Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
t dim KELET-MA6YARORSZÁQ 1970. október f. Korunk mezőgazdasága Tornyespálcát országosan jegyzik Sertéstenyésztésért aranyérmet nyert Két kombájnnal vágják a silókukoricát a Nyírtass! Állami Gazdaságban, szerelt adapterrel öt hagyományos silógép munkáját tudják elvégezni. A gépekre Elek Emil felvétele Perlit a mezőgazdaságban Beszélgetés dr. Papp Klára egyetemi adjunktussal Lapunkban minap beszélgetést közöltünk Tahy Gáspárral, a Kömnyűbeton- és Szigetelőanyaggyár főmérnökével. Ebben az előző riportunkban a nyíregyházi származású műszáki szakember elmondotta ä perlit mezőgazdasági félhaSználásával kapcsolatos saját egyéni tapasztalatait. Mivel a perlit mezőgazda- sági felhasználása két tudománynak: az ásványtannak és a mezőgazdasági tudományoknak a kézfogásából jöhet létre, szükségesnek látszik a felhasználó ágazat tudósának képviselőjét is megszólaltatni. Dr. Papp Klára, a Budapesti Kertészeti Egyetem mezőgazdasági tanszékének adjunktusa már közel egy évtized óta kutatja ennek az új, érdekes ásványnak mezőgazdasági felhasználását. Amit eddig élért, annak a szabolcsi mezőgazdasági üzemek is igen sokoldalú hasznát láthatják máris. Először pontosan egy évtizede, 1960-ban találkozott külföldi szakirodalomban a gondolattal, hogy ezt az érdekes „gyöngykövet” (az ásvány nevét a német Perl szóból kapta, ez gyöngyöt jelent) több módon is fel lehet használni a mezőgazdaságban, részben a talaj szerkezetének megjavítására, másrészt — ami ezzel párhuzamos — a föld vízgazdálkodásának egyenletesebbé tételére, végül, de nem utolsósorban a tápanyagfelvétel megjavítására. Kezdetnek eredményes kísérletet végzett a maglódi Micsurin Tér-' melőszövetkezet egy paradicsomtábláján. Az eredmény olyan meghökkentően jó volt, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízta dr. Papp Klárát, kutassa komplex módon a bányák — és később a hőerőművek — hulladékanyagának felhasználhatóságát a mezőgazdaságban. A kíséTl&tek már ott tartanak. hogy a solti Rákóczi Termelőszövetkezet perlites módszerrel termesztette azt a paradicsompaprikáját, mellyel díjat nyert az erfurti kiállításon. Következtek a kísérletek más növényekkel. Újabb és újabb sikerrel. Itt van például a rét- és legelőgazdálkodás. Perlittel kezelt talajon gvors növekedést és jelentős terrhéstöbbletet lehet elérni a gyógynövénytermesztésben is, például á Szabolcsban annyira hasznosítható Solanum Lacániata termésének fokozására. (Népies neve madárcsucsor, vagy orvosi csucsor.) A mák perlites termésnövelésének kísérletét már elvégezték. De talán a szabolcsi növénytermelést legjobban érdeklő téma a dohánytermesztésnek segítséget nyújtó perlit. Egy hold terület palántás ágyához mindössze 15 kilóra van szükség. A perlittel kedvért földben olyan dohánypalánták nőnek, melyek egyenletesen megfogannak, alkalmasaik a gépi palántázásra, ami nagyüzemben igen fontos. Ráadásul ezek a palánták jól bírják a szállítást. A kísérletek során már jelentős mennyiségű ilven dohánypalántát szállítottak Érdről, a Dohányipari Kutató Intézet kérésére például Kompoltra. Az eddigi kísérletek szerint egyformán jó hatást, tehát hiánytalan tőhozamot, gépi ültetést lehetett elérni szabolcsi dohánynyal épp úgy, mint Burley- vel és érdi dohánnyal. Befejezésül arra kértük dr. Papp Klárát, adjon egy kis népszerű magyarázatot a perlit jó hatására. Elmondta. hogy elsősorban a kötött talajok fellazításánál van a duzzasztott, szivacsos perlitszemeknek jó hatásuk. Ajánlotta, hogy az árvíz által megnyomott, összetömítő- dött talajok fellazításához használják fel a belegrádi perlitüzem által felajánlott jelentős mennyiséget, mert jelenleg itt volna a leghasznosabb. Óvatosságra intett az ad- junktusnő a futóhomok javításánál, amire nem a duzzasztott perlit, hanem a Sá- toraljáújhefy/'rhfélietti Pálháza ••báwaMéfeólfe DFéPt eredeti, tehát duzzasztatlan ásvány volna a jó. Van a perlitnek végül egy olyan tulajdonsága, melynek megemlítése nélkül e gondolatmenet hiányos volna. Egy perlitszemcsének igen nagy a felülete. Köztudomású, hogy gázok és oldatok a nagy felületekhez tapadnak, szakszó val adszorbeálódnak. A perlitnek ez a tulajdonsága iger egyenletessé teszi a műtrágya, általában a talajba juttatott tápanyagok felszívódását a növényeikben. (Ezenkívül magában a perlitben is mint vulkanikus kőzetben igen harmonikus a vegyi al katrészek egyensúlya.) Ez r tulajdonsága érvényesül máris azokban a Borsod megyei mezőgazdasági üzemekben, ahová Pálházáról vittek perlitet. Kitűnően érzi magát perlittel kezelt talajban például a fehérhere és a lucerna. Ez a tudós véleménye, aki egy évtizede szorgalmasan dolgozik a felhasználás kialakításán. Szükséges volna az új módszerek minél gyorsabb megértése, elterjesztése, de ez már a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóin és vezetőin múlik. Gesztelyi Nagy Zoltán 140 millió forint jégkár megyénkben Az 1970-es év, rendkívül rossz időjárása, óriási károkat akozott megyénk közös gazdaságainak. A tavaszi árvíz után, a jégverés okozott milliós értékű károkat a termelőszövetkezeteknek és az állatni gazdaságoknak. Az Állami Biztosító kárszakértőinek a szeptember 20-ig történt felmérése alapján, a termelőszövetkezeteket 30 ezer holdon érte jégkár. A kár összege meghaladja a 94,5 millió forintot. A tsz-ek közül a legnagyobb kár a nyírmeggyes! tsz-t érte, 8,5 millió forintot kapott a biztosítótól. Utána a csengeni Lenin és a tuzséri tsz szenvedte a legnagyobb kárt, 7, illetve 4 millió forint értékben. Az állami gazdaságokat háromezer holdon érte jégverés, 24 millió forint értékben, de a további felmérések arra engednek következtetni, hogy ez az összeg 10—15 millió forinttal növekedni fog. A legtöbb kárt a mátészalkai és a nyírtassi gazdaság szenvedte, 10, illetve 5,5 millió forintot fizetett ki számukra az Állami Biztosító. Az egyéni termelőket sem kímélte a jég. hiszen a háztájiban 20 millió forint kárt okozott a nyár folyamán. (b. d.) a Rákóczi Tsz Két műszakos munkaszervezés a telienészetben Szocialista társadalmunkban a termelés mennyiségi és minőségi növelésének célkitűzéseivel teljesen egyenrangú helyet foglal el a dolgozó emberekkel való törődés, munkakörülményeik és szociális helyzetük javítása. A szerző, dr. Felfog Jánosé könyv megírásával a mezőgazdasági termelés egyik legnehezebb munkahelyére, a nagyüzemi tehenészetre dolgozott ki olyan munkaszervezési formákat, amelyeknek bevezetése révén most már emberibb körülmények, a többi munkahelyekhez hasonló munkaidő biztosítható az ott dolgozó emberek számára, a korábbi, nem egyszer 16—17 órás napi készültséget is jelentő hagyományos (mondhatni: több évszázados) munkaszervezéshez képest. A munka értékének tudható be az is, hogy nem foglal mereven állást egyik vagy másik munkaszervezési forma mellett, hanem többféle megoldást ismertet, kihangsúlyozva mindig azt, hogy a helyi körülmények alapján kell dönteni a bevezetendő forma tekintetében. (Mezőgazdasági Kiadó). Nem várt szép sikert értek el a mezőgazdasági kiállítá son a tomyospálcaiak. Helye zésben, oklevélben reménykedtek, de arra gondolni sem mertek, hogy a nagy fehé kansüldő csoportjukká! aranyérmet nyernek. Értheti a tornyospálcai Rákóczi Ts. tagjainak, az állatgondozóknak, a szakembereknek és a vezetőknek az öröme. Hosszú évek kitartó munkája éreti meg. A küzdelmes évek Az aranyérmes négy szép jószágot az Országos Állat- tenyésztési Felügyelőség valamelyik gazdaságba helyezte ki. A tsz nem tudja hová. Pedig jó lenbe, márcsak azért is, mert figyelemmel tudnák kísérni a jövőben is az eredményeket. Nem tagadja Legény Imre, a 1sz elnöke, hogy nagyon mélyről indultak, míg idáig eljutottak. Az első esztendőkben. egészen 1965-ig a szövetkezet még mérleghiánnyal küzdött, de a sertés- tenyésztés alapozását már 1962-ben megkezdték. A Nyír- madai Állami Gazdaságtól hoztak 30 darab tenyészkocát, ehhez a Répcelaki Állami Gazdaságitól vásároltak tenyészkanokat, s frissítésként tenyészkocákat vettek a Nagy. szentjánosi Állami Gazdaságtól. Lényeges változás akkor következett be, amikor, a lelkes szakember. Szabó Sándor állattenyésztő állategészségügyi technikus vette át az állattenyésztés felett az irányítást 1967-ben. Ennek készítette elő ;z alapokat Legény Imre tsz- 'tnok az intézkedéseivel. Pon- csák Márton - személyében új brigádvezető került az állattenyésztésbe, s a megyei állattenyésztési felügyelőséggel együtt hozzáláttak a helyes tenyésztői módszerek kialakításához, alkalmazásához. Korszerűsítették a sertéstelepet. A földpadlózatú fiazta- tó kecceket deszkára cserélték. Ennek a tisztán tartása is könnyebb, s az anyakocáik, a kismalacok nem a földön fekszenek, hanem deszkán. Javították az állatgondozók körülményeit is. Fürdőt építettek részükre a telepen, s bevezették a váltott műszakot. Most építenek egy 30 férőhelyes új, korszerű, fűthető fiaztatót, mely már a téli fialtatást is biztosítja és a kooaforgót (kétévenként öt fialást biztosít) növeli. Eredményes állattenyésztés csak a szakemberek képzésével biztosítható. Erről sem feledkeztek meg. Most a sertéste- nyésztési brigád vezetője Kiss Imre, aki a tsz ösztöndíjasaként végezte a 3 éves szakmunkásképzőt, tovább tanul a technikumiban. Az állatgondozók rendszeres oktatásban vesznek részt. Erről Kiss Imre és Szabó Sándor gondoskodnak. Kiváló hízékonyság A fácán és fogoly, avagy a mezőgazdaság Az ősember egyik legfontosabb megélhetési forrása a vadászat volt. Később a kultúra előrehaladásával pedig jelentős gazdasági ág lett. A vad nagy értéket képvisel, ezért óvnn és megbecsülni kell. Megyénk talajadottsága, valamint éghajlata kedvezőnek mondható apróvadban, érdemes haszonitételével részletesebben foglalkozni. Úgy a fácán, minta fogoly legfontosabb tápláléka a különféle rovarokból, gyomok, füvek magvaiból és csak kis részben hullott gabonamagvakból tevődik összie. Kevesen veszik figyelembe, hogy a fogoly és fácán a mezőgazdaságot károsító növények és állatok pusztításával milyen hasznot hajt. Ügy a régebbi, mint a jelenlegi begy- és gyomorvizsgálatok során bizonyítást nyert, hogy a rovarkártevők közül a gabonafutrinka, a lisztes répabarkó, olasz sáska, hangya, lepke, bagolypille stb. szerepel. A fiatal foglyok étlapja eltér az öregebbekétől. Az első hetekben nagyon sok állati táplálékot vesznek fel, ami kb. 90 százalék körül van. Kezdetben a levéltetve- ket és a különböző hernyókat, később a ki tinipáncélos bogarakat is felszedik. Pusztítják ezenkívül a drótférgeket, gabonafutrinkákat, cserebogarat, cicskányboganat, csigát. A kora tavaszi rovarfogyasztás növényvédelmi szempontból igen jelentős, mert ekkor a szántóföldek rovar- károsítóinaik áttelelő példányait pusztítja elsősorban a fogoly és így meggátolja azok elszaporodását. Számottevő a fogoly sáskapusztító szerepe is. Több adatot lehetne még felhozni a fogoly mezőgazda- sági hasznára, azonban ennyi is mindenkit meggyőz e madár nagy jelentőségéről. Megfigyelések során a fogoly táplálékában 23,4 százalék, a fácánéban 18,2 százalékot tesznek ki az állati kártevők, így a fogoly évente 3,8 kg, a fácán pedig 4,63 kilogramm kártevőt pusztít el. Az állati kártevők pusztítása mellett még nagyobb jelentőségű az a haszon, amit a fácán és fogoly a gazdasági kultúrnövényeket elnyomó gyomnövények magjainak pusztításával végez. E vizsgálatok jelentőségét még nem ingyen napszámosai ismerjük eléggé, azonban egy megközelítő adattal lehetne érzékeltetni. 1947-ben az aszály következtében annyi gyom volt, hogy a rozsban 24,7 százalékot, a búzában 32,5 százalékot, az árpában 11,1 százalékot uraltak a különböző gyomok. Ezeknek a mezőgazdaságilag óriási kárt okozó növényeknek a legszorgalmasabb pusztítói a fácán és a fogoly. Néhány vizsgálat eredménye a következő volt: a fácán táplálékának 15 százaléka, a fogoly táplálékának az 53,5 százaléka a gyommag. A gyomor- és begytart alom-vizsgálatok értékelésénél meg kell említeni az elenyésző mezőgazdasági kárt, amit a fácán és fogoly a gazdasági növényekben okoz. Az egyes hónapokban a fácán és fogoly más és más táplálékot fogyaszt. így a fácán legkevesebb gyommagot májusban, majd ez a mennyiség augusztus hónap végéig fokozatosan nő, szeptember októberben ismét csökken, novemberben újra nő és decemberben a legtöbb, majd januártól májusig ismét csökken. Az állati táplálék viszont májusban a legnagyobb. — A fogoly viszont november, december, január, február, március hónapokban fogyaszt legkevesebb állati táplálékot, április, május, június táján a legtöbbet. Tehát nemcsak a vadgazdának, vadászoknak, hanem a mezőgazdáknak is érdekük a fácán és fogoly elszaporítása. Megyénk területét redukált kh-ra átszámítva 651 ezerka- tasztrális holdon 59 ezer fácán és 601 ezer katasztrális holdon mintegy 56 ezerre becsült fogolyállomány van. örvendetes az az előrelépés is, hogy jelenleg két vadásztársaságnál működik mesterséges fácán félvadtenyésztés, melyet a következő évben legalább másik öt fog követni. Amennyiben a vadászok és mezőgazdászok a vadgazdálkodást, vadvédelmet figyelembe veszik a korszerű mezőgazdaságban — törzsállomány, szaporulat, vegyszerezés, kaszálás, vadföldek biztosítása, kártevők apasztása, téli etetés stb. — akkor elmondhatjuk, megtettünk mindent „a mezőgazdaság ingyen napszámosai” érdekében. Tardy Zoltán, a MAVOSZ megyei fővadásza A sertéseket a hízékonysági vizsgálat alapján minősítik. Ezt rendszeresen végzik, mely további irányt mutat a fejlesztéshez. Az eredmények a sertéstenyésztésben fokozatosan jelentkeztek 1967-től. A legszebb eredményt 1970 elejére érték el. Ekkor a megyei felügyelőség már látta, hogy ez a tenyészállomóny helytáll a kiállításon is. Az aranyérmet a 4 darab alig 10 hónapos süldőcsoport nyerte, amelyeknek a hízékonysági vizsgálati pomtezá- ma 80—83 között van. De azóta már ennél is jobb eredménnyel dicsekedhetnek. Van olyan kancsoportjuk, amelyeknek e pontszáma 91. Ilyen eredmények bizonyítják a szakszerű vezetést, a gondozást, a gondos takarmányozási feltételek megteremtését A szükséges takanmányabrak 90 százalékát a tsz saját termésből biztosítja. A hízé- kanyság növelése érdekében a tornyospálcai Rákóczi Tsz 1971-ben korszerű takarmánykeverő üzem építését tervezi A törzstenyészet átlag évi állománya 1100 darab sertés. (Koca 80—110, s ez adja a szaporulatot.) A tenyészkocákat a szabolcsi és a borsodi tsz-ek kapják, a tenyészkanokat a szabolcsi gazdaságok, s részben a köztenyésztést is kielégítik. A sertéstörzste- nyésztés évente 2 millió forint tiszta jövedelmet biztosit a Rákóczi Tsz-nek. Rövidebb idő alatt... A fejlődés, a húsigények növekedése megköveteli, hogy a törzstenyészités is lépést tartson ezzel. Már most az foglalkoztatja a pálcái szakembereket, hogyan fejlesszék tovább az állományt. A hús- ellátási gondok csökkentése érdekében olyan sertésfajta tenyésztését kívánják biztosítani, amely még rövidebb idő alatt hízékonyabb és szaporább is. A telep szép és jó helyen van. Hiányzik azonban a hozzá vezető kövesút. Jövőre 3 és fél kilométer utat építenek állami beruházásból. Tornyospálcát ma már országosan jegyzik. Aranyérmet nyertek. És ez megérdemelt. Ez szakszerű, figyelmes munkát és állandó ellenőrzést, segítséget igényelt a megyei állattenyésztési felügyelőségtől, is, ami soha nem maradt eL r.«
