Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

* am KELET-MAGYARORSZÄG .............................. I. . II. - M|­1970. november 1 (Folytatás as 1. oldalról) form elveinek hatékonyabb érvényesítése, bátrabb, cél­tudatosabb alkalmazása, a gazdasági hatékonyság növe­lése, a munka szervezettsé­gének javítása, s nem utolsó­sorban a felelős gondolkodás tová'bbi erősítése. Ez utóbbi többek között Igényli azt is. hogy a dolgozókat népszerű és közérthető formában rendszeresen kell tájékoztat­ni az adott üzem politikai, gazdasági, társadalmi jellegű problémáiról. Kedves eívtársak! Megyénket 1970-ben súlyos anyagi és erkölcsi károk ér­ték. A normális mederben folyó építőmunkat súlyosan megzavarta a május 13-án kezdődött, rendkívül nagy károkat okozó Tisza—Sza­mos közi árvíz Az árvíz mintegy 86 községet érintett és 48 községből több mint 50 ezer embert kellett ki­menteni, illetve kitelepíteni. 27 községet öntött el a szennyes áradat. A lakóhá­zak és középületek ezrei dől­tek romba, maguk alá te­metve sok ezer ember egy életen át gyűjtött vagyonát Mintegy 130 ezer fch. termő kultúrát tett tönkre, s nagy károk keletkeztek az állat-* állomáilyban is. Az árvíz okozta károk tnintegy há­rom és fél milliárd forintot tesznek ki. A mfegyei párt-végrehaj- tóbizottság még a veszély idején goindolt a jövőre: intéz­kedéseket tett az újjáépítési, helyreállítási feladatok meg­szervezésére. A kormányzat egyetértett végrehajtó bizott­ságunk olyan 1 elképzelésével, hogy minden árvízikárosult új­jáépülő lakásban november elejéig legalább egy szoba és konyha beköltözhető legyen. Nem kis feladat ez, de az a szervezett erő es lelkesedés, ami rendelkezésünkre állott, lényegében biztosítja ezt. No­vember 10-re, 4150 lakás el­készül, közülük igen sok tel­jesen. s december közepéig az előírt készültségi foknak meg­felelően a többi lakást is be­fejezik. Ez a tény újabb bi­zonyítéka szocialista rendsze­rünk alkotó erejének, a mun­kás-paraszt szövetség szilárd­ságának, a munkásosztály ve­zető szerepének, ifjúságunk igaz hazaszeretetének. Ezt a magas fórumot illeté­kesnek tartjuk arra, hogy nemcsak megyénk kommunis­tái, de megyéink valamennyi dolgozójának köszönetét tol­mácsoljuk országunk társa­dalmának. pártunk Központi Bizottságának, kormányunk­nak. Tisztéit pártért ékezlet! Megyénkben a pártszervek és a pártszervezetek gon dós munkával készítettéit elő a vezetőségválasztó taggyűlése­ket, a küldöttértekezleteket. A taggyűlések tartalmi színvo­nalát emelte, hogy külön tag­gyűlésen értékelték az ed­dig Végzett munkát, és a vezetöségvál asztáskor a kongresszusi irányelveket vitatták meg. A párt tagság nagyra értékel­te, hogy a Központi Bizottság a kongresszusi irányelveket előzetesen vitára bocsátotta és alkalmat adott a párttagság­nak, hogy véleményt mond­jon a Központi Bizottság po­litikai irányvonaláról és ja­vaslatot tehessen a még .fon­tosnak tartott kérdések ki­munkálására. Ebben a párt- demokrácia tóvá hőfejlesztését és tökéletesítését látják a kommunisták. Azt is jelenthetjük Közpon ti Bizottságunknak, hogy me­gyénk párton kívüli dolgozói, a töunegszervezétek tagsága között is fehtdkívttl pozitív politikai hatást váltott ki, hogy politikáié felbírálásánál á párt tőlük is Véleményt kért. Ezt a párt éS tömegek kapcsolata lenini értelmezésének tekin­tik. A vezetőség választó tag­gyűlések és pártért eke/defek munkáinak értékelése után a következő goháoiato’fefcöl fe­jezte be beszédét Orosz Fe­renc. A kongresszusi irányelvek alapján és a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek ismereté­ben ie kell vonnunk azt a kö­vetkeztetést, hogy az elkövet­kezendő négy esztendőben feladataink tovább növeked­nek és bonyolultabbak lesz­nek. ■ Bizakodással tekinthetünk .azonban a feladataink elé. mert a párt X. kongresszusá­ra való készülődés során is meggyőződhettünk, hogy párt­tagságunk egységesen támo­gatja pártunk politikáját, szi­lárdan áll pártunk Központi Bizottsága mellett— fejezte be kiegészítő beszédét Orosz Fe­renc elv lársA Felszólalások Mitru Ferenc, az MSZMP mándoki községi bizottságának titkára Felszóla­lása elején szólt. arról a munká­ról, amely a X. párt- kongresz. szust meg­előzi. Em­lítette, hogy most a szám­vetéseik ideje van, melyet a mándoki kommunisták is elvé­geztek, a 4 év munkáját ér­tékelték, elemezték a problé­mákat, gondokat, a hibákat, s ezek alapján határozták meg a további feladatokat. Meg­említette. hogy a X. kongresz- szusra készülve növekedett a párttagok és a pártonkívüliek aktivitása, minden alapszerve­zet tevékenysége. Ezt követően arról szólt, hogy a jövőben következete­sebbnek kell lenni a helyi párthatározatok végrehajtásá­ban és azok ellenőrzésében. Elmondta, hogy a párttagság igénye növekedett, sok kriti­kai megjegyzés, észrevétel, ja­vaslat hangzott el a részükről, amelyeket a párt- és a gazda­sági munkában hasznosítani szükséges. A problémák kö­zött említette meg a tisztes­ségtelen haszonszerzés fogal­mát, hogy ez nem tisztázott, s ezért tapasztalható a vissza­élés. Hol van a határa a tisz­tességtelen haszonnak, s med­dig terjed az? Elmondta, hogy a kommunisták nem általáno­sítottak a felszólalásaikban a taggyűlésen, a pártértekezle­ten, hanem konkrétan mond­tak véleményt, elismeréssel szóltál-; a párt politikájának a helyességéről, de szóvá tet­ték azit is, hogy ezt helyben nem mindig jól valósítják meg. A tovább lakban a körze t gondjairól szólt. Említette, hogy most pártbizottság mű­ködik Manótokon, de a jelen­legi párthelyiség neon megfe­lelő, a KISZ-szervezet is ha­sonló gonddal küzd és az MHSZ-szervezet is. Úgy dön­töttek, hogy közösen építenek székházat, melyhez a községi szervek 600 ezer forinttal já­rulnak hozzá. Ezután arról szólt, hogy a követkéző év elejétől Mándok nagyközség lesz, hozzátartozik majd Eperjeske, Tiszaimogyo­rós és Benk, ezzel a lakosság is egyetért, csak kérik, hogy ne csak a névtábla legyen meg, ne csak a rang, hanem való­ban méltóvá is váljon erre. Szólt a mándoki és a körzet­hez tartozó tsz-ek gazdálkodá­si eredményeiről, megemlítve, hogy alakulásuktól kezdve nem voltak mérleghiányosak, s különösen jól gazdálkodik a két mándoki tsz, s megemlí­tette, hogy a pártbizottságnak most az a feladata, hogy e közös gazdaságokat tovább erősítse, s ha a feltételek meg­érettéit rá, sor kerüljön az egyesítésükre is. Felszólalása befejezéseként arról beszélt, hogy a körzete­sítéssel meg kell oldani a hát­rányos helyzetben lévő falvaik iskolagondjait is. ! Elöljáróban a nagykállóí I -járás néhány sajátosságá­ról be­szélt. A já­rás terül eté- í nek 46 száza­lékán Szak- szövetkeze­tek dolgoz­nak. Munka- lukkal a megyei pártbizottság 1963- ban fog-alkotott, ezt követően meggyorsult fejlődésük. Je­lenleg a közös vagyonuk már megközelíti a százmilliós ér­téket, földterületük hegyedén közös gazdálkodást folytatnak. Gondiaikat azonban a nagy­mértékű lavulás ellenére sem siket-fiit télies mérték, bért megoldani: csák részben tud iák énvénvesíta-r)! a szék szövetkezetek mlntAslftf*« *” báiváhsn i-a—” -’ttokat. Országos fórumokon is fös'alkoztal - szákszöve'keze- tekkel. Az. ott dolgozó embe­réit a párt politikáját a gya­Szigeti Béla, az MSZMP fehérgyarmati községi bizottságának titkára Elöljáró­ban a párt­élet belső problémái­val foglal­kozott, s a párt veze­tő szerepé­nek értel­mezéséről beszélt, me­lyet koráb­ban csak a felsőbb párUzet vekre értettek. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a IX. pártkongresszus óta, a négy év alatt sokat fejlőd­tek az alapszervezetek, a ve­zetőségek munkája, munka­módszerük, munkastílusuk. Ezt követően bírálta azokat a gazdasági vezetőket, akik kizárólag gazdasági vezetők­nek érzik magukat, s elfe­ledkeznek arról, ho-gy ők po­litikai vezetők is, s ezekre sokszor hiába hívják fel a fi­gyelmüket a párt vezetők. Kü­lönösen a bírálattal kapcso­latban tapasztalható ez. Sok­szor elmondanak a gazdasági vezetőknek problémákat, ja­vaslatokat, de minden ma­rad a régiben, nem történik semmi a hibák kijavítása ér­dekében, Szóvá tette, hogy ez az alapszervezet gyengesé­géből is következik, mert nem következetesek, nem követe­lik meg a határozatok mara­déktalan végrehajtását. Elmondta, hogy az utóbbi időben növekedett a pártbi­zottság feladata, felelőssége, s ez mind a pártépítő munká­ban. mind a káderék kivá­lasztásában, munkába állítá­sában tapasztalható. Megem­lítette azonban, hogy e terü­leten azonban még sok a tennivaló, különösen a hatás­körök helyes értelmezésében, a káderekről alkotott véle­mények kikérésében, melyben nagyobb szerepet kell biztosí­tani az alapszervezeteknek is. Bár az őszinte légkört ki­bontakozott. a kritikai lég­kör javult, mégis az a tapasz­talat. hogy a vezetőknek jo­gukban van bírálni, de ha ezt a beosztottak teszik leg­inkább ..becsomagolják” a bírálatot, nehogy bajuk szár­mazzon belőle. A pártfegyelmi munkával kapcsolatban említette meg. hogy sokkal több figyelmet kell fordítani a párttagok­ra. azokra, akik hibákat vé­tenek.. ezekről sem szabad megfeledkezni, s azokkal szemben pedig következete­sen fellépni, akik hibásnak, mert csak így lesz tekintélye a pártszervezetnek, s ez erősíti a pártfegyelmet is. Beszéde befejezéseként megemlítette, hogv a párt­tagok az árvíz idején és az újjáépítésben is helytálltak, s örvendetes az, hogy a nagy megpróbáltatás nem okozóit visszaesést a pártszervezetek munkájában. mert amikor csak lehetett, az árvíz elvo­nulása után azonnal a ter­melésre mozgósították a kommunistákat és a párton- kívülieket. Bíró László. a Nyíregyházi Városi Tanács VB elnöke Rabatin János, a nagykállóí Virágzó Föld Termelőszövetkezet párttitkára korlatban igyekeztek megva­lósítani és bebizonyították, hogy van fejlődési lehetősé­gük, létjogosultságuk. Beszédének további részé­ben a termelőszövetkezetek gyarapodásáról szólt. Hangsú­lyozta a hosszú távú tervez i- szttkségességét, a megalapo­zott felkészülés fontosságát a beruházásokban, majd az ártámogatások szükségességé­ről beszélt. A jelenlegi ártá­mogatási rendszer jól hatotta fejlődésre megváltoztatása gondokat okoz Példákat em­lített óz értékesítésben ta- i/'risztSli visszássáríokci’. majd az ipartelepítés járást lervei- •51 beszélt. A nagrkáliói lá- lisbán néhány év alatt két- ■'zertrtel nőtt az ipari lmunké- -ok száma Ennek máris ét- ódik pozitív hatása, érmen ’ért a járás párt- és állami vé- •tői fontos Céljuknak tek!n- V ót ;m>T>attSs további növé­sűét. A nagykállóí küldött "elszólalása befeiezo részében a Virágzó Föld Tsz eredmé­nyeiről, fejlődéséről szólt. Felszóla­lásának ele­jén a két nagy jelen­tőségű poli­tikai ok­mány, a kongresz- szusi irány­elvek és a Szervezeti Szabályzat-tervezet vitájáról szólt: a párttagság érezve a bizalma! nagy felelősséggel lanulmányozta az okmányo­kat és mondta el véleményét a különböző pártfórumokon. A Város' pártértekezlelen nyíltan, őszintén felfedték a hiányosságokat, önkritikusan szóltak arról, hogy a határo­satok e«V részét nem valósí­tották m-g teljésen Kiemel­te a városi pártértekezlet -'gvik megállapítását: a vá- osi pártbizottság a helyi po- iliká kialakításában jól irá­nyított. A jő tapasztalatok ; ázott említette, hogy az emberek a fontos gazdasági, 'dészsánüsvi. kulturális kér* lesek eldöntésénél, megítélé­sénél mind többször veszik figyelembe a politikai össze­függéseket, . A továbbiakban Nyíregy­A szünetben Benkel András elvtársi Gulyás Emilné dr. és Bereívás Dezső. menyeként tartják számon a legújabbat, a most épülő hullám papír-doboz és zsák­gyárat. Az elmúlt években a város iparfejlesztésének üte­me gyorsabb volt az orszá­gos átlagnál, de még így is csak közelíteni tudott a fej­lettebb városokhoz. — A megyei pártértekez­let beszámolója, részletesen tartalmazza a fejlődés állo­másait — mondta a nyíregy­házi küldött. — Amikor most érért a fejlesztésért köszönetét mondok, további segítséget kérek a nagy fej­lődéssel járó ellentmondá­sok és feszültségek leküzdé­séhez. A továbbiakban a lakásépí­tésekről szólt: négy év alatt 2842 lakás épült Nyíregyhá­zán, ennek ellenére ötezer lakásigénylőt tartanak nyil­ván. Ahhoz, hogy a követke­zőkben a lakásigényeket meg­közelítően ki lehessen elégí­teni, jelentősen meg kell gyorsítani a lakásépítést. Ugyanitt említette, hogy az utóbbi négy évben nagymér­tékben javult a lakásállo­mány minősége. Jó eredmény, hogy az utóbbi években a vállalatok jelentős összegeket áldoznak a lakásépítésre: há­rom év alatt több, mint há­romszáz, .varrtat! támogatás­sal épült lakásba költözhettek be. Szintén a vállalatok anya­gi hozzájárulását kérték1 ez óvodák bővítéséhez, illetve újak építéséhez. Részben en­nek alapján építettek három év alatt 500 új óvodai férőhe­lyet. Kiemelte az UNIVER- SIL, és a gumigyár példáját: a negyedik ötéves tervben a két vállalat közösen óvodát épít, ahol elhelyezhetik dol­gozóik gyermekeit. Felszólalásában foglalkozott Bíró László a kereskedelmi hálózat sürgető fejlesztésével, a városi lakosság ellátásának egyes problémáival, a város környéki termelőszövetkeze­tek szerepével. Szóit a közép­iskolai oktatás gondjairól, a kollégiumhiányról. Beszédének befejező részé­ben a tanácsok szerepéről be­szélt. Kiemelte többek között: a tanácstagok minden esetben a lakosság véleményének, kívánságának adtak hangot. Utalt az országgyűlés legutób­bi ülésszakán elhangzottak­ra: a következő ötéves terv­ben kiemelten fejlesztik Nyír­egyházát, annak iparát. Emel­lett azonban sokkal dinami­kusabban kell a járulékos be­ruházásokat — a kereskedel­met. vendéglátást, a szolgál­tatóipart és más szakágaza­tokat — fejleszteni. Bámíezi Gyula. . a Kid/ megyei bizottságának első titkára házat érintő kérdésekről szólt. A város mai ?l ezres lélekszáma az ipartelepítési politika eredménye, az évi ezerhatszáz fős létszámnöve­kedés a város szívó hatását tükrözi. A megye harminchat, ezer munkásából huszon­négyezer Nyíregyházán dol­gozik Nagy üzemek, gyárak épültek és termelnek, az iparosítás kiemelkedő ered* A KISZ megyei bi­zottságá­nak első tit­kára felszó­lalása ele­jén az Ifjú- kommu­nisták me­gyei tábora, az úttö­rők, kisdobosok, a megye fia­talsága nevében köszöntötte a megyei pártérlekezlétet, s elmondta. hogy Szabolcs- Szatmár ifjúsága, a KISZ- szervezetek, a fiatalok nagy figyelemmel kísérték és kí­sérik azt az alkotómunkát, amelyek e tanácskozásokat, a vezetőségválasztó taggyű­léseket, pártértekezleteket jellemzik. Elmondta, hogy a fiatalok munkával, jó tanu­lással, tettekkel készülnek a párt X. kongresszusára. Helytállásuk megmutatko­zott az árvíz, az újjáépítés idején. Ezt követően azokról az akciókról szólt, amelyek a termelés különböző terüle­tein bontakoztak ki, s a munkás-, a parasztfiatalsá­got, az értelmiségieket újabb nagy inunkasikerekre ösztö­Biízku Béla elVtárs, Szviridov Ivántté. nözték. Az Ifjúsági brigád- mozgalom szép sikereket ért el, 1970-ben 386 ifjúsági bri­gádban több mint 4000 fia­tal állt helyt, s 236 ifjúsági szocialista brigád dolgozik a kongresszusi munkaverseny sikeréért Beszélt arról, hogy a megye 49 KlSZ-szer- vezetében szerveztek, , ren­deztek termelési vetélkedrj- két, melynek több mint ezer ifjú szakmunkás résztvevője Volt. Helytállnak a fiatál műszakiak is. Ezek között említette a MÁV záhonyi if­jú műszaki brigád tagjait, akik jelentős gépesítési el­járás kidolgozásával járultak hozzá a gondok enyhítésé­hez. Szólt arról is, hogy a megtartott ifjúsági parla­mentek jól szolgálták a fia­talok közgazdasági szemléle­tének, gondolkozásának a ki­alakítását. A továbbiakban a párt if­júságról szóló határozatának a végrehajtásáról beszélt, azokról a teendőkről, ame­lyek nemcsak a KlSZ-szér- vezetekre várnak ezzel kap­csolatban, hanem a párt. és gazdasági vezetőknek is fel­adatuk. Eredményként emlí­tette, hogy máris javult az ifjúságnak a részvétele a ve­zetésben, s ez a bizalom jele az idősebbek, a pártszerve­zetek és a gazdasági vezetők részéről. Kérte, hogy a párt- szervezetek a továbbiakban is bátran bízzanak feladato­kat. a fiatalokra. Ezt követően azokra a teendőkre hívta fel a figyel­met, amelyeket, el kell vé­gezni az ifjúságról szóló ha­tározat maradéktalan végre­hajtása érdekében. Felszóla­lása befejezéseként elmond­ta, helyeslik a Szervezeti Szabályzatban azt a módosí­tási javaslatot, hogy 18 év á pártba lépés korhatára. Ez azonban még nagyobb fe­lelősséget ró a KlSZ-szerve- zetekré, az ajánlókra, s re­ményét fejezte ki, hogy a jö­vőben még több fiatal párt­tag végzi majd pártmunká­st a KISZ-szer vezetékben. (folytatás a 7. eldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom