Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-20 / 272. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVFOLYAM. 272. SZÄM ARA: 80 FILLÉR 1970. NOVEMBER 20, PÉNTEK LAPUNK TARTALMÁBÓL: Demokrácia és fegyelem <3. oldal) Modern pénzcsinálók Űjfehértón (5. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) Sport jelentéseink (7, oldal) A földeken A nyíregyházi Dózsa Ter­melőszövetkezet egyik agro- nómusa nem is olyan régen gólyákot látott egy kis vizes réten. Gólyákat, október kö­zepe után! A paraszti hagyo­mány szerint ez nagyon hosszú, decemberig tartó szép őszt jelent. Népes a határ egész Sza- bolcs-Szatmárban! És az el­múlt néhány nap csapadé­kos időjárása csak hasznára volt a legfontosabb munka végzőinek: a tavaszi növé­nyek alá elvégzendő mély­szántás munkásainak. Trak­toros és gépjavító, agronó- ■mus és elnök egyaránt örül annak, hogy kicsit felpuhult a talaj, az ekévas könnyeb­ben hatol a régebben kőke­ménnyé száradt földbe. Ke­vesebb a törés, a géphiba, jobb az üzemanyag-felhasz­nálás normája, nem ráz úgy a gép, egyszóval gyorsabban lehet haladni. A betakarítási és vetési munkáknak végefelé járunk. Kenyérgabonából már túl is teljesítették közös gazdasá­gaink tervüket, mert az elő­irányzott 146 675 hold helyett 149 153 holdat vetettek be kenyérnekvalóval a novem­ber derekán kelt jelentések szerint. Őszi árpából is pár száz holddal többet vetettek a tervezettnél. Jól halad a kukoricatörés is. már száz­ezer holdon végeztek ezzel november 15-ig. A maradék tízezerrel néhány nap alatt boldogulni lehetne, — ha egyenletesen vobia elszórva. De nem így van. A fehér- gyarmati és nyíregyházi já­rásban van a letöretlen ku­korica zöme. Ez azért is okoz gondot dolgozóknak és irányítóknak, mert az őszi mélyszántáshoz nem elég az erre a célra szánt területen letörni a kukoricát: a kuko­ricaszárat is le kell vágni előbb. A szárzúzó gépeknek, a népszerű „Orkán,:-okr.ak nagy keletjük van. És nyil­vánvaló, hogy nem kell most már törődni azzal, jó a siló­ba. vagy nem. (A besilózást is túlteljesítették termelőszö­vetkezeteink.) Vágni a szá­rat. minél hamarabb mehes­sen rá az eke. Soha ennyi MTZ-traktor nem- dolgozott a szabolcsi földeken, nem be­szélve a többi erőgépek szá­zairól. A megyei vezetés minden segítséget megad ah­hoz, hogy — talán Szabolcs történelmében először — ,.minden talpalatnyi földet''' felszántsunk. . Már a cukorrépa betakarí­tása is végefelé jár: a me­gye 7185 holdnyi cukorrépa- területéből 6963 holdon befe­jezték ezt. S ahogy a beta­karításból felszabadulnak a gépek, úgy lehet egyre na­gyobb erővel egész megyei mezőgazdaságunk fő harci feladatára, az őszi mélyszán­tásra fordítani a figyelmet. A november 15-i jelenté­sek 88 356 hold őszi szántá­sát tanúsítják. Ez azt jelen­ti, hogy egy hét alatt — i zár az, aztán esős időben — 19 000 holdon boldogultak a lelkes traktorosok. ennyire tudta ösztönözni őket a ve­zetés, anyagi ösztönzőkkel, nyújtott műszakok szervezé­sével. Reméljük, hogy mire be­áll a fagy. valóban minden talpalatnyi földet felszán­tunk. És akkor bizakodással tekinthetünk a következő mezőgazdasági év elé. H 1971-től új hitelpolitikai irányelvek N ^ ■ Határozat a mezőgazdasági lakosság jövedelemadójának és földadójának összevonására I Intézkedés a textilipar rekonstrukciójáról és a húsipar beruházásairól • • Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli:' A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott Fehér La­jos, a Minisztertanács elnök­helyettese a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ré­szére 1971-ben nyújtandó se­gítségre tett javaslatot. A kormány úgy határozott, hogy az ez évi feszégnek meg­felelő segély és hosszú lejára­tú hitelkeret biztosítása mel­lett ,. folytatjuk a vietnami szakemberek képzését, vala­mint az egészségügyi és egyéb intézményeinkben vál­lalt kötelezettségeink teljesí­tését. Az Országos Tervhivatal el­nöke előterjesztette a nép­gazdaság 1971. évi tervét és az annak alapján várható jö­vő ért fejlődésről készített tájékoztatót. A kormány az előterjesztéseket jóváhagyólag tudomásul vette és megfelelő intézkedéseket hozott a terv­ben foglaltak, végrehajtásara. A Mlnisztejjanács megtár­gyalta és elfogadta a jövő évi költségvetés előirányza­tait s utasította a pénzügymi­nisztert. hogy a törvényjavas­latot terjessze az országgyű­lés elé. Az Országos An^ag- és Árhivatal ein ölte az anyagel­látás idei első háromnegyed évi tapasztalatairól tett jelen­tést. Megállapította, hogy á kedvezőbb anyagellátás is hozzájárult a.z ipari termelés terven felüli növekedéséhez. Egyes területeken azonban az anyagellátás folyamatosságát csak olyan intézkedésekkel lehetett biztosítani, amelyek növelték az állami költség- vetés terheit. Az Országos Anyag- és Ár- hivatal elnökének jelentése alapján a Minisztertanács foglalkozott a fogyasztói árak évközi változásaival. Megál­lapította, hogy az év első nyolc hónapjai az elmúlt év­hez viszonyítva az árszínvo­nal kiegyensúlyozottabb ala­kulása jellemezte. Ebben sze­repet játszottak az előző év tapasztalatai alapján hozott intézkedések is. A Magyar Nemzeti Bank elnökének előterjesztése alapján a kormány megálla­pította az 1971. évtől érvé­nyes hitelpolitikai irányelve­ket. Beruházási hitelben első­sorban. a népgazdaság fejlő­dését elősegítő, a 4. ötéves tervben kiemelt ágazatok és célok részesíthetők, előnyt biz­tosítva a gyorsabban megté­rülő, valamint az -alacso­nyabb építési igénnyel járó gépi beruházásoknak. A jö­vőben továjíb nőnek a-beru­házásokkal szemben támasz­tott jövedelmezőségi követel­mények. A fejlesztési hitelek nyújtásának előfeltétele, hogy a gazdálkodó szervek a fej­lesztés költségéit legalább 30 százalékban saját alapból biztosítsák. A gazdálkodó szervek hiteleinek és a két évre lekötött betéteknek ka­mata 1 százalékkal nő. A pénzügyminisztea- javas­latára a kormány határozatot nozott a mezőgazdasági lakos­ság jövedelemadójának és földadójának összevonására. Az adóztatás lényeges egy­szerűsítése mellett ez az in­tézkedés másfél millió adóté­telt szüntet meg. Az összevo­nás során a fizetendő adó mértéke a jelenleg érvényben lévő rendeletekhez képest nem változik, a rendelet adó­tételei azonosak a jelenlegi jövedelemadó és földadó együttes összegével. Az adó­tételek megállapításának jog­köre — a kormányrendelet által meghatározott keretek között — a járás: tanácsoktól a községi tanácsokhoz kerül. A Minisztertanács megtár- gj-alta a könnyűipari minisz­ter előterjesztését a textilipar rekonstrukciós programjáról. A textil. és textilruházati ipar fejlesztőéi előirányzata a jóváhagyott 4. ötéves terv­törvény szerint ■ 14—15 mil­liárd forint, amelynek na­gyobb rész-e vállalati saját forrásból és hitelből, kisebb része pedig állami támoga­tásból származik. A textil- és textilruházati ipar termelésé­nek emelésével elsősorban a lakosság növekvő igényeit kell kielégítem. A kormány felhívja az érdekelt szerve­ket, hogy saját eszközeikkel is ’.’egyenek részt a program megvalósításában. A kormány jóváhagyóiag tudomásul vette a pénzügy­miniszternek és az Országos Vízügyi Hivatal elnökének zárójelentését a Tisza-vöigyi árvíz- és belvízkárok felmé­réséről, valamint a helyreál­lítás előrehaladásáról adott tájékoztatást. Elismerését és köszönetét fejezte ki mind­azoknak, akik önzetlen mun­kával és adományaikkal hoz­zájárultak a károk elhárítá­sához, a veszteségek csökken - téséhez és a helyreállításhoz. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott több hús­ipari beruházásról. Jövőre Miskolcon húskombinát építését, 1972-ban pedig a szegedi szalámi­gyár és a gyulai húsüaem re­konstrukcióját kezdik el. Á kohó- es gépipari mi­niszter a lakásfelszerelés! és épületgépészeti cikkek terme­tesének. fokozásáról számolt be. A lakosság ellátását szol­gáló vas- és műszaki termé­kek értékesítésének 31 száza­lékos emelésére nyílik lehető­ség az elkövetkező öt évben. Debrecen és Pécs megyei jogú városok általános rende­zési tervét az építésügyi és városfejlesztési miniszter, va­lamint a két városi tanács végrehajtó bizottságának el­nöke együttesen terjesztette a Minisztertanács elé. A kor­mány tudomásul vette a két város rendezési terveiről ké­szített tájékoztató jelentése­ket azzal, hogy végrehajtá­sukra a népgazdaság teherbí­ró képességének megfelelően folyamatosan kerül sor. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A török külügyminiszter látogatása Baranyában Ihsar Sabri Caglayangil tö­rök külügyminiszter magyar- országi tartózkodásának har­madik napján, csütörtökön Baranyába látogatott. A ma­gas rangú vendéget elkísérte Hollai Imre. a Külügyminisz­térium csoportfőnöke. Zágor György hazánk ankarai nagykövete. Ismail Soysal, Törökország budapesti nagy­követe. A Török Köztársaság delegációját Szigetváron Pal­kó Sándor, a Baranya Me­gyei Tanács VB elnöke , és Tinusz János, a helybeli ta­nács vb-elnöke fogadta. A vendégek megtekintették a közelmúlt években helyreál­lított szigetvári várat. II. Szülej mán szultán tiszteleté­re épített dzsámit. A Zrínyi Miklós Múzeum vártörténeti kiállításának bemutatása után Molnár Imre, a 700 ta­got számláló szigetvári var- baráti kör nevében XVI. szá­zadból származó magyar és török pénzérmékkel ajándé­kozta meg a török külügy­minisztert. A várlátogatás után Szi­getvár határában, Túr békán felkeresték II. Szulejmán ha­lálának színhelyén egykor emelt mauzóleum alapjára épült kis templomot. A falán tábla őrzi a . legnagyobb tö­rök szultán emlékét, llrsan Sabri Caglayangil felvetette II. Szulejmán szultán türbé- je felépítésének gondolatát. Ezt követően a török kül­ügyminiszter és kísérete Pé­cset kereste fel. Pécsett Papp Imre, a vá­rosi tanács vb-elnökhelyerte- se kalauzolta a vendégeket. Városnéző séta során megte­kintették a Zsolnay Múzeu­mot. továbbá Pécs, török kori emlékeit. A megyeszékhely­ről Baranya európai hírű gyógyfürdőjébe. Harkány ba. majd a történelmi nevezetes­ségű Siklósra utazott a dele­gáció. A siklósi várban ren­dezett esti programon részt vett Péter János külügymi­niszter is. A várszálló konfe­renciatermében a Pécsi Bóbi­ta Bábegyüttes adott műsort a török külügyminiszter es kísérete tiszteletére. Kongresszusi versenyben Az Ikarusszal és a Vörös Csillag Traktorgyárral kooperál a Baktalóránteáéi Gépjavító Állomás. A kötele-, zettségek túlteljesítését vállalták az itt dolgozók, köztük a Mező Imre szocialista brigád tagjai a kongresszus tisztele­tére. Felajánlásukat siker koronázta, terveiket 115' száza­lékra teljesítették. Képünkön Nagy Mihály; a brigád egyiic tagja autóbusz-alkatrészt hegeszt. Elek Eraü felvitel# A pártkongresszus versenyre serkentette a nyíregy­házi Szabolcs. Cipőgyár munkáskollektíváját is. A tűzöd* járt az élen' a munkaverseny során. Naponta 45U pár felső-» rész került le a szalagokról. A mennyiségi teljesítéssel egyidőben jelentősen javult a minőség is, ami a felajánlás legdöntőbb része volt. A Nyíregyházi Konzervgyárban a kongresszusi mun.ca- verseny időszakában a tmk-üzem kollektívája tűnt kü Vállalásuk elsősorban arra irányult, hogy gépkiesés miatt égj’ pillanatra se akadjon fenn a termelés. Amint képünk is mutatja a tmk-sok nagy ügyességgel dolgoznák, ez esetben Tőkési Mihály, Tóth Zoltáfi és Debreceni István ja­vít egy töltőgépet. Hammel József ielróve'.ti

Next

/
Oldalképek
Tartalom