Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-11 / 239. szám

T9fb. ofrtäRsf W. WEFT-WAiSTARORSZ AO Í. tHAtfi TÉVÉJEGYZÉT 4 kamerák mögött Bő választék őszi-téli cipőkben Jobb lesz-e a női csizma? — Van gyermekcipő Szavaztunk már villany- nyal és YLámos György, aki- tünő humorista azt is meg­írta. hogyan ugrik meg a vízművek fogyasztásmérő készülékének mutatója Bu­dapesten, amikor az Angyal sokatmondó mosollyal átad­ja a rendőrségnek az elfő- goit bűnözőt. Az utolsó han­gok már rendszerint a für­dőszobában, vagy a mellék- helyiségekben találják a nyájas nézőt, s ilyenkor 5— 10 percre ijesztő mennyisé­gű víz fogy a fővárosban. Valószínűleg vidéken Is — csak ott nincs mérőóra. Egyszóval, életünk: ritmusát, legalábbis az esti órákban a képernyő szabja meg. Csütörtöktől változott a ritmus, hiszen a műsorban egyetlen fix pont volt: a nyolcórás Tv-híradó. Ezután fél órával előbb kezdik. Az indok: sokan, elsősorban a vidékiek, nehezményezték, hogy a főműsor túlságosan későn, majdnem fél 9-kor kezdődik, ilyenformán tíz előtt ritkán van vége. már­pedig aki reggel 5-kor, vagy még korábban kel, az nehe­zen tartja nyitva a szemét este 10 óra körül. — még ha szeretné is. Súlyos ok, s hozzátehetjük még, hogy ősz­szel. tólen a korai sötétedés ugyancsak indokolja a ko­rábbi kezdést, de talán nem ártana a nyári hónapokban ismét visszatérni a 8 órához. A hét műsora Egyébként nemcsak a Tv­híradó időpontja változott — és időtartama is, hiszen húsz perc helyett félórás —, hanem ezzel együtt más vál­tozásokat is bevezettek. A Híradó 2. kiadása rövidebb lett, mindössze tíz perc. S végre megnyugodhatnak a szülők, mert Pistit és Mari­kát hamarabb lehet az ágy­ba tenni, a fogát mosó Mac­kó ezután mindig pontosan 7 óra 15 perckor jelenik meg a. képernyőn. A legjelentősebb változás á Tévé jelenti megszűnése és helyette A hét című műsor vasárnapi jelentkezése. Az új rovat szerkesztőségében az iránt érdeklődtünk, mi lesz a mai első, illetve a második számban. Az 1. számban Vitray' Tamás a Névtudományi tanulmány Három bajai kutató — He­gedűs József né, Bernschütz Sándor és Kőhegyi Mihály — tanulmányt írt a névadás helyi társadalmi indítékairól. Munkájuk átfogja az állami anyakönywezetés első évétől, 1890-tól napjainkig eltelt több, tnint 70 esztendőt. Rendkívül érdekesek a kezdő évek név­adásai: a fiúk általában 61, a lányok 66 féle nevet kapták, tehát a lányos szülők akkor Is jobban ügyeltek a választé­kosságra. Sok kislánynak csak a beceneve olvasható az első anyakönyvekben. A névután- zási divatra jellemző: Kos­suth Lajos 1894-ben bekövet­kezett halála után a Lajos fiúnév lett a leggyakoribb. Viszont a ma kedvelt nevek közül a I>ászlót csak egy, a Zoltánt és Gábort pedig egyetlen fiú se kapta. Judi- tok, Klárák, Piroskák, Zsu­zsannák sem voltak Búján. Sok különbség mutatkozik a polgári körök és a szegényebb rétegek név-adó szokásai kö­zött. Például a jómódúak kedvelték a dallamos, rímelő alliteráló névpárosításokat: Jíanga Etelka, Musika Anna, Madár Mariska, Blum Bor­bála. A szegényebbek minden ötödik kislányt Máriára ke­reszteltek, amit a vallás hatá­rával magyaráznak a kutatók. A tanulmányt — amely a ter­jedő névtudományi kutató­munka első Bács-Kiskun me­gyei eredménye — még az iáén kiadja a Bajái Tűn* Ist­ván Múzeum. vezető riporter, és különböző emberektől azt fogja meg­kérdezni : mit tartanak a hét legfontosabb eseményének, továbbá készítenek egy kör- interjút a levegő szennyező­déséről, A másodikban, amit Szepesi György vezet A hét 7 érdekes emberét szeretnék megszólaltatni, ezenkívül Csanódv György, Dimény Imre minisztereket és Sar­lós Istvánt, a fővárosi ta­nács elnökét, hogy, beszél­jenek a téli felkészülésről. Elmondták a rovat szerkesz­tői, hogy kalandos körülmé­nyek között utazott el két munkatársuk Ammanba, Jordánia fővárosába, hogy a mai. első számban filmbe- számoiót adjanak a világ fi­gyelmének középpontjába került városról. Chrudinák Alajos utazott el — aki egyébként arabul is beszél — és Schóber Róbert, méghoz­zá azzal a különrepülőgép- pel, amely Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét vitte Nasszer elnök temetőére, Kairóba. Kairóból utaztak tovább Ammanba. A máso­dik adásban az ENSZ ünne­pi közgyűléséről készítenek New Yorkban interjúkat, és 18-án este ez az esemény szerepel majd A hétben. At árulkodó telefonnapló Egyszer három napot tölt­hettem egyfolytában az agg­teleki cseppkőbarlangban egy expedíciós csoporttal. Felejthetetlen élmény volt, elsősorban azért, mert a föld felszínén ritkán érzi magát az ember a természet olyan egyedülálló, mégis szerves részének, mint egy hangtalan, csupa sötét csepp­kőbarlangban, ahol ha fény gyullad, a méretek, az ará­nyok, az erő nyomán furcsa módon minden arra készteti az embert, hogy önmagára figyeljen. Talán ezért volt olyan jó ötlet Mikó Andrá­sé, hogy Bartók: A kéksza­kállú herceg vára című mű­vét az aggteleki barlangban rendezte meg. Ez a termé­szetes környezet nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy minden néző számára vilá­gossá váljék: itt az emberi lélek belső kapuiról, legben­sőbb titkairól van szó. A tévé egyébként szép so­rozattal tiszteleg a Bartók- évfordulcn a nagy zeneszer­ző emlékének. A fából fara­gott királyfi és A kéksza­kállú után szombaton A csodálatos mandarint Is megismétli, így mindhárom Bartók-mű látható másfél hét alatt a képernyőn. Lát­ható, — ha megnézik. Bizo­nyára nem annyian, mint a legutóbbi Angyalt. Ámbár megtekinthettem egy au­gusztusi mintahét statiszti­Korai zárórák — _ Inkább ki se nyit, vagy hamarabb bezár, mint ahogy kellene — mondta kérdé­sünkre egy, a táborhoz tar­tozó férfi a hídnál, amikor be szerettünk volna menni a tivadari cukrászdába. Szavainak hitelt adott, hos.y este háromnegyed 10 volt, s bár a cukrászda nyitvatartási ideje 10-ig tart — már zárva találtuk. Aztán a hídon láttuk a nemrég elmúlt záróra „nyo­mait”. A híd közepén öten álltak, vagyis próbáltak meg­állni, a hatodik pedig kor- nyikálva hegedült nekik. Va­lami hangot is hallattak, amit csöppnyi túlzással akár enekjésnek is nevezhetnénk. Fehérgyarmaton minden zárva. Pontosabban ez . a látszat. Az ajtón lévő tábláról ki­betűztük, hogy éjfélig tart nyitva normális esetben. Tíz órakor már csupán egyetlen kaját, amelyen 68 százalék­kal a Hamis Izabella volt a listavezető. de ettől nem messze már Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című színművének közvetítése szerepelt. 58 százalékkal, ami minimális becslések szerint másfél—kétmillió nézőt je­lent. A fából faragott ki­rályfi közvetítése után meg­kértem, mutassák meg a te- lefonmplót, ahová a műsor utáni hívásokat jegyzik. Mindössze három bejegyzés szerepelt. Kettő gratulált, egy telefonáló azt kérdezte: ott is fut a kép? Nem fu­tott. Műsorülés Minden szerdán műsorü­lést tartanak a televízió ve­zetői, ahol a következő két hét adásait beszélik meg. A legutóbbin Sándor György műsorigazgató javasolta, hogy egy programot szom­bat délutánról szerda estére, a főiműsoridőbe tegyenek át. (Október 14. este 20 órára). A vérségi krónikásasszony a műsor címe és egy 57 éves özvegy parasztasszonyról szól, aki fiával és menyével él együtt, nagy szorgalom­mal és a vezetők legnagyobb megelégedésére kapálja a krumplit, töri a kukoricát, szedi a borsót a tsz-ben — és este, éjszaka, könyvet, re­gényeket ír. Kettő már meg is jelent. Igaz mesék volt az egyiknek a címe és Vérségi hétköznapok a másiké. Szer­zőjük összesen négy elemit végzett és egy gyomorvér­zés, a kórházi tétlenség vé­tette elő vele a ceruzát — mert akkor még tolla sem volt, mint elmondotta —. hogy megírja a maga igaz meséit. Amikor megjelent a Vérségi krónika. először botrány tört ki a faluban, szidták, elmarasztalták. Most már büszkék rá. Legutóbb egy megyei vetélkedőn már „téma” volt Marton Pálné, azaz Erzsi néni szerepelt fejtörő rejtvényei között. Mikor a könyvkiadó vállalat két hétre beutalta a szigli­geti alkotóházba, leszállt a vonatról, és megkérdezte: merre van az, mindenáron a tsz-üdülőbe akarták küldeni. így vall ma­gáról: „Könyv nehezebb körülmények között nem született a világra, mint az enyém. És soha meg neru tud születni. ha bennem nincs az a vágy, hogy segít­sek írásaimmal a magamhoz hasonlóknak.” A nézők valószínűleg egyetértenek majd a mű- soridőnont cseréjéveL Bernáth László Még a nyáron bemutatta a kereskedelemnek az ipar ál­tal kínált őszi-téli női, íérfi- és gyermekcipő modelleket a Cipőnagykereskedelmi Válla­lat nyíregyházi lerakata. A cipőipar kínálta modellek jelentős részét — 80—85 százalékát. — szemlélhették meg kereskedelmünk szak­emberei a nagyker mintater­mében. A megrendelt árumennyi­ségét folyamatosan szállítják megyénkbe novemberig, egy- harmada azonban már a megyei kereskedelem raktá­raiban, Illetve a boltokban van. A Cipőnagvkereskedelmi Vállalat nyíregyházi leraka­ta helyettes vezetőjétől, Ba­logh Zoltántól kapott tájé­koztatás szerint a tavalyinál 30 százalékkal több női, fér­fi- és gyermekcipőt szereztek be. A . nagyöbb mennyiségű készlet választékosabb is, mert nem csupán a hazai ci­pőipar bővítette termékeinek sorát, hanem nagyszámú Sok háziasszony és halked­velő várja izgalommal, hogy az idén ősszel és télen mennyi hal lesz az üzletekben. Nos, előre megmondhatjuk: jobb az óvatos, mértéktartó vára­kozás. Az idén nem. dúskálunk majd a halban. A nem túl ör­vendetes ténnyel kapcsolatban az Alkotmány Halászati Tsz vezetői szakszerű választ ad­tak. Ebből kiderül, hogy eb­ben az évben is nagy tömegű ivadékot hoztak a szabolcsi halastavakba. Dinnyésről, a Velencei-tó mellől 95 mázsa kétnyaras pontyot, Szarvasról 30 mázsa busát szállítottak a nagykállói halnevelőbe. De ér­kezett a megyébe 140 ezer da­rab tökmag nagyságú ponty és 15 ezer amur is. A várakozás szerint a 125 mázsa kétnyaras halnak meg kellett volna nőni nagyra, a tökmagnyiaknak pe­dig el kellett volna jutniuk a „nyúlás” szakaszába. Az idei időjárás azonban beleszólt a halak fejlődésébe is. A császárszállás! tóban ép­pen a csapadékos időjárás miatt a halnövekedéshez leg­kedvezőbb 160—170 centis víz­állás helyett három méterre nőtt a szint. Ez azt is jelentet­te, hogy a víz hideg lett, az algák nem tudtak megfelelően szaporodni. A halak növeke­dése megállt. Nagykállóban a tó vize hűvössé vált, így a táplálékszerzés nagy munkát jelentett a halaknak. Egy fej­lődő pontynak ugyanis napon­ta 15 000 egységnyi növényi „falatra” van szüksége. Ez a menü gyommagból, algából, virágból és más, a vízben ta­lálható halcsemegóből áll. A magas víz, a hűvösség nagy lengyel, cseh, román és NDK-gyártmányú importcipő is kerül a boltokba. A választékra jellemzően álljon itt néhány adat. Csu­pán csizmából 30, különböző színű modell közül válogat­hatnak a hölgyvásárlók. Az elmúlt téli 43 ezer párral szemben 56 ezer párat ren­deltek belőle. Ezenkívül 13 ezer pár egyéb, kifejezetten téli cipő kerül még a keres­kedelmi forgalomba. Férfiéi- pőkből, ha lehet, még na­gyobb lesz a választék, mint eddig. Gyermekcipőkből is várható javulás az ellátás­ban. Közismert, hogy az or­szágban a mi megyénkben van a legtöbb gyerek: a la­kosság egyharmada kiskorú, ezért a nagykereskedelem hangsúlyozott gonddal sze­rezte be számukra a cipő­készletet; 100—200 százalék­kal többet rendeltek általá­ban az eVvés gyermekcipő modellekből, mint egy éve. Mennyiségileg több és vá­lasztékosabb lesz tehát a cipőkínálat a boltokban. Va­mozgásra késztette a halakat, és ahogy a szakember mond­ta: a halaknak sokszor kellett belelendülniök a tápszerzésbe. Nem volt tehát gondtalan a víziélet a tavakban. A lehalászások tanúsága szerint a kétnyaras halak, amelyeknek őszre el kellett volna érniök a kilós súlyt, át­lagban 80 dekások. Igaz, akad egy-egy szép példány, de a so­kaság elég gyenge. Ez azt je­lenti, az idén ősszel, télen ki­sebb halakat kaphatunk, és Megjelent a hivatalos szer­vek állásfoglalása arról, mi­lyen feltételek mellett illeti meg gyermekgondozási segély az anyát munkaviszonya meg­szűnése esetén. A rendelkezés szerint, ha az anyának megvan a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül 12 hónapi munka- viszonya és legalább napi 6 órát dolgozott, jogosult a gyermekgondozási segélyre akkor is, ha próbaidővel, vagy határozott időtartamra létesí­tett munkaviszonya a 20, ille­tőleg meghosszabbítás esetén 24 hét szülési szabadság alatt megszűnik. Több helyütt vitára adott okot, hogy megilleti-e a gyer­mekgondozási segély azt az anyát, aki a szülést megelő­zően kezdi meg szülési sza­badságát, de azalatt munka- viszonya megszűnik, s így a jón ugyanilyen arányban ja­vult a cipők minősége is? Ennek érdekében is volt mit tennie az iparnak az év so­rán. A nagykereskedelmi le­rakat vezetőinek tapasztalata szerint mostanában keve­sebb a fogyasztói reklamáció, ritkábban viszik vissza a bol­tokba az egy-köt hete vásá­rolt cipőket az emberek) hogy levált a talpa, hogy fel­szakadt a varrása. Talán ezzel is magyarázha­tó, hogy a kereskedelem igyekezett az őszi-télj be­szerzéseknél általában a st'-a­pabíróbb, a törne gkeresi e- tet kielégítő modellekből ősz- szeállítani a készletét Keve­sebb n könnyű. ^ tetszetőst bb kivitelű — s emiaft talán kevésbé tartós — úgyneve­zett divatcipő. Pedig az igény ezekre is megvan már. A nagykerlerakat minta- termének polcain láttunk né­hányat ezekből a modellek­ből, ezért remélhető, hogy a boltokban is kapható lesz mi­előbb. (k. e.) ami nem mellékes, korlátozott számban. A halászati tsz az előző évek tapasztalatain okulva most azt tervezi, hogy néhány más hal­tartó gazdasággal közösen a jövő évben saját ívatót és ne­velő tavat létesít, hogy így ki­küszöbölje a drága szállítást és beszerzést. A készülő beru­házás révén sokkal nagyobb tömegű hal előállítása válik lehetővé, és kiküszöbölhető lesz az Időjárás okozta hul­lámzás az ellátásban is. szülés időpontjában már nera áll munkaviszonyban. Az ér­vényben levő rendelet szerint az anyának a szülési szabad­ságot a szülés előtt négy hét­tel kell kiadni: csak saját ké­résére és orvosi véleményre halaszthatja el a szülési sza­badság megkezdését a szülés utánra. Ezt figyelembe véve, a gyermekgondozási segélyről szóló rendelkezés — összhang­ban a szülési szabadságra vo­natkozó rendelkezéssel — ha­tályba lép már a szülést meg­előzően is, akkor, amikor az anya szülési szabadságát meg­kezdte. Ha az anya az érvé­nyes rendelkezések alapján már szülés előtt megkezdte szülési szabadságát, jogosait lesz a gyermekgondozási se­gélyre akkor is, ha munkavi­szonya a szülést megelőzően, de a szülési szabadság ideje alatt szűnik meg. Közepesnek ígérkezik az idei halellátás 7 ökmagnyi halak — Mit esxik egy ponty 7 Kinek Jár a gyermekgondozási segély? kései vendégek társaság szórakozik bent, láthatóan a személyzettel kö­zösen, de csak láthatóan, mert bemenni nem lehet. . Egy fiatalember útba iga­zit bennünket: a szesztilalom óta 9-kor mindig bezárnak. Szesztilalom persze nem es­te van, hanem, a nap fő dologidejében. Odébb, a Halászcsárda előtt kis társaság igyekszik el­dönteni, hogy mi legyen az éppen kiürült sörösüvegek­kel. Aztán, mivel a vitát neon tudják befejezni, az egyik fiatalember gyorsan végét veti: az utca közepé­re vágja. Néhány perc múl­va égy Wartburg vezetője sziszegve igyekszik kikerülni a nagy üvegcserepeket. Az étteremmel szemben Is hasonló a kép. Részegek isz­nak állva az úton, vagy az út mellett, ahol fákat talál­tak kapaszkodás! lehetőség­nek. Eligazítanak bennünket: ha netán mi is szeretnénk egy kis sört, a KlOSZ-klub- ban még esetleg kapunk. Esti kőrútunkat a beregi és szatmári végeken. Máté­szalkán fejeztük be, a Fé- nyes-nek gúnyolt étteremben. (Tudniillik ez a megye leg­sötétebb étterme, még az ablakai is egy szűk kapube­járóra nyílnak, s épp ezt ne­vezik fényesnek.) Az olajos padlón csikkek, az asztalokon megtelt ha­mutartók. Terítő nincs, min­den ragad: szék, asztal... Az egyik asztalnál pikke­lyes bőrzakóban ősz hajú bácsi alszik, nem is csoda, hiszen nemsokára éjiéi lesz. A kalapját egy jól nevelt ven­dég teszi vissza az asztalra. Nem költik fel. mert sza­badságon van a szociális ott­honból. s különben is olyan — mondják —, hogy mindig visszajön aludni. Egyébként nagy űr volt régen: fehér lo­von sétált be hajdanán deb­receni és nyíregyházi szóra­kozóhelyekre. A kéttagú zeneikar a Mis­ter Alkohol című slágert kezdi játszani, ml 4 fél ko­nyakot kérünk, amit gyorsan ki is hoznak. A fizetőpincér meglepődve számolt: tizen­kettő hatvan. Kicsit olcsónak találtuk, aztán ő is elnézést kér. s mondja a helyes ősz- szeget. Meg sem lepődtek vi­szont a felmutatott ÁKF-iga- zolványokon, s azon, hogy a mindent eltakaró függöny mögött méricskélni kezdték a kihozott italt. Közben az élet folyt to­vább. A mellettünk lévő asztal­nál idős, szemüveges férfi erőszakoskodik, mert nem akarják kiszolgálni. ' Érthető ez a felháborodás,, mert még egész egyenesen, megöli a szé­ket, csak néha zuhan a kö­nyöke az asztal lapja mellé. Az asztalokon egyetlen italárlap sincs. Bent a pénz­tárgép fölött mutató­ban, rajzszöggel oda­tűzve akadt egy. Bár a mi konyakunk ezen a lapon nem szerepelt, pontosan kiszámol­ták az árát, de mi lesz a« utánunk következő vendé­gekkel. hiszen ezt az egyet­len itallapot Is elhoztuk Nem éri őket netán tévedés? — Nem láttam a hitelesí­tési jelet — mondja a csa- posnő. amikor meglátja a fél deci megméretésének ered­ményét. Mindegyikből hi- ányzott ugyanis, melyikből 6, 7. vagy 9 milliliter. Osz- szesen 14 százalékos volt a mennyiségcsonkítás. Az árlapon szereplő ita­loknak csak kis része talál­ható meg az étteremben, fő­ként az üdítő italoknál érde­kes az arány: a feljegyzett 6 féléből csak „szikvizet” le­het ^ kapni. — Mindig ilyen sok részeg kerül estére? — kérdeztük a felszolgáló kislányt. — Mindig. Ez a válasz nyilván vélet­len lehet, mert ezen az es­tén nem volt még a környé­ken se, sem az étterem vezető­je. sem a helyettese. Ha ők ott lettek volna, biztosan (?) nem szolgálják ki a részege­ket. (balogh—kun)

Next

/
Oldalképek
Tartalom