Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-05 / 260. szám
1. oMál r*? vr magyaborsMIK !9W. november S Korunk mezőgazdasága Nagy krumpli, Beszélgetés Szabó Istvánnal, a kertészeti egyetem adjunktusával Krumpli, vagy burgonya? A kérdés látszólag épp oly meddő, mintha a „második kenyér” további nevein, a földiáimén, a csicsókán, vagy a kolompáron vitatkoznánk. Akivel beszélgetünk, mégis egykettőre helyére teszi: „A krumplit jobbára esszük, íze van a szónak. Kutatni azonban csak a burgonyát lehet.” Szabó István, a Budapesti Kertészeti Egyetem Mezőgazdasági Tanszékének adjunktusa. Minden adjunktusnak kell választania egy kutatási témát. Szabó István a burgonyát választotta, ott is a vetőgumó nagyságának kérdését Az ember elgondolkozna rajta: érdemes ezzel közel egy évtizedet eltölteni, kutatótáblákat fenntartani az egyetem soroksári földjein? Mire a beszélgetés végére jutottunk, mi is úgy éreztük, hogy érdemes. Paraszti hagyomány „Somogyi paraszt volt az édesapám. Sokszor vetettem vele krumplit, ö fogta a kapát, én dobáltam a gumót. Megmondta az elején: Fiam, ha kiesd akad a kezedbe, egy fészekbe kettőt dobjál. Olyan egyszerű paraszti igazság ez, hogy szinte minden gazdaságban megtanította apa a fiának. Most, mintha elfelejtettük volna. Vetőgépeinkhez természetesen egalizálni kell a vetőgumót. Általában azzal is egyetértek, hogy a legjobb gumó az öt-hat dekás. így tanítják minden agronó- musnak. De én már 1964 óta úgy tanítom — bizonyság rá Szabolcs-Szatmár megye igen sok mostani vezető mezőgazdasági szakembere, akiket én vizsgáztattam annak idején, még Gödöllőn, — hogy lehet kisebb Is, ha egészséges. És, mivel így tanítottam, vita Is támadt, bizonyítani is kellett. Ezt a témát adtam be. Elfogadták. Tudom azt én is, hogy nem nagy téma. De valakinek ezzel is foglalkoznia kell. Mert a háztájiban minden évben, és a közösben is rossz években igen nagy hasznát lehetne venni, ha meg tudnám mondani, milyen gumónagysághoz mekkora tőiávol- ság az optimális. A nagyüzemi méretekben már nem élég a paraszti mondás: ha ló esi, kettőt dobjál bele. A hagyományt szeretném tudományos alapra helyezni. Terméseredmény, vagyis forint van benne.” így kezdi munkája ismertetését. Ez a szerénység már rokonszenvet kelt. Ugyanis hadd emlékeztessük az olvasót arra, amit minden szakember tud hogy a „két burgonyaország”, Szabolcs és Somogy tudósai között vannak viták, például fajtakérdésekben. Nos. Szabó István, aki a Budapesti Kertészeti Egyetem adjunktusaként egyik táborba sem tartozik, a maga eredményét fajtáktól független matematikai képletekbe kívánja foglalni. Ezért kellenek évek eme egyszerű, de nagyon hasznos eredmény végleges megfogalmazásához is. Matematika Tulajdonképpen kész is van eredményeivel, bárki kipróbálhatja, főleg száraz évben, amikor a vetőgumó többsége túl kicsi. (Természetesen egészséges, szelektált tövekre gondol mindig, így áll hangsúlyozva egyetemi jegyzetében is.) Csak ellenőrizni kell még. Táblázatokat mutat, a soroksári táblák térképét. Elmondja, hogy a megmunkáló gépek adta hetven centiméteres sortáv leegyszerűsítette a kérdést. A sorok távolsága maradjon hetven centi. Csak a tőtávolságot kell optimális viszonyulásba hozni a vetőgumó nagyságával A hetven centiméteres sortávolságot ezután mindig alapul véve, néhány adatot idézünk a tabellákból: a hatnyolc dekás gumóknál a tudomány a harminc centiméteres tőtávolságot tartja a legjobbnak. Szabó István bebizonyította, hogy 70-szer 15 centiméteres távolságban há- romdekás egészséges gumókkal hetvenszer tizenöt centiméteren ugyanazt a termést tudja biztosítani. És most jött egy meglepetés, ami még kutatásra szorul. Ha csak a fenti két számot veszem, bárki, aki ért a matematikához, meg tudná csinálni a függvényt minden méretre. Csakhogy, aki szorgalmasan kutat és variál, azt megA nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezet 1963-ban kezdett — terv szerint előre kidolgozott — nagyüzemi gyümölcsösítéshez. A telepítéseket kapcsolták a már meglévő, de addig szórványos gyümölcsösökhöz. így alakult ki a szövetkezeti gazdaság közös művelésű területének több mint egyharma- dán nagyüzemi gyümölcsösterület. Almaterméssel idén jelentkezett először a legmagasabb szintű „vetélkedőn”, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon a nyírmeggyesi Petőfi Tsz. 8 éves fákról szüretelt jonatánalmát állított ki, amivel a legtekintélyesebb^ eredményt érte el: első díjat nyert. (Érdekes átváltást ielent ez a tsz-nél. azzal, szemben. hogy korábban iuhtenyésztési egyedekért kapott ugyancsak országos kiállításon értékes helyezéseket.) Az első díjas alma területe 230 hold. A fák nyolcévesek. A kitűnő eredmény elérése gondos szakszerűséget és gondoskodást Igazol, amit Nagv Károly vezető kertész pontos nyilvántartásai bizonyítanák. ' A metszést február 10-én kezdték. Ezt úgy végezték, lepetések is érik. A soroksári kutatótáblák variánsait átnézve, Szabó István meghökkenéssel észlelte, hogy az apróbb gumóknak van bizonyos előnye is. Van olyan viszonyulat, aminél többet tud kihozni apró gumóval, mint naggyal.; (Hetvenszer húsz, egységenként 41107 tő, 90,42 mázsa az egyik tábla adata.) Szakvélemény Elgondolkoztató adatok. Az NDK-ban van Szabó Istvánnak nem is egy partnere. Hasonló kutatásokat végeznek. De ilyen szabatosan — írták — ők sem tették fel még a kérdést. Emlékeztettük a kutatót arra, hogy Szabolcsban van termelőszövetkezet, amely a túl nagy gumókat felaprítja és ezzel ért el nagy termés- többletet. Válasza gyors: „Hosszú távra a gumók szélvágása veszélyeztetheti a burgonya egészségét.” A zárószót a kertészeti egyetem mezőgazdasági tanszékének vezetőjétől, Szabó István főnökétől, dr. Tóth Tibor professzortól kértük. Tömören fogalmaz: „Szabó István kutatásait nem szabad valami forradalmi újításnak felfogni, amely megváltoztatja az általános burgonya vetési szabályokat. Mivel azonban a burgonya sem mindig szabályos, vannak évek, amikor az öt dekán felüli szelektálás sok hasznos gumót kizár a vetésből és végül, mivel a háztájiban Magyarországon még igen sok burgonya terem és ott nem mindig vetnek még vetőgépekkel, igen hasznosnak ítélem ezeket a kutatásokat, márcsak a tudományos szemlélet dogmatikus megmerevedése elleni fellépésként is.” Ezen pedig már érdemes valóban elgondolkozni. hogy részben még koronaalakítást, részben termőre hagyást tartottak szem előtt. A talaj kielégítő erőben tartása céljából, holdanként 5 mázsa műtrágyát adtak: 2 mázsa kálit és 3 mázsa szuperfoszfátot. A műtrágyázást előző ősszel alkalmazták. Tavasszal holdjára 1—2 mázsa pétisót juttattak. A műtrágyát a fák alatt kézi ásással, kapálással, a sorok között tárcsával keverték a talajba. Tekintve, hogy fiatal, élet-, erősek a törzseik, tavaszi kéregtisztítást nem végeztek. Ellenben a kellő rügyfaka- dás, virágzás és általában a nyári kártevők ellen 11-szer permeteztek. A permetezési technika a következőképpen alakult: rügypattanás idején sárga- méreggel. zöldbimbós állapotban 3 tized százalékos rézoxikloriddal permeteztek. holdanként 400—500 liter anyagot használva. Virágzáskor a nem méhveszé- lyes orthocidot, s virágzás után ugyancsak orthocidot és zinebet adtak a fáknak. a termés kezdetéig. Ezek a permetezések gombabetegsé- gék elleni védekezésül történtek Lisztharmat ellen 2 tized százalékos thiovittal és 0,05 Új találmány: Univerzális tataJműveSő gép A világ mezőgazdaságában páratlan az a gép, amelyet a görgőseke ismert feltalálója, Szabó István jelentett be a Találmányi Hivatalban. Mit „tud” az új gép? Az MTI munkatársának erre a kérdésére Szabó István elmondotta: — A talajelőkészítést, a talajművelést a mezőgazdaságban több „menetben” végzik; a szántás után még többször végig kell menni a felszántott területen a hagyományos felszerelésekkel és ez aránytalanul megnöveli a költségeket és túlságosan sok időt vesz igénybe, valamint káros talaj tiprást okoz. Uj találmányom lényegében egy univerzális talajművelő gép, amely képes arra, hogy öt hagyományos felszerelés munkáját egyszerre végezze el. A továbbfejlesztett és más munkaelemekkel felszerelhető görgőseke egymaga helyettesíti a tárcsát, a boronát, a rögtörő hengert és a talajfelszínt egyengető felszerelést. Arra is lehetőség nyílik, hogy a munkaelemekkel a hagyományos típusú ekéket is felszereljék, tehát új módszeremet — véleményem szerint — aránylag rövid idő alatt széleskörűen el lehetne terjeszteni. — Az új gazdaságirányítási rendszer megfelelő feltételeket teremt ahhoz is, hogy új találmányom minél előbb „értékesüljön.” Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy .a találmány alapján gyártható gépek készítésére szerződést kötött velem a Vörös Csillag Traktorgyár. A Debreceni Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz és a Kaposvári Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat a görgősekék gyártásával foglalkozik. Az új univerzális talajművelő gép három mintapéldányát a mezőgazdasági kiállításon már be is mutatták a szakembereknek. A gyártásról a feltaláló tárgyalásokat kezdett. százalékos morestáimal védekeztek. A gombabetegségek ellen már említett permetszareket rovarkártevők ellen is ható védőszerekkel elegyítették: 2 tized százalékos diazinon phenkaptonnal. 3 tized százalékos metil parathionnal, 15 század százalékos phosd- rinnal és a már jelzett 5 század százalékos morestán- nal. Mind ez a védekezési koncepció igen hatásosnak bizonyult. E részről nem is fenyegette kártétel a 230 hold almagyümölesöst. Ellenben 35 százalékos jégverés érte a gyümölcsöst. Az exportminőség az elemi kártétel nyomán csak 65 százalékra sikerült. Ám a termelési hozamtervet így is teljesítették. S a jégkárral kapcsolatban szakszerű felmérést végeztek, megállapították. ha az nem következik be. a legmagasabb színtű. 90—95 százalék export- minőséget értek volna el. A nagy volumenű gyümölcstermelés előtt álló nyírmeggyesi Petőfi Tsz első magas szintű bemutatkozása mindenképpen dicséretes eredménynek számít. A. B. Gesztelyi Nagy Zoltán A kiállítás díjasai Aranyérmes alma Nyírmeggyesről Borjú tápszerek használata és gazdaságossága Az emberi táplálkozás az utóbbi időben a sovány húsok és fűszerekkel ízesített húskészítmények fogyasztásának irányában fejlődik. A fiatal állatok húsa keresettebb, mert ízletesebb, könnyebben elkészíthető, emészthetőbb és táplálóbb. Jelenleg mindinkább előtérbe kerül a pécsé- nyebát-ányok előállítása és a borjúhizlaiás. Mindkettőből jelentős exportigényeket is ki kell elégíteni. A borjűhiz- lalás terén főlég az utóbbi időben hódít a koncentrált tápszerek használata. Mint ismeretes, a gazdaságokban többféle tápszert alkalmaznak a borjuk nevelésére és hizlalására. Nevezetesen : TBK—40 + tejpor, T—18, Intervau N—3. Mi a TBK—40 tápszerből naponta borjúegyedenként 0,45 kilogrammot, plusz tejporból 0,38 kilót használunk fel. 7 liter vízben feloldva. T—18-as szerből 0,94 kilót használunk, ugyancsak 7 liter vízben oldva. Ezeket a tápszereket a továbbtenyész- tésre szánt borjúk takarmányozásában használjuk. Ugyanakkor azonban az Intervau N—3-at kimondottan hizlalásra alkalmazzuk. A hizlalás általában három hónapig tart, 1 bor j úegvedekre számítva naponta átlagosan 1,9 kilogramm tápszert 9 liter vízben oldunk fel. A hizlalás elején 0,98 kilogrammal indulunk és 3,08 kilogrammal fejezzük be. A tápolda- tök hőmérséklete Itatáskor 38—40 C fok. A TBK—40, plusz tejpor és T—18 tápszerek használatánál 1 kiló vegyes abrakot (30 százalék napraforgódara, 30 százalék korpa és 40 százalék árpadara) és 2 kiló szénát kiegészítésként kapnak az állatok. A tápszerek használatának fontos feltétele, a tőgymeleg hőmérséklet biztosítása. Nem kevésbé az edényele, berendezések, alom tisztán tartása, fertőtlenítése, az istálló-járdák” rendszeres mészporozá- sa. A tápszerek béltartalmára jellemző a magas, 24 százalék fehérjetartalom, 18 százalék körüli zsír, 1 százalék nyersrost, 36—33 százalék nitrogénmentes kivonható anyag, továbbá foszfor, mész és vitaminok (A, B, D, K, E). Tapasztalatok szerint, az egyes tápszerek használatával a következő eredményt lehet elérni: Megnevezés Napi súlygyarapodás kg/db °0 1. Itatásos 0,66 100 2. TBK+fejpor 0,65 98 3. T—18 0,59 90 4. Intervau N—3 1,58 240 100 kg súlygyarapodás eléréséhez szükséges napok száma 151,5 153,8 109.4 63,2 Az egyes tápszerekre vonatkozó súlygyarapodás több hónap átlagára vonatkozik. Ezenbelül jobb és gyengébb eredményekkel lehet találkozni. Az első három takarmányozási módot nem hasonlíthatjuk össze a negyedikkel, mert az kimondottam hizlalás. Viszont nem mindegy az, hogy 1 kilogramm súlygyarapodást milyen takarmányozási költséggel tudunk elérni. Ebből a szempontból döntő a napi súlygyarapodás, az adott takarmáinymemnyiséggel és a kívánt súlyhatár eléréséhez szükséges napok száma. Ugyanis ezek mind költség- növelő tényezőként szerepelnek. S az állattartás, tenyésztés szinte .minden ágazatának legjelentősebb költsége (körülbelül 70 százalék) a takarmányozásra esik. A felhasznált tápszerek mennyisége és forgalmi ára alapján az egyes takarmányozási módokat a következő költségszintek terhelik: Takarmányozási 1 kg súlygyarapodás Takarmányozási mód Ft/kg költség % 1. Itatásos 25,90 100 2. TBK+tejpor 30,09 118 3. T—18 36,22 140 4. Intervau N—3 19,24 74 Miután minden nevelési, vagy hizlalási módot munkabér és általános költség ■ (épülethasználat, adminisztráció, eszközhasználat, vezetési költség stb.) is terhel, az 1—3. pontig 33—46, a negyedik takarmányozási módnál 23,4 forintba kerül egy kiló súly- gyarapodás teljes költsége. (A tenyészállatok felnevelésénél is éppen olyan lényeges a gazdaságosság, mint a hizlalásnál, mivel egyrészt nagyon drága tenyészállatokat állítunk elő, másrészt a tenyésztésre alkalmatlan állatok értékesítésekor is csak 28 forint az értékesítési ár.) Egy kiló súlygyarapodás elérésénél gazdaságosság minden esetben csak akkor mutatkozik, amikor a napi súlygyarapodás a 0,80 kilogrammot megközelíti, eléri vagy különösen, ha meghaladja. A nevelés vagy hizlalás időtartama a súlygyarapodásnak megfelelően lerövidül, tekintve, hogy bizonyos súlyhatár elérésekor fejezzük b* a nevelést, de a hizlalást is. A tenyésztésre szánt borjúiknál is el kell érni, hogy 1 kiló súlygyarapodás 25—26 forintnál ne kerüljön többe. Ez, a már eddig ismertetettekből következően, kétféleképpen érhető el. Vagy a napi takarmányozási költséget csökkentsük, s ha ezt nem lehet (mert a takarmányban tápanyagtöbblet nem mutatkozik), akkor a napi súlygyarapodást kell, hogy növeljük. Gyakorlati ismereteink alapján egy borjúra jutóan az alábbi jövedelem, vagy ráfizetés mutatható ki: 1. 2. 3. 4. Itatásos TBK+ T—18 Intervau tejpor N—3 Beállítási súly kg 40 40 40 40 Végsúly kg/db 160 160 160 160 Súlygyarapodás kg/db 120 120 120 120 Takarni, ideje, nap 182 184 203 76 Felvásárlási ár Ft/db 4480 4480 4480 6400 Költségek, takarm. Ft 3080 3611 4346 2309 Általános költs. Ft 924 1080 1150 510 összesen Ft: 4004 4691 5496 2819 jövedelme Ft 476 •mmm T- 3581 Gazdaság ráfizetése Ft — 211 1016 — összefoglalva: A borjú tápszerek eredményes használata nagymértékben függ a technológiai előírások betartásától, a tisztaság megőrzésétől és a szeretetteljes bánásmódtól. El kell érni, hogy a tenyész- téses tápszerezésnél is meglegyen a napi 7Ö—80 dekagrammos súlygyarapodás. Az állatok elhelyezése az optimális hőmérsékleti körülmények betartásával, állandó száraz alom biztosításával történjen. Dr. Galgóci József, a Vásmegyer—tiszaráéB Micsurin Tsz főagronómusa
