Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
XXVII. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM ÄRA 1 FORINT 1970. OKTOBER 4, VASÁRNAP; LAPUNK TARTALMÁBÓL: Nem kielégítő az újjáépítök ellátása a Szamosközben (5. oldal' A színfalak mögött milliárdokkal (5. oldal) Sport jelentéseink (11. oldal; Mit fizet a lottó (12. oldal) Köszöntjük vendégünket: India elnökét Losonczí Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Varha- i fi Venkata Giri, az Indiai Köztársaság elnöke. ★ Magas rangú, kedves vendég tiszteli meg vasárnap hazánkat: az Elnöki Tanács meghívására — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke múlt évi látogatásának viszonzására — Budapestre érkezik V. V. Giri, az Indiai Köztársaság elnöke. A 76 éves Varhairi Venkata Giri személyében az indiai függetlenségi harc, a gyarmatosítók elleni sok évtizedes, szívós küzdelem_ az indiai szakszervezeti mozgalom nagy tekintélyű vezéralakját köszönthetjük hazánkban. Az 1. világháború idején az indiai Orissza államból — szülőhelyéről — az írországi Dublinba kerül. A fiatal egyetemi hallgató hamarosan bekapcsolódik az ír fiatalok nacionalista mozgalma ba. A brit hatóságok kiutasítják. V. V. Girit 26 éves korában a Bengália-Nagpur vasúttársaság alkalmazottainak szövetsége elnökévé választja. Két esztendővel később, mint Gandhi lelkes kö- vetője, az indiai függetlenségi harc bátor szószólója, a brit gyarmatosítók ádáz ellenfele, a szervezett indiai dolgozók bizalmából a szak- szervezeti szövetség élére ke- rül. Tisztségében sok sikeres bérharcot vívnak meg a szakszervezetek, a gomba módra szaporodó üzemek szervezett munkásai és alkalmazottai. A II. világháború kitörése után a brit hatóságok Girit őrizetbe veszik. Fogságából csak 1945-ben szabadul. V. V. Giri nevével a IL világháború után magas állami tisztségekben találkozunk. Több állam élén kormányzó, nagykövet Ceylonban, majd az indiai kormány munkaügyi minisztere. Nem kétséges, hogy a szakszervezeti mozgalomban szerzett gazdag tapasztalatait a tárca élén gyümölcsöztette: az ötvenes évek első felében kivívott jogok, a munkáltatókkal szemben elért eredmények, elsősorban a munkakörülmények javításában, o munkaidő csökkentésében, a gyermekek és a nők foglalkoztatásában, az ő nevéhez fűződnek. Három esztendeje választották India alelnölcévé, a múlt év augusztus 16. óta pedig az Indiai Köztársaság elnöke. A nagy népszerűségnek örvendő államférfi — akárcsak Indira Gandhi miniszterelnök-asszony — a reformok, a társadalmi haladás törhetetlen hive. Az idén két jelentős ügyben haragította magára India konzervatív és reakciós köreit: februárban hozzájárult a 14 legnagyobb indiai bankház államosításához, szeptemberben pedig — a parlament felsőházának állásfoglalása ellenére — külön rendelettel megszüntette India 554 maharadzsájának előjogait. Giri elnök külpolitikai vonalvezetését a következetes el nem kötelezettség hangsúlyozásán kívül a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítása jellemzi. Őszinte híve a nemzetközi együttműködésnek, a konfliktusok békés rendezésének és a népek barátságának. Népünk nagy várakozással tekint a magas szintű magyar—indiai eszmecserék elé és hagyományos vendégszeretettel köszönti V. V. Girit. A Pravda méltatása a magyar országgyűlésről A magyar országgyűlés ülésszakát „Alkotó munka” címmel ismerteti a Pravda szombati száma, amely részleteket közöl Fock Jenő miniszterelnök parlamenti beszédéből. A szovjet sajtó vezető lapja a miniszterelnöki expozéból kiemeli a szocializmus teljes felépítésére irányuló sikeres tevékenységről, a harmadik ötéves terv jelentős túlteljesítéséről szóló megállapításokat. Idézi a szovjet lap a magyar miniszterelnök arról szóló szavait, hogy az élet- és munkafeltételek javulása a demokrácia kiszélesítése, erősítik a nép egységét, amely az alkotó munka további sikereinek záloga. A Pravda rámutat arra is, hogy Fock Jenő beszédében hangsúlyozta : Magyarország különleges fontosságot tulajdonít a Szovjetunióval megvalósuló gazdasági egyiittműködésnek. A beszéd nemzeíközi részéből az SZKP Központi Bizottságának orgánuma a szocialista országok egységének erősödéséről, a Varsói Szerződés tagországai politikai és katonai együttműködése továbbfejlesztéséről szóló gondolatokat húzza alá. Befejeződött az őszi ülésszak fiz országgyűlés elfogadta a negyedik 5 éves terviorvényre, és a választójogi törvény módosítására vonatkozó javaslatot Az országgyűlés szombaton délelőtt 10 órai kezdettel folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Fehér Bajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai-páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a törvényjavaslathoz újabb hozzászólók nem jelentkeztek. A vitát lezárta, s megadta a szót Párái Imrének, az Országos Tervhivatal elnökének, aki válaszolt a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat háromnapos vitájában elhangzott felszólalásokra Páidi Imre vitazáró felszólalása Válaszában az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta: — a felszólalásokban kifejezésre jutott népünk minden rétegének hangja, véleménye eddigi gazdasági építőmunkánkról és jövőbeni terveinkről. A törvényjavaslat vitájában, ötéves tervünk fő irány-- vonalával összhangban gazdasági munkánk hatékonysága állt a középpontban. Teljes volt az egyetértés: ez a kulcskérdése a negyedik' ötéves tervben kitűzött gazdaságpolitikai-céljaink megvalósításának, az elosztható anyagi javak gyarapításának. A munka szubjektív feltételeinek javításával kapcsolatban arra a nagy erőforrásra hívta fel a figyelmet, mely az igazságos és emberséges munkahelyi légkör megteremtésében rejlik. Arra kell törekednünk — mondta —, hogy mindenütt érvényesüljön a kölcsönös bizalom a vezetők és a dolgozók között, igényeljék a kollektívák véleményét, gondoskodjanak állandóan a munkahelyi rendről. ~ Bízunk abban, — hangoztatta — hogy a terv céljaink végrehajtása során, a dolgozók millióinak szorgalmával olyan eredményeket érünk el, amelyek — az említett feltételek érvényesülése mellett — a nemzeti jövedelem előirányzott mértékének túlteljesítését biztosítják. Ha ez megvalósul, megteremtődnek a feltételei annak is, hogy a tervben foglaltaknál többet tegyünk a felszólalásokban is kifezésre jutó igények teljesebb kielégítése érdekében. Részletesebben foglalkozott Párdi Imre a közmű- építési kapacitások terén fennálló nehézségekkel is. Rámutatott: a kormány intézkedései kiterjednek a közműépítési vállalatok szervezeti kérdéseire is. Ennek keretében új vállalatok alapítását is elhatározták. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 1970-ben Győr és Nyíregyháza, 1971-ben Szeged és Gödöllő központtal egyenként 500 millió forintos évi kapacitással négy, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke pedig még az idén Eger és Kaposvár körzetében évi 300 millió forint kapacitással két új közműépítő vállalatot alapít. Áttérve a mezőgazdasággal kapcsolatban elhangzott hozzászólásokra, megállapította, hogy a vitában — érthetően — nagy figyelmet kapott az ez évi kedvezőtlen időjárás hatása a mezőgazdasági termelésre. Hangoztatta, a negyedik ötéves tervben foglalt termelési előirányzatok kialakításánál nem az egyes évek eredményeinek megítéléséből. hanem több év átlagából indultak ki. Ezért a negyedik ötéves tervben önmagában sem az 1969-es év átlagon felüli eredménye, sem az idei kedvezőtlen időjárás hatása nem jut kifejezésre. A tervhivatal elnöke beszámolt arról, hogy a kormányzat már eddig is több intézkedést tett a mezőgazdasági üzemek gondjainak enyhítésére. Ha az árvízzel és belvízzel sújtott területen gazdálkodó üzemek forgóeszközei csökkentek, ebben az évben kivételesen az ilyen eszközök pótlására is folyósít a bank középlejáratú forgóalappótló hitelt. Ennek azonban előfeltétele, hogy a termelőszövetkezetek törvényes keretek között tartsák a munikadíj-kifizetéseket, vagyis azok összege ne haladja meg az 1968—1969-es évek átlagosan kifizetett munkadíj- és részesedés együttes összegének 80 százalékát. Ha egyes szövetkezetek az említett hitelek segítségével sem tudják az új termésig a szükséges kiadásukat fedezni, egyéni elbírálás alapján további hitelben részesülhetnek. A mezőgazdasági gépalkatrész-ellátás problémáival kapcsolatban Párdi Imre kifejtette: a kormány is szükségesnek tartja, hogy a probléma megoldására megfelelő intézkedések történjenek. Azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy az értékesítésre kerülő búza után a mázsánként 30 forintos adókedvez- meny változatlan formában maradjon fenn, mert az adó- kedvezmény megszüntetése esetleg kedvezőtlen hatással lesz a kenyérgabona-termelésre. Párdi Imre hangsúlyozta: a negyedik ötéves terv fő ‘ célkitűzése a mezőgazdaságban az állattenyésztési ágazat erőteljes fejlesztése és ezzel összefüggésben a hústermelés növelése. Népgazdasági érdek, hogy az anyagi ösztönzés rendszere fokozottan szolgálja e cél megvalósulását. Ennek fontos eszköze a mező- gazdasági termékek árarányainak, és a jövedelmezőségi arányoknak olyan irányú változtatása, amely erőteljesen szolgálja a kitűzött célt. Ebben az irányban tett lépést a kormányzat az elmúlt év végén, amikor megemelte az élőállatok és állati termékek egy részének felvásárlási árát. Ebben az irányban jelent továbblépést a búza-adókedvezmény megszüntetése is. Erre azért van lehetőség — mégpedig a termelés sérelme nélkül — , mert a mezőgazdasági üzemek önköltségszámítási adatai egyértelműen mutatják, hogy a búza termelése a számított átlagtermés, az érvényben levő felvásárlási ár mellett, adókedvezmény nélkül is megfelelő jövedelmet biztosít. Ezért az állattenyésztés fejlesztési programjával jobban összhangban álló jövedelmezőségi arányok kialakítása mindenképpen ésszerű intézkedés. Dr. Korom Mihály beszéde Befejezésül Párdi Imre hangoztatta: amikor az országgyűlés törvényerőre eme. li a IV. ötéves tervet. nerc feledkezhetünk meg arról, hogy III. ötéves tervünk befejezéséig még három hónap áll előttünk. Ez alatt a: idő alatt még sokat tehetünk azért, hogy eredményeinké; gyarapítsák, s mindenekelőtt a mezőgazdaságban az ez évi kedvezőtlen időjárás hatásait csökkentsük, még kedvezőbb feltételeket teremtsünk IV. ötéves tervünk indulásához. Meggyőződésünk — mondotta —. hogy a pártunk X. kongresszusára való felkészülés, a széles körben kibontakozó szocialista munkaverseny értékes hozzájárulás lesz e feltételek megteremtéséhez. Jogos az a remény, hogy a parlament ülésszakán kifejezett egyetértés biztosítja dolgozó népünk helyeslését, támogatását és cselekvő résztvátelét a terv céljainak megvalósításában is. Kérte az országgyűlést, hogy fogadja el és emelje törvényerőre a beterjesztett törvényjavaslatot. Ezután dr. Bognár József, a7. országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke, a törvényjavaslat előadója tájékoztatta a képviselőket a módosító javaslatokkal, indítványokkal kapcsolatos bizottsági állásfoglalásról, majd határozathozatal következett. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke először a módosító javaslatokat bocsátotta egyenként szavazásra, amelyeket az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. Az elnök ezt követően a törvény egészét tette fel szavazásra: az országgyűlés a népgazdaság IV. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a módosításokkal együtt részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ezután áttértek a második napirendi pont. az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló 1966. évi III. törvény módosításáról szóló javaslat megvitatására. Ezután dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Tisztelt országgyűlés! Csaknem négy esztendő telt el azóta, hogy országgyűlésünk megalkotta az ország- gyűlési képviselők és tanácstagok választását szabályozó 1966. évi III. törvényt. Mindenki előtt ismeretesek azok a sikerek, amelyeket az elmúlt években hazánkban elértünk. E sikerekben számottevő szerepe van az 1967-ben megválasztott országgyűlésnek, a különböző szintű tanácsoknak, a demokratikus képviseleti szerveinkben dolgozók tíz és tízezreinek. A munkásosztály hatalmát megtestesítő népi demokratikus államszervezetünk hatékony eszköz volt és lesz a jövőben is a szocialista társadalom építésében. Amikor az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdéseivel kapcsolatosan a Központi Bizottság és a kormány áttekintette választási rendszerünket — figyelembe véve az 1967. évi általános választások tapasztalatait is — arra a következtetésre jutottunk, hogy választási rendszerünk alapvetően betölti hivatását, jól szolgálja társadalmi fejlődésünket. Ugyanakkor úgy ítéljük meg, hogy több ponfFolytatás a 3. oldalon) me noin/wi remtH/iw
