Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

t#70. október 10 KBLET-MAG7AROBSZAS S. «Mal Kongresszustól kongresszusig Nagyobb állami támogatást kapnak képzőművészeink A Művelődésügyi Miniszté­numbam összegezitek a két párbkoriigi^esszus között eléri képzőművészeti eredménye­ket. Megállapították, bár e. IX. kongresszus óla eltelt időszakban képzőművé­szetünk számos ellentmondó- sós vonást mutatott: művészié- ti kultúráink jelentős alkotá­sokkal gazdagodott a négy év során. Számottevően megnőtt a képző- és iparművészet társadalmi támogatása, az alkotásokkal szemben támasz­tott társadalmi igény. 1966 és 1969 között tehát korszerűb­bé , vált a képzőművészet irányítási s támogatási rend­szere; az 1968 februárjáig külön-külön működő irodal­mi, zened és képzőművészeti alap egyesítésekor 2593 kép­ző-, ipar- és fotóművész lett tagja az egyesített művésze­ti alapnak. Az alap segély­formában biztosit művésztag­jainak támogatást alkotó i, unkájukhoz. Ugyanaikkor az állam évente mintegy 8 mil­lió forint értékben vásárol magas színvonalú művészeti alkotásokat. A képző- és ipar­művészeti alkotások iránti kereslet a IX. kongresszus évéhez képest mintegy 30 szá­zalékkal emelkedett. Az elmúlt időszakban ru­galmasabb. sokrétűbb, szer- vezettebb lett kiállításpoliti­kánk is. A képző- és iparmű­vészeti lektorátus a négy esztendő során 1942 hazai ki­állítás megrendezéséhez janiit hozzá, így a két kongresszus közötti időszakban mintegy másfélszeresére növekedett a hazai kiállítások száma, a lá­togatóiké pedig 753 ezerről 851 ezerre emelkedett Ma­gyarország az elmúlt évek­ben részt vett valamennyi je­lentős nemzetközi kiállításon is. Külföldre ez idő alatt 214 képzőművészeti kiállításhoz küldtünk anyagot, miközben idehaza 253 tárlatot rendez­tünk külföldi alkotóik mun­káiból. Továbbra is kitűnik magas színvonalával a magyar grafi­kusművészet. Erőteljes fellen­dülés tapasztalható a kis­plasztikában. az éremonűvé- szetben. az alkalmazott gra- fikában és az ipari formater­vezésben. Gazdagodtunk köz­téri szobrokban, emlélunű- vekben, épületdíszítő festmé­nyekben. Az elmúlt négy év­ben 600 szobor, 300 festészeti és iparművészeti — köztéri, illetve középületeket díszítő — alkotás elhelyezésére ke­rült sor. Másodszor nagydíjasok A nagydobosi Petőfi Tsz juhászatának újabb sikere Kulturális napokat rendez a KPVDSZ Egy évtizede minden év őszén megrendezi a kulturá­lis napokat a Kereskedelmi Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete. Kor- társ írók műveiből összeállí­tott könyvkiállítások, isme­retterjesztő előadások, mú­zeumlátogatás, kónyvbarát-es író-olvasó találkozók, szín­házlátogatások kaptak helyet az október 10-én kezdődő és 21-ig tartó programban. Megrendezik a szocialista brigádtagok és veteránok ta­lálkozóját is. Ebben az időszakban kez­dődnek a szabadakadémiai előadások, politikai tanfolya­mok. A megyében ötven he­lyen kezdik meg'ir „Társadal­munk időszerű kérdései”, tíz helyen a „Szocialista demok­ratizmus kérdéséi’'"' politikai tanfolyamokat. A megyei ren­dezvények közül figyelemre méltó az október 11-i szavaló­verseny megyei döntője a Móricz Zsigmond Szakszerve­zeti Művelődési Házban. Szel­lemi vetélkedőt három, szak­mai vetélkedőt öt helyen tar­tanak. Népdalestek, klubdél­utánok, divatbemutató és szépségverseny, mintegy 120—150 kulturális és sport- rendezvény szerepel a X. KPVDSZ kulturális napok megyei programjában. Az utóbbi 15 évben nem volt országos mezőgazdasági kiállítás, ahol a nagydobosi Petőfi Termelőszövetkezet a juhászatával valamilyen he­lyezést ne ért volna el. Egy­szer már — 12 évvel ezelőtt — elhozták a legmagasabb kitüntetést. a juhtenyésztés nagy diját. Most újra nagy- dijat kaptak a kiállított te nyeszko sarkra. Az elnöki szobában az idei nagydíjai jelképező diszserleg mellett ott fekszik (még nem értek rá bekeretezni, falra tenni) egy arany- és eigy bronzér­met dokumentáló oklevél is. 6UU törzskönyvezett auvajuh Evek óta 600 törzskönyve­zett anyajuhval folytatja a juhtenyésztést a termelőszö­vetkezet. Az anyák fajtára tekintve fésüsimerinók. így a tenyésztett kosoik is a kiváló gyapjúhozamot örököl­ték és viszik tovább. A te­nyészetük tellát gyapjúirá­nyú. Az országos kiállításon kapott kitűnt ütéseiket a gyapjúhozam mennyiségi és minőségi javításában elért eredményeikért kaptak. Ter­mészetesen a 600 anyától nemcsak tenyészkosokat, ha­nem pecsenyebárányokat is nevelnek. A szaporítást mesterséges megtermékenyítéssel végzik. 300 anyajuh inszeminálása megtörtént. Ezek a juhok de­cemberben már leellenek és így húsvétra exportképes bá­rányokat nevelnek. Az anya­utánpótlást mindig saját te­nyészetből végzik. Zöldell a téli legelő A juh a táplálékát legszí­vesebben legeléssel szerzi meg. A termelőszövetkezet­ben minden télre gondoskod­nak a juhok vetett legelőjé­ről. Az idén édes csillag­fürtöt és t’ozsos keveréket vetettek. Szerettek volna repcét is vetni, de nem kap­tak vetőmagot. A szövetkezetben külön gyeplegelő is van a juhok számára, amit más állattal nem járatnak. ősszel jól Finnek és magyarok Helsinki beszélgetés Anneli Aarikával Húsz évvel ezelőtt, 1950. október 10-én alakult meg a Finn—Magyar Baráti Tár­saság, Anneli Aarikát sokan is­merik Magyarországon. Ti- tenhárom évig, 1949—1961-ig sít hazánkban. Ismerik min­denekelőtt a zenerajongók, hiszen az Állami Operaház- ban énekelt, ismerik a vidéki városokban. ahol gyakorta fellépett! De ismerik azok is, akik 1961 óta Finnországban jártak, mert össze kellett ta­lálkozniuk vele: Anneli Aari- ka a Finn—Magyar Baráti Társaság titkára. Egy délelőttöt töltöttünk együtt. Közvetlen, szeretette méltó teremtés. Azt mondja, legszebb év.eit Budapesten töltötte. Azóta is sokszor járt nálunk egyénileg, delegációk­kal — nem tud és nem is akár elszakadni tőlünk. Voll Debrecenben, Pécsett, Szé­kesfehérvárott, Tihanyban. Olvas magyar újságot, ked vence a Nők Lapja. Munkája, tervei is hozzánk kötik. A Finn—Magyar Bará­ti Társaság egyetlen függetle­nített tisztségviselője. Évről évre szaporodó munkáját lel­kiismeretesen. szívesen vég- *i. Művészi pályájának hátat fordított, teljes tudását, te­hetségét a finn—magyar ba­rátság ápolásának szenteli. Kilenc esztendeje titkára a társaságnak. Ezerötszáz tag­juk van, a legkülönbözőbb rétegeket képviselik. Minisz­terek és tisztviselők, munká­sok és parasztok, takarítók és parlamenti képviselők jön­nek össze hónapról hónapra előadást hallgatni, kórusmü­vekben gyönyörködni, kiállí­tást megtf hinteni, — mikor mit szerveznek számukra. > A társaság tagjainak' több­ségé már járt hazánkban, de vannak, akik csak képekről, előadásokból, könyvekből is? merkednek a magyar néppel Nagyszerű közvetítők azok a delegációk is. amelyek ha­zánkból utaznak az északi or­szágba, s tolmácsolják né­pünk kultúráját. Amikor ott jártam, Debrecenből szerepelt kinn egy kórus. Valamennyi állomásukon belopták magú ■tat a finnek szívébe. Aarika munkájának közép pontjában most októbei 10. előkészítése áll. Ezen a napon ünnepük Finnország oan és Magyarországon egy tránt a Füin^-Magyar Barát Társaság huszadik évforduló ját. A Kulturális Kapcsolatok Intézetétől utaznak sokan er­re az ünnepségsorozatra, művészcsoport szórakoztatja majd a hallgatóságot. Idén először szórakoztató zenével is fellépünk Finnországban. Körmendy Vilmos és zeneka­ra — Dékány Sarolta, Haran­gozó Teréz, Korda György, Payer András énekeseink is hozzájárulnak majd a barát­ság elmélyítéséhez. Bartók Béla-emlékkiállítást rendez­nek, a Nemzeti Múzeumban magyar népművészettel is­merkednek majd a látogatók. Az ünnepi ülésen beszédet tartanak Kaarina Virolainen, a Finn—Magyar Baráti Tár­saság elnöke és Ele Aleoniuo alelnök. Ekkor adják át a ba­rátság hű ápolóinak az arany­os ezüstjei vényeket... Anneli Aarika beszél... be­szél. Tele van tervvel, lelke­sedéssel. Mindig visszatér a nálunk töltött évekre. Arca kipirul, amikor művészi és barátaihoz fűződő élményeit meséli. Azután újra csapong — s a baráti társaság sikerei­ül szól. ö sem, én sem fo­galmaztam meg pontosan, de így érzem a kettő összefügg. Vili olyan szeretettel dédelge- 1 emlékeit és oly jól isineri hazánkat, csak az tudja iga- an, hogyan lehet Magyaror­szág szeretetét belopni a finn szivekbe. S. A. hasznosítják a juhok „takarí­tó munkáját”. A le bika rí tolt kapasok és silónövények földjein hetekig elélneik a juhok, ahol a visszamaradt kultúr- és gyomnövényeket félszedegetik. Természetesen nem bízzál csak a legelőre a juhtartást Állandóan van siló és lédús takarmány a juhoknak, jobb széna az ellés idejére és ab rak a vemhes, szoptatós anyáknak, Hírneves juhászok A megfelelő akldk, jegelők, takarmányok csak az egyik oldal, ha nincsenek szakem­berek, akik hozzáértéssel és szívvé! végzik a tenyésztést, minden hiába. Nagydoboson előbb volt jó szakember, mint egyéb feltétéi. Olyan régi juhászok, mint a már szövetkezeti nyugdíjas Sár­közi József és Tóth József rakták le az alapokat. Még ma is visszajárogatnak n tszbe és szívesen s gítenék, ha szükség van rájuk. Az idősekkel neves juhász­gárda nőtt fel a szövetkezet­ben, akik méltó folytatói a munkának. Most a közös ál­lomány mellett négyen van­nak juhászok: Papp Sándor, Horpácsik György, Király József és Pindzsula István. A kiállításon Papp Sándor volt fenn a díjnyertes ko­sokkal. A közös kitüntetés mellett a minisztertől ő is megkapta a „Mezőgazdaság kiváló dolgozója” kitünte­tést. A közvetlen szakembe­rekön túl van a szövetkezet­nénk olyan „juhásza” is. Len­gyel András. aki egyetemi szinten irányítja az állatte­nyésztést. ö is a község szü­lötte, szövetkezeti ösztöndíj­jal végezte a gödöllői ag­ráregyetemet és most a ter­melőszövetkezet föállatte- n vésztő je. Megoldandó »oud Talán furcsán is hangzik, hogy egv termelőszövetkezet­ben. ahol nagydöaf kiérdem- lő juhásza tot hoztak létre, gondok vannak a , juhte­nyésztésben. A gond nem egyéb, mint a tenyészkosok értékesítése. Most is 100 da- rab kiváló minőségű ten rész- érett kos volt a szövetkezet­ben, amiből még több mint 70 darab eladatlan. 20—30 darabot tenyészteni nem ki­fizető. Legalább 100 darab kell, hogy legyen egy faLka, amihez már juhászt lehet ál­lítani. Az pedig nem tenyész­tés, hogy „majd kiválogat­juk a többi közül”. A jó apaállatot speciális nevelés­ben kell részesíteni. ÁUattenjtesztési felügyelő­ségeik, vagy más szervek se­gítségével lehetne megoldani, hogy országosan felmérnék a szükségletet, illetve ennek a jó ten.yés/.anyagnak már elő­re gazdát találnának. Az ér­tékesítési problémák miatt veszélybe kerülhet a híres kostenyészet, (csb) KÖZLEMÉNY. A megyed tanács és a kiegészítő pa- ramasnoikság kéri azokat a szülőket, akiknek családjából a felszabadulás óta három, vagy több gyermek teljesített 3 hónapinál hosszabb idejű katonai szolgálatot, hogy 1970. november 30-ig jelent­kezzenek. vagy jelentsék a községi tanácson a vb. szak- igazgatási szerv vezetőjének (városokban a városi tanács vb igazgatási osztályán). A felmé­rés azokra a családokra (gyer­mekekre) is kiterjed, akik már megnősültek, a szülői háztól elköltöztek, esetleg már meghaltak. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Vita a kötbér körül — Házastársak kárigénye A gyermektartás mércéje A kötbér érvényesítésével kapcsolatiban irányelvül szol­gáló törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bí­róságon. Egy vidéki mezőgazdasági gépjavító vállalat szerződési­leg kötelezte magát, hogy megállapított határidőre, az egyik tsz részére, 3 millió 350 ezer forint költséggel 50 va- gonos hűtő-gyümölcstárolót épít. Hathetes késedelemmel megtörtént az átadás, de 140 ezer forint értékű mennyiségi és minőségi hibát állapítot­tak meg. A javításra kitűzött határidőt a vállalat neon tar­totta be, sóit arról értesítette a szövetkezetét, ‘J hogy „a hű­tőház berendezése szétfagyott, nem helyezhető üzembe, a műszaki átadás további érte­sítésig elmarad.” öt hónap­pal később az átadásról újabb tárgyalások kezdődtek, s ennek során a tsz közölte a vállalattal: az üzembe helye­zési késedelemmel kapcsola­tos kötbér és egyéb kárigé­nyét fenntartja. Végül is majdnem 10 hónap múlva a létesítményt a szövetkezet át­vehette, de már ezt megelő­zően 267 ezer forint kötbér megfizetéséért a vállalat ellen pert indított. A járásbíróság, majd a megyei bíróság a ke­resetet azzal utasította el. hogy az igény érvényesítésé­vel a szövetkezet elkésett. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság mindkét al­sófokú ítéletet hatályon kí­vül helyezte és a járásbíró­ságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kö telezte. A törvényességi ha tározat indokolása a követke­zőiket fejtette ki: A kötbér esedékessé válik: 1. késedelem esetén, amikor a késés megszűnik, a pótha­táridő lejár, vagy a kötbér el­éri a legmagasabb mértékei ­2. hibás teljesítésnél a kifo­gás közlésével; 3. szerződés szeges esetén, amikor erről a másik fél tudomást szerez. Ebben az esetben az elévülési határidőt félbeszakította a vállalat közlése, hogy kártérí­tési és kötbérigényét fenntart­ja, amihez járul, hogy a tsz a kötbérfizetés iránti keresetét a hűtőüzem végleges átadása előtt több, mint 2 hónappal előbb nyújtotta be, amikor tehát a vállalat még teljesíté­si késedelemben volt. Egy tisztviselő házaspár autÖja, amelyet a férj veze­tett, összeütközött egy sza­bályosan szembe jövő gépko­csival. A karambol következ­tében a férj mellett ülő fele­ség oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy majdnem egy évig kórházban kezelték. Végül is munkaképessége kétharmadát elveszítette és rokkantállományba került. A baleset miatt a férjet súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés miatt 9 hóna­pi felfüggesztett szabadság­vesztésre ítélték. Az Állami Biztosító a kár megtérítését azzal az indoklással tagadta meg, hogy a feleség, mint há­zastárs, férjével együtt az autó üzemben tartójának te­kintendő, és így a kötelem autóbiztosítás alapján kárté­rítést nem követelhet. Ilyen előzmények után az asszony pert indított férje ellen, amelyben 10 ezer fo­rintot és havi járadékot kö­vetelt. A férj pernyertessége érdekében az ügybe az Álla­mi Biztosító is beavatkozott.. A Központi Kerületi Bíróság a keresetet elutasító ítélet indokolásában kimondta: a peres felek között házastársi vagyonközösség állt fenn. ezért ilyen jellegű per férj feleség között fogalmilag ki­zárt. Közös üzemben tartók egymástól kártérítést nemi kérhetnék. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a követke­ző álláspontot foglalta el: A házastársi vagyoniközös ség és az autó közös üzemi ben tartása, továbbá az a kö­rülmény, hogy az autó forgal­mi engedélyét az asszony ne« vére állították ki, nem zárj* ki annak a lehetőségét, hogy a feleség kártérítési igénnyel léphessen fel férje, a kocsi másik üzemiben tartója ellen, akinek vétkességét egyébkén* .jogerős ítélet állapította meg. Ugyanis a Polgári Törvény- könyv értelmében, aki más­nak jogellenesen kárt okoz, azt megtéríteni köteles. E jog­szabály alapján a férj kártérí­tési felelőssége fennáll. Téve­dett tehát a bíróság, amikor az asszony keresetét elutasí­totta. Ezért a Legfelsőbb Bí­róság a kárigény jogi alapját megállapította, a kerületi bí­róság ítéletét hatályon kívül helyezte és a bíróságot űj el­járásra, illetve a kárösszeg megállapítására utasította. Egy tsz-tag házasságát a járásbíróság felbontotta és a férjet gyermektartás címéin „mindenkori jövedelme 20 százalékának” megfizetésére kötelezte. ítéletét azzal indo­kolta, hogy az apa változó jövedelmű munkakörben dol­gozik és így a százaiékor megállapítás a gyermek érde­kében áll. A legfőbb ügyes* törvéíyességi óvására a Leg­felsőbb Bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte. Megegyezés hiányában « gyermek és az anya fokozott bírói jogvédelem érdekében a gyermektartásdij összegét az apa, illetve a tartásra kötele­zett személy kereseti (jöve­delmi, vagyoni) viszonyai alapján kell megállapítani — hangzik a határozat. Az ille­tőt legalább oly*,n összeg fize­tésére keli kötelezni, ami ha­vi jövedelmének 20 százalékát teszi ki. Ebben az esetben a járásbíróság nem tisztázta az apa jövedelmét, nem kereste meg a munkáltatóját, hanem elfogadta a férfi bemondá­sát. Ezenkívül a gyermektar­tás díját határozott összegben és nem százalékszerűen kelj megállapítani. Hajdú findr* UNESCO­kiállítás nyílik !N\ íregyházán Az egész varos művészet­kedvelő közönségének nagy / örömére ma, sz-ombaton dél­ben, 12 órakor érdekes kiál­lítás nyílik a tanárképző fő­iskolán. Az UNESCO, az ENSZ nevelésügyi és kultu­rális szervezete bocsátotta rendelkezésre az anyagot, amely bemutatja a világ fes­tészetét 1900-tól 1925-ig. A két teremben elhelyezett anyag ; negyedszázad vala­mennyi nagy művészét e« minden fontos irányzatát a nézők elé tárja. Az ünnepé­lyes megnyitót dr. Kovács József, a főiskola főigazga­tója tartja, aki maga is el­ismert UNESCO-szakember. A kiállítás szervezői arra számítanak, hogy a főiskolá­sokon kívül mind többen lá­togatják a tárlatot a város i lakói közül is. A most nyíló, és 2 hétig nyitva tartó' kép­zőművészeti bemutató a főiskola kollégiumának klub- helyiségedben különösen az Északi Alközpont lakói szá- máű*a jelent közeli és m~ga# szintű délutáni, hétvégi kul- turáJis programot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom