Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-20 / 272. szám

*"rYT ■MAtSYAKCMV»*** ft Ä 197« november 2ö. Hont*resszusra készülve Demokrácia és fegyelem A PÁRTKONGRESSZUS ELŐKÉSZÜLETEINEK ta­pasztalatai is megmutatják, hogy nem kevés az, amit a szocialista demokrácia ■ ki­bontakoztatásában eddig el­értünk. A taggyűléseken és a pártértekezleteken, de ezenfelül is, a különféle köz­életi fórumokon lezajlott vi­ták és eszmecseréit tanúsítot­ták: milyen élénk és felelős­ségteljes az érdeklődés társa­dalmunkban minden iránt, ami közügy és ami jövőnk alakulásával összefügg. Talán még fel sem becsültük eléggé milyen jelentős az, hogy en­ne« a most lezáruló időszak­nak mérlege az egész párt és a társadalom többségének te­vékeny részvételével készült, szintúgy ilyen széles közéleti tevékenység eredménye a kö­vetkező négyéves időszak programjának vitája, illetve a társadalom állásfoglalása. Társadalmunk szocializmust építő munkájának vezérfo­nala a párt politikája. A szo­cialista demokrácia fejleszté­sének fontos eredménye, hogy ezt a politikát és végrehajtá­sának konkrét terveit sok százezer párttag és igen nagy számú pártonkívüli is megtanácskozza, véleményé­nek kinyilvánításával alakít­ja, kidolgozza a helyi alkal­mazás programját és módsze­reit. A szocialista demokrá­cia nyit utat a tömegek előtt, hogy részt vehessenek és be­leszólhassanak az őket kö­zelről érintő problémák meg­tárgyalásába és eldöntésébe, a köz javára fordíthassák te­hetségüket, alkotó erejüket. Az a tény, hogy a X. párt­kongresszussal olyan időszak­hoz érkeztünk, amikor ma­gasabb szinten kell folytat­nunk a szocializmus teljes fel­építésére irányuló munkát, az eddiginél is erőteljesebben felveti a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztésének szük­ségességét. Hiszen építőm un­kánk minőségileg igényesebb, jobb, magasabb színvonalú folytatása megkívánja, hogy minden társadalmi energiát hasznosítsunk. Ezért hangsú­lyozzák a kongresszusi irány­elvek, hogy a jelenlegi idő­szakban a szocialista demok­rácia továbbfejlesztése a szo­cializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. Mindezzel kapcsolatban a kongresszusi irányelvekben bekövetkező megállapítást is olvashatjuk: „A szocialista, demokratizmus kiszélesedésé­nek együtt kell járnia az ál­lampolgári fegyelem erősödé­sével, a közösség iránti fe­lelősségérzet növekedésével, a szocialista közgondolkodás •fejlődésével.” Vagyis: demok­rácia és fegyelem — éppúgy ikerfogalmak, mint ahogyan szocialista társadalmunkban a jog és a kötelesség is csak szoros egységben fogható fel. A SZOCIALISTA DEMOK­RÁCIA sajátos, de rendkívül fontos vonása, hogy ez nem a kívülállók demokráciája, akik — képletesen szólva — a kerítésen túlról szólnak be­le abba. amit odabent a kert­ben a gazda csinál. A mi tái-sadalmunkban azok csinál­nak számvetést, akik a mun­kát végezték és azok formál­ják ki közösen a programot, akik majd végre fogják haj­tani. Ha a mérlegkészítésnél egyes jelenségeket, fogyaté­kosságokat kritizálnak és el nem végzett feladatokat hiá­nyolnak, ennek a bírálatnak címzettéi részint az általuk megválasztott helyi vezetők, részint ők maguk. Mindez ki­zárja. hogy a szocialista de­mokráciát bárki a kibicekre jellemző fecsegésnek fogja fel, akiknek semmi sem drá­ga. A szocialista demokrácia a mi társadalmunk dolgozói­nak fontos eszköze ahhoz, hogy hozzájáruljanak a mun­kásosztály hatalmának erő­sítéséhez, saját szocialista célkitűzéseik megvalósításá­hoz, saját életük jobbításá­hoz. Márpedig ezek olyan kérdések, amelyeket min­denki csak a legnagyobb fe­lelősségtudattal kezelhet Ügyanebből az okból tarto­zik szorosan össze a demok­ráciával a fegyelem. A párt- demolcráciával a pártfegye­lem, a munkahelyi demokrá­ciával a munkahelyi fegye­lem, a társadalmi demokrá­ciával az állampolgári fegye­lem. Senki sem igényelhet jo­gokat aki nem teljesíti a kö­telességeit. Ez a mi társadal­mi erkölcsünk egyik alapté­tele. ORSZÁGUNK, TÁRSA­DALMI ÉLETÜNK egészsé­ges és termékeny légköre, ami a párt helyes politikájából fakadt, a szocialista demokrá­cia elsajátításának is jó isko­lája népünk többsége száma-. ra. Ebben is, mint annyi mindenben, sok a pótolniva­lónk, hiszen történelmünk olyan módon alakult, hogy a felszabadulás előtt a magyar nép még a polgári demokrá­ciával sem találkozhatott, annak játékszabályait sem is­merhette meg. Tulajdonkép­pen ebből erednek azok a je­lenségek, amelyeknek lénye­ge: a demokrácia félreértése, a közéleti magatartás hiá­nyosságai. Mert ma mégnem kevesen vannak, akik szabad­ság alatt azt értik, hogy azt csinálnánk a munkahelyükön, amit akarnak, illetve nem csinálj áli, amit nem akarnák, akik mindig többet akarnak kapni, mint amennyit a kö­zösségnek adnak, akik nagyon jól ismerik a mások köteles­ségeit és ezeket harsányan számon is kérik, de a saját kötelességeikről ha csak le­het, megefeledkezn el:. Tehát akik úgy vélik: a munkás­osztály hatalmának égisze alatt szabad a vasár, . minél több pénzt minél kevesebb erőfeszítés ellenében... Nos, még sok kitartó, .türelmes po­litikai nevelőmunkára lesz szükség ahhoz, hogy ezeket a félreértéseket eloszlassuk es a tévedőket helyes közéleti magatartásra tanítsuk. A szocialista demokrácia kiváló eszköze annak, hogy helyes politikai döntések, jó és a köz érdekeit előmozdító programok szülessenek. De ezek a jó döntések és prog­ramok' csak egy fegyelmezet­ten cselekvő, dolgozó közös­ségben vihetők át a gyakor­lati életbe. Ahol a megvalósí­tás készsége és fegyelme hi­ányzik, nem sok értelmük van a demokratikusan meg­vitatott programoknak. Ezért jelöli meg a párt fő követel­ményként azt, hogy a demok­rácia szélesítése járjon együtt a cselekvés fegyelmének erő­södésével. Ezért vagyunk azon az állásponton, hogy egy politikát nem elég szavakkal helyeselni: csak a tettekben kifejeződő egyetértés mozdít­hatja elő haladásunkat. A DOLGOZÖ EMBEREK — kritikai észrevételeik tanúsá­ga szerint is —, egyre igénye­sebbek saját helyi közössége­ik vezető tisztségviselőivel szemben. Megkívánják, hogy munkájukat felelősséggel és hozzáértéssel végezzék, ki­fogástalan erkölcsi magatar­tást tanúsítsanak, figyeljenek a dolgozók szavára és így to­vább. Mindezzel teljesen egyet lehet érteni. A követel­mények növekedése — ez ter­mészetes —, elsősorban a kollektívák vezetőit kell. hogy érintse. Ugyanakkor senki sem feledkezhet meg arról, hogy a vezetők csak akkor felelhetnek meg ezeknek a követelményeknek és vára­kozásoknak, ha a dolgozók közössége minden támogatást megad nekik. Azzal is. hogy a kijelölt feladatokat mindenki becsülettel elvégzi, azzal is, hogy munkáján felül gondo­lataival is segíti vezetőit a közös problémák megoldásá­ban. A szocialista demokrá­cia, ezenbelül a munkahelyi demokrácia olyan értelmezé­se, hogy ebben a vezetőknek csak kötelességeik, a többi­eknek pedig csak követelni- valóik varrnak, helytelen és zsákutcába visz. A helyi ve­zetők és a dolgozók viszonyá­ban is a szocialista demokrá­cia alapelvének érvényesülé­sére van szükség, a kölcsö­nösségre, az együttműködés­re. a jogok és a kötelességek, a demokratizmus és a fegyel­mezett kötelessegteljesítés egységére. H. J. Nemcsak kezdeményeztek Teljesítette kongresszusi vállalását a nyíregyházi f örös Csillái> Tsz Mezősi István tsz-elnök asz­talán egy csomó üdvözlőlap a Szovjetunióból és Hajdú­szoboszlóról. A szövegük csaknem azonos. Köszönik az üdülést, üdvözlik a nyír­egyházi Vörös Csillag Tsz tagságát, vezetőit. És sok-sok aláírás. Ők a munkaverseny legkiválóbbjai. Versenypont volt az is. hogy üdülni kül­dik a termelésben élenjáró­kat. íliml»miki helytállt Negyvenkettőn érdem ellök ezt ki. A közösség az idén 52 ezer forintot fordított üdü­lésükre. Rászolgáltak. Úgy illik, hogy a verseny kezde­ményezői példát is mutassa­nak. Állta a szavát a nyír­egyházi Vörös Csillag Tsz, amikor vetélkedőre szólította a Tisza menti tsz-szövetség területén gazdálkodó 84 ter­melőszövetkezetet. Egy írás keretében nehéz lenne megszólaltatni a ne­mes vetélkedő résztvevőit, hi­szen 212 állandó dolgozó tag serénykedett azért, hogy az általuk a X. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett őszi betakarítási, szántási és vetési munkaversenyt siker kísérje. Mezősi István elnök így summázta az eredménye­ket: „Úgy érzem, tagságunk állta a szavát, mert a de­cember 31-ig meghirdetett versenyvállalásokat, már no­vember 10-re teljesítettük. Mindenki helytállt.” Bámulatos munkát végez­tek a nehéz körülmények el­lenére is a tsz nőtagjai, A 60 hold dohányt a lehető leg­rövidebb idő alatt takarítot­ták be. Az almaszüretet 218 holdon 3 8 nap alatt végez­ték el. A 83 hold szőlő szü­retelése egy hétig tartott. Ok­tóber közepén már a kuko­rica is a magtárban volt. És nem okozott gondot a 35 holdon termelt gyógynövény betakarítása sem. Termelés és jobb körülmény November 10-én a tsz ver­senybizottsága értékelte _ a kongresszusi vállalások telje­sítését. Vállalták, hogy az 1969 évi halmozott termelé­si értéket 1970 végére 139 százalékra teljesítik. Még másfél hónap van az évből, s-már 118 százaléknál tarta­nak, s ez megfelel csaknem 35 és fél milliónak, ez 5' millióval több eddig, mint tavaly volt. Az árbevételük megközelíti a 39 milliót. Ez 10 millióval több mint a műit esztendőben. Két száza­lék termelési költségmegta­karítást vállaltak. Eddig 5 százalékot értek el. Lényeges eleme volt e ver­semnek a munkavédelmi felszerelések és berendezések korszerűsítése, a tagság mun­kakörülményei nek a javítá­sa. Erre az idén 170 ezer fo­rintot költöttéit. Ez évben nyitották meg az üzemi konyhát, hozzájárulással biz­tosítják a tagok étkeztetését. A tsz-étkezde megépítésére félmilliót fordítottak. Ez is kongresszusi vállalásukban szerepelt Teljesítették. A Vörös Csillag Tsz 150 ezer fo­rintot ajánlott fel a Sóstón tervezett tsz-üdiilo építésére. A tsz-tagság lakáskörülmé­nyeinek a javítása érdekében a vállalt 35 család helyett 42-en biztosítottak kedvez­ményesen házhelyet, s a la­kásépítkezésekhez 50 %-os fuvarkedvezményt nyújtot­tak. Saját építőbrigádot is adtak önköltségi áron. Ujsbb_ 2 szocialista címért dolgozó brigádot alakítóitok. A leg­kiválóbbak szórakozása, mű­velődése érdekében a tsz 31 színházi bérletet is váltott. Újra elnyerik a szocialista címet A kongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaver­seny szép sikerrel .járt. Ered­ménye pénzben 5 . millió. s így érték el november 10-ig a 35 milliós termelési érté­ket. A számok mögött embe­rek szorgalma, helrtállása áll. Ök hogyan látják? Major Jánosné, most már nyugodt, alma teamjei. A női szocialista migao* ragja. Ezeket mondta: „Nagyon kellett igyekeznünk. Én 1C5 faegységet, 200 öl szőlőt. 2 hold napraforgót. 800 öl ku­koricát és 200 öl mentát mű­veltem. Ugv érzem, idejében és tó minőségben minden munkát becsülettel elvégez­tem. Tavaly a keresetemen felül 400 forint jutalmat kaptam a versenyben elért eredményemért, talán az idén is meglesz. És a szocialista rímet is elnyerjük újra.” Kiss Ferencné 4800 tyúkot gondozott, s a tojástermelés- ben ért el kiváló eredmé­nyeket. Ezzel 40 ezer forint plusz jövedelemhez juttatta a közösséget. Nyárádi János szerelő elmondta, bizony sokszor még túlórában, késő este is javították a gépeket, hogy ne késsen el a szántás­sal-vetéssel a tsz. „Tizenegy tagú a brigádom. értékben 50 ezer forint körül van. amit vállaltunk. Ezt teljesítettük is. Bízunk abban, hogy az idén is elnyerjük a szocialis­— Égy hétig veszekedtem ez urammal, mert csak a Bertit akarta, én meg az ál­lami építőket — emlékezii- az egyik fiatalasszony. Király Józseíné. Egyszerre 11 ház műszála átadását bonyolították le november 18-án, szerdán Nagyszekeresen. Tizenegy ház nem sok. ha egy nagy építőipari vállalat, vagy egy felkészült szövetkezet építi. Ezeknek viszont egy helybeli kőműves kisiparos. Kovács E italán volt a kivitelezője. Egy ő a több száz kisipa­rosból. akik a szatmári újjá­építésben részt vesznek. A megye építőipari kisiparosai közül köze] 300-an vállalták, hogy az árvíz által megsem­misült otthonok újjáépítésen dolgoznak. Ám jöttek Pest megyéből, a Dunántúlról is kisiparosok, akik otthonuk­tól. családjuktól távol be­kapcsolódtak az építésbe A számuk meghaladja az ötve. net. s 12 megyéből verbuvá­lódtak össze. Nagyszekeresen a 11 ház közül csak egybe. Kati Zstg­Kovács Bertalan tizenegy háza mond huzaba költöztek be aznap. A többiekben már egy-másfél hónapja laknak hiszen bet akolva. belülről meszelve, padlózva várta őket a lakás. Jövőre csalt a .külső vakolat, néhány he­lyen az ajtók, ablakok má­zolása, a mellékhelyiségek rendbe tevése marad. __ Mi is segítettünk abban — teszik hozzá mindenütt a házigazdák. — Úgy számítom. hogy anyagban es munkában 40 ezer forintot bedolgoztam — készíti a rövid számvetést Király József Két háznál kőműves is volt a családban. Fábián Bertalan házában — ahogy meseeveztek — a kőműves­fiú eevedül végezte a vako­lást. a burkolómunkát. Itt már kívülről is kész a vako­lat. Szintén a mesterrel dol­gozott Kiss Lajos kőműves­fia. A gazda mégsem elége­dett a, munkával. — Addig úgysem válunk el, amíg teljesen nincs kész a ház — magyarázza a mes­ter. — Kijavítjuk még. ami kell — ígéri Kovács Berta­lan mindenütt, ahol egy kis hiba van. Komolyabb hiba pedig se­hol sincs. Csak a szokásos, apróbb építőipari hiányossá­gok vannak. Itt hiányzik egy ütköző a két ablak közül, ott egv kicsit sérült, a vakolat. az ajtón egy kicsit gyalulni keli, hogy jobban zárjon. s más effélék — Mi sem hittük a nyá­ron. hogy ilyen lesz minden — beszél a tanácselnök. Ho­moki László. Ahogy sorra járjuk a háza­kat. mindenütt szives szóval fogadnak. A műszaki ellenőr a tatabányai Hajdú József építészmérnök, aki a Sza- bolcs-Szatmár megyei Beru­házási Vállalat megbízásából átveszi a lakásokat, minden helyiséget végigjár. Tanácso­kat ad a tulajdonosoknak, hogy a gyorsan épülő házak­nál — amelyeknek bizony még száradniuk kell — mire vigyázzanak. — Kár volt ezt á mázolást csinálni — mutatja a be­festett ajtót Kati Zsigmond- nénak. — Ennek a fáján ta­vasszal talán még a rigó fü­tyült. egy évig jobb. ha" fes­tés nélkül szárad, nehogy el­vetemedjen. .Az indok, amit a műszaki ellenőrnek mondanak, egyál­talán nem műszaki természe­tű: — Tetszik tudni. legény van. lány van a háznál, jön­nek hozzánk — kapja a vá­laszt. A házak többsége eredeti­leg Sz—8-as típusú. Egy ki­csit viszont mindegyiken vál­toztattak az eredeti tervek ­la címet, s talán juta lom is lesz hozzá.” Nehéz esztendő volt az idei — így véleked­nek a Vörös Csillag Tsz tag­jai. S azt mondják, ha e versenyt nem hirdették vol­na meg, s nem követte volna olyan szorgalom, mint azt tapasztalni: lehet, ezek az eredmények sokkal kisebbek leimének most. És ezt el kell ismerni. Me­zősi István tsz-eloök mondta: „Ha példát mutattunk a ver­seny meghirdetésében, példá­san kell jutalmaznunk azo­kat, akik e sikert elérték. Az élenjáró tsz-tagok között 30 ezer forintot osztunk ki, a szocialista brigádok kozott pedig 35 ezret.” Állta és állja szavát a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz. Nemcsak kezdeményez­tek, de példát is mutatnak. Farkas Kálmán hez képest — közös meg­egyezéssel az építőmesterrel. Például a falusi szokásoknak megfelelően a kamrához is tettek kijárati ajtót, hogy a terményt könny an felvihes- sék a padlásra. Mások is sok mindent akarnak csinálni jövőre. A KIOSZ megyei titkárságának munkatársai mondjál-:: — A házak vakolása, a gazdasági épületek elkészíté­se a jövő évre vár-. És a munkák közül igen sok ép. pen a kisiparosokra. Ugyan­is azoknál a házaknál, ame­lyeket az állami építőipar szítéit, a kisebb munkál: el­végzésére túlságosan költsé­ges volna az újbóli felvonu­lás. November 10-ig az eredeti vállalásuknak megfelelően a kisiparosok Szatmáriban 653 lakást adtak át beköltözhető­en, s december 20-ig a kong­resszusi munka verseny ben újabb 100 lakás elkészítését vállalták. Lányi Bolond Kommentár: Baleseti rekord után Ebben gz évben már 89 baleset történt a Tiszalöki Vegyesipari Vállalatinál. A baleseteit következtében 975 munkanapot hiányoztak a .sérült dolgozók. A szám nagy, akkor is. ha a múlt évi sta­tisztikához viszonyítjuk, ami­kor 64 balesetül: volt az egész évben, de magas a bal- esaiek száma a fj/tgye taná- pártotok' ffgelíét tekintve is, mert a tiszalökiek adják a tanácsi ipar baleseteinek égy- harmadat. A közelmúltban a HelyLipal ri és Városgazdálkodást Dol­gozók Szakszervezetének me­gyei elnöksége is vizsgálta a baleseti helyzet alakulását Bizottságot hoztak létre, amely kivizsgálja a tiszalöki balesetek okait, s javaslato­kat tesz a megelőzésre. Per­sze nemcsak a szakszervezet, hanem a helyi vállalatvezetés is felfigyelt a balesetek szá­mának megszaporodására. Megállapították a főbb ve- saélyforráso.kat is. Az egjik terület a szalag- fűrészek kezelése. Bár a bal­esetei: többsége csak kisebb sérülés — egyetlen csonkulá­sos balesetük volt ebben az évben — mégis többen a technológiai szabályok áthá­gásával „érik el”, hogy meg­sérülnek. A gépkezelőknek most előtoló berendezéseket készítettek, amelyekkel meg­akadályozzák. hogy a fűrész­hez hozzáérjenek. Ezzel gya­korlatilag a baleseti hiba­forrást is megszüntetik. A másik veszélyforrásnál, a lá­dasarkokhoz használt alu­mínium lapok által okozott sérüléseknél a gyártó kisipari szövetkezethez fordultak, hogy a borotvapenge éles elek nélkül szállítsák a több millió lemezt. A veszélyforrások meg­szüntetésével. a megelőzéssel valóban sokat tehetnek, hogy ne legyen több baleset. Külö­nösen fontos ez egy olyan üzemben, ahol az elmúlt év­hez képest nagyarányú lét­számemelkedés volt. s igen sok új dolgozó került a vál­lalathoz. Legtöbbjük pedig a háztartásból, a mezőgazda­ságból került az üzembe a gépek mellé. Velük .még job- ban_ kell törődni, mert „nincs a vérükben” az ipari munka, sokszor nem is gondolnak ar­ra, hogy megsérülhetne]:. Itt nemcsal: a munkavédelmi előírások betartásával, ha­jtom a fokozottabb ellenőr­zéssel, s azokkal az apró mű­szaki. változtatásokkal — mint az előtoló berendezés | megszerkesztése — lehet, ered­ményt elérni. (i. b.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom