Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-14 / 267. szám
Bév’értífcee fl. WeLBT-WAfFrAílOKSSA« *. am Csak a megbízást kérték... Ellenőrzés Nyolcmilliós ajándék a szamosközieknek 1600 lakás újjáépítését boinoiítia ingyen az OTP A szamosközi árvízkárosultak megsegítésére kibontakozott társadalmi méretű mozgalom sok-sok megnyilvánulásáról szólt már a krónika. Kevesen tudják viszont, hogy — túl a hitelfolyósítás meggyorsításán — az Országos Takarékpénztár dolgozói is jelentősen kivették részüket a baj ha jutottak helyzetének könnyítéséből. Júniusban, tehát még az újjáépítés első napjaiban az OTP beruházási irodája kirendeltséget létesített Sza- bolcs-Szatmár megyében, ahova Budapestről és az ország majd minden megyéjéből a legjobb szakembereket küldte el az újjáépítés segítésére, összhangban a kormány. ígéretével — hogy még a tél beállta előtt tető lesz minden hajlék nélkül maradt szamosközi család feje felett — az OTP vállalta: az 5000-ből 1600 lakás újjáépítésének beruházási bonyolítását díjtalanul végzi. — Ez azt jelenti, 1 hogy csak a megbízást kértük az árvízkárt, szenvedett csalá- dóktól, s ezt követően a tervrajzok beszerzésétől, a háKhelykitűzésen, a kiviteli 1/ •• • Köznapi dolgok HARAG Beszéli egyik termelőszövetkezet majorjának az őre: —Vasárnap otthon voltam. Látom egyszer, bejött a nyitott kiskapun egy öklömnyi fekete kutya. Ritkán vagyok otthon,, mit tudhattam kié, honnan került hozzánk. Riasztottam, menjen tőlünk. Mondom psz-te és széttártam a karom. Erre a pici feketeség elkezdett siralmasan vinnyogni, kereste a kivezető utat. A szomszédasszony hallotta a kis eb vinnyogását. Azt hitte, megütöttem. Azóta haragszik. De haragszik rám a feleségem is. hogy miért csináltam haragot a szomszé- dékkal. Miért ütöttem meg azt a kis kutyát?! Hát tehetek én róla, hogy saját árnyékától is fél egy ■izerződések megkötésén át egészen a műszaki ellenőrzésig minden munkát mi végeztünk az építtetők helyett — mondja Szántó László, az OTP beruházási irodájának főmérnöke, aki 5 hónapon át a szabolcsi Ideiglenes kirendeltség vezetője volt. — Tehát az utánajárás fáradságos terhét vállaltuk magunkra az építtetők helyett. Ha kiszámítanánk, mit jelent ez pénzben, a következő eredményre jutnánk: 1600 la- kás megközelítőleg 270 milliós értéket képvisel. A bonyolítási díj — ha nem társadalmi vállalásról lenne szó — 2,5 százalék, tehát megközelítőleg 3 millió forint.) Ezt az összeget már eleve nem számlázta az OTP, lényegében tehát ezzel a ked- vezménnyel is enyhíteni sietett a kárt szenvedett emberek helyzetén. De nem szabad számításon kívül hagyni azt sem. hogy 5 hónapon át több mint 100 szakembert irányított az OTP Szabolcsba, s az ő ittlétük további kiadásokkal járt. amit ugyancsak a takarékpénztár fed^z. Többen — mint például Szántó László főmérnök. Rózsa András, vagy Végh Imre — Szabolcs-Szatmár megyében a múlt évben összesen 250 ezer tubus fogkrémet adtak el. A megye 600 ezer lakosához képest mindenképpen alacsony ez a szám. Éppen ezért a helyi szervezőktől még nagyobb gondoskodást követel a fogászati hónap, amelyet az Egészségügyi Minisztérium szervez országosan. Az elkövetkező négy hétben — november 16-tól az egészségügyi szakemberek, a Vöröskereszt, de még igen sok más szerv is közreműködik abban, hogy felkeltse a figyelmet a fogak helyes ápolására, a higiéniás magatartás formálására. Elsősorban a tanulóifjúság körében fejtik ki a nagyobb propagandái, hiszen a helyes fogápolási már a gyermekkorban meg kell kezdeni, hogy később kevesebb legyen a panasz. Az iskolákban a. Vöröskereszt fogszépségversenyt rendez, a diákok dolgozatot írnak a helyes fogápolásról, az úttörő- foglalkozásokon szó esik a fogak védelméről Nemcsak a diákoknál, hanem a felnőtteknél is fontos majdnem 5 hónapon át voltak távol a családjuktól. Most. hogy az ideiglenes kirendeltség — munkája végeztével — megszűnt. érdeklődtünk: hol tartanaik a vállalás teljesítésével. Megtudtuk: az 1600 lakásból 1272 családi háziként, a többi pedig korszerű társas- házként épül meg a szatmári részen. November 10-ig ők is teljesítették ígéretüket. Teljes külső és belső vako- lássál 147. csak belső teljes vakolással 319 és „Bondor- kész” állapotban 896 lakás épült meg OTP-bonyolítás- ban a kormány által ga- rantált határidőre. Tizenhat olyan családnak, amely későn döntött az újjáépítés felől, a későbbiekben adják át a lakást. Úgyszintén jó ütemben halad annak a 222 társasháznak az építése is, amelvból Fehérgyarmaton 96, Mátészalkán pedig 126 készül. Ezek átadását eredetileg is 1971-re vállalták a kiviteleik. Úgy tűnik, a lövő év ellő felében ezekbe a lakások- ba is beköltözhetnek boldog ' '-:-a ?«aik. (a. s.) a*ogak védelme. A terhesgondozásnál, az egészségügyi előadásoknál is időt szentelnek a fogápolásnak. A megye 35 fogorvosa és 14 fogásza munkája közben is, de a filmvetítésekkel egybekötött előadásokon is besz i1 a fogak jó állapota és az általános egészségügyi közérzet közötti kapcsolatról. Ma már ismert, hogy nem egyszer az izületi bán tataiakat, vagy egyéb gyulladásos fájdalmakat éppen a gennyes foggyökerek, az elhanyagolt fogak okozzák. Ha eltávolítják ezeket a rossz fogakat, altkor megszűnnek a panaszok. Ám a fogászati hónapnak a megyei célkitűzéseiben inkább a múlt nagy orvosának, dr. Jósa Andrásnak a szavait tartják szem előtt: ..Nem a jelennek, a jövőnek dolgozunk.” Mert nem a foghúzás, hanem a megelőzés, a fogak helyes ápolása, konzerválása a fő feladat. Ezt fogják hirdetni az autóbuszokban, orvosi várótermekben, gyógyszertárakban elhelyezett plakátok, de ezt tűzi ki célul az orvostársadalom is. (1.) * Eri fél tubus fogkrém... Kezdődik a fogászati hónap és függőség Kaphat-e ugyanannyi fizetést egy nő, mint az. ugyanolyan beosztású férfidolgozó? Kaphat-e egy család otthont a dolgozó feleség után? Megilleti-e az azonos mértékű jutalom a nődolgozót? Az alkotmány valamennyi kérdésre igennel felel. Csak az élet vet oda egy-két nemet. Vezető beosztásban t A problémák teljes megoldása már csal? azért is égetően szükséges, mert jelenleg a közalkalmazottaknak több mint 40 százaléka nő. A legmagasabb a nődolgozók aránya a Nyíregyházi Szakszervezeti Társadalombiztosítási Igazgatóságon, ahol 70 százalék. de ahol még a legkevesebb — a tanácsoknál — is 38 százalék. Ezzel szemben nagyon kevés a vezető beosztásban dolgozó nők szá- , | ma. Megyei vezetők között I mindössze két nő van. j Ugyanakkor járási vezető I csak egy. A községi vezetőknek csupán 14 százaléka nő. Ahol pedig vegyes vezetésű községi tanácsok bomlottak fel és közös tanácsokat szerveztek, szinte mindén esetben a férfivezető maradt a helyén. Példa erre a mátészalkai járás, ahol az átszervezések előtt hét vb-titkár- nő volt, most négy van. A dolog kétoldalú. így az esetek többségében nem arról van szó. hogy a nődolgozókat a férfidolgozók javára marasztalják el, bár erre is van példa. A Nyírteleki Községi Tanács például legu tóbb nem női adóügyi előadót, hanem férfi adóügyi előadót, keresett. Az esetek többségében azonban maguk a nők nem vállalják a nagyobb kötelezettségeikkel, elfoglaltságokkal járó vezető beosztást. Miért kevesebbet? A nők minden tekintetben . megállják a helyüket, munkájukkal nincs baj. lelkiismeretesen dolgoznak. Legjobb bizonyíték erre, hogy az elmúlt évben a „Kiváló dolgozó” kitüntetést elnyerőknek 26 százaléka r,ő volt. A nők, hasonlóan a férfiakhoz, kiveszik a részüket a továbbképzésből, a tanulásból is. Ennek, hozzászámítva a rájuk eső otthoni többletmunkát is. jelentősége még nagyobb. Ez év szeptemberében a kétéves tanácsakadémián a megyéből 23-an tanulnak. ebből 7 nő. ugyanakkor 8 női dolgozó végzi a korábbi egyéves tanácsakadémiát, A tanulással, a munkával tehát nincs baj. annál több problémát okoz az egyenlő , munkáért egyenlő bér elvének betartása. A Mátészalkai Városi Tanácsnál dolgozik egy női csoportvezető, aki a várossá nyilvánításkor jelentős béremelést kapott ugyan, de még most is 400 forinttal kevesebb a fizetése. mint egy ugyanott dolgozó férfi csoportvezetőnek. Csengerben a hét főelőadó közül efíy nő. Fizetése 1800 forint. Ugyanakkor a férfi főelőadóké 2250 és 2500 forint között van. Az egészben az a legérdekesebb. hogy egyedül a női főelőadónak van meg az állás betöltéséhez szükséges végzettsége. Lakás csak férfiaknak A gyermekgondozási segélyt. a hároméves otthon- maradást férfi nemigen veszi igénybe. Ez a kedvezmény vitathatatlanul a nőké. De nem úgy a lakáselcsztás. A Mátészalkai Városi Tana- csőn az egyik nődolgozó, aki hosszú időn át megbízott osztályvezető volt. s jelenleg is helyettes osztályvezetőként dolgozik. n°m kapott lakást, bár évek óta kéri. De az az osztályvezető, aki most került a tanácshoz, azonnal lakáshoz jutott. Kisvárdán egy osztál y vezetőnő a költségvetési üzem vendégszobájában lakik. Lehet folytatni a példát a Nyírbátori Járási Tanáccsal is, ahol több dolgozó, közöttük nő is. igényelt lakást. A lakásokat férfidolgozók kapták, jóllehet a nődolgozó az egyik legjogosultabb lakásigénylő volt. Ki kapha*, tehát lakást? Hogyan bírálják el a kérvényeket? Ha aszerint osztályoznak. hogy ki nő és ki férfi, nagyon rosszul teszik. Mert lakásra éppen olyan joga van a dolgozó családos nőnek. mint a férfinak. Az apróbb. mindennapos gondok is a női dolgozókat sújtják. Egyik legjellemzőbb példa erre, hogy különösen a községekben, de a megyeszékhelyen is hiányosak a különböző szolgáltatások. Húshoz, félkészáruhoz a falvakban alig jutnak, ezért hivatali munkájuk mellett kénytelenek jószágneveléssel is foglalkozni. Sokan emiatt aztán évi rendes szabadságukat is otthon töltik. A legtöbb községi tanácsnál még csak utópia az étkeztetés megoldása. Ezért a család teljes napi ellátásáról otthon kell gondoskodnia a dolgozó nőnek. Tények, adatok. Az utóbbi időkben mind többet hallunk ezekről. Vannak változások is. I>e az ütem lassú. Igaz, évszázados hagyományokat kell leküzdeni — ez nem könnyű... Horváth S. János Egyik vállalat belső ellenőrével szerettem volna beszélni arról, milyen hiányosságokat fedezett fel a vállalat munkájában és milyen .intézkedések születtek a hibák felszámolására, illetve megszüntetésére. Történt-e felelősségre vonás a mulasztókkal szemben és egyáltalán a belső ellenőrzés hatékonyságáról. Az ellenőr válasza meglepő volt. „Nem mondhatok semmit, mert erről csak igazgató elvtárs nyiiat-kozhal.” Aztán az igazgatót kérésiéin meg. aki nagyon elégedett voit a belső enenor muortajavai. Nagyon ügyesnek találta, meri Kitűnően könyvel, kontíroz, de hát mi mást tehetne, amikor a vállalatnál nincsenek oiyan prootemaá, amit oeisőieg ellenőrizni kellene ( A ueszélgetés előtt már sóit feioc uoiog terjengett az említő u vauíUa írói. Olyan személyeknek utaltak Kj nagy összegeket, akik jóformán semmit nem tettek erte, míg másoktól olyan dolgokat vásároltak, amire semmilyen szüksége nem volt a vállalatnak. A dolgozók szinte mindenről tudlak, beszéltek és mér az ö általuk tudott ösz- szeg is meghaladta a kétszáz- ezer forintot Kgy másik belső ellenőrrel a véletlen hozott össze. Igaz, már csak volt belső ellenőr, mert kilépett a vállalattoL Addig, míg nem vett észre dolgokat, nagyon jól megfértek a vezetőkkel, utána azonban pokol lett az elete. Na- pontra hívták raportra es mindig elégedetlenek voltak a munkájával. Évekig állt a harc, míg végül jobbnak látta meghátrálni és kilépett a vállalattól. Hasonló gondolatokat vetettek fel községi népi ellenőrzési csoportvezetők egyik értekezletükön. Sokáig sorolhatnánk a hasonló példákat. Megpróbáltak szembeszállni igazuk tudatában magasabb beosztású vezetőiekéi és sok helyen nem sikerült Vagy ha igen, később keményen visszaütött. Valami tehát nincs rendben. Á szakszervezeti és partvezetőket, a népi ellenőröket is védi társadalmi funkciójuk. De ki védi meg a belső ellenőröket, ha netán olyan dolgokat vesznek észre, amiért tulaj donkeppen a fizetésüket kapják? Az alapvető hiba — véleményünk szerint — magában az intézményben van, mert az ellenőrzés és a függelem semmiképp nem egyeztethető össze. Ezen pedig sürgősen változtatni kellene. Ne csak a kisemberek által gyártott selejtek jegyzőkönyvének elkészítéséig terjedjen az ellenőr szerepe, hanem a valódi mulasztások felfedezésével kapja meg igazi rangját az ellenőrzés. Balogh József kölyök kutya?! CSAK LÁTSZAT? Aki Mátészalkáról vonattal utazik, - két, sőt három lehetősége is van szemléltető ellenőrzésekre. Azaz csak volna. A két indulást, érkezést jelző táblához az utóbbi időben csak véletlen nyúl avatott kéz. Talán arra számíPanaszos levél nyomán: Elzárva a világtól tanak, hogy az érkezés, indulás tábláján feltüntetett időpontok mégcsak véletlenül sem tarthatók be? Akkor csak látszat az egész, az utazó közönséget szolgálandó, de visszás előzékenység. És szinte állandó a vasúti egyenruhát viselők zaklatása: melyik szerelvény hol található, s mikor indul? Különösen ez. a helyzet hét eleji és hétvégi napokon, amikor ezernyi átutazó tolongsz állomáson. Mind ez nagymértékben csökkenthető volna, ha a kitett jelzőtáblákat feladatuknak megfelelőén kezelnék. (asztalos) Kicsiny falucska Szatmár- ban, Szamossályi és Jánk- majtis szomszédságában. Négy utcája van, lélekszáma alig félezer Úgy emelkedett ki a májusi árvízből, mint sziget a tengerből. A falul kövesúton csal? Szamossályi felől lehet megközelíteni, Jánkmajtis felől négy és fél kilométeres földúton lehet bejutni, ha az időjárás engedi, (ósszei, télén lehetetlen, járhatatlan. Erről el van zárva Hermánszeg. A szennyes áradat a falu szélét mosta. Simái József a Béke Tsz párttitkára említette: „Kinn volt. akkor a falu apraja-nagyja, férfiak, nők. mindenki, aki szerszámot tudott fogni. Jói tudtuk, ha a szamossályi kompnál kitör a Szamos, visz bennünket is.” Nem tört ki. Megvédték a gátakat. Badar István, a tsz- efnök újságolta: „Csaknem totális kár ért bennünket. Egész határunk viz alatt állt. csak a gyümölcsös és a háztáji föld egy része menekült meg. A 2 millió 200 ezer forint kár felét megtérítette a biztosító.” Hermánszeg el volt zárva a világtól. Csak a szamossályi tsz gyümölcsösén keresztül, a Holt-Számos partján tudtak ki- es bejutni. a legszükségesebb éleimet. az állatoknak takarmányt bevinni. Lánctalpas gépek huzigálták át a gépkocsikat, hordták át az embereket. Hol van már az árvíz? Újjáépültek a falvak, de ide Hermánszegre, ha esik az eső. ma is csak nagy üggyel-bajjal jut be élő ember, éleléni. mert Szamossályi és Hermánszeg között egy kb. 250 méteres útszakaszt elmosott, az árvíz. Ezt kellene sürgősen megjavítani. Ezért egy egész falu ügyében fogott tollat Badar István tsz-elnök és a szerkesztőség segítségét kérte, levelében a következőket írja: „Minden mozgatható szervhez fordultunk már, segítsenek, mert ha beáll az esős őszi-téli idő, az árvíz elmosta útszakasz miatt el leszünk zárva a külvilágtól. Innen se ki, se be nem lehet menni. Csak traktorokkal lehet közlekedni.” Említi, hogy elkeseredésében írta a levelet és sorolják a járhatatlan útszakasz miatt bekövetkezett gondokat. Hermánszegről 42 iskolás jár át Szamossályiba a • felső tagozatra. Az iskolabusz nem tud bejönni a faluba. Kénytelenek gyalog menni a diákok. Rá gondolni is rossz, mi lenne, ha hirtelen mentőautóra lenne szükség. Az élelmiszert. üzemanyagot. takarmányt stb. szállító gépjármüvek sem tudnak átjutni. Rakományukat Szamossályiba teszik le. ide mennek át értül iraktőrraJ. Két autóbusz-végállomása van Herraánszegen. Ha esik, nem itt parkolnak, az utasokat lánctalpas gépekkel viszik át vagy gyalogosan csizmákban juthatnak el Sályiba. Ez az állapot az árvíz óta van Hermánszegen. Előtte is nagy gond volt a közlekedés. Itt építették meg a Romániából átvezető bel vízlevezető csatornát, mely a vizet a Holt-Számosba viszi. Minden tavasszal megáradt, átlépett a kövesúton és elzárta a falut. Csak keriilőúton tudtál? kijutni a faluból. Most* a 250 méteres útszakaszt 70 centivel megemelték, s alá betonátereszt építettek, csak éppen felül nincs kövesút. A tsz elnöke kopogtatott már segítségért a járási tanácsnál, fordultja párttitkár a tanácscsal együtt a megyei tanács illetékes osztályához is. Levelet küldtek a Felső-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóságnál? is. A KPM Közúti Igazgatósága a következő választ küldte: „A hermánszegi bekötő ú1 Holt-Számoson átvezető szakaszán a Felső-Tisza-videk' VízügV Igazgatóság műtárgy (áteresz: szerk. megjegyzése) építését végezte. Az építés befejeztével a közút helyre- állítása, illetve az útszakasz kiépítése a vízügyi igazgatóság feladata. A vízügyi igazgatóságtól kapott tájékoztatás alapján a kivitelező a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat, mellyel 1970. október 31-i határidővel kötött szerződést Egyidejűleg felhívtuk a Közúti Építő Vállalat figyelmét á közút mielőbbi helyreállítására.” November derekán janink, s még nem történt semmi. Az idő sürget, beköszönt az esős, havas időjárás, a falu népe nyugtalankodik, mert az útszakasz megjavításához hozzá sem kezdtek. A tsz elnöke november 9-én segítséget kérő levélben fordult a Közúti Épí tő V állataihoz. Vajon bízhatnak-e? Itt Szatmárban, Szaimosközben csodákat művelt a teremtő, újjáépítő alkotó erő. Családi házak ezrei épültek meg. Most csal? 250 méteres útszakasz sürgős megépítéséről va« szó. De ez Hermánszegnek, félezer embernek az élethíd- iat jelenti. Egyélőre csak egy- TOgtönzött, zúzalékkal leszórt, járható útszakaszt kérnek, hogy ne legyenek elzárva s világtól a hermánszegiek télére. Nem szabad ceatodmok. Farkas Kálmán Ha nő a közalkalmazott... Munka, fizetés, család, lakás
