Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-05 / 260. szám

mié ntom/ft/af. nmoitimi | KXVII ÉVFOLYAM 860. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. NOVEMBER 5, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMASOD Minősítenek a követelmények (3. oldal) Szabályozták i nyíregyházi üzletek lyitvatartását (5. oldal) Tüzes krónika (8. oldal) 1 Európa-politika és Varsói Szerződés Vízisí húsz árvizes kezsígöen November 7-/^ újabb létesítményeket adnak át A magyar külpolitika, nemzetközi tevékenységünk elvekre épül, s azok között is a legfontosabb: maradékta­lanul teljesíteni a Varsói Szerződésből hazánkra háruló kötelezettségeket. Ezek az el­vek vezérelték a magyar kor­mányt a Varsói Szerződés aláírásának első percétől kezdve, s vezérlik a jövőben is. Tanúsítják ezt az MSZMP Központi Bizottságának a kongresszusra készült irány­elvei, amelyek egyértelműen a Varsói Szerződés támoga­tását szorgalmazzák. Ezt a politikai vonalat nyil­vánvalóan nem lehetne meg­érteni, ha a Varsói Szerződést egyszerű dokumentumnak fognánk fel. Több annál. Elő­ször is többoldalú kötelezett­ségvállalás. Nyolc szocialista ország 1955 májusában a len­gyel fővárosban arra köte­lezte magát, hogy barátsággal, együttműködéssel és kölcsö­nös segítségnyújtással mozdít­ja elő a közös ügyet: a szo­cialista építést és a béke vé­delmét. Másodszor: védelmi összefogás. A szerződés alá­írói arra szövetkeztek, hogy együttes erővel védik magu­kat a nyugati hatalmak által korábban létrehozott, a szo­cialista világ ellen irányuló agresszív katonai tömbbel szemben. Harmadszor: politi­kai magatartás, orientáció. A Varsói Szerződés rendelkezé­sei hangsúlyozzák, hogy az aláíró országok politikájuk­ban minden állammal köl­csönös megértésre és együtt­működésre törekednek, a vi­tás kérdéseket tárgyalások útján igyekeznek megoldani, érvényt szereznek a népek­nek a békére és a társadalmi haladásra irányuló vágyai­nak. Világosan kitűnik tehát» hogy a Varsói Szerződés po­litikai és katonai tényező, alapja, kerete á szocialista országok politikai együttmű­ködésének és katonai koalí­ciójának. Ezt a szerződést az európai szocialista országok kötötték, következésképpen hatósugara elsősorban az európai konti­nens. Az aláírók az évek folyamán kialakították Euró­pa-politikájukat, amelynek megvalósítására összpontosít­ják erőfeszítéseiket. Kiinduló­pontja, hogy a földrész béké­je és biztonsága csak vala­mennyi európai állam közös hozzájárulásával teremthető meg. Ennek alapján a szoci­alista országok olyan értekez­letet szorgalmaznak, amely megtárgyalná az európai biz­tonság szempontjából legfon­tosabb kérdéseket, s elvezet­ne olyan lépésekhez — pl. az erőszakról való lemondáshoz, a jószomszédi kapcsolatok erősítéséhez — amelyek együtt alkotnák a kollektív biztonsági rendszert. Nem véletlen, hogy az érdekelt szocialista országok pártve­zetői, kormányfői, külügymi­niszterei az utóbbi időkben tanácskozásaik egész sorát szentelték annak, hogy ki­dolgozzák. közzétegyék és érvényesítsék a Varsói Szer­ződés tagállamainak közös kezdeményezését az európai béke és biztonság ügyében Gondoljunk csak a budapesti felhívást és memorandumot megfogalmazó értekezletelvre. Az európai tanácskozás persze csak eszköz és nem cél. A cél: a biztonság. En­nek feltétele pedig az európai realitások — köztük a hatá­rok és a Német Demokratikus Köztársaság — nemzetközi jogi elismerése. Fel kell szá­molni az európai feszültség neuralgikus pontjait, vagyis a nyugatnémet atomfegyver - kezés megakadályozásával, Nyugat-Berlin különleges stá­tusának biztosításával, az Európát megosztó katonai tömbök és szövetségek egy­idejű és kölcsönös felszámolá­sával megteremteni a béke légkörét. Amikor persze a Varsói Szerződés országainak arról az elhatározásáról be­szélünk, hogy kölcsönösségi alapon hajlandók lennének megszüntetni szervezetüket a NATO feloszlatásával egyidő- ben, akkor mindig hozzá kell tennünk: egyoldalú lépéseket senki sem várhat a szocialis­ta országoktól. Mindaddig, amíg létezik az észak-atlanti tömb és az imperializmus ve­szélyezteti a világbékét, ad­dig a szocialista országok megőrzik és szüntelenül erő­sítik védelmi szervezetüket. Ez tehát a Varsói Szerző­dés országainak „Európa- koncepciója”. A kontinens kérdéseinek elsődlegessége persze nem jelent közömbös­séget az Európán kívüli prob­lémák iránt. Annál inkább sem, mert Európában sem él­hetnek a népek nyugodtan, ha bárhol ö világon dörögnek a fegyverek és tobzódik a reakció. A szerződés aláírón már több alkalommal kifejez­ték teljes szolidaritásukat az imperialista agresszió ellen harcoló indokínai és közél- keleti népekkel, s biztos tá­maszt nyújtanak a haladásért, a függetlenségért, a békéért küzdő minden erőnek — har­coljon bármely részén is a világnak. E következetes békepolitika mögött az eszmei, politikai és gazdasági bázison kívül a Varsód Szerződést aláíró or­szágok egyesített fegyveres ereje áll. Ez védelmi erő, amely a szocialista országok államhatárainak, szuverenitá­sának, békés vívmányainak őrzésére hivatott. Létrehozá­sának indoka és célkitűzésé­nek megválasztása bizonyítja a legjobban a szövetség vé­delmi jellegét. De emellett szól az is, hogy a Varsói Szerződéshez — a nyugati ka­tonai tömböktől eltérően — csatlakozhat bármely állam, amely — mint a szerződés­ben olvashatjuk — „hajlandó a békeszerető országok erő­feszítéseit a béke és a népek biztonsága érdekében támo­gatni.” A katonai koalíció közös katonapolitikai elvekre, a kiképzés és a fegyverzet egy­ségesítésére, a hadseregek összehangolt tevékenységére és a katonák őszinte és szo­ros fegyverbarátságára épül. Az egyesített fegyveres erők­ben olyan óriási tudományos­technikai és hadvezetési po­tenciál testesül meg. amely semmiben sem marad el az Im­perializmus hadigépezetétől. A mi hazánk védelmének is döntő tényezője a Varsói Szerződés alapján létrejött szövetségi rendszer. A közös politikai front és egyesített katonai erő szorosan hozzá­tartozik szocialista építőmun­kánk külső feltételeihez. Ma­gyarországon is csak akkor láthatjuk biztosítottnak a bé­két, ha Európában sikerül megteremteni a kollektív biz­tonságot, ezt célozza a Varsói Szerződés országainak politi­kája. É politika támogatása tehát internacionalista, de el­sődleges nemzeti érdek is. Ezért válhatott nemzetkfizi tevékenységünk alapélvévé. Az újjáépítési munkák szerves része az árvíz súj­totta vidék vízművesítése: közelebbről az a nagyszabá­sú építőmunka, melynek so­rán a 20 község közműves vízellátását szolgáló 10 víz­mű készül. Ez nem csupán az egészséges, jó ivóvizet je­lenti az érintett községek la­kóinak, hanem az újjáépülő lakóházaikban kialakított fürdőszobák használatba vé­telének lehetőségét, tehát a kulturáltabb életkörülmé­nyeket is. Az építkezéseket augusztus 1-én kezdték meg. Október 30-ig kilenc vízmű — össze­sen tizenhárom kúttal — és 55 kilométer hosszú cső­rendszer készült el. Már üzembe helyezték a vízmü­vet Csengerben, Csengersi- mán, Kisszekeresen és Nagy- szekeresen. November 7-ig több vízmüvet adnak át, újabb községeket kapcsolnak be a hálózatba: Fehérgyar­matot, Zsarolyánt, Méhtele­ket, Jánkmajtist, Kisart és Nagyart. Tervezik, hogy még az idén további községek közműves vízellátását befe­jezik. Ezek Nábrád, Kér- semjén, Panyola, Gyűrtelek. Géberjén és Csegöld. Az érintett községek lakott bel­területének túlnyomó részé; behálózza a vízvezeték, 150— 300 méterenként helyezik el a közhasználatú kifolyókat. (Jobb kifejezés nincs rá, köz- kútnak nem nevezhető). Fehérgyarmaton még ugyancsak az idén sor kerül a készülő szennyvízcsatorna­mű részleges üzembeállításá­ra. Két kilométer csatorna- rendszert és egy 500 köbmé­ter napi kapacitású tisztító- telepet építettek meg a járá­si székhelyre települő árvíz- károsultak számára épült többszintes lakóházak miatt. A jövő esztendő első felé­ben tovább épül az árvíz sú j tóttá községek vízmű­rendszere. Június 30-ig feje­zik be Szamossályi vízmü­vét, amelynek vizét a szom­szédos Hermánszegre is átve­zetik. (Akkor tartalékba he­lyezik a község jelenleg mű­ködő törpe vízmüvét.) Erre az időre megépül a teljes hálózat, mintegy 120 kilomé­ter hosszúságban. Azokban a községekben is tovább bőví­tik a vízvezetéket, ahol már az idén működik a vízmű, bekapcsolják Penyigét és Fülpösdarócot, valamint be­fejezik a munkát Tunyogma- tolcson. Az árvíz sújtotta vidék vízművesítési programját 1972-ben fejezik be. A költ­ségek meghaladják a 132 millió for in «ot. isoböl a köz­műves vízellátásra 93,5 mil­liót fordítanak. Fehérgyar­mat csatornázására 24 mil­liót. A nem közművesített községek ivóvízellátásának javítása több mint 4 millió forintba kerül. Az állam ezt is azokból az összegekből fe­dezi, amelyeket az ország vállalatai, üzemei, intézmé­nyei megtakarításaikból fi­zettek be az árvízkárok helyreállításának anyagi tá­mogatására. k. e. ELKÉSZÜLT a HAFE nyíregyházi 4. számú gyáregysé­gének óriás kéménye. Ez az első olyan kémény megyénk­ben, amelyet betonból, csúszózsaluzással húztak feL Hammel József felvétele Megemlékezések az 1956-os ellenforradalom áldozatairól Az 1956-os ellenforradalom áldozatairól kegyelettel em­lékeztek meg szerdán a fő­város dolgozói. A Köztársaság téren lévő budapesti pártszékház védel­mében elesettek emléktáblá­jánál kosaorúzási ünnepséget tartottak. Először a buda­pesti pártbizottság nevében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a budapesti pártbizott­ság első titkára, Katona Im­re, Somogyi Sándor, Szépvöl­gyi Zoltán, a pártbizottság titkárai és dr. Vida Kálmán, a pártbizottság osztályvezető­je rótták le kegyeletüket, majd a hősi halált haltak hozzátartozói, s a pártbi­zottság apparátusának dolgo­zói helyezték el virágaikat a márványtáblánál. Mező Imrének, a budapes­ti pártbizottság egykori titkárának emléktábláját szintén megkoszorúzták. Virágokkal díszítették a Kerepesi temető panteonjá­ban nyugvó mártírok sírjait, majd az ellenforradalom el­leni küzdelemben hősi halált halt katonák, rendőrök em­lékének adóztak tisztelettel. A Kerepesi temetőben nyugvó hősi halottak sírjai­nál a budapesti pártbizott­ság nevében Németh Károly, Katona Imre, Somogyi Sán­dor, Szépvölgyi Zoltán, vala­mint Venéczi János, a part­bizottság tagja, a fővárosi ta­nács nevében Sarlós István helyeztek el koszorút. A fegyveres erők képviseleté­ben Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség pa­rancsnoka, valamint Ruzs- batzky László, a budapesti munkásőrség parancsnoka és dr. Tihanyi Sándor rendőr ezredes, a budapesti rendői- főkapitányság vezetőjének első helyettese helyezte <V a megemlékezés virágait. A KISZ budapesti bizottsága ne­vében Csillik András első titkár, Szirbek Vilmos és Bí­ró József, a KISZ-bizottság titkárai koszorúztak. Eihelyezték koszorúikat a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Ma­gyar Partizán Szövetség, a Munkásőrség Országos Pa­rancsnoksága, a BM Határ­őrség Országos Parancsnok­sága, a BM Karhatalom Or­szágos Parancsnokság, a bu­dapesti rendör-íökapitányság. a KISZ budapesti bi­zottsága, a KISZ belügymi­nisztériumi bizottsága, az úttörőszövetség budapesti el­nöksége képviselői is. A ko- szorúzási ünnepség az Inter* nacionálé hangjaival és a díszszázad tiszteletadásával ért véget. Kegyelettel emlékeztek az ellenforradalom áldozataira az újpesti, a rákoskeresztúri és a csepeli temetőben is. ★ Október 4-én megkoszorúz­ták megyénkben az ellenfor­radalom harcaiban hősi ha­lált halt határőrök, katonák karhatalmisták sírjait, meg­emlékeztek nemes tetteikről. A nyírbátori határőr-pa­rancsnokság a helyi párt, ál­lami és tömegszervezetek képviselői a megemlékezi és hála koszorúit helyezték el Matuzsa György határőr százados nyírbátori emlék­művénél és sírjánál a vásá- rosnamény—vitkai temető­ben. Matuzsa György 1956. október 25, akkor vesztette életét az ellenforradalmárok elleni harcban, amikor al­egységével a pártközpont vé­delmére indult. A határőr­parancsnokságon » koszorú­zás után vendégül látták édesanyját, aki megtekintette a határőr csapatmúzeumo*', fia kitüntetéseit és szén- > lyes felszerelésének darab­jait, Ott voltak az ünnepsé­gen a Nyírbátori Általán' s Iskola Matuzsa György ha­tárőr úttörőszakasz tagjai js. Kisvárdán Fekete Mihály határőr törzsőrmester, Ujíe4 hértón Karnyik János határ­őr törzsőrmester sírjainál helyeztek el koszorúkat. Mindketten határaink védel­mében, szolgálatteljesitéfl közben estek áldozatul az ellenforradalom idején. A BM karhatalom és a megyei rendőr-fókapitánysag nevében Frank Ferenc al­hadnagy sírjánál Vencsellőn és Péter József sírjánál Apagyon koszorúztak. A megyei rendőr-főkapi­tányság nevében koszorúkat helyeztek el Nagyhalászba,! Kovács Géza rendőr őrnagy és Tiszakanyáron Tóth Já­nos rendőr alhadnagy sírjá­nál. Megjelent a kormányrendelet és a SZOT-szabályzat a nyugdíjak évenkénti emeléséről A Magyar Közlöny szerdai száma közli a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelé­séről szóló kormányrendele­tet és annak végrehajtásáról intézkedő SZOT-szabályza- tot. Mint ismeretes. ezentúl évente 2 százalékkal emelik a nyugdíjakat, aminek az a célja, hogy az ármoz­gások a nyugdíjasok élet- színvonalát se csökkentsék, sőt a nyugdíjak némileg kö­vessék is a dolgozók bérének emelkedését. A rendelkezés bármely címen megállapított nyugellátásokra kiterjed, be­leértve a baleseti járadékot, csökkent munkaképességűek rendszeres ellátását, a hadi- gondozási pénzellátást, a rendszeres szociális segélyt. A 2 százalékkal felemelt nyugdíjakat 1971. január el­sejétől folyósítják, mégpe­dig automatikusan, tehát az emelést külön senkinek sera kell kérnie. Minden alkalom­mal az előző év utolsó hó­napjára megállapított, s a családi pótlék nélkül számí­tott nyugdíjat emelik 2 szá­zalékkal. Ha valakinek vala­milyen ok miatt szünetel a nyugdíja, az újbóli folyósí­táskor szintén megkapja a 3 százalékos emelést. A nyug­díjazást követően szerzett szolgálati időre — a törzs- nyugdíj megfelelő százaléka szerint járó — nyugdíjki' egészítés összegét ugyancsak 2 százalékkal emelik. A SZOT-szabályzat r több sajátos esetet vizsgálva pél­dákat is közöl a nyugdijak szabályszerű emeléséröL j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom