakolta meg a lányt, vagy ki került vele nemi kapcsolatba?”, Manuel így válaszolt: „Meserve őrmester, Clark, Rafe, Diaz és én. Erikssonnak nem volt vele nemi kapcsok)«, és semmiféle bántódást nem okozott neki.”) Meserve és Clark tagadták, hogy bármiben bűnösek lennének. s a balul sikerült őrjárat parancsnoka váltig azt állította, hogy szándékait tévesen értelmezték. Csak tréfált, mondta vallomásában, amikor megemelítette, hogy a felderítő úton „el fognak szórakozni”. Eligazító parancsában szerinte ezt mondta: „Nem is lenne rossz, ha fel tudnánk csípni öt nőt arra az öt napra, amit a hegyekben töltünk, és jó kis orgiát csaphatnánk”, majd, állította, „mindenki meg' y zéseket tett, és nevetett.” Ami azt illeti, hogy miért kerültek Mao faluja felé, az őrmester azt állította, hogy azért vezette arrafelé az osztagot, hogy vietkong harcosokat keressenek, és a lányt is csak azért ejtette foglyul, mert gyanúsan viselkedett a viskóban. Meserve kihallgatásának végén az ügyész megkérdezte, hogy hányszor és kinek adta elő Meserve „azt a történetet, amit most a tanúemelvényen elmondott.” „Számos alkalommal, uram” — felelte az őrmester, „többnyire az ügyvédemnek.” A négy hadbírósági tárgyalásra 1967 márciusának közepén, mintegy tíz nap folyamán került sor. A tárgyalásokat a Camp Kadcliffen létesített törvényszék tízszer- tízméteres, bádogtetős épületében tartották. Forróra, szárazra fordult az idő, emlékezik Eriksson, a helyiség belseje a villanyventillátorok halk berregésétől lüktetett. Odakinn a támaszpont-tábor villanyenergiáját szolgáltató Diesel-generátor okozott állandó lármát, ami miatt a tárgyalást vezető tiszteknek gyakran arra kellett kérniük a tanúkat, hogy hangosabban beszéljenek. A tárgyalások részvevői, az ügyvédek, tanúk törvényszék tisztek és katonai esküdtek az épülethez közel, sátr/ikban laktak és a jogi táborrészleg éjszakai nyugalmát gyakran zavarta meg az ellenségre irányított aknavetők makacs robaja. (Folytatjuk! Ipari kémkedési botránr Svájcban