Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
miG nOLtrfvAt EGYESŰlJETEKI XXVII. ÉVFOLI AM 258. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. NOVEMBER 3, KEDD tAPTJSK TARTALMASOD Nagykállói kezdeményezés (5. ólai) Vásárlói gondok és a megoldás (5. óla!) Sportjelentéseink (6-7. oldal) Gyorslista a lottó tárgynyereménysorsolásáról a. oldal) Befejezte mnnkáját a megyei pártértekcziei A Szabolcs-Szatmár megyei pártértekezlet november 1-én, vasárnap folytatta munkáját. Az elnökségben helyet foglalt Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Benkci András, elvtárs. a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter, Tóth Mátyás elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Ballá István elvtárs, az Állami Egyházügyi Hivatal helyettes vezetője, valamint a megyei párt- és társadalmi vezetők. Fokszi István elvtárs megnyitója után Orosz Ferenc elvtárs lépett á mikrofonhoz és a megyei pártbizottság nevében összefoglalta a szombati nap vitáját. Orosz Ferenc elvtárs összefoglalója Elöljáróban megállapította, hogy a pártértekezlet elérte célját. A hozzászólások folytatták a taggyűlések, a járási és városi pártértekezletek őszinte hangját, építően és magas színvonalon, felelősségteljes légkörben szóltak az elmúlt négy esztendő munkájáról és a jövő feladatairól. A pártértekezlet elé került beszámolók és a vita alaposan elemezte a tennivalókat, az értékelésben benne van a megye kommunistáinak és párton kívüli dolgozóinak véleménye. A megjelölt feladatok tükrözik a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek, a Szervezeti Szabályzat tervezetének szellemét. A pártértekezlet programot gdott az újjáválasztandó pártbizottságnak és a végrehajtó bizottságnak. A vitazáróban Orosz elvtárs kiemelte: a megyei pártértekezlet küldöttei jól képviselték a járási pártértekezletek megbízását, nagy felelősséggel szóltak közös ügyeinkről. A vitában a legfőbb helyet a gazdasági építőmunka kérdései foglalták el. A politikai érettséget bizonyítja, hogy a felszólalók egységesen látják az igény és a termelési feladatok szerves kapcsolatát. A termelés helyzete, problémáinak megoldása minden további lépésünk alapja — ezt tükrözték a felszólalások is. Sok felvetés hangzott el a pártélettel, valamint a különböző társadalmi és politikai kérdéssel kaDcso'atban. mint az ifjúság, a nők. az öregek helyzete, szociális, egészségügyi és kulturális gondjaink. Valamennyi kérdés felvetése, s a javaslatok úgy hangzottakéi, hogy az önállóság és az ezzel kapcsolatos felelősség érződött bennük, örvendetes tapasztalni ezt a fejlődő felelősséget, öntevékenységet. Ezekből a jelenségekből azt a következtetést lehet levonnunk. hogy Központi Bizottságunk helyesen járt el, amikor rátért a gazdaságirányítás új rendszerére. tovább akarja fejleszteni párt- és állami életünket. A vitából azonban azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a problem*’- egy részét — itt-ott a jó részét — helyben lehet és kell is megoldani. A törvények akikor öltenek testet, ha mindenki harcol azok betartásáért. Amit például Rabatin elvtárs említett. hogy az ő esetükben hogyan jelentkezett a korrupció. ezzel kapcsolatban egyes kérdéseket központilag lehet megoldani, hogv a különböző harácsoló emberek ne élhessenek vissza. Másrészt viszont nekünk is többet kell tennünk a közvélemény formálásában, hogy mindenütt és mindenki ítélje el a korrupciós jelenségeket. Többen elmondták. Kanda elvtárs is említette, hogy Szabolcs megyében a munkások átlagbére alacsonyabb az országostól. Ezen is elsősorban helyileg lehet változtatná, mert üzemeinknek itt kdl felhasználniuk a bérfejlesztésre meglévő összegeket. Sajnos sok a példa arra, hogy pártbizottságunknak kellett ezért az egyes üzemek vezetőivel harcolni. Kérte a szakszervezeti szerveket, hogy tegyenek többet a meglévő lehetőségek felhasználásáért. Elmondta; gyáregységeinknél viszont a nagy- vállalatok hanyagolják el a bérfejlesztést és ez tarthatatlan állapot, Ilyen probléma a nők és a fiatalok helyzetének javítása is. A központi határozatok alapján egy egész sor dolgot lehetett volna már helyileg tennünk. Ne várjunk itt is a központi szervekre. Azt. hogy egyefclő munkáért egyenlő bárt kapjanak a női dolgozók, azt nekünk kell megoldanunk. Vagy hogy a megyében gyorsabban történjen előnyös változás a nők helyzetében, az nem utolsósorban a férfiak feladata. Ugyancsak helyi feladat, amiről Héri elvtárs, Somor- jai elvtárs és mások is beszéltek: a seiet t csökkentése, a munkaerővel való jobb gazdálkodás, a szakmunkásképzés. Ezekkel nekünk kell megbirkóznunk. A beszámoló is. a vita is sokat foglalkozott a gyenge adottságú termel őszö vetke - . zetek helyzetével. Ezzel kapcsolatban az a véleményünk, hogy helyeseljük továbbra is fenntartani az árkiegészítés rendszerét, de az. amit Danes vagy Széles elvtárs felvetett — hogy állandóan és azonos mértékű összeget kapjanak a termelőszövetkezetek az áru- értékesítés előtt — nem valósítható meg. Továbbra is az a cél. hogy a termelőszövetkezetek ösztönözve legyenek a jobb munkára. Ugyanakkor a gyenge adottságú tsz- elc igénylik az olyan nagv beruházásokhoz a központi segítséget, mint például a komplex vízrendezés. Úgy véljük, hogy ezeknél fenn kell tartani az állami dotációt. Ugyancsak fontos feladatunk lesz a jövőben a szakszövetkezetek helyzetének rendezése. az ezekben dolgozók életkörülményének további javítása, a közös vonások erősítése. — örömmel hallottuk — folytatta Orosz Ferenc —, hogy az árvíz sújtotta fehér- gyarmati járásban már 98 százalékban elvégezték az őszi. mezőgazdasági munkákat. Nem lehet ezért _ eléggé dicsérni az ott dolgozó kommunistákat, termelőszövetkezeti tagokat, párt- és állami szerveket. Sajnos az egész megyére vonatkozóan nem ilven rózsás a helyzet. Nagy az elmaradás a betakarításnál. az őszi mélyszántásnál, vetésnél. Innen, a pártértekezletről hívunk fel arra. hogv pártszerveink, alapszervezeteink. tsz-eink és állami gazdaságaink az elkövetkezendő napok, hetek során tegyenek meg mindent a késés pótlására, mert sok millió forintot jelent ez a megye mezőgazdaságának. A vitazáróban elhangzott, hogy a megye iparfejlesztését nem csupán központi támogatással. de helyi erőfeszítéssel is meg lehet gyorsítani. Sok párt- és tanácsi szervünk élt az elmúlt éveikben ezekkel a lehetőségekkel, hogy helyiséget adott ipartelepítésre, s ma már abból fejlődött korszerű üzem. A helyi öntevékenység tehát nagyon fontos és lehetőség is van arra, hogy az ipartelepítést megyeikig támogassák. Elhangzott Orosz Ferenc válaszában, hogy többet tehetnénk helyileg a szociális és egészségügyi gondok megoldásában is. Kevés az ovoda, a napközi otthon, s ez égető probléma. Most hallottuk, hogy a Nyíregyházi Gumigyár és az UNIVERSIL közös összefogással üzemi óvodát létesít. Az ilyen összefogás ne legyen egyedi. Üdvözölni kell az üzemek részvételét a lakásépítésben. Ez a jövőben is járható út, erről nem mondhatunk le. A végrehajtó bizottság egyetért azzal, ha az üzemek üdülőket, pihenőtelepeket hoznak létre. Azt tartja ugyanakkor helyesnek, ha ezeket ott építenék meg. ahol a dolgozok laknak. S ne a Dunántúlon, vagy másutt, ahová csak ke- vesen és ritkán juthatnak el. Az egészségügyi helyzet javításával kapcsolatban Magyar János főorvos felszólalására válaszolva a vitazáró kifejtette; a megyei vezetés segítségért fordul a felsőbb szervekhez, hogy az ezerágyas új megyei kórház építését legalább egy évvel hozzák előre. A megyei rendelőintézet zsúfoltságának csökkentésére ideiglenesen építeni kell egy kisebb épületet, hogy a problémákon gyorsabban segíthessünk. Az árvíz sújtotta területek újjáépítése is meglévő nagy gondjaink egyike — folytatta Orosz Ferenc —. majd elmondta. hogy ez a vidék az ország segítsége nyomán szebb lesz, mint valaha. De a további tennivalók megoldásához jövőre is indokolt lenne. ha az Építésügyi Minisztérium a munkák teljes befejezéseit segítené építési kapacitással, mert a megyei építőipar erre egyedül nem képes A kulturális kérdések között túlsúlyban szerepelt a köznevelés helyzete, az ifjúság nevelése, a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulása. Egyetértünk azzal, amit felvetettek az elvtársak és a beszámolóban lévő feladatokkal együtt ez lesz az elkövetkező években munkánk alapja. Örömmel kell szólni arról a tényről, hogy a dolgozók kulturális nevetése ma már mindinkább a gazdasági vezetés ügye is. Ma már sok olyan ipari és mezőgazdasági üzemünk van, amely szerződést köt a kulturális igények kielégítésére, tanfolyamok tartására, dolgozóik továbbképzésére. A pártélet kérdéseiről szólva Orosz elvtárs elmondta, hogy a párt vezető szerepét tovább kell erősíteni. Magasabb színtű kell. hogy legyen a pártfegyelem, a kommunista erkölcs, a határozatok végrehajtásáért érzett felelősség. Pártszerveink és -szervezeteink adjanak több megbízatást a fiataloknak, azok végrehajtását ellenőrizzék. A nevetés legjobb otthona az üzem. a munkahely, ahol tapasztalt. idősebb munkások vannak. Ez rendkívüli bázisa és tartaléka az ifjúság nevelésének. Felhívta a figyelmet a vitazáró arra; sokat kell tenni a munkahelyeken a dolgozók jobb tájékozta fásáért, az ideológiai kérdések _ iránti megnövekedett érdeklődés kielégítéséért, a pártdemókrá- cia. az üzemi demokrácia érvényre juttatásáért. Orosz Ferenc végezetül elmondta: a szabolcsi ember szorgalmas, magáévá teszi a párt politikáját, eredményesen munkálkodik szűkebb hazája felvirágoztatásáért, meglévő gondjai megoldásáért. Ilyen jó közegben dolgozhatnak az elkövetkező években á megye kommunis-tái. örüljünk annak, ami eredmény és fájjon nekünk, ami gond. Érdekes, színes és gazdag a mi megyénk s a fel- szabadulás óta eltelt negyedszázad nagy változásokat hozott'lakói életében. A legmélyebbről indult szabolcsi emberek mindig a legégetőbb kérdéseket viszik a megoldás útjára. Igényeik többsége alaoigény, s annak megvalósításáért derekasan dolgoznak. Tolmácsoljuk innen is pártunk Központi Bizottságának, hogy nem kíméljük erőinket a még meglévő gondok megszüntetéséért. Kérjük ugyanakkor, hogy a Központi Bizottság a jövőben is az eddigiekhez hasonló módon segítse szép terveink valóra váltását. ígérjük, hogy a szabolcsi kommunisták, dolgozók mindent megtesznek, hogy végrehajtsák a X. kongresszus határozatait. A pártértekezlet ezután elismerését fejezte ki a kongresszusi versenyben dolgozók nagy eredményeiért, s kérte a megye munkásait, parasztjait. továbbra is segítse versenymozgalmával a tervek jobb teljesítését. A megyei pártértekeztét ezt követően jóváhagyta a megyei pártbizottság elmúlt négyévi munkáját, s a vitáiban elhangzottakkal kiegészítve elfogadta a beszámolókat. (Folytatás a 3. oldalon) Fock Jenő, a kormány elnöke hétfőn délelőtt hivatalában fogadta Wolfgang Rauchfusst, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettesét, a magyar—német gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság IX. ülésszakán részt vevő NDK-kormányküldöttra lehetővé teszik a kutatást és termelési kooperáció fokozását a két ország népgazdaságának fontos területein. E megállapodások kiterjednek elektronikus adatfeldolgozó berendezések, elektronikus építőelemek. néhány építőipari, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari berendezés közös fejlesztésére és gyártására. ség vezetőjét. A baráti eszmecserén részt veit Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese és dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete is. Tímár Mátyás és Wolfgang Bauchfuss miniszterelnök- helyettesek hétfőn délben a Parlament Gobelin-termében aláírták a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság IX. ülésszakának jegyzőkönyvét. Az együttműködési bizottság október 29 és november 2 között tartotta ülésszakát. A magyar delegációt Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, az NDK delegációját W olf gang Raúch- fuss, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettese vezette. A mostani ülésszakon mindenekelőtt azoknak a megállapodásoknak a végrehajtásáról tárgyaltak, amelyek a két ország párt- és kormány- küldöttségei között 1970. januárjában a gazdasági, s különösen a kutatási és termelési kooperációs kapcsolatok elmélyítéséről jöttek létre. Számos miniszteri megállapodást kötöttek, amelyek az 1971—1975 közötti, valamint' az ezt követő időszakA kutatási és termelési kapcsolatok elmélyítésére és a kölcsönös áruszállítások fokozására előirányzott intézkedések lehetővé teszik, hogy az áruforgalom 1975-ben 60 százalékkal haladja túl az 1970 évi-szintet. A kölcsönös áruszállítások ezzel az 1971— 75 közötti időszakban több mint 2,6 milliárd rubelre növekednek. Az együttműködési bizottság megállapította, hogy a két ország közötti külgazdasági kapcsolatok dinamikus fejlődése 1970-ben folytatódik. az áruforgalom 1969-hez képest 13 százalékkal emelkedik. Az ülésszakon határozatokat hoztak az 1971—75-ös időszakra szóló hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások a tervkoordináció eredményei alapján történő előkészítéséről és megkötéséről. Az együttműködési bizottság ülésszaka rendkívül baráti, elvtársi és őszinte légkörben zajlott le. Hétfőn elutazott hazánkból az NDK kormányküldöttsége. A delegáció búcsúztatására x Ferihegyi repülőtéren Tímár Mátyásnak, a Miniszter- tanács elnökhelyettesér - k vezetésével megjelentek az együttműködési bizottság magyar tagozatának tagjai. Egy héttel a határidő előtt 4400 új otthon került tető alá Szabolcsban Egy hét múlva, november 10-én jár le az árvíztől elpusztított szabolcsi házak első újjáépítési ütemének határideje, amely szerint 4150 otthont kell átadni a károsultaknak. Eddig mintegy 2800 újjáépített lakóiházat adtak át a károsultaknak. A legutóbbi időben gyorsult az átadás üteme. Október harmadik hetében 540, a hónap negyedik hetében 648 újjáépített lakást vettek át a károsultak. A 23. számú Állami Építőipari Vállalat, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat és több kisipari termelőszövetkezet már jelentette Bondor József helyreállítási kormánybiztosnak, hogy teljesítette feladatát és szocialista kötelezettségvállalását. A kisipari termelőszövetkezetek a megyei pártórte- kezlet és a X. pártkongresszus tiszteletére egy héttel a határidő előtt 1030 lakást adtak át. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint most már minden feltétele megvan annak, hogy november 10-ig mind a 4150 újjáépített otthont átadják a lakóknak. A kivitelezők többsége egyébként lényegesen több munkát végzett, mint amennyi a beköltözhetőség- hez szükséges. Az újjáépítés következő határideje december 20-a, amikor további 450 új otthont kell átadni a károsultaknak. Elsősorban a vízveszély miatt áttelepítésre kijelölt községek lakóinak bizonytalankodása, hosszas gondolkodása késleltette jó néhány ház újjáépítésének megkezdését. így további 575 lakás újjáépítése marad a jövő év első felére. Az összesén újjáépítendő 5175 lakás« ból az építők eddig 4924 lakás munkálatait kezdték meg, 4570 otthon falait építették fél, s már több mint 4400 lakás került tető alá. Aláírták a magyar—NDK gazdasági megállapodást
