Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

Í970. december 20. JOEt-fT MA«5YAftÖRSMB S <Ma! Higgadtan, megfontoltan Megyénk termelőszövetkezeti közgyűlései elé MIT, HOVÁ, MIÉRT? Beszélgetés megyénk egészségügyi helyzetéről, jovojerol rendkívül nehéz esz­tendőt ZÁRNAK termelő- szövetkezeteink. A mérleg megvonásához most különö­sen szükség lesz a higgadt fejre, a meleg szívre, az eredmények, de főleg a gon­dok alapos elemzésére. Úgy kerüljön minden terítékre a közgyűlések elé. hogy senki ne mondja majd: ezt rosszul tettük, nem vizsgáltunk meg igazságosan minden tényezőt, s úgy döntöttünk az elnök le­váltásában. Mondjuk csak ki: ezekben a napokban sok tsz-elnök fe­jében felmerül a gondolat: lemondok, mert nem sikerült az esztendő, riem tudjuk azt acini a tagságnak, amit ter­veztünk. De hasonlók foglal- ku/.iatnak tsz-tagokat is. „Hossz volt az év, ezért az einök a hibás, váltsuk le.” Nagy szüség van most a mértéktartásra. S ezért nem véletlen. ha Újra és újra felidézzük, s emlékezetünkbe véssük Ká­dár elvtárs szavait, amelyet a párt X. kongresszusán el­hangzott záróbeszédében így fogalmazott meg: „...Hibát követnének el azok a terme­lőszövetkezeti tagok, akik most az átmeneti nehézségek miatti kesergésükben vezető- ségcserével próbálnák megol­dani a kérdést. Ha vezetőik rendesen, becsületesen dol­goznak, tartsák is meg őket, dolgozzanak velük tovább." A GONDOK. A PROBLÉ­MÁK LEKÜZDÉSÉRŐL így beszélt: „Ami pedig a nehéz­ségeket illeti: először is a mi, szocialista alapokra he­lyezett mezőgazdaságunk életerős, nehézségeket is el­viselni képes népgazdasági ágazattá változott. Már nem egy szárazságnál, árvíznél megállapítottuk, hogy hanem lenne a mezőgazdaságban kollektív erő. és- hBi*áteszem, a munkásállam' «í-’ejé," akkor mindezeknek szörnyű kö­vetkezményei lettek volna, így pedig átvészeljük e köz­bejött nehézségeket.” Ezek a szavak — s mögöt­tük a meglévő anyagi-szelle­mi erő — biztatást, erőt és reményt adnak. Szükséges ezt most hangsúlyozni? Na­gyon is, mert Szabolcs-Szat­már közös gazdaságainak egy részét az emlékezetes árvíz- katasztrófa súlyosan érintet­te, s csak a szövetkezeti moz­galom összefogásának ered­ményeként lábalnak ki a ba­lokból. Emellett megyénkben 119 a kedvezőtlen adottságú közös gazdaság, amelyeket ál­lami támogatással segít a — Vigyázz, Csaba! •— csak ennyit tudott kimondani a személygépkocsi mellett álló igazoltató társának Vékei Ár­pád határőr. Papp Csabának annyi ideje maradt, hogy egyet hátra lépjen és abban a pillanatban belerohant a személykocsi ba. egy ZIL tehergépkocsi. A hatalmas ütéstől a benzintartály becsű szott az utastérbe és längt“ lobbant az egész autó. A két fiatalember — határ­őrök mind a ketten — még most, hónapokkal az eset után is hátborzongatóan mesélik el a történetekét. Szinte monda­tonként váltanak, ki melyik pillanatban volt közelebb — a szó szoros értelmében — a tűzhöz. — Okmányellenőrző járőr- szolgálatban voltunk Árpád­dal — kezdi mondani, ki tudja hányadszor a történe­tet Papp Csaba. — Már sok kocsit igazoltattunk a márok- papi elágazásnál, mikor egy ZIL tehergépkocsi jött Vásá- rosnamény felől. Jeleztük hogy álljon meg, de csak pl­húzott mellettünk. — Közben egy Moszkvics jött — folytatja Vékei Árpád. — Hárman ültek benne. A férfi, aki vezette, mellette a felesége és ölében egy hat év körüli kislány. Szovjet állam­polgárok, a rokonokat jöttek meglátogatni. Kedves, barát­kormányzat. Csak ezekben a tsz-ekben 37 ezer tsz-tag és 2700 alkalmazott él és dolgo­zik, s bizony az idei esztendő­ben tornyosultak felettük a gondok, s mi tagadás, számí­tani kell, hogy a mérleghiányos gazdaságok száma megnövek­szik, s ezen is csak az állam támogatásával, a helyi erők ésszerű összefogásáváI lehe­tünk úrrá, KÉSZÜLNEK A ZÁR­SZÁMADÁSRA a megye tsz- ei. Hegyen ez higgadt, meg­fontolt, s meggondolt minden tekintetben. S ha valóban úgy érzik, nem a vezetés hibájá­ból eredtek a bajok, akkor szavazzanak újra bizalmat. Az elmúlt esztendők során sokszor bebizonyította már ez a vezetés, hogy érdemes rá, a tagság, a szövetkezet érdekeit képviseli. Nem recept ez minden tsz-nek. Ott, ahol a mérlegelés során úgy látják, a Hibák zöméért egyik, vagy másik vezető a felelős, vál­toztassanak. Csak legyen ez megalapozott és előre vigye a szövetkezet erősödésének ügyét. Ne kapkodják el a döntést. Emberekről, kipróbált veze­tőkről van szó, akik egy, másfél évtizede vagy már több éve állnak e nehéz és fáradtságos posztokon. Kádár elvtárs említette: „A mező- gazdaság a jó terv, a gondos emberi munka, a szükséges anyagi eszközök biztosításán túl jelenleg, és azt hiszem még igen sokáig, jelentős mértékben függ a természeti viszonyoktól, többek között — az időjárástól... Ki gondolt volna arra az idén nyolc hónapon keresztül, hogy a tizedik hónapban azért kell sírni, hogy miért nem esik már az eső.” GONDOLJANAK ERRE TERMELŐSZÖVETKEZE­TEINK tagjai. Különösen' ott. ahol most több a gond. a baj. a probléma, mint a korábbi esztendőkben. így mérlegel­jék a vezetőket, munkájukat. S a kudarcok ellenére — ha azokról nem ők tehetnek — szavazzanak bizalmat nekik. Ezt summázta Kádár elvtárs is, amikor ezt mondta: „Ami pedig az idei év nehézségeit illeti: a munkásosztály soha­sem hagyta még cserben a parasztságot. Mellette áll most is állatna, pártja, kor­mánya." És ez a legfontosabb, a leg­biztosabb fedezet. Erre bizton számíthat a termelőszövetke­zeti parasztság. Farkas Kálmán ságos emberek voltak. Még Csaba beszélgetett velük, de én már kiálltam egy újabb kocsinak jelezni. Akkor még nem tudtam, hogy az előbb megszökött ZIL jön visszafe­lé. Este tíz óra volt, csak a fényt láttam. És ekkor hangzott el a ki­áltás. A teherautó lassítás nélkül rohant bele a Moszk­vicsba. Körülbelül húsz mé­tert tolta maga előtt az égő Moszkvicsot, míg az bele nem borujt az árokba. Aztán újra indította a lefulladt motort, kikapcsolta a világítást és el­menekült a helyszínről. — Árpád a teherautó után lőtt. A kerekét akarta kilőni, hogy ne tudjom tovább men­ni. Én meg az oldalára borult Moszkvicsból akartam kisza­badítani a három embert — mondja tovább a történetet Papp Csaba. — Az egyetlen lehetőség a mentésre a ko­csi eleje volt. Betörtem a szélvédőt. Először a kislányt akartam kivenni, de úgy a szélvédőnek volt nyomva, hogy kiesett és elkezdett futni. Ái-pád szaladt utána, A lángok egyre jobban tér jedtek A betört szélvédőn bejutó levegő még jobban élesztette a tüzet. A két ha­tárőr már látta, hogy az utasok elvesztették eszméle­tüket. Kihúzták mindkettőjü­ket, aztán mentőért telefo­A negyedik ötéves terv időszakában Szabolcs-Szatmár egészségügyi fejlesztésére 300 millió forintot fordítanak. Rögvest ide kívánkozik egy másik gondolat is: ez az összeg megalapozza a követ­kező öt esztendő tervezését is. aminek eredményeképpen megyénk 1980-ra az egészség- ügyi szolgáltatás szintjén is eléri az országos átlagszínvo­nalat. Vajon milyen úton-mó­don dől el a megye egészség- ügyi szervezése, fejlesztése? A kérdésre a legütefcékesebb, a megye egészségügyének egyik szervezője, Márton Mihály dr. adja meg a válaszokat. Szervező, termő orvosok — Több mint ötven évre kell vissz...nemiünk, hogy a kép világossá váljék. Ekkor néhány szovjet orvos, így Szemesko és Muszikov lefek­tette a szocialista egészség­ügy öt pontból álló alapelvét. Ezek leszögezték, hogy szo­cialista körülmények között az egészségügy csak állami szolgáltatás lehet, amely épp oly céltudatos tervezést és szervezést kíván, mint a gaz­dasági élet. Ezt a törekvést és célt mi is a magunkévá tettük. Az egészségügyi szer­vezőket ma már az ország négy egyetemén külön tanszé­keken képezik ki. De nem elég, ha a szerve­ző csak orvos, mert a szerve­zés összetett munka. Kutatja az egészségügy és gyógyítás- történet múltját; '-jétenéte És[ előre képzeli el a jövőt. De vegyünk ehhez egy gyakorla­ti példát. A közelmúltban készült a megye ötéves ter­ve, ezenbelül az egészség­ügyé is. Előtte megvizsgáltuk: mely települések válnak köz­ponttá? Hol épülnek új váro­sok, alközpontok? Milyen eze­ken a helyeken a lakosság összetétele? és még egy sereg más tényező. A szervező a tervkészítésnél a lehető leg­jobb helyzetet akarja kiala­kítani az egészségügyi ellátás terén, ami talán a legfonto­sabb szolgáltatás. De ilyenkor jön a lényeg: mit enged meg a népgazdaság teherbírása? Milyen lesz a gazdasági fej­lődés a megyében? náltak és kórházba vitették a szerencsétlenül járt embere­ket. Ahogy beszélnek a fiúk, egyre több apró momentum jut eszükbe. Akkor nem volt idő töprengeni, másodperce­ken múlt a három ember élete. Pillanatok alatt kellett eldönteni, hogy üldözzék-e a gátlástalan ámokfutót, vagy mentsék az embert. Most már könnyű helyesnek ítélni cselekedetüket Néhány hónap telt el a közúti krimi óta. A két határ­őr addig is együtt barátko­zott, hiszen — bár Papp Csa­ba komorói, Vékei Árpád óz­di — a vasas szakmájuk és érdeklődésük közel hOTta egymáshoz őket. Azóta a ba­rátság megerősödött. Papp Csaba azt mondja: az ő éle­tét is barátja mentette meg. Ha nem figyelmezteti, esetleg őf is elütheti a teherautó. A két barát együtt vette át a forradalmi munkás-paraszt kormány által adományozott Életmentő emlékérmet. A lo­pott gépkocsit részegen veze tő Antal János négy év bőn tönbüntetést kapott. A környék lakói, akik azo az estén a lövöldözést hal lották. nyugodtak lehetne' mert a határőrök nemcsak r határsériőket fog'ák el, hr nem embertársaik életére r vigyáznak. Balogh ,IÓ7,se — Én egymilliárdban ál­modtam meg az öt év opti­mális viszonyait. De a szerve­ző nem élhet álomvilágban. A 'gazdasági fejlődés üteme be­határolta ezl az összeget 300 millióban. És mosi jou a neheze: mit építsünk és hová ? Csak a reális élet talaján állva születhettek meg azok a döntések, amelyek már most az ötödik ötéves tervet ala­pozzák meg és hoznak mér­hető változásokat az egész megyében. Új fajta gyógyintézetek Számolni kell azzal, hogy újfajta kórházakra lesz. szük­ség. Ha nem ismerjük előre a lakosság várható összetételéi, nem tudunk dönteni például bölcsődék, óvodák ügyében sem. De nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül azt, hogy az. élettempó gyorsul, hogy az emberek milliói a tévé előtt töltik estéiket. Uj iparágak lépnek be, újfajta foglalkozá­si megbetegedések jelentkez­hetnek. — Vagy vegyünk egy má­sik területet. Itt van az or­vostudomány fejlődése. Most tervezik a kisvárba: és a megyei kórházat. Vajon a szervezőnek néni kötelessé­ge-e előre felhívni a figyel­met arra, hogy milyen várha­tó irányok vannak? Ma már számolni kell például a szervátültetések mind általá­Aligha kell bemutatni az olvasónak Tóth Kálmán!., Szabolcs-Szatmár megye „ár- vízvédelmi miniszteri bizto­sát.” A Szabolcs-Szatmár me­gyei Építőipari Vállalat fő­mérnöke idén május 14-én éj­jel vette hírét a nábrádi gát- áttörésnek. Azonnal felöltö­zött, összetoborozta a gépke­zelőket és reggel már ott volt, ahol segíteni keltett. Május huszonötödikén az építési és városfejlesztési miniszter Itt járva megbízta a helyreállítá­si munkák irányításával. Október 1-én pedig meg­kapta a kinevezését mint a január 1-től működni kezdő új szabolcsi építőiipari válla­lat, a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítőipari Vállalat igazgatója. Hogyan is alakul egy most születő vállalat élete? Erről beszélgettünk a start előtt két héttaL Három tehetséges megyebeli Októberben a vállalat mén a három kinevezett vezetőből állt. A gazdasági igazgató dr. Borbás Endre, a műszaki igazgató Csépke Csaba, aki építette a budapesti földalatti vasutat, aztán Egyiptom ban az Eluáni hidat, tanulmá­nyozta az NDK világ'hímevű földgépgyártását, majd ideha­za volt a földgépgyártás szakértője. Három tehetséges megyebe­li. Sőt, — ne tegyen sértő a szabolcsiakra —, három szat­mári. Az új vállalat megkapta az ■lőkészítő munkák elvégzésé­in az MHSZ Szabadság tér 9 íz. helyiségeit Nyíregyházán, tzorgos építők csinálják je- 'enleg az előcsarnokban a xjrtásfülkét, a létszám de- •ember 1-én már 70 fő volt. 'miből 40 fizikai munkás. Az íj felvételekkel az évet 95 ő létszámmal zárják majd. \z új esztendő első munka­napján a most születő vállalat átveszi a Szabolcs-Szatmár nosabbá válásával. Ehhez korszerű műtő kell. speciáli­san képzett embei’ek sokasá­ga, modern kártermék, ipari lévé, higiénikus körülménye­ket biztosító kórház A mi. a füst. a korom elíró — Azt hiszem, az egészség ügyi szervező munkája mind nagyobb hangsúly! kap és mind több megbecsülésben részesül. Ma inár nem ter­veznek soha úgy egy városi, városnegyedet anélkül, hogv azt az elképzelések első stá­diumában ne látnánk. Me­gyénk egész ötéves terve ve­lünk együtt készült és döntő súllyal esett latba a szerve­zők matematikai-statisztika1 elemzésem alapuló. ezen szempont szántéziséből ki­alakult véleménye. Sok mai döntésük épben a perspektí­va ismeretében lehetséges csak. Sokan kérdezték, minek Nyíregyházára audioi égi a. Aki elképzeli, hogy majdnem 80 ezres Városunkban mek­kora tesz a zaj, az érti. Aki sejti, hogy mind több zajos üzemünk lesz. az sem vitázik a döntéssel. De létrehozzuk f levegőszennyezödést vizsgáló szolgálatot is, hiszen látjuk előre ipartelepítésünk ütemét és jellegét, a növekvő gépko­csiforgalmat. B. L. megyei Építőipari Vállalat 5. sz. építésvezetőségétől azokat a dolgozókat és eszközöket, amelyek a profiljába vág­nak. (Az építésvezetőség létszámának és eszközeinek kb. 60 százalékát). így a ja­nuári létszám 220 főre ugrik Folytatják a megkezdett muri Icákat Nyíregyházán, Záhony­ban, Tisza vasváriban. Korszerű gép, korszerű ember De, hogy ez a 220 ember januárban dolgozni tudjon, munkaruhát kapjon, elszámol­ják a bérét, legyen hol leül­nie ahhoz nagyon kemény munkával kell előkészülni az év végéig. És még további nagyon fontos munka vár elvégzésre ahhoz, hogy 1974-ben 500, 1980-ban pedig már 780 millió forint értékű munkát el tud­janak végezni, a hozzávaló gépeket tudják kijavítani, a a szakmunkásgárdát kiké­pezzék. És mindez összhang­ban legyen azzal amit elvál­lalnak. — Olyan ez. — mondja az új vállalat igazgatója — mint egy négyismeretlemes egyenlet. Képzeljük csak el, a nálunk most ismert kotrógé­pek negyedmillióba kerülnek és két-három műveletet tud­nak elvégezni. Az új vállalat tervezett munkagépei tízszer annyiba kerülnek és tízszer annyit is tudnak. Még a mel­lettük dolgozó segédmunkást is ki kell képezni arra, ho­gyan dolgozzon ezek mellett a korszerű, nagy teljesítményű berendezések mellett. A Beth­len Gábor és a Vasgyár utca sarkán épülő új székház csal: másodsorban lesz a vezérkar főhadiszállása. Építése első ­sorban azért szükséges gyor­san, hogy legyen egy kikép­zőhely, egy valóságos kis építőipari iskola, ahol a ma­gas fokú — egy főre jutó évi 350 ezer forintos — termelési értéket jelentő munkára "Sí 4617 otthonba költöz­tek be a károsultak Befejeződött a szamosközi uijaepiles második üteme A Szabolcs-Szatmár me­gyei árvízi újjáépítés során — mint ismeretes — novem­ber 10-ig az ígéri né] több. 4171 családi házba költözhet­tek be a károsul ak. A he'y- reállítás következő határidő­ié december 20. amikorra újabb 450 otthont kell átad­ni. Az építők erőfeszítéseinek eredményeként 4 nappal a határidő előtt készül ék el a házak, s eddig összesen 4617 család kapóét ú.i ott­hont. A károsultak között haj­iét 'an már nincsen, a hely­reállítás azonban még nem fejeződött be. Egyrészt foly­tatják a meglévő épületek belső komplettírozását. kül­ső és belső csinosítását, más­részt készülnek az újabb la­kóházak, amelyek építése el­sősorban a vi/.veszély miatt áttelepítésre kijelölt közsé­gek lakóinak várakozása, bi­zonytalankodása miatt húzó­dott sokáig. Várható, hogy tavaszig a tervezett 5175 ne- lyett 5220 családi házat épí­tenek meg a Szamosközben. lehet képezni a vállalat em­bereit. A népgazdaság mint min­den új vállalatnak, ennek is ad az induláshoz „stafirun- got”. „ Száznyolcvanegy-miü- liót. Jellemző, hogy ennek az összegnek túlnyomóan nagy- részét, — százüzennyolc- . ml lliót — gépekre költik. Mérnökök, technikusok, föld­gépkezelők, kerestetnek az új vállalatnál, de — és itt van egy érdekesség a beszélgetésben — nem hirdet­nek. Kapun sem lesz cédula. Az első szűk gárdán kívül — amelyet kénytelenek a jelen­legi nagyvállalattól áthozni — nem akarnak „átcsábítani” senkit. „Öröklött“ törzs járdatagság De mint az igazgató mond­ja, a legfőbb gond már most is az, hogy itt mindenki jól érezze magát, a most születő vállalat leendő kétezer dol­gozója büszke legyen a'válla­latára és olyan közérzetet alakítsanak ki, amiben ez megvalósítható. Könnyen megkülönböztethető egyenru­hát adnak mindenkinek, ami­ről rögtön tehet majd látni, hová tartozik az illető és mi­vel ennek mindig tisztának kell lennie, mindjárt, kettőt. Most fogalmazzák rendhagyó kollektív szerződésüket, amely kimondja, hogy aki ide jön, „örökli” az előző munkahe­lyen kivívott törzsgárda évei t Hiába veszik 100 millióért a gépeket, a munkát em ­bereknek kell elvégezniük ök a legfontosabbak. Rájuk épül az új vállalat sorsa. fíesztelyi Nagy Zoli»« Életmentő határőrök Start előtt két héttel lUttJÄ- t«'| la«Í9KHI*m * A rendhagyó „kollektív” Kétezer ember — hirdetés, csábítás nélkül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom