Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-12 / 265. szám
4, Mat RRLBT MACYARORSZA© 1970. november IS. Korunk mezőgazdasága A példamutatók Pártunk X. kongresz- szusa tiszteletére Szabolcs- Szatmár közös gazdaságaiban is kibontakozott a munkaverseny. Nem volt hiábavaló a tsz-szövetségek területeiről kezdeményezett verseny. A Tisza menti közös gazdaságokat a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz tagsága szólította nemes vetélkedésre. Ök voltak a kezdeményezők, de a példamutatók is. Eredményei lemérhetők a tiszta határban, az elvetett földeken, a priz- xnázott burgonyákban, az elszállított cukorrépában, az állattenyésztés sikereiben. És az az örvendetes, hogy az idén, a korábbiakkal szemben jobban gondoskodtak a közös gazdaságok a versenyt kezdeményező emberek megbecsüléséről, ellátásáról. Több helyen céljutalmakat tűztek ki a legkiválóbb munkát végző traktorosok részére. Még nem lehetnek nyugodtak a föld művelői, a traktorosok, mert az őszi határban még van tennivaló. Elsősorban az őszi mélyszántások befejezése sürgető. Most azzal segíthetik a verseny lendületét, ha gyorsítják a kukorica és a többi még kint lévő növények betakarítását, szabaddá teszik azt a területet, amely a mélyszántásra szükséges. Lehetetlen lenne értékelni, számokban kifejezni azt az eredményt, amelyet a pártkongresszus tiszteletére elvégeztek a szocialista mezőgazdaság dolgozói. De az máris szembetűnő, hogy e jelentős országos esemény újra felrázta az embereket, sok közös gazdaságban alakultak új szocialista címért munkálkodó brigádok a növényterttesz- tők, állattenyésztők, traktorosok között, s minden bizonnyal sok közülük rá is szolgál majd a megtisztelő címre. Csak ne feledkezzenek meg a közös gazdaságok párt- és gazdasági vezetői róluk. Tartsák számon a legjobbakat, ismerjék el munkájukat, mert csak ez adhat további lendületet a munkának, s tekintélyt a versenynek. A végleges értékelést minden gazdaságnak saját magának kell elvégeznie. De máris látszik, hogy a legnagyobb érdem azokat illeti, akik a betakarításban, a szántás-vetési munkák időbeni és jó elvégzésében, s az ezekhez szükséges feltételek biztosításában mutattak példát. Méltóképpen akkor készülnék a föld művelői, a közös gazdaságok dolgozói, tagjai, vezetői a pártkongresszusra, ha a tervek teljesítése, a vetés és az őszi mélyszántás befejeződik, s tiszta lesz a határ. Ekkor mondhatjuk el nyugodt lelkiismerettel, hogy a vállalásokat becsülettel teljesítettük. F. K. Szakemberek a rakamazi modellgazdaságban Két éve tart a rakamazi Győzelem Tsz-nek, a megyében egyedülálló korszerűsítése. Az 1973-ig programozott fejlesztés nem kevesebb, mint 170 millió forintba kerül. Lényegesebb fejlesztési koncepciók: 600 férőhelyes szakosított tehenészeti telep kialakítása, az összes szaporulat igénybevételével tejtermelésre, s részben tovább- tenyésztési. részben hizlalási céllal; a 6000 holdas közös határ több mint egyharma- dát, 2300 holdat AC alagcsö- ves öntözőhálózattal látnak el; primőr termésre alakítanak ki 400 hold kertészetet; további 200 holdon gyümöl- csösítenek, főleg bogyósokkal. A teljesen kialakított, modell szövetkezeti nagyüzemi gazdaságban — az előzetes számítások szerint — mindjárt az első évben 20 millió forinttal ugrik meg a termelési érték, az eddigi legmagasabb szinttől számítva. Idén, a szakosított állattelep kialakítása során 28 millió forint értékben történik beépítés. Elkészült a terv Időszerű a kérdés, hogyan készül a modellgazdaság szakemberekkel? Erről beszélgettünk a vezetőkkel: Hányák József elnökkel, Be- regnyei Miklós párttitkárral és Jármy László főkönyvelővel A főkönyvelő egy bekötött dokumentumot tett elém. A fedőlapra ez van írva: „Szakemberszükségleti igény és továbbképzési program”. Jelenleg 14 szakember dolgozik a tsz-ben. Hárman egyetemet. öten felsőfokú technikumot, a többiek középiskolát végeztek. Eddig megfelelt ez a létszám és a képesítési arány. A program szerint 1975 végére, a mostaninak több mint duplájára kell növekedni a szakemberlétszámnak. Éspedig egyaránt 6—6 egyetemet és felsőfokú technikumot, s öt középiskolát végzett szakemberre lesz szükség. Feltétlen lenni kell köztük általános mezőgazdasági mérnöknek, öntözéses mérnöknek, gépészmérnöknek, növényvédő szakmérnöknek. állatorvosnak, diplomás közgazdásznak. Tanulás ösztöndíjjal A tsz mostani diplomás szakemberei egy kivételével mind helybeli, ösztöndíj segítségével tanultak. Gondoskodnak — közbenjárásokkal is — lakáshoz juttatásukról. Ami közvetlen a tsz-t illeti, maga is meghozza a lehetséges áldozatot. Jelenleg két szolgálati lakást épít, s a következő két évben további négy megépítését tervezik. Ez idő szerint — az utánpótlásra gondolva — 8 fiatal technikumi tanulását segíti a tsz ösztöndíjjal. Jövőre további 10—15 ilyen ösztöndíjat biztosítanák. S ezt a szintet később is tartani kívánják. A szakemberek — a technikusaktól a diplomásakig — nem érezhetnek mellőzést. Véleményüket, észrevételüket meghallgatja a vezetőség, a helyes kezdeményezéseket. ötleteket támogatja. Az anyagiakkal kapcsolatban pedig elég lenne talán any- nyit megemlíteni, hogy az a megyei átlag fölött van. Az idősebbek Igyekeznek kedvet teremteni a továbbképzéshez és biztosítják a feltételeket. A mostaniak közül Szloboda Károly kertészmérnök növényvédő szakmérnöki. Hérv László főagronómus agrár- egyetemi továbbképzésen vesz részt. Vanczer János technikus, növénytermesztési brigádvezető felsőfokú technikumi. Tamás István üzemgazdász. gimnáziumi érettségizett számviteli főiskolai tóvá bök ÓDzésre készül. De maga az elnök és a helyettese Cseh István sem ■supnn hívei a tudomány dicséretének. Bár mindketten 50 év körüliek, vállalják a kertészeti technikum elvégzését A tagok közül legutóbb 32- en végezték el a növényvédő betanított munkás tan tolva- mot. További 34-en. főié? fiatal férfiak, sikeres traktorosvizsgát tettek. Asztalos Bálint ÉVENTE 480 EZER TONNA SZEMCSÉSlTETT MŰTRÁGYA. Szolnokon, a Tiszamenti Vegyi Művekben 480 ezer tonna szuperfoszfátot gyártanak évente. Eddig termelésük felét tudták csak szemcsésítve, granulátumként szállítani. Mivel a szemcsés műtrágya gazdaságosabban használható, új — 240 ezer tonna kapacitású — szemcsésítő üzemet létesítettek, hogy az egész termelésüket a kívánt formában forgalmazhassák. Képünkön: adagolják a szuperfoszfátot a szemcsésítő berendezésekbe. (MTI foto: Erezi K, Gyula felvétele — KS) Áttérés a hektárra Szabolcsban A kormány október 30-án megjelent 43/1970. korm. számú rendeleté — mint azt már megírtuk — elrendeli, hogy 1972-ig hazánkban mindenütt át kell térni a területszámításoknál a négyszögölről a négyzetméterre, illetve a holdról a hektárra. Az európai kontinensen hazánk az utolsó, ahol rpég holdban számítjuk a földterületeket. (Kivéve az állami gazdaságokat és erdőgazdaságokat.) A munka már tavaly megkezdődött Békés és Győr-Sopron megyében. Idén hat megyében folytatódik. Az 1972-es évben már Szabolcsban is hektárban számolunk. Jó lesz mielőbb hozzászokni, mert a megszokott számoktól eltérő adatokat kapunk minden esetben, ha a terület szerepet játszik. Más lesz megyénk, egy-egy járás, egy-egy termelőszövetkezet szántóterülete, illetve más szám fejezi ki ugyanazt. Más szám fejezi ki ugyanazt az aranykorona-értéket és más a terméshozamot, ha hektáronként vesszük. Eg) hektár ugyanis olyan négyzet, melynek minden oldalt száz méter. Tehát százszor- száz, azaz tízezer négyzetméter. Egy katasztrális hold azaz ezerhatszáz négyszögö’. hektárban kifejezve, kilenc tizedesig: 0,575 464 153 hektár Szilágyi Imre elvtársat, a Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár megyei igazgatóságának vezetőjét kértük meg, állapítson meg néhány fontosabb adatot olvasóink számára, hadd kezdjünk hozzászokni a hektárszámításhoz. íme: Szabolcs-Szatmár megye területe, mely jelenleg 1 026 560 kataszteri hold, hektárban kifejezve 590 748 hektár. Nézzük tovább: akinek valamiből most tízmázsás termésátlaga volt holdanként, annak egy hektáron 17,4 mázsája termett. Vegyük a Szabolcs-Szatmár megyei átlagos búzatermés 1968-as adatát: holdanként 13,2 m.'- zsa búza termett. Ez hektáronként 22,9 mázsát jelentett volna. Vagy itt van az 1969- es kukoricatermési átlagunk: 16,4 mázsa holdank int. Ugyanez hektáronként 28,5 mázsát jelent. Ugyanebben az évben cukorrépaátlag ink 171,6 mázsa volt holdanként. Ugyanez hektáronként 293,2 mázsát jelent; Vagy nézzük. mennyi háztájit kap hektárban az, akinek most fél hold. azaz nyolcszá" négyszögöl járt. Ez megfelel 2870,3 négyzetméternek. De a kormányrendelet lehetővé teszi, hogy — megfelelő határozat esetén — a tsz-ek 3000 négyzetméterre kerekítsék. (Magántulajdont nem lehet kerekítem!) Végül talán érdekes lesz az aranykorona-érték számváltozása: Szabolcs-Szatmár megye szántóföldjeinek jelenleg átlagosan 7,8 aranykorona az értéké. Ugyanez hektáronként 13,6 aranykoronát jelent majd. (A gyümölcsösöké 15,2, ez 27-re változik). GNZ Védekezzünk a fertőző állatbetegségek ellen Az utóbbi evekben két alkalommal is átvonult egész Európán a ragadós száj- és körömfájás. A betegség országunkba való behurcolásá- nak lehetőségei jelenleg is megvannak. Európa sok országában okoz jelenleg is járványokat a veszettség és a sertéspestis. Az előbbi betegség vadon élő állatok között ma is. többször megállapításra kerül hazánk különböző részein is, éppen ezért gyakrabban hangzanak el ismeretterjesztő előadások, jelennek meg cikkek, plakátok, melyeknek célja megismertetni a lakosságot a betegség terjedésének módjaival és az ellene való védekezéssel. Tekintettel megyénk viszonylag magas sertéslétszámára és arra, hogy az utóbbi években erről a betegségről talán valamivel kevesebbet beszélünk, szükségesnek látszik a sertéspestist és az ellene való védekezést röviden ismertetni. Ez a betegség régebben, amikor még nem ismerték eléggé a természetét és az ellene való védekezés módjait, igen súlyos gazdasági károkat okozott. A betegséget a sertés szervezetébe bekerülő vírus okozza azzal, hogy a fogékony sertés szervezetében csakhamar elszaporodik és olyan mérgező anyagot termel, amely az állatot megbetegíti, legtöbbször el is pusztítja. A sertéspestis magas lázzal, hasmenéssel, súlyos elesett- séggel járó fertőző betegsége a sertéseknek, amely legtöbbször a beteg állat elhullására, vagy kényszervágására vezet. A beteg állat bélsarával, vizeletével és minden váladékával nagy mennyiségben üríti a ragályanyagot. Igen sok ragályanyag ürülhet a külvilágra beteg állatok kényszervágása alkalmával, az állat vérével. Az állat húsa szintén nagy mennyiségben tartalmazza a ragályanyagot és abban fagyasztás, vagy füstölés ellenére nagyon hosszú ideig életben marad. Az egészséges állatok szájon át fertőződnek a ragályanyaggal, fertőzött takarmány, moslék felveteie útján vagy ragályanyagot tartalmazó vérrel, vizelettel, bélsárral szennyezett talaj, vagy tárgyak nyalogatásával. A betegség megelőzése érdekében a sertéstulajdonosok az alábbiakat szükséges, hogy feltétlen betartsák: 1. Nem szabad az újonnan vásárolt sertést a meglévők közé azonnal beengedni, hanem 30 napig megfigyelésre elkülönítve kell azokat tartani. 2. Üzletben, vagy máshonnan vásárolt nyers hús mosóvizét soha sem szabad az udvarra, vagy a moslékba önteni, hanem azt felforralással kell ártalmatlanná tenni. A hús csomagolására használt papirost el kell égetni. 3. Nem szabad vágóhídi hulladékot, összegyűjtött konyhahulladékot, vagy bármilyen moslékot, nyers húst alapos felfőzés nélkül sertésekkel megetetni, 4. Nem szabad kényszervá- gott sertés húsát még ajándékozás esetén sem elfogadni az állattartótóL 5. Kényszervágott sertés húsát az állattartó nem mérheti szét és nem ajándékozhatja eL 6. Elhullott sertést nem szabad kóborló személyeknek eladni, vagy elajándékozni. 7. Ha a sertés megbetegszik, kényszervágják, vagy elpusztult, köteles tulajdonck- sa azt a tanácsnak és az állatorvosnak bejelenteni. 8. Az állatorvos utasításait minden esetben pontosan meg kell tartani. A fertőző állatbetegségek megelőzésére és elfojtására irányuló rendszabályok meg nen> tartása kihágásnak minősül, amit a hatóság súlyosan büntet. Dr. Bíró Lajos megyei szakállatorvos Biztosítják a háztáji állattartás feltételeit A házak végénél sorban épülnek az ólak, istállók. Hamme! József felvétele 1 Méhtelek határában az utóbbi három-négy hónap alatt egy új községrész született 166 új lakást építettek itt a környező községek árvízkárosultjai részére. Mintegy száz család Kishódosról, h irmincan Nagyhódosról és húszán Garbóiéról települtek ic’e. A többiek méhtelein ká rcsultak. Sokszor hírt adtuni ír ár arról, milyen gyorsar épültek ezek a modern laká- f >k. Most arról is szólhatunk itt nem csak a lakások épültek fel, hanem a termelőszövetkezeti tagok részére annyira szükséges háztáji épületei is a legtöbb portán már állnak. Száznál több lakás körül ott vannak az istállók, ólak. Kelemen Jenő, Bakk Imre, Gergely Ferenc, Szabó Sándor és még vagy negyvenen már az állatokat is áthozták az új községbe Szaporodnak a takarmánykazlak, a górékban. padlásokon tárolják a hízóknak való abrakot. Az annyira reménytelennek látszó május vége után nemcsak az embe- ek felett lesz fedél, hanem lisznóölés is lesz szinte minien portán. A napokban adták át műszakilag a község új vízmű vét. A vízkivételi helyek egyaránt megtalálhatók a régi és az új község területén is. Ez magában véve nagyon jó és helyes intézkedés. A községi tanács vezetői azonban elmondták, talán a régi községbe telepített kivételi helyeket jobb lett volna az új községrészbe vinni, mert ott senkinek nincs kút az udvarán Jelenleg a vízcsapok mintegy 200 méterre vannak egymástól. Bizony a léli hónapokban nem lesz könnyű dolog az állatok vízzel való ellátása. Ha a régi közséfből is ide telepítik a vízcsapokat, legalább kétszer olyan sűrűn lettek volna a kutak. A méhteleki törzslakók udvarán mindenütt ott van a jószág ellátásához szükséges ásott kút. Természetesen ez a gond megoldódik majd a következő években, amikor minden házba bekerül a víz. (csb.)
