Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-27 / 278. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜtJiTERf RXm ÉVFOLYAM. 878. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 197». NOVEMBER 27, PÉNTEK Az MSZMP X. kongresszusának csütörtöki ülése Gáspár Sándor, Czinege Lajos, Fehér Lajos, Aczél György és Pullai Aírpád a felszólalók között Csütörtök reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A délelőtti ülés elnöke Glanz 'Lászlóné, a Felső-szolnoki Általános Iskola tanítónője, Vas megye küldötte bejelentette, hogy újabb testvérpártoktól érkeztek üdvözletek a kongresszushoz. Táviratban üdvö­GÁSPÁR SÁNDOR: zölte a tanácskozást a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás Front Központi Bizottsága, továbbá a Libanoni Kommu­nista Párt és a Tunéziai Kommunista Párt. A délelőtti ülés első szónoka Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára volt. Mind nagyobb a szakszervezetek társadalmi befolyása, ereje, jelentősége Tisztelt kongresszus! Ked­ves elvtársak! Egyetértek a Központi Bi­zottság beszámolójával, a Szervezeti Szabályzat mó­dosításával és a határozati javaslattal. A szakszerveze­tek egyetértenek a párt poli­tikájával, azt magukénak is vallják. Egyetértenek a szo­cializmus teljes felépítésére irányuló erőfeszítésekkel, a tennivalókkal és készek an­nak megvalósításáért tovább­ra is minden erejükkel dol­gozni. Jelenleg a szakszerveze­teknek a korábbiaknál lénye­gesen jobbak a lehetőségei arra, hogy még többet te­gyenek pártunk politikájá­nak megvalósításáért. Az utóbbi években a szakszer­vezetek társadalmi befolyá­sa, ereje és jelentősége gyors ütemben nőtt. A szakszerve­zeti mozgalom jogaival, — amelyek a munkásosztály jo­gai — ma jobban tud élni és ez a társadalmi viszonyo­kat szocialista irányban erő­síti. Munkánkat a párt iránti elkötelezettség határozza meg A szakszervezetek tevé­kenysége számára pártunk olyan politikai keretet, olyan kedvező feltételeket terem­tett, amelyeknek hatása mind mélyebben és sokoldalúbban jelentkezik. Meggyőződé­sünk, hogy a szakszerveze­tek helyéről és szerepéről, az ott dolgozó > kommunisták munkájáról hozott határoza­tok pártunk kiemelkedő dön­tései közé tartoznak. Á szakszervezetek tevé­kenységének további javítása szorosan összefügg a párt po­litikájának következetes meg­valósításával. Nem független a pártszervek és a párttagok munkájától, a szakszerveze­tek tevékenységével kapcso­latos állásfoglalásuktól, gya­korlatuktól sem. A párt irá­nyításának és befolyásának erősödése a szakszervezetek­ben erősíti társadalmunk ve­zető osztályának, a munkás- osztálynak a párthoz való kapcsolatát. Megérdemel ezért minden ráfordított energiát A szakszervezetek jelenlegi feladatait, mint ed­dig is. alapvetően a mun­káshatalom iránti elkötele­zettség határozza meg. A dolgozók alapvető érdekei csak a munkáshatalom ré­vén valósulhatnak meg és így mindaz, amit a szakszer­vezetek tesznek, csak ennek a fényében és szolgálatában értékelhető. A magyar munkásosztály, történelmi hivatását teljesít­ve. az utóbbi 25 évben élvez­te a dolgozó parasztság tá­mogatását. Nagy céljaink megvalósításáért folytatott küzdelmeiben támogatták a munkásosztályt a különböző társadalmi rétegek és cso­portok is. Ez történelmi tény, de tény az is — és ezzel sen­kinek az érdemét nem akar­juk kisebbíteni —, hogy a legnagyobb áldozatot a ma­gyar munkásosztály hozta a szocializmus építéséért A magyar munkásosztály számban gyarapodott, szak­mai műveltségben nagyot fejlődött, a politikai hatalom gyakorlásának immár ne­gyedszázados iskolájában ta­nulta és értette meg a poli­tika és a gazdálkodás kis és nagy kérdéseit. Nincs ki­váltsága, de felelősségérzete, cselekvőkészsége mindig nagy és határtalan. Szocia­lizmust építő társadalmunk­ban teljes a jogegyenlőség. Ez így helyes Egyenlőek va­gyunk, de nem vagyunk egyformák. Aki a közösség, a társadalom érdekében töb­bet ás nagyobbat alkot. az méltán érdemli ki a társada­lom elismerését is. Ez az el­ismerés a magyar munkás- osztályt megilleti. Elsősor­ban a munkásosztályé a fe­lelősség az egész országért, a szocialista építőiért, a fel- emelkedésért, a jövőért. A szakszervezetek érdek- védelmi tevékenysége szocia­lista viszonyok között bo­nyolult, mert egyidőbeo és egyszerre kell képviselnünk és védenünk a társadalom, a rétegek és az egyének érde­keit Együttesen, erőinket egyesítve, annak tudatában kell ezt végeznünk, hogy az érdekvédelem és érdekkép­viselet fejlesztése szocialista építésünk legfontosabb poli­tikai és gazdasági kérdései közé tartónk. Felismert tény, hogy a szocializmusban is létezik — bár nem antagonisztikus — érdekellentét így szükség van arra, hogy a szakszerve­zetek képviseljék és védjék a dolgozók érdekeit. Az alapvető érdekek szocialista viszonyok között azonosak, de vannak, amelyek külön­böznek és ütköznek egymás­sal. Sokrétűek és önmaguktől nem kerülnek összhangba. Ezzel, mini társadalmi rea­litással számolni kell azért, hogy a szocializmus építésé­nek bonyolult munkája köz­ben kevesebb hibát köves­sünk el. A párt társadalmunk ve­zető ereje. Ez nem vitakér­dés. Azonban sem Marx, sem Lenin nem mondotta sehol, hogy a munkásosztály forra­dalmi pártja mindent egyma­ga végezzen él. A párt ha kell, tud más szervek he­lyett is dolgozni, de egyik szerv sem képes a párt he­lyett dolgozni. A pártnak az a hivatása, hogy a tudomá- nyo*.. világnézet birtokában, a társadalmi mozgástörvé­nyek ismeretében meghatá­rozza a szocialista építő- munka fő vonásait és a fő feladatok végrehajtását irá­nyítsa. A munkamegosztás­ban a párt nem „egy” szerv, hanem a vezető erő. A szakszervezetek, mint s dolgozók képviselői intézmé­nyesen már régebben részt vesznek az államhatalmi és államigazgatási szervek munkájában. Az együttmű­ködés új formákkal bővült. Rendszeressé váltak a kor­mány és a SZOT vezetőinek találkozásai. Olyan gyakor­lattá váltak e tárgyalások, amelyek figyelemre méltóak és feltétlenül továbbfejleszt­hetek. Együttes megállapítá­saink. állásfoglalásaink nagy jelentőségűek, mert egyesítik az erőket, ennek következté­ben a feladatok megvalósítá­sában a lehető leghatéko­nyabb megoldásokat tudjuk elhatározni. Minden lehetőségeit kd kell használni — mutatott rá .ez­után Gáspár Sándor —, hogy erősítsük rendszerünk szocialista jellegét, hazánk gazdasági erejét. Még jobban, mint eddig társadalmi üggyé kell tenni gazdasági céljaink megvalósí­tását. Csakis gazdasági ter­veink megvalósítása adhat reális alapot az életszínvonal növeléséhez. Társadalmunk fejlődése és az egyénék boldogulása nem­csak több, hanem jobb, lel­kiismeretesebb és tisztessége­sebb munkát követel meg mindiankitöl. Ebben a tekin­tetben is példát mutattak a munkások és a parasztok százezrei, lelkes, tiszta szív­ből végzett munkájukkal. Tömegessé vált a szocialista munka versen y, pártunk kongresszusa tiszteletére. Most az a feladatunk, hogy a kongresszusa in un kn ver­seny eredményeit is felhasz­nálva továbblépjünk a dolgo. zók termelési aktivitásának fejlesztésében. A gazdaság- irányítási rendszer és anya­gi ösztönzési rendszerünk javítása új lehetőségieket te­remtett a szocialista munka- verseny számára. Ezekkel még nem éltünk eléggé. Ez a fogyatékosság egyaránt bírá­lata a szakszervezeti és a gazdasági munkának. Ugyan­is semmiféle ösztönzési rend­szer nem pótolhatja, csak segítheti a tudatos cselek­vést. E területen munkánk fogyatékosságait ismerjük. Ezért a szakszervezetek vé­leménye szerint ismét össze kell hívni a szocialista bri­gádvezetők tanácskozását. A mozgalom legjobbjaival kö­zösen kell kidolgoznunk, hogy milyen újabb lépéseket tegyünk a dolgozók termelé­si aktivitásának, a szocialista munka verseny nék feljesztésé­ért Pártunk életszinvonalpoii- tikájának elvei és gyakorlata ismertek. A szocialista elosz­tási elvek alkalmazásának útján, a már elfogadott öt­éves terv keretein belül le­het és kell előbbre lépnünk. A rendelkezésre álló össze­geket a korábbinál igazságo­sabban. elveinknek megfele­lőbben kell elosztanunk. Ar­ra kell törekednünk, hogy már az elképzelések kidolgo. zásakor ismerjük meg a ré­tegek helyzetét, hogy ki tud­juk küszöbölni a nem várt», vagy nem kívánatos hatás»* Fellépünk az egyenlősdi ellen Számolnunk kell azzal is, hogy a dolgozók még nem tették teljesen magukévá a bérek, a jövedelmek munka szerinti differenciálásának elvét. Nagyobb részüknek még mindig szimpatikusatok az egyenlősdi, bármilyen igazságtalan is az. Hatáso­sabban kell fellépnünk az egyenlősdi ellen, az igazságos differenciálás védelmében. Az is befolyásolja a szocia­lista elosztást, hogy ösztön­zési rendszerünk zömében csak a kollektívát ösztönzi, az egyéneket kevésbé. Ezt a hiányt pótolnunk kell. mert az anyagi ösztönzés csak akkor fogja igazán szolgál­ni gazdasági céljainkat, ha a mainál jobban hat majd az egyénekre is. U gyancsak fontos, minden dolgozót érintő kérdés az Brezsnyev és Kádár elvtárs a kongresszus elnökségében. (Kelet-Magyarország tdefoto) árpolitika. A szaksaervezeteh támogatják az értékaránya* árrendszer kialakítását. Ugyanakkor ismét hangsú­lyozzuk: megvalósítását na­gyon gondosan kell előkészí­tem. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az értékarányos ár­rendszer kialakítása kom­penzációs tehetőségeink függvénye, ezért is _ csak hosszabb idő alatt valósítható meg. Inkább hosszabb idő alatt, de nagyobb körülte­kintéssel hajtsuk végreaz ár­emeléseket és az árcsökken­téseket. A tervezett áremel­kedéseknél meg kell talál­nunk a dolgozóik, tehát * társadalom érdekeit nem sértő ellentételezést, Ugyanakkor államunknak * lehető legerélyesebben, ha­tósági esritözökkel, anyagi ösztönzőkkel, a termelésszer­kezetének további változta­tásával biztosítani kell a nem tervezett áremelkedések féken tartását. — Az üzemi demokrácia fejlesztésének vannak köve­telményei, amelyeket sem el­hanyagolni, sem megkerülni nem lehet — folytatta Gás­pár Sándor. — Ez. pedig min­denekelőtt az, hogy a dolgo­zók ismerjék az üzemük előtt álló feladatokat, gondokat Ennek a követelményeknek; eleget kell tenni. A gazdasá­gi vezetés, a szakszervezet, a; KISZ és a pártszervezetek képesek arra, hogy folyama­tosan és megfelelő szinten in_ ‘ formálják a dolgozókat, kon­zultáljanak, tanácskozzanak velük a tennivalókról. Az üzemi demokrácia ér­vényesítése csak a fegyelem javulásával párosulva lehet igazán hatékony. A vezetők­nek elemi kötelességük *ájé- koztatni és meghallgatni a dolgozókat, támaszkodni vé­leményükre. (Folytatás a 3. oldalon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom