Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-29 / 280. szám
«. warn flz MSZMP X. 4 Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozata hat fejezetbe«. — 44 pontban — ismerteti a kongresszus állás- foglalását a Párt munkájáról és a további feladatokról. A határozat fejezetei: t A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai. II. Társadalmi fejlődésünk főbb jel lemzói. ni. Az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztése. IV. A gazdoság-i építés és az életszínvonal fejlődése. V. Az ideológiai élet és a művelődési feladatok. VL A párt működése. Bevezetőben a határozat leszögezi, hogy a kongresszus jóváhagyja a Központi Bizottságnak a párt négyéves tevékenységéről szóló beszámolóját; megállapítja, hogy a párt a IX. kongresszus határozatainak megfelelően folytatta munkáját, s vezetésével népünk jelentős eredményeket ért el a szocialista társadalom építésében. A fejlődés alapvető követelménye volt és marad, hogy a párt helyesen alkalmazza a mandamus—leniniamus nemzetközi érvényű tanításait a mi yisaonyaintora. I. A nemzetközi helyzetet elemezve a határozat megállapítja: a mai világ alapvető kibékíthetetlen ellentmondása a munka és a töke közötti ellentét, a szocializmus és a kapitalizmus világméretű küzdelme. A világ fejlődésének fő irányát a szocializmus, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg. Az imperialistaellenes harc döntő ereje a szocialista világrendszer, s különösen nagy fontosságú a Szovjetunió szerepe. A határozat méltatja a tőkésországok. munkásosztályának fokozódó szembeszegülését a monopóliumok uralmával, s a népeknek a nemzetközi életre mind nagyobb befolyást gyakorló függetlenségi harcát. Rámutat az Egyesült Államok agressziós terveinek kudarcára, s az európai tőkésországokbam növekvő ellenállásra az amerikai behatolással szemben. A továbbiakban aláhúzza: átmeneti sikereket elérhetnek ugyan a tőkéshatalmak, de a kapitalista rendszer kibékíthetetlen ellentmondásait nem képeseit megoldani. Országaikban mélyülnek a társadalmi ellentétek, éleződik az osztályharc, politikai válságok robbannak ki! Háborús készülődéseik mindenekelőtt a szocialista őrezágok ellen irányulnak,’ ez vezérli a NATO-országok katonai együttműködését is. A szocialista országoknak a világbéke védelmével, a békés alkotómunka biztosításával kapcsolatos feladataira utalva a határozat megállapítja: tovább kell szilárdítani a Varsói Szerződés tagországainak védélmét és katonai együttműködését mindaddig, amíg a NATO Eennállása ezt szükségessé teszi. Ennek megfelelően fejlesztjük tovább hazánk honvédelmét is. Ugyanakkor folytatni kell a küzdelmet a katonai tömbök egyidejű feloszlatásáért, megbízható nemzetközi biztonsági rendszer megteremtéséért. Folytatni kell a harcot a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, de fejleszteni kell a szocialista országok népeinek éberségét az ellenséges „fellazítási” kísérletekkel szemben. Az ellentmondásos világhelyzetben a pártnak változatlanul olyan internacionalista politikát kell folytatnia, amely erősíti az ország békés építőmunkájának nemzetközi feltételeit, elősegíti a testvérpártok együttműködését. Fejleszteni kell szövetségünket a Szovjetunióval — a világ haladó erőinek fő támaszával. E szövetség hazánk külpolitikájának rendíthetetlen pillére. Erősíteni kell szövetségünket a szocialista világrendszer többi országával, s internacionalista együttműködésre törekedni azokkal a szocialista országokkal is, amelyekkel nézeteltéréseink vannak. Aláhúzza a határozat az amerikai agresszióval szemben hősiesen küzdő Vietnam, Laosz és Kambodzsa népének megsegítését. Együttérzéssel szól a Kubai Köztársaságnak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az amerikai provokációkkal szembeni határozott küzdelméről: kimondja; szolidárisak vagyunk az arab népek igazságos harcával, támogatjuk erőfeszítéseiket a politikai rendezésért, szolidárisak vagyunk minden néppel, amely szembeszáll az imperialista agresszióval, így a guimeai néppel is. A feladatok közé sorolja kapcsolataink bővítését Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival, majd rámutat: folytatni kell erőfeszítéseinket az összeurópai biztonsági konferencia megtartásáért, az NDK teljes jogú nemzetközi elismeréséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. II. Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzőit elemezve a határozat kiemeli: a magyar társadalom dinamikusan fejlődik, biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján Tovább fejlődtek a szocialista termelési viszonyok, erősödött a munkáshatalom, maga saüb eszmei és politikai színvonalra emelke dett a munkás-paraszt szövetség. Folytatni kell az eddigi szövetségi polit kát, amely nemzeti egységbe tömöríti társí, dalműnk minden dolgozó osztályát és rétegé a munkásságot, a szövetkezeti parasztságot. RELET-MASYAROR^Íf? Wt% nevmfcr 9 kongresszusa határozatának ismertetése ét az értelmiséget, a kisipari szövetkezetek dolgozóit, az egyéni termelőket. A lenini szövetségi politika alapján kell tovább erősíteni » közös cél érdekében, a szocialista Magyarország felépítéséért munkálkodó kommunisták és páríonkívüliek, hívők ás nem hívők együttműködését. A határozat ismételtein leszögezi: a munkásosztály az ország társadalmi és politikai életében, a termelésben betöltött szerepénél fogva társadalmunk vezető ereje, történelmi feladatát teljesíti, s a szocialista építés során önmaga is megváltozik. Gyorsan növekedett létszáma, a társadalom legnagyobb osztályává vált, s összetétele az ország általános fejlődésével, s különösen a termelés műszaki színvonalának gyors emelkedésével — a magasabb műveltség, szakképzett munkások arányának javára változott. Az egyes munkásrétegek között azonban jelentős eltérések vannak — még hosszú ideig lesznek is — a politikai öntudat és a szaikroaá képzettség színvonalában, anyagi helyzetükben. Ezek figyelembevételével — hangoztatja a dokumentum — folytatni kell pártunk munkáját a munkásosztály további fejlődése és egyben társadalmi vezető szerepe erősítésének érdekében. Hazánk mezőgazdasága a szocialista nagyüzemi gazdálkodás általános szakaszába lépett, kibontakozóban van a mezőgazdasági munka ipari jellege, nő a szakmunkások, az agrárértelmiségiek szerepe — vonja meg a mezőgazdaság fejlődésének elmúlt négy esztendős mérlegét a határozat. A további teendők: a szocialista tulajdonviszonyok szilárdítása, a gazdálkodási módszerek és termelési eljárások tökéletesítése, a szövetkezeti parasztság általános képzettségének és öntudatának emelése, szemléletében és magatartásában a szocialista vonások erősítése, a falusi életviszonyok további javítása. Kellő gonddal kell foglalkozni a tanyai lakosság életkörülményének jobbátételével is. Az értelmiség társadalmi szerepe — hangoztatja a dokumentum — egyre nő, döntő többsége magáénak vallja a párt és az állam országépító terveit. Pontos feladat: gyarapítani, fejleszteni a szellemi munkások világnézetileg és politikailag élenjáró, a marxi— lenini tanokat magáévá tevő osztagait. A kommunista szellemi munkások eszmei-politikai tevékenysége döntő hatású az értelmiség egészére. Sokoldalúan segíteni kell értelmiségünk világnézeti fejlődését, hogy — mind teljesebben azonosulva a szocializmpst építő nemzet céljaival — egyre növekvő aktivitással kapcsolódjon be a politikai, szakmai közéletbe. A kisiparosokról, kiskereskedőkről , szólva a határozat megaJJápítja: munkájúkra szükség van és hosszú jjMg, gzüi^gg, lesz, mindenekelőtt a szolgáltatások területén. A határozat megállapítja: az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalásai helyesen vázolták fel a dolgozó nők és az ifjúság, társadalmunk e nagy rétegeinek helyzetét, szabták meg a főbb tennivalóikat. A nők gazdasági és szociális körülményei az elmúlt négy esztendőben is tovább javultak, jogaik érvényesüléséhez azonban nem minden területen vannak meg a szükséges szemléletbeli és anyagi feltételek. További intézkedések szükségesek az egyenlő munkáért egyénlő bért elvének következetes érvényesítésére, .az anyák, a sokgyermekes családok, a gyermek- nevelés támogatására, a nők szakképzettségének növelésére, munkakörülményeik javítására. úgyszintén a háztartás ellátásának könnyítésére. Az ifjúságról szólva a határozat kiemeli: a dolgozó fiatalok többsége ismeri szocialista céljainkat, s ennek jegyében tömörül a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. Nevelésüket, az életre való felkészítésüket segíteni kell; segíteni kell pályakezdésüket, beilleszkedésüket a dolgozók közösségeibe, fel- készültségük növelését, ismereteik bővülését Nagy gondot kell fordítani az úttörőszövetség munkájának támogatására. III. Az államéletről, a szocialista demokrácia kérdéseiről szólva a határozat leszögezd: szocialista államunk tevékenysége az elmúlt négy esztendőben tovább fejlődött. Államunk, a Magyar Népköztársaság a lakosság, a dolgozók millióinak támogatását élvezi, döntő szerepe van a gazdasági és kulturális élet irányításában, szervezésében. Szocialista jellegét bizonyítja, hogy az állami szervek a feladatok megoldásába a dolgozók mind nagyobb tömegeit vonják be, a lakosok százezrei vesznek részt az állami tevékenységben. Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése — emeli ki a dokumentum — a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. Az állami életben úgy kell erősíteni a demokratikus centralizmust, hogy szilárdabb legyen a központi hatalom, fokozódjék a kormányzati szervek munkájának hatékonysága és ugyanakkor a helyi szervek önállósága, a tanácsok önkormányzati tevékenysége és a lakosság részvétele a tanácsok és más állami szervek, testületek munkájában. Az elmúlt időszakban jelentős törvényalkotói munkát végzett az országgyűlés, s e tevékenységét folytatva kell erősíteni szerepét a továbbiakban a kormányzati szervek működésének politikai ellenőrzésében, munkájuk támogatásában. A képviselőknek az >rszág általános érdekeit szolgálva kell szorgalmazniuk választókerületük fejlesztését. / mácspkról szólva a határozat aláhúzza nunkájukat úgy kell fejleszteni, hogy erősödték népképviseleti-önkormányzati jellegük államigazgatási funkciójuk. Biztosítani ke" hogy a tanácsok dönthessenek minden olyan kérdésben, amely csak az adott terület lakosságát érinti, s amelyet a jelenleginél jobban csak a tanácsok oldhatnak meg. A közigazgatás további tökéletesítésének. szocialista jellege erősítésének fontos feltétele a bürokrácia leküzdése. A döntések és az ügyintézés indokolatlan halogatása, a felelőtlenség, az ügyfelekkel szembeni kötelességtudat hiánya nagy politikai, morális és nemegyszer gazdasági károkat okoz. A határozat szükségesnek tartja — ezt támasztják alá az elmúlt két évtizedben bekövetkezett változások is — az alkotmány, államunk alaptörvényének megfelelő módosítását, IV. A gazdasági építés és az életszínvonal emelésének kérdéseit elemezve a . határozat mindemakelőtt a gazdasági reform eddigi eredményeit összegezi. Megállapítja, hogy tovább fejlődött hazánkban a szocialista tervgazdálkodás. erősödött a központi tervezés hatása, növekedett a szocialista piac, az áru- és pénzviszonyok szerepe. Növekvő erőfeszítésre t an azonban szükség ahhoz, hogy a termelékenység 1 áz eddiginél gyorsabban emelkedjék. Változatlanul nagy gondot kell fordítani a gazdasági hatékonyság növelésére, a műszaki fejlesztésre. A határozat hangsúlyozza a vállalatok és felügyeleti szerveik megnövekedefct felelősségét a termelés jövedelmezőbbé tételében, s kimondja, hogy gyökeres javulást kell elérni a beruházási tevékenységben. A népgazdaság hatékonyságának növelése megköveteli, hogy a központi szervek határozottabb intézkedéseket tegyenek a beruházásokban és a munkaerőhelyzetben mutatkozó feszültségek megszüntetésére. Fő feladatunk a következő években a i. ötéves terv teljesítése. Folytatódik a szocializmus építése magasabb szinten; bővülnek a szocializmus anyagi, műszaki alapjai, erősödik az ország védelmi képessége, s tovább emelkedik a lakosság életszínvonala, javul a dolgozók anyagi, kulturális és egészségügy ellátottsága.' . Az építőipar elért fejlődése szilárd alapot biztosít a növekvő további feladatok teljesítéséhez, a gyárszerű építkezések teljes kibontakozása azonban megköveteli a technológia korszerűsítétet és az építkezések szervezettségének javítását. A mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozva a határozat kiemeU a szövetkezetek vállalatszerű gazdálkodósának jelentőségét. Fontosnak tartja, hogy az állami gmfttétógük'ffr- K Jmmttajjfbflft Jgyi ljanak hozzá az egész' fneáS*^ gazdaság intenzív' fejlődéséhez. Segíteni kell a szövetkezetek és állami vállalatok társulásait, bátorítani a termelési, feldolgozási és értékesítési kooperációt. A terméshozamok növelése további erőteljes gépesítést, valamint kemizálást követel, és meg kell gyorsítani a nagt’üzernj állattenyésztés iparszerű fejlesztését. Erősíteni kell a háztáji gazdaságok kapcsolatét a közös gazdaságokkal. A határozat fontos feladatként jelöli meg a nemzetközi . termelési és műszaki együttműködés fejlesztését, mindenekelőtt a baráti szocialista országokkal való termelési és műszaki kooperációt. A Magyar Népköztársaság teljes mértékben támogatja a KGST-országok törekvéseit, hogy minél sokoldalúbban valósuljon megfáz önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció. Ugyanakkor továbbra is bővíteni kell kapcsolatainkat a fiatal, fejlődő államokkal és a kölcsönös előnyök elve alapján a tőkésországokkal is. A vállalatoknak és a felügyeleti szerveknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a gazdaságpolitikánkkal összhangban lévő árpolitika érvényesítésére. Ennek velejárója az is, hogy időnként és esetenként árrendezésre van szükség. Nem engedhető azonban meg, hogy egyes vállalatok a költségek csökkentése, a munka jobb megszervezése helyett az árak emelésével jussainak többletjövedelemhez, károsítva a lakosságot és a népgazdaságot A gazdasági szabályozók hatékonyan segítik a gazdasági élet általános fejlődését és az irányító szervek munkáját is, nem adnak azonban menlevelet egyetlen állami irányító szervnek sem a helytelen jelenségek passzív szemlélésére. A felügyeleti szerveknek tehát jobban kell eUemőrizzúük vállalataikat, hogy azok szigorúan tartsák be a gazdálkodási és árképzési szabályokat, s ezek megsértése esetén tegyenek intézkedéseket a torzítások megszüntetésére. Hangsúlyozza a határozat a tudományos kutatások gyorsabb fejlesztésének és a termeléshez ' fűződő kapcsolatai erősítésének fontosságát. Jobban kell koncentrálni a népgazdaság fejlődése szempontjából különösen fontos fő feladatokra, s fokozottan keU élni a testvéri országokkal való tudományos együttműködés lehetőségeivel. A fejlődés gyorsuló üteme, a nemzetközi gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek jobb kihasználása, a szocialista gazdasági integráció fokozatos kibontakoztatását célzó munkálatok is megkövetelik, hogy hosszabb távra szóló gazdasági, fejlesztési terveit és prognózisok készüljenek. Az eddig Is folyamatban lévő ez irányú munkát a KGST-orszá- jokkal együttműködve erőteljesebben kell fej- ’szteni. Az elmúlt években az iparosítás jelentő onása volt a vidéki iparfejlesztés gyorsulása z egyes területek gazdasági fejlettségi színvo ala közötti különbség csökkenése. Ezután i: zt az irányvonalat kell követni, még határo- ottabban a területi adottságoknak megfelelő en, fejlesztve mind az Ipart, mind a mesőga*- daságot. A termelés emelésével összhangban növelni kell a nép jólétét, gazdagítani életét. A nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan kell növelni az áruellátást, bővíteni a választékot, hogy az kiegyensúlyozottan fejlődjék és a lakosság minden rétege számára jól érzékelhető legyen. Szükséges, hogy a jövedelem alakulása az eddiginél jobban függjön a végzett munka eredményétől, jobban differenciálódjon az egyes jövedelemkategóriák között és az egyéni teljesítmények szerint Lehetővé kell tenni a hasznos többletmunkával szerzett többletjövedelmet, vissza kell azonban szorítani azokat a törekvéseket, amelyek nem többletmunkával, hanoin különféle ügyeskedésekkel, a szocialista erkölcs megsértésével akarnak jogtalan haszonhoz jutni. A dokumentum megállapítja, hogy a munka szerinti elosztás elvének érvényesítés» mellett az egyes családok jövedelemszintje között nagyok az eltérések. E nagy különbségek csökkenését szolgálják társadalmunk szociálpolitikai intézkedései: a többgyermekes családok és az egyedülálló anyák fokozottabb támogatása, a gyermekintézmények befogadóképességének növelése, a többgyermekesek családi pótlékának emelése, a munkaképtelen óregek fokozott segítése. A határozat fontos feladatként említi, hogy megfelelő terv készüljön a 44 órás munkahét fokozatos kiterjesztésére a népgazdaság újabb ágazataiban és más munkaterületeken is, ahol ennek megvalósítása az egész társadalom érdekeivel összhangban lehetséges. A kongresszus megállapította, hogy as építőmunka tervszerű folytatásának feltételei adottak. Ezt a többi között biztosítja a munkásosztály mind magasabb színtű alkotóképessége. a szocialista brigádmozgalom lendülete, a nép" döntő többségének akarata és tettrekész- sége, a különböző szinteken dolgozó vezetők nagy többségének felkészültsége és rátermettsége. I. Az ideológiai élettel és a művelődési feladatokkal kapcsolatban a határozat megállapítja, hogy az elmúlt években tovább fejlődött a párt Ideológiai munkája: erősödött és terjedt a marxista-leninista világnézet, a tömegek tudatában jelentősen erősödött a szocialista gondolkodásmód. A feladatokról szólva rámutat a határozat: beható vizsgálatokra vár társadalmunk réte- geződésének alakulása és tudati fejlődése, a szocialista közigazgatás továbbfejlesztésének - tudományos megalapozása, a, .tudományos és műszaki forradalom társadalmi összefüggéseinek sokrétű elemzése és számos más kérdés. Növekvő részt kell vállalniuk a társadalomtudományok marxista művelőinek az eszmei-politikai harcban. A szükséges eszmei vitákban a meggyőzés erejével kell visszaszorítani a burzsoá és a kispolgári szemléletet, legyőzni az antikommunista nézeteket, valamint leküzdeni a „marxista” köntösben jelentkező revizionista és dogmatikus felfogást Továbbra is vigyázni kell arra, hogy ne nyerjen teret se az elvtelen liberalizmus, se az eszmei meggyőző munkát kinyilatkoztatásokkal és adminisztratív intézkedésekkel pótló szektás gyakorlat El kell érni, hogy a szocialista erkőlcM normák növekvő erővel érvényesüljenek, fejleszteni kell a szocialista közgondolkodást és a társadalmi felelősségérzetet Tovább kell gazdagítani az egyén kapcsolatát a közösséggel éa fejleszteni társadalmi felelősségérzetét, a szocialista haza iránti elkötelezettségét. Az átmeneti társadalom jellegéből adódóan és a tőké« világ hatására tovább él és időnként felerősödik, vagy újratermelődik a polgári erkölcsi szemlélet számos eleme. Az utóbbi időben — a gazdaságirányítási reformot is félremagyarázva és abban igazolást keresve — erőre kapott az individualizmus és egoizmus, a munkával meg nem szolgált haszonszerzésre való törekvés, a spekuláció. Teljesebbé kell tenni a szocialista erkölcs érvényesítését, és arra kell törekedni, hogy mind jobban megbecsülje a társadalom az önzetlenséget és az áldozatkészséget: az élet minden területén élvezzenek nagyobb megbecsülést a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeiért önfeláldozóan felelősséget vállalók. Az oktató-nevelő munkáról szólva leszögezi a határozat: oktatási rendszerünk magasabb színvonalra emelése a társadalom szocialista fejlődésének egyik fő követelménye. Ezért szükséges, hogy a párt és a kormányzat vezető szervei megvizsgálják az állami oktatás egész rendszerét, és gondoskodjanak annak megfelelő irányú továbbfejlesztéséről. Az oktatómunka stabilitását megerősítve kell gondoskodni az ismeretanyag bővülése és módosulása miatt szükségessé vált változtatásokról is. A pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését minden területen jobban összhangba kell hozni tevékenységüknek társadalmi fontosságával. Alapvető feladat az is, hogy a fizikai dolgozók gyermekei a tanulás minden szintjén külön támogatásban részesüljenek. Az irodalmi és a művészeti élet eredményeit elemezve a határozat rámutat: az alapvetően pozitív eredmények pártunk művelődéspolitikai irányelveinek helyességét igazolják. Számos új, értékes alkotás született, amely nemcsak idehaza, hanem a nemzetközi kulturális életben is növelte a magyar kultúra megbecsülését. Ezután is biztosítani kell a mŐ- -észeti alkotómunkához szükséges megfelelő íözszellemet, a szocialista fejlődést segítő 44- otó törekvések szabad kibontakoztatását. (Folytatás a 3. oldalon)
