Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

1970. november 14 r 4 oMa3 n!t,rr-WAf?rAnon<?7Ä« A kultúra demokratizálására magyar javaslatot fogadott el az UNESCO Eszmei harc a cseh kuiluraiis konszolidációért A kulturális front helyzeté­vel foglalkozott legutóbbi ülésén a cseh nemzeti tanács (kulturális és közoktatási bi­zottsága is, s megnallgatta Miroslav Bruaek művelődés­ügyi miniszter beszámolója i is. A kormány kulturális poli­tikájában az elmúlt esztendő­ben arra törekedett, hogy megértesse szándékait, a mű­vészeket megnyerje a párt és éilam célkitűzéseinek, a jobb­oldali nézetek képviselőit megfossza politikai befolyá­suktól, s valamennyi terüle­ten megszilárdítsa az állam irányító szerepét A jelenlegi időszakban már •zt. a célt követi, hogy a művészeket mind nagyobb számban kivonja a jobbolda­li eszmék hatása alól. „Az alkotók jelenlegi állás­foglalása lényeges — han­goztatta Bruzek —, s nem szabad ragaszkodni ahhoz, nogy mindent szánva-bánva megtagadják különféle 1968- as és 19(iy-es kiáltványoiion található aláírásaikat Politi­kailag azonban a kulturális területen sem engedjük meg senkinek, hogy társadalmunk ellen tevékenykedjen. Változatlanul érvényes az alapelv, hogy nem kívánunk „leírni” egyetlen egy jelentős művészt sem, bárhol szerepel is aláírása. Természetesen az­zal a feltétellel, hogy politi­kailag nem provokál.” Bejelentette, hogy valószí­nűleg még az év végéig át­szervezik a művészeti szövet­ségeket, s működésüket olyan személyekkel biztosítják, akik művészként is tekintélyt él­veznek. Félmillió párizsi gyászmenete Több mint százezren tisz­telegtek péntekre virradóan Charles De Gaulle volt fran­cia elnök Colombey-les Deux-Eglisesben lévő szerény sírja előtt A gyászolók me­nete egész éjszaka folytató­dott. , Csütörtökön este a sze­merkélő eső ellenére félmil­lió párizsi gyászmenete vo­nult végig a Champs- Éliysées sugárúton a Diadalív felé, hogy De Gaulle emléké­nek tisztelegve virágokat he­lyezzen el az Ismeretlen Ka­tona sírján. Katonai bíróság elé állítok Wéilt Nyugat-berlini brit katonai bíróság ítélkezik Ekkehard Weil kórházi ápoló ügyében, aki november 7-én súlyosan megsebesítette a nyugat-ber­lini szovjet hősi emlékműnél szolgálatot teljesítő szovjet katonát — jelentette be hi­vatalosan egy angol szóvivő. Weil ügyében jövő hót elején először egy alsó fokú bíróság kezdi meg a vizsgálatot. Ha ez elegendő bizonyítékot álla­pít meg Weil bűnösségére nézve, úgy elkezdődik az ér­demi tárgyalás. Nixon fclinllllárd dollárt szán Izraelnek Diplomáciai kapcsolat Chile és Kuba közölt Hatéves megszakítás után Chile csütörtökön ismét fel­vette a dilomáciai kapcsola­tokat Kubával. Az erről szóló döntést Sal­vador Allende elnök jelen­tette be rádió- és televízió- beszédében. Allende emlékeztette hall­gatóságát arra, hogy a kap­csolatok 1964-ben szakadtak meg, amikor az Amerikai Ál­lamok Szervezetének külügy­miniszteri tanácskozásán ilyen értelmű döntést hoztak. Noha Chile a határozat ellen szava­zott, kénytelen volt alávetni magát a többség akaratának. Az AESZ annak idején kife­jezésre juttatta a népek ön- rendelkezéséhez való jogát — mondotta az elnök. „Azzal, hogy ismét diplomáciai kap­csolatokat létesítettünk Ku­bával, véget vetettünk az Igazságtalanságnak egy olyan országgal szemben, amely né­pe óhajának megfelelően for­málja jövőjét.” BríejeződÖlt a Koreai Munkapárt kongresszusa 3. Történelmi színpad Kyréniai öböl. Phenjanban tizenkét napos tanácskozás után pénteken befejezte munkáját a Koreai Munkapárt V. kongresszusa. A küldöttek egyhangúlag ha­tározatot fogadtak el a köz­ponti bizottság beszámolójá­ról, amelyet Kim ír Szén, a központi bizottság főtitkára terjesztett elő. Ugyancsak egyhangúlag elfogadták az 1971—1976-os hatéves terv előirányzatát, valamint az egyéb megvitatott kérdésekről szóló határozatokat A kong­resszuson megválasztották a Koreai Munkapár} központi vezető szerveit A záróülésen Kim ír Szén főtitkár mondott beszédet é Általános sztrájk Argentínában * •" Harminchat órás általános sztrájkot hirdetett meg Ar­gentínában a két és fél millió tagot számláló Általános Mun- kássaövetség, hogy így til­takozzék a jcatonai junta gaz­dasági politikája ellen. A csütörtökön,. kezdődőU sztrájk következtében az egész or­szágban megbénult az ipari tevékenység, az üzleti élet és a közlekedés. A sztrájko- lókhoz csatlakoztak azok a dolgozók is, akik ivem az Ál­talános Muitkásszo vétséghez tartoznak. Október 9-e óta ez már a harmadik nagyarányú sztrájk- mozgalom Argentínában. A kormány vezetői a szakszer­vezeti vezetőket „drákói rendszabályokkal” fenyegetik. A hellén világ, a római kor, Bizánc és a keresztény kö­zépkor emlékeit nemcsak Ni­cosiában, hanem egész Cip­ruson megtalálni. Famagustában, a középkoi nemesen gazdag városkája ban az arra látogató nem is tudja, mit nézzen meg hama­rább. Gyönyörködjön a tele­pülés kicsi házikóiban, a XIII. századbeli városközpon' keskeny halászutcáit csodálja meg; a keresztes vitézek had járatainak emlékét tekintse meg 1291-ből; vagy azoknak a ciprusi kereskedőknek gyönyörű házait vegye szem­ügyre, akik Famagustát meg­szilárdították, a város fejlő­dését előmozdították. A tele­pülés egykori gazdagságára utal az a 365 templom, amely ' 'macfti^tátftátó? t Közülük leg- • szebb a Notre-Dame mintá- 'járá épült, gótikus Szent Mik­lós katedráiig. Az épület szin­te ma is eredetiben pompázik, éppen csak tornyainak csú­csait „kurtították” meg, mi­után II. Szelim szultán elfog­lalta a várost, s á kereszt he-, lyett félhold hirdeti Allah egykori hatalmasságát. Az archeológiái leletek csaknem négyezer éves emlékeket tar­togatnak. Még a bronzkorba is találhatók érdekes tárgyak, a görög, római korszakot pe­dig hatalmas márványoszlo­pok reprezentálják. A francia gótika emlékei éppúgy felejt­hetetlenek maradnak az Ide­gennek, mint a bizánci stílu­sé, vagy a velencei és a ge­novai művészek keze nyomát őrző, hegyek ormain lévő vár­romok. A város, ma is előkelő, jó­módú kereskedők települése, s az idegenek kedvenc kirán­dulóhelye. Édes illatú levegő­je, a hatalmas narancsligetek valóban felüdülést nyújtanak a látogatóknak. Kyrénia szintén egyik leg­kellemesebb, legszebb fürdő­helye Ciprusnak. Tenger­partja halásztelepülésével, történelmi emlékeivel mág­nesként vonzza a látogatókat. A hegyek, a festői várak, a régi kolostorok, mind, mind felejthetetlen élmények. Csak az elragadtatás hangján lehet szólni a kyréniai erődről is. Eredetileg bizánci voit, ké­sőbb a velenceiek építették ki, s a történetírók különböző időkben -ugyanazokat állapí­tották meg róla: jelentős sze­repe- Vöít az ország védelmé-' ben, sohasem sikériflt ellen­ségnek bevennie. Ciprusi barangolásom köz­ben nemcsak azokat a hegy­csúcsokat csodáltam meg, amelyen valamilyen erőd, várrom van. Azok a meg­számlálhatatlan oromzatok is felülmúlják a képzeletet, ámelyek a maguk gazdag fenyveseivel, vagy éppen me­redek sziklafalaival karakte­risztikussá teszik ezt az érde­kes vidéket, ahol az időjárás minimális változást szenved, levegő száraz, páramen+es, az égbolt átlátszó és tiszta oly­annyira, hogy szinte egyedül­álló a világon. Jó beleszip­pantani a különböző fűszerek illatától aromás levegőbe, megpihenni azokon a helye­ken, ahol a tengert« nyűó panoráma szinte rabul ejti aa embert Limassol a második legna­gyobb városa Ciprusnak. No­ha az itt látható Apolló- templom és a Curium-moza- ik, a Colossi vár és a sok bi­zánci templom mind, mind felejthetetlen élmény, mégis az marad meg inkább az emberben: itt összpontosult a sziget ipara, ez Ciprus leg­forgalmasabb kikötője, itt pompádnak a leggazdagabban a hatalmas szőlőtáblák, gyü­mölcsösök. Az idegenforgalom itt is reklámozza a tengertől 600 Iábnyira emelkedő Olim- pos hegységet a kicsiny templomok falfestményeit mégis, inkább azok a plaká­tok maradandóbbak tuda­tújukban,’ amelyek a virág- ; karneválra, a borfesztiválra, a különböző kiállításokra, a szabadtéri színházakba invi­tálják az idegent ahol görög és Shakespeare-drámákaí mutatnak be. A szigetországot járva lép- ten-nyomon az volt az érzé­sem, Ciprus olyan, mint egy hatalmas, történelmi színpad, ahol az egész antik történe­lem lejátszódott a maga sok­színűségével. gazdagságával; S a többi történelmi korszak is rajta hagyj* keze nyomát» szigeten. A régi korok megidézése, a műemlékek megcsodálása után azonban ugorjunk egy nagyot, ismerkedjünk meg Ciprus mai életével. Fodor László Helsinkiben hetente Politikai krimi Bonnban A CSU képviselőt vásárol Lelepleződtek a jobboldal álnok módszerei Nixon elnök, De Gaulle tá­bornok temetéséről úton ha­zafelé, a Pentagon 1971—72. évi költségvetési előirányza­tait. vitatta meg, amelyek érintik az Európában állo­másozó amerikai csapatok esetleges létszámcsökkenté­sére vonatkozó elgondoláso­kat, továbbá a külföldi ka­tonai segélyprogramot is. Jó] tájékozott washingtoni források szerint a Nixon- kormány hozzávetőlegesen 1 milliárd dollár összegű pót­hitelt készül kérni a kong­resszustól az Izraelnek, Kam­bodzsának, Dél-Koreának, Indonéziának és más orszá­goknak nvújtanló további ikatonai és gazdaság! segélyek rendezésére. Nixon elnök szerdára hívta össze szűkebb kabinetjét, a nemzetbiztonsági tanácsot, amelynek ülésén megvitat­ják, csökkentsák-e és ha igen, milyen mértékben az 1971. július elsejével kezdődő űj költségvetési évben az USA 300 000 főnyi európai haderejét Ami a külföldi katonai se­gélyprogram tervezett növe­lését , illeti. kormánykörök szerint az 1 milliárd dolláros póthiteiből 500 millió dollárt szánnak Izraelnek. Ez az ösz- *zeg fedezné 24 Phantom va­dászbombázó, 180 harckocsi, továbbá messzehordó ágyúk és radarberendeaések költsé­geit, mintegy 250 miUió dol­lár összegben készülnek to­vábbi katonai és gazdasági segélyt gyújtani Kambodzsa nak az idén jóváhagyott kö­zel 50 millió dolláron felül. Meir izraeli miniszterelnök csütörtökön kijelentette- az Egyesült Államok „olyan fo­kú megértést tanúsított Iz­rael katonai igényei vel szem ben, amelyről Tel Aviv- ban nem is álmodtak." Eban izraeli külügyminisz­ter amerikai előadókörútjá- nak egyik kaliforniai állo­másán csütörtökön kijelen­tette: „Az Egyesült Államok és Izrael viszonyát a harmó­nia és a bizalom jellemzi.” Pénteken reggel elutazott Bukarestből a Lengyel Nép- köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége amely hi­vatalos baráti látogatást tett a Hl mán Szocialista Köztár­saságban. A delegáció veze­tői. Wladyslaw Gomulka és Józef Cyrankaewicz a iá tógá­kéi szer: SALT Véget ért a stratégiai fegy­verrendszerek korlátozását’ói Helsinkiben folyó szovjet— amerikai tárgyalások negye­dik munfcaülése. A tárgyalás hivatalos része 45 percig, nem hivatalos része pedig 25 percig tartott. A SALT-tárgyalások legkö­zelebbi ülését jövő kedden tartják a Szovjetunió helsin­ki nagykövetségén. A DPA tudósítójának ér­tesülése szerint a helsinki tárgyalásokat karácsonyig folytatják. A két delegáció addig hetenként kétszer — kedden és pénteken — ta­lálkozik A tanácskozásokat — az eddigiekhez hasonlóan — a Szovjetunió és az Egye­sült Államok helsinki nagykö­vetségén felváltva tartják. tás során aláírták a Román Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kö­zötti új barátsági, együttmű­ködési és külcsönös segítség­nyújtási szerződést. A delegációt Nicolae Ceau- sescu. az RKP főtitkára, az államtanács elnöke és a kormány tagjai búcsúztatták. Bonnak pénteken nagy szenzációja akadt. Sikerült okmányszerűen leleplezni azo­kat a módszereket, amelyek­kel a CSU át akarja csábítani a szabaddemokrata képvise­lőket az ellenzék táborába. A detektívregénybe illő eset története a következő; Pénteken Richard Stückten, a CSU egyik vezetője, Strauss helyettese sajtókonferencián bejelentette hogy Kari Geld- ner FDP-képviselö kilépett partjából és átlépett a CSU- ba. Diadalmasan hangoztatta, hogy ezzel a kormány Bun- destag-többsége 4 főire csök­kent. A meglepetés ezután rob­bant. Geldner nyilatkozatot tett. Bejelentette: „Továbbra is az FDP frakciójához tarto­zom és tagja vagyok a szabad- demokrata pártnak. Miután bizonyos személyek hónapo­kon át megkömyékeztek, hogy lépjek ki az FDP-ből, infor­máltam frakcióelnökömet, Wolfgang Mischnicket, — hangoztatta Geldner. — Azért, hogy végre bizonyítékok ke­rüljenek a kezünkbe, Misch- nickkel egyetértésben színleg belementem a tárgyalásokba. November 6-án Bayer úr ja­vaslatára szerződést kötöttem a Bayer-válMattal, s ennek értelmében a vállalat 1971 januárjától kezdve négy éven át évi 100 ezer márka „tanács­adói" honoráriumot biztosított számomra. A szerződést közjegyzői le­tétbe helyeztük. Ugyanakkor Franz Josef Strauss biztosí­tott, hogy a CSU-ba való átlé­pésem esetén olyan választói körzetet biztosítanak számom­ra, amelyben biztosan beke­rülök » következő Bundes­tagba. November 13-án, miután még egyszer írásban biztosítottam az FDP-t, hogy az ügybe csak színleg me­gyek bele, levelet intéztem pártomhoz és a Bundestag el­nökéhez, amelyben bejelen­tettem kilépésemet az FDP- ből és belépésemet a CSU-ba. Strauss aláírásával (amelyet Stückten is ellenjegyzett}, csak ezután kaptam leveleit arról, hogy a választói kör­zetet megkapom. Az okmá­nyokat azonnal letétbe he­lyeztem az FDP-néL” „Mindezt azért vettem ma­gamra” — hangoztatta Geld­ner, — „hogy végre bebizo­nyítsam, milyen álnok mód­szereket alkalmaz a CSU és egy bizonyos jobboldali cso­portosulás a hatalomra jutás érdekében. Egy pillanatra sem gondoltam arra, hogy eladjam magamat. Eljárásomról ál­landóan informáltuk a szoci­áldemokrata pártot is.” Herbert Wehner, az SPD parlamenti csoportjának elnö­ke is nyilatkozott. Igazolta, hogy állandóan értesülve volt a Geldner-ügy állásáról és jó­váhagyta az FDP képviselő lépéseit. „Le a kalappal Geldner képviseled előtt — mondotta Wehner —, nála Franz Josef Strauss emberéra akadt.” A Jengrvel küldöttség elutazása CZJ y O Az UNESCO közgyűlése pénteken déielóti egyhangú­lag elfogadott egy fontos ma­gyar javaslatot, amely meg szabja az UNESCO egész kút turális politikájának irány yc nalát a következő években. Emlékezetes, hogy a műve lődésügyi miniszterék augus. tusban Velencében tartott el ső nemzetközi tanácskozás leszögezte: minden államna kötelessége gondoskodni < kultúra demokratizálásáról, i ennék megfelelően * kultúr politika fő feladata, hogy biztosítsa az emberek jogát a kultúrához. Az UNESCO most folyó 16. közgyűlésén a magyar de­legáció javaslatot terjesztett elő, hogy az UNESCO is te­gye magáévá a velencei ér­tekezleten lefektetett alapél- vekét és azokat a közgyűlé­sen részt vevő 125 ország kül­döttségei is fogadják el. A magyar javaslathoz, amelyet a közgyűlés kulturális bizott­ságában Boldizsár Iván nyúj­tott be, 22 ország csatlakozott. A nemzetközi kultúrpolitiká­nak ezt a nagy fontosságú dokumentumát az UNESCO közgyűlése pénteki ülésén egyhangúlag elfogadta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom