Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-13 / 240. szám

1970. október IS. wirr vr MAGYAROTV37A» t. df&i/! Kongresszusra készülve A szocializmus a népnek épül SOKSZOR HANGSÚ­LYOZZUK, hogy pártunk munkáspolitikát folytat. Dön­téseiben. elhatározásaiban elsősorban a munkásosztály érdekeiből indul ki. Nem mond-e ez ellent annak a másik állításnak, hogy min­den. ami ebben az ország­ban történik, nemcsak a munkásosztály, hanem az egész nép javát szolgálja. Hi­szen a munkásosztály sző­kébb kategória, mint maga az egész nép. Pedig ebben semmiféle el­lentmondás nincs. A ma­gyar munkásosztály a hata­lom kivívása és megszilárdí-' tása ulán is teljesíti n tű­szerű történelmi hivatását — szövetségeseivel összefogva — a szoc’alizmus felépítését. Amint a X. pártkongresszus irényelvei is hangsúlyozzák: „A szocializmus építésében a munkásosztálynak az . egész dolgozó nép érdekeit kifeje­ző és szolgáló céljai, forra­dalmi eszméi válnak valóra.” Tehát a párt és az állam minden tevékenységében a legfontosabb munkásérdek a szocializmus építése, felépíté­se. A szocializmus viszont — amely magában foglalja mind a gazdasági, mind a társa­dalmi élet, mind az életszín­vonal magas fokát — nem­csak a munkásosztálynak, ha­nem az egész népnek épül. Így válik a munkásérdek va­lójában az egész nép érde­kévé. Ugyanúgy nincs és nem is lehet szűkén vett „pártérdek” sem. Emlékezetesek még so­kak előtt azok a szavak, amelyeket Kádár János elv- társ ezzel kapcsolatban még a VII. pártkongresszuson mondott, amikor kifejtette, hogy pártunk a „munkás­osztály akaratából, a mun­kásosztály harci céljainak megfelelően kormányozza az országot. De nem uralkodik, hanem szolgálja a népet!” Majd megfogalmazva a kom­munisták jellemző tulajdon1 sagait kifejtette, hogy a kom­munistának nem kell' más­nak lennie, mint a többi ember, nem különös, ha­nem közösségi embernek kell lennie, mert „a kommunista csak úgy tud boldog lenni, ha minden dolgozó ember­rel együtt lesz boldog.” A PÁRT gyakran hivat­kozik a kommunistákat, a munkásosztályt jellemző tu­lajdonságokra. Sőt, a kong­resszusi irányelvek ki is hangsúlyozzák: „A munkás- osztály meghatározóan befo­lyásolja a dolgozók minden rétegét; szemlélete, magatar­tása, fegyelme kihat az egész társadalomra. E hatás fokozása egész társadalmunk érdeke.” A párt tudatos munkáspolitikája viszont — amely egybevág az egész tár­sadalom legalapvetőbb érde­keivel — felerősíti, tudatos­sá teszi azt a hatást, amit a munkásosztály létével, szem­léletével, helytállásával, a szocializmus építésében be­töltött vezető szerepével .tár­sadalmunkban elfoglal. Persze sokszor beszélünk a szocializmusról, de ritkán meditálunk el afelett,, hogy ez válójában mit is jelent a nép számara Igaz, hogy az ideológia' és a politikai ter­minológia pontosán körülha­tárolta ennek a szónak va­lódi értelmét, tartalmát. Az emberek többsége azonban — különösen az egyszerű em­berek, akik á többséget al­kotják — valójában így te­szik fel a kérdést: mit ad nekem ez a. társadalom? Az egyszerű ember számára a számvitel roppant egyszerű, Összeveti, jobb-e a maga és a családin mai élete, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt volt. Most. kongresszusra ké­szülve dicsekvés nélkül meg­állapíthatjuk, hogy nemcsak az egyes családok, de egész népünk ma jobban él. mint 10. vagy 5 évvel ezelőtt is. Ez vonatkozik az életszín­vonalra éppen úgy, mint az emberségre es a megbecsü­lésre. A szocializmus szó ma már a mi hétköznapi nyelvünk­ben is állandóan ott szere­pel. Mert a szocializmus ná­lunk nem egyszerűen társa­dalmi berendezkedés, nem egyszerűen a termelőeszkö­zök tulajdonán nyugvó tát» sadalmi forma, hanem ma már életforma. A szocializ­mus a. központi helyre az embert állítja, mert a szo­cializmus maga a humánum — az ember, a felszabadult ember társadalma. A dolgozók tudják. hogy következetesen teljesítjük a szocializmus egyik alapel­vét, hogy a termelés emel­kedésével arányban szünte­lenül javulnia kell a dolgo­zó tömegek életszínvonalá­nak. Persze egyik évről a másik évre ebben a vonat­kozásban nem lehet látvá­nyos fordulatokat elérni. De már egy ötéves terv vonat­kozásába: — például a most befejeződő harmadik ötéves terv folyamán is — határo­zottan látszik, hol voltunk az életszínvonallal a tervidő­szak kezdetén és hova jutot­tunk el ennek az évnek a végéig. HOVA AKARUNK HA­LADNI az elkövetkezendő öl esztendőben? Erre az or­szággyűlés nemrég befejező­dött ülésszakán elfogadott negyedik ötéves tervtörvény világos választ ad. Egyik te­rületen lassabban, máshol gyorsabban, előre megyünk. Ez a stabilitás és folyama­tosság szintén a szocializmus­sal járó tulajdonság. A dol­gozó milliók és az egyes csa­ládok maguk is bátran ter­vezhetnek. előre. A magyar népgazdaság fejlődése és a hazai életszínvonal — éppen a kapitalista» társadalom ha­gyatéka’ miatt ?— még ma is elrtíarad a gazdag államok fejlettségi szintjétől. De biz­tosak vagyunk abban, hogy a szocializmus építésével, ha nem is hamar — de történel­mileg belátható időn belül — a még meglévő elmaradá­sunkat is sikerül leküzde- nünk. És még valamit. A szoci­alizmus nem egyszerűen a népnek épül, de egys??rúen nem is valósulhat meg a nép mindennapos alkotó tevé­kenysége nélkül. Ez is a szo­cializmus természetéhez tar­tozik. Rácz Lajos Lakásonként 25 ezer forint támogatással Tsz-társasház Scnyőn A megyeszékhelyhez köze­li Sényőn jelentős fejlődést tapasztalni. Hamarosan át­adásra kerül a tsz vágóhíd­ja, amely hústermékekkel és készítményekkel látja el a tsz éttermét, a falut és a szomszédos községeket, j Kétszintes épületet is' ter­veznek, melynek földszintjén helyet - kap a postahi­vatal, orvosi rendelő, zöld- ség-gyümölcsbolt, presszó, söröző, étterem, üzemi kony­ha. Az emeleten rendezke­dik be a tsz-iroda, a közsé­gi tanács, kultúrtermet ala­kítanak ki. ahol nagyszá­mú részvevővel is tarthatnak gyűléseket, s végleges he­lyére kerül a községi könyv­tár. E kétszintes épület ezer négyzetméter területen ké­szül el, mintegy ötmillió fo­rintos beruházással. A nagy­részt a tsz sajáterős költség- vetéséhez, a társuló szervek körülbelül egymilliót adnak. A kétszintes épület jövőre készül eL A másik kétszintes épület megvalósítása is már csak­nem teljesen biztos. Ez fia­tal tsz-családok lakása lesz, s a falu fő helyén, a Kossuth utcán kap helyet. Hat csalá­dos tsz-tag társulásában, a tsz lakásonként huszonötezer forint vissza nem térítendő kölcsönt ad. A lakások össz­komfortosak lesznek. Ugyancsak megvalósítás előtt áll egy tizenkét kádas községi gőzfürdő elkészítése (valószínűleg a jövő év vé­gére.) Ez körülbelül hatszáz­ezer forintba kerül. amit szintén a tsz finanszíroz. A nagyszabású falufejlesz­tési programot csaknem tel­jes mértékben a Búzakalász Tsz jól szervezett épí­tőbrigádja valósítja meg. (ab) A VILÁG VÉGE — UTÁN ... Vitka mellett építettük a vasutat 1962-ben. A pálya­munkások többsége fiatal volt. A mi brigádunkban két nyugdíjhoz közeledő „szaki” is dolgozott Egy nyári napon a két öreghez két fiatalt osztottak be — az egyik fiatal én vol­tam. Ahogy felálltunk négyen a két sínszál mellé, Jóska bá­csi, az „öreg hívő” (mert csak így neveztük) szokásához híven felnézett • az égre és csak ennyit mondott; Na kezdjük! És négy ütemre el­kezdtük ütni az apró köve­ket a betonaljak alá. Sokáig nem szóltunk egymáshoz. Ta­lán azért, hogy az ütemet el ne tévesszük, falán azért, hogy krampácsolás közben a tüdőnek nehezére esik a be­széd, de leginkább azért, mert az öregek és a fiatalok közötti ellentét még a fe­jünk felett lebegett. Az öreg ugyanis minden beszé­dében „az írásra” hivatko­zott. Például: — Azt mond­ja „az írás”, hogy aki fegy­verrel harcol, az fegyver ál­tal hal meg. Az Öreg kezé­ben más olvasmány aligha volt, csak a biblia. Pista bácsi nem volt val­lásos, „csak” fiataleUenes. És mi Péter barátommal bírtuk a munkát, a meleget, modern nyelven beszéltünk és modem zenét dúdoltunk. Aztán mi tagadás ? Estén­ként udvarolgattunk... A két Öreg pedig ismerte ezeket a „rossz” . tulajdonságainkat. Igv nem csoda, hogy a máso­dik cigarettaszünetben még nem oldódott fel közöttünk a feszültség. Szótlanul vertük hat tovább a négy ütemet: ,,jön-a-vo-nat...H Végre elérkezett az ebéd­szünet a szalonnasütéssel. A kubikgödörben percek alatt tüzet raktam száraz gallyak­ból. Péter pedig négy nyár­sat vágott a fasorban. Amikor elszállt a füst és kezdett parázslani a-/, akác, mind a négyen a tűzhöz ül­tünk — szótlanul. Láttam, hogy az öreg összehúzott szemöldökkel kutat valami után tarisznyájában. Mind­járt rájöttem, hogy azon a reggelen megint csak elfelej­tett hagymát tenni. Benyúl­tam aktatáskámba és kivet­tem egyet. — Tessék Jóska bácsi. Az ebéd utáni cigarettánál már szót váltottunk. Az öreg kezdeményezte. A téma ak­kor aktuális volt. — Mit gondoltok fiam, mi­re jó ez az űrkísérlet oda­fenn? Lesz ebből nekünk haszon ? ■— Remélem lesz, de tessék elolvasni az újságokat. Azok­ban nem az én véleményem van, hanem a tudóso­ké... Aztán más témára tértünk át a következő szünetben. Estefelé az Öreg azonban is­mét felhozta: Még az idén átadják rendeltetésének üzemházát Nyíregyházán. a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet új elek Emil felvétele Megtérül a befektetés „Sztár" palackban - Demecserből 1972-re búzakeményítő gyár épül Kaposztasavanyítástól a Sztár cola gyártásáig. Ebben szinte csaknem benne van a Demecseri Keményítőgyár fej­lődésének útja. Sok átszerve­zést élt meg, váltogatták egy­mást a felügyeleti szervek, s jelenleg is hasion kük' elé- te­kintenek/ A gazdaságirányítás új rendszere nem maradt hatástalan a nyírségi üzemre sem. Hogy az Országos Szeszipari Vállalat és az Or­szágos Likőripari Vállalat „házasságából” mi lesz, még neon tudni, egy azonban biz­tos: Demecserben van az or­szág egyedüli burgonyakemé­nyítő gyára, s a második legnagyobb keményítőgyár az országban. Szükség van ró, fejleszteni kell. Lehet jövedelmezőbben ? Egyedül itt gyártanak ke­ményítőt burgonyából a gyógyszer-, az élelmiszeripar, a textilipar és a papíripar ré­szére. Évente 350 vagonnal. Teljesen ők látják él a Sze­rencsi Csokoládégyárat kemé- nyitőszörppel. s emellett évente készítenek 60—80 va­gon burgonyacukrot saját cso­— írva van, hogy rosszak lesznek az emberek, egyre rosszabbak, ezért 1970. janu­ár elsején sötétség borul a földre és vége lesz a világ­nak. De meg is érdemli a nép. Mindnyájan megérde­meljük... Péterrel próbáltuk az Öre­get felvilágosítani. Érveket és ellenérveket hoztunk fel ne­ki. Volt, amiben egyetértett velünk, de teljesen meggyőz­ni nem tudtuk és nem is akartuk, miután megharagu­dott ránk. Aztán ismét csak a négy csákány hangja hal­latszott a forró sínek mel­lett: „jön-a-vo-nat...” Akkor arra gondoltam, hogy ezt a jó öreget még gyermekkorában félrevezet­ték és most öreg korában már senki sem tudja meg­győzni... * Júliusban találkoztam vele árvíz sújtotta falujában. Sár­gásfehér bajusza bágyad­tan csüngött alá. Réveteg te­kintete a régi házak marad­ványain járt. Az új házakra és az új emberekre nem is figyelt. Megrezzent, amikor ráköszöntem : magolással, 20—25' vagon sző- lőcukrot tablettákban szívbe­tegeknek és a Corvitál étkezé­si szőlőcukrot. Ezekre továbbra is szükség van, az igény a keményítő iránt évről évre növekszik. Csakhogy a burgonyából nyert keményítő éppen az ára miatt csak bizonyos határo­kon belül nyereséges. Sajnos eddig a demecseri üzembe hordták az összes, ét­kezési célra már alkalmatlan szemetes, vágott, stb. burgo­nyát, s egy-egy mázsából alig nyertek 12 kiló keményítőt. A gyár két ütemben megvalósí­tott rekonstrakciója — első ütemben 32 milliós beruházás — azt követeli, hogy jobb alapanyagot dolgozzanak fel gazdaságosabban, jövedelme­zőbb módon. Ilyet — sajnos — nem termel­nek Szabolcsban. A gazdasá­gosság viszont szorítja az üzemet. Éppen ezért kerestek fel néhány olyan termelőszö­vetkezetet, amely hajlandó részükre termelni magas ke­ményítőtartalmú burgonya­fajtákat. A gazdasági reform ösztökélte erre a gyár veze­tőit. Remélhető. hogy első próbálkozásaik sikerrel jár­nak, és ez hasznára válik — Jó napot, Jóska bácsi. Hogy vagyunk, hogy va­gyunk? — Hát még vagyunk hál: istennek. — Pedig azt mondta Jóska bácsi 1962-ben, hogy 1970- ben vége lesz a világnak. — Hej, fiam! Hallottam a rádióban azt a sok földren­gést, meg árvizet. Aztán amikor ide is elért a víz, hát azt hittem, hogy tényleg mindennek vége... De az úr megkegyelmezett nekünk. — Nézze, Jóska bácsi: itt sok há7. ledőlt, a határ el­pusztult, de az emberek él­nek — még a világ vége után is. Látja milyen szorgosan rakják a falat? Látja, • ho­gyan élnek? És nézze: meny­nyire életre valóak! Az öreg nem válaszolt. Re­megő térdekkel elindult ab­ba az irányba, ahol valami-: kor a fehérre meszelt kis há­za állt. Én néztem utána mindaddig, míg az új utca­sarkon végképp eltűnt a szemem elől. Nábradi Lajos azoknak a tsz-eknek is. me­lyek ilyen burgonyafajtát ter­mesztenek. Beruházás rekordidő alatt-Nagyon '■ lényeges mindez országos szempontból is, hi­szen burgonyakemónyítőt a világpiacon csak kemény va­lutáért lehet vásárolni. A Sztár cola — másik termé­kük— gyártása újabb hírne­vet szerzett a nyírségi üzem­nek. Az Országos Szeszipari Vállalat a holland Naarden cégtől vásárolt alapanyagot, s erre építette meg az első Sztár cola üzemét a főváros­ban. Sikerrel járt. így szüle­tett a gondolat, hogy vidéken, Demecserben épüljön meg a második, hasonló üzem. Pél­dátlan gyorsasággal láttak munkához, s a ?. ruházásból készült üzem már 1970-ben termelt. Rekordidő alatt — 4 hónap — valósították (meg. A demecseri üzem ellát­ja Szabolcs, Hajdú és Borsod megyét ezzel a kitűnő üdítő itallal. Naponta 60—80 ezer üveg Sztár colát készítenek. Az üvegek fel- és lerakásán kívül minden munkát gepek végeznek. Énnek az üzemnek jelentő­sége van az ellátásban, de ezen tül abban is, hogy á gyár kampányszerű termelését csökkenti vagy később meg­szünteti. Nem kell elbocsáta­ni dolgozókat, több nőt tud­nak foglalkoztatni, s a jöve­delmezőséget is növeli úgy, hogy máris csökkenti a bur- gonyakem ényítő-gyár tásná l adódó veszteséget. Előkalku­lációk szerint palackonként 40 fillér a haszon. Ha sikerül évente 10—12 millió palack Sztár colát készíteniük, az részükre 4—5 millió ered­ményjavulást biztosít. Termelés egész éven át A demecseri üzemnek jö­vője van: 1972 végére egy búzakeményítő gyárat akar­nak építeni. Cél: olyan ke­ményítőbázist alakítsanak ki, amely az idényjellegű terme­lés megszüntetésével biztosí­tani tudja az igény teljes ki­elégítését. Ez attól az átszer- veaéstől is függ amely 1971 január elsején következik be az országos vállalatok össze­vonása útján. Farkas Káhaáw

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom