Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

XXVII. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM ÄRA 1 FORINT 1970. OKTOBER 4, VASÁRNAP; LAPUNK TARTALMÁBÓL: Nem kielégítő az újjáépítök ellátása a Szamosközben (5. oldal' A színfalak mögött milliárdokkal (5. oldal) Sport jelentéseink (11. oldal; Mit fizet a lottó (12. oldal) Köszöntjük vendégünket: India elnökét Losonczí Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívá­sára ma hivatalos látogatás­ra hazánkba érkezik Varha- i fi Venkata Giri, az Indiai Köztársaság elnöke. ★ Magas rangú, kedves ven­dég tiszteli meg vasárnap ha­zánkat: az Elnöki Tanács meghívására — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke múlt évi látogatásának viszonzásá­ra — Budapestre érkezik V. V. Giri, az Indiai Köztársa­ság elnöke. A 76 éves Varhairi Ven­kata Giri személyében az in­diai függetlenségi harc, a gyarmatosítók elleni sok évti­zedes, szívós küzdelem_ az indiai szakszervezeti mozga­lom nagy tekintélyű vezér­alakját köszönthetjük ha­zánkban. Az 1. világháború idején az indiai Orissza ál­lamból — szülőhelyéről — az írországi Dublinba kerül. A fiatal egyetemi hallgató ha­marosan bekapcsolódik az ír fiatalok nacionalista mozgal­ma ba. A brit hatóságok ki­utasítják. V. V. Girit 26 éves korában a Bengália-Nagpur vasúttársaság alkalmazottai­nak szövetsége elnökévé vá­lasztja. Két esztendővel ké­sőbb, mint Gandhi lelkes kö- vetője, az indiai függetlensé­gi harc bátor szószólója, a brit gyarmatosítók ádáz el­lenfele, a szervezett indiai dolgozók bizalmából a szak- szervezeti szövetség élére ke- rül. Tisztségében sok sikeres bérharcot vívnak meg a szakszervezetek, a gom­ba módra szaporodó üze­mek szervezett munká­sai és alkalmazottai. A II. világháború kitörése után a brit hatóságok Girit őrizetbe veszik. Fogságából csak 1945-ben szabadul. V. V. Giri nevével a IL világháború után magas ál­lami tisztségekben találko­zunk. Több állam élén kor­mányzó, nagykövet Ceylon­ban, majd az indiai kormány munkaügyi minisztere. Nem kétséges, hogy a szakszerve­zeti mozgalomban szerzett gazdag tapasztalatait a tár­ca élén gyümölcsöztette: az ötvenes évek első felében ki­vívott jogok, a munkáltatók­kal szemben elért eredmé­nyek, elsősorban a munka­körülmények javításában, o munkaidő csökkentésében, a gyermekek és a nők foglal­koztatásában, az ő nevéhez fűződnek. Három esztendeje válasz­tották India alelnölcévé, a múlt év augusztus 16. óta pe­dig az Indiai Köztársaság el­nöke. A nagy népszerűségnek örvendő államférfi — akár­csak Indira Gandhi minisz­terelnök-asszony — a refor­mok, a társadalmi haladás törhetetlen hive. Az idén két jelentős ügyben haragította magára India konzervatív és reakciós köreit: februárban hozzájárult a 14 legnagyobb indiai bankház államosításá­hoz, szeptemberben pedig — a parlament felsőházának ál­lásfoglalása ellenére — kü­lön rendelettel megszüntette India 554 maharadzsájának előjogait. Giri elnök külpo­litikai vonalvezetését a kö­vetkezetes el nem kötele­zettség hangsúlyozásán kívül a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítása jel­lemzi. Őszinte híve a nem­zetközi együttműködésnek, a konfliktusok békés rendezé­sének és a népek barátságá­nak. Népünk nagy várakozással tekint a magas szintű ma­gyar—indiai eszmecserék elé és hagyományos vendégsze­retettel köszönti V. V. Girit. A Pravda méltatása a magyar országgyűlésről A magyar országgyűlés ülésszakát „Alkotó munka” címmel ismerteti a Pravda szombati száma, amely rész­leteket közöl Fock Jenő mi­niszterelnök parlamenti be­szédéből. A szovjet sajtó vezető lap­ja a miniszterelnöki expozé­ból kiemeli a szocializmus teljes felépítésére irányuló sikeres tevékenységről, a harmadik ötéves terv jelen­tős túlteljesítéséről szóló megállapításokat. Idézi a szovjet lap a ma­gyar miniszterelnök arról szóló szavait, hogy az élet- és munkafeltételek javulása a demokrácia kiszélesítése, erősítik a nép egységét, amely az alkotó munka további si­kereinek záloga. A Pravda rámutat arra is, hogy Fock Jenő beszédében hangsú­lyozta : Magyarország külön­leges fontosságot tulajdonít a Szovjetunióval megvalósuló gazdasági egyiittműködésnek. A beszéd nemzeíközi ré­széből az SZKP Központi Bizottságának orgánuma a szocialista országok egységé­nek erősödéséről, a Varsói Szerződés tagországai politi­kai és katonai együttműkö­dése továbbfejlesztéséről szó­ló gondolatokat húzza alá. Befejeződött az őszi ülésszak fiz országgyűlés elfogadta a negyedik 5 éves terviorvényre, és a választójogi törvény módosítására vonatkozó javaslatot Az országgyűlés szombaton délelőtt 10 órai kezdettel folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, továbbá Biszku Béla, Fehér Bajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tag­jai. A diplomáciai-páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a törvényjavaslathoz újabb hozzászólók nem je­lentkeztek. A vitát lezárta, s megadta a szót Párái Imrének, az Országos Tervhivatal el­nökének, aki válaszolt a népgazdaság negye­dik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat há­romnapos vitájában elhangzott felszólalá­sokra Páidi Imre vitazáró felszólalása Válaszában az Országos Tervhivatal elnöke hangsú­lyozta: — a felszólalásokban kifejezésre jutott népünk minden rétegének hangja, vé­leménye eddigi gazdasági építőmunkánkról és jövőbeni terveinkről. A törvényjavaslat vitájá­ban, ötéves tervünk fő irány-- vonalával összhangban gazda­sági munkánk hatékonysága állt a középpontban. Teljes volt az egyetértés: ez a kulcskérdése a negyedik' öt­éves tervben kitűzött gazda­ságpolitikai-céljaink megva­lósításának, az elosztható anyagi javak gyarapításának. A munka szubjektív felté­teleinek javításával kapcso­latban arra a nagy erőforrás­ra hívta fel a figyelmet, mely az igazságos és ember­séges munkahelyi légkör megteremtésében rejlik. Arra kell törekednünk — mondta —, hogy mindenütt érvénye­süljön a kölcsönös bizalom a vezetők és a dolgozók között, igényeljék a kollektívák vé­leményét, gondoskodjanak ál­landóan a munkahelyi rend­ről. ~ Bízunk abban, — han­goztatta — hogy a terv cél­jaink végrehajtása során, a dolgozók millióinak szorgal­mával olyan eredményeket érünk el, amelyek — az emlí­tett feltételek érvényesülése mellett — a nemzeti jövede­lem előirányzott mértékének túlteljesítését biztosítják. Ha ez megvalósul, megteremtőd­nek a feltételei annak is, hogy a tervben foglaltaknál többet tegyünk a felszólalásokban is kifezésre jutó igények telje­sebb kielégítése érdekében. Részletesebben foglalko­zott Párdi Imre a közmű- építési kapacitások terén fennálló nehézségekkel is. Rámutatott: a kormány intéz­kedései kiterjednek a köz­műépítési vállalatok szerve­zeti kérdéseire is. Ennek ke­retében új vállalatok alapí­tását is elhatározták. Az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter 1970-ben Győr és Nyíregyháza, 1971-ben Sze­ged és Gödöllő központtal egyenként 500 millió forin­tos évi kapacitással négy, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke pedig még az idén Eger és Kaposvár körzetében évi 300 millió forint kapacitás­sal két új közműépítő válla­latot alapít. Áttérve a mezőgazdasággal kapcsolatban elhangzott hoz­zászólásokra, megállapította, hogy a vitában — érthetően — nagy figyelmet kapott az ez évi kedvezőtlen időjárás hatása a mezőgazdasági ter­melésre. Hangoztatta, a ne­gyedik ötéves tervben fog­lalt termelési előirányzatok kialakításánál nem az egyes évek eredményeinek megíté­léséből. hanem több év átla­gából indultak ki. Ezért a negyedik ötéves tervben ön­magában sem az 1969-es év átlagon felüli eredménye, sem az idei kedvezőtlen idő­járás hatása nem jut kifeje­zésre. A tervhivatal elnöke be­számolt arról, hogy a kor­mányzat már eddig is több intézkedést tett a mezőgaz­dasági üzemek gondjainak enyhítésére. Ha az árvízzel és belvízzel sújtott területen gazdálkodó üzemek forgóesz­közei csökkentek, ebben az évben kivételesen az ilyen eszközök pótlására is folyó­sít a bank középlejáratú for­góalappótló hitelt. Ennek azonban előfeltétele, hogy a termelőszövetkezetek törvé­nyes keretek között tartsák a munikadíj-kifizetéseket, vagyis azok összege ne ha­ladja meg az 1968—1969-es évek átlagosan kifizetett munkadíj- és részesedés együttes összegének 80 szá­zalékát. Ha egyes szövetke­zetek az említett hitelek se­gítségével sem tudják az új termésig a szükséges kiadá­sukat fedezni, egyéni elbírá­lás alapján további hitelben részesülhetnek. A mezőgazdasági gépalkat­rész-ellátás problémáival kap­csolatban Párdi Imre kifejtet­te: a kormány is szükséges­nek tartja, hogy a probléma megoldására megfelelő intéz­kedések történjenek. Azzal a javaslattal kapcso­latban, hogy az értékesítésre kerülő búza után a mázsán­ként 30 forintos adókedvez- meny változatlan formában maradjon fenn, mert az adó- kedvezmény megszüntetése esetleg kedvezőtlen hatással lesz a kenyérgabona-terme­lésre. Párdi Imre hangsúlyoz­ta: a negyedik ötéves terv fő ‘ célkitűzése a mezőgazdaság­ban az állattenyésztési ágazat erőteljes fejlesztése és ezzel összefüggésben a hústermelés növelése. Népgazdasági érdek, hogy az anyagi ösztönzés rendszere fokozottan szolgál­ja e cél megvalósulását. En­nek fontos eszköze a mező- gazdasági termékek árará­nyainak, és a jövedelmezőségi arányoknak olyan irányú változtatása, amely erőtelje­sen szolgálja a kitűzött célt. Ebben az irányban tett lépést a kormányzat az elmúlt év végén, amikor megemelte az élőállatok és állati termékek egy részének felvásárlási árát. Ebben az irányban jelent to­vábblépést a búza-adókedvez­mény megszüntetése is. Erre azért van lehetőség — mégpe­dig a termelés sérelme nél­kül — , mert a mezőgazdasági üzemek önköltségszámítási adatai egyértelműen mutat­ják, hogy a búza termelése a számított átlagtermés, az ér­vényben levő felvásárlási ár mellett, adókedvezmény nél­kül is megfelelő jövedelmet biztosít. Ezért az állattenyész­tés fejlesztési programjával jobban összhangban álló jö­vedelmezőségi arányok kiala­kítása mindenképpen ésszerű intézkedés. Dr. Korom Mihály beszéde Befejezésül Párdi Imre hangoztatta: amikor az or­szággyűlés törvényerőre eme. li a IV. ötéves tervet. nerc feledkezhetünk meg arról, hogy III. ötéves tervünk befejezéséig még három hó­nap áll előttünk. Ez alatt a: idő alatt még sokat tehetünk azért, hogy eredményeinké; gyarapítsák, s mindenekelőtt a mezőgazdaságban az ez évi kedvezőtlen időjárás ha­tásait csökkentsük, még ked­vezőbb feltételeket teremt­sünk IV. ötéves tervünk in­dulásához. Meggyőződésünk — mondotta —. hogy a pár­tunk X. kongresszusára va­ló felkészülés, a széles kör­ben kibontakozó szocialista munkaverseny értékes hoz­zájárulás lesz e feltételek megteremtéséhez. Jogos az a remény, hogy a parlament ülésszakán kifejezett egyetér­tés biztosítja dolgozó né­pünk helyeslését, támogatá­sát és cselekvő résztvátelét a terv céljainak megvalósí­tásában is. Kérte az országgyűlést, hogy fogadja el és emelje törvényerőre a beterjesztett törvényjavaslatot. Ezután dr. Bognár József, a7. országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottságának el­nöke, a törvényjavaslat előa­dója tájékoztatta a képvise­lőket a módosító javasla­tokkal, indítványokkal kap­csolatos bizottsági állásfog­lalásról, majd határozathoza­tal következett. Kállai Gyu­la, az országgyűlés elnöke először a módosító javaslato­kat bocsátotta egyenként szavazásra, amelyeket az országgyűlés egyhangúlag el­fogadott. Az elnök ezt kö­vetően a törvény egészét tet­te fel szavazásra: az or­szággyűlés a népgazdaság IV. ötéves tervéről szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és a módosításokkal együtt részleteiben is egy­hangúlag elfogadta. Ezután áttértek a második napiren­di pont. az országgyűlési képviselők és tanácstagok vá­lasztásáról szóló 1966. évi III. törvény módosításáról szóló javaslat megvitatására. Ezután dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter emelke­dett szólásra. Tisztelt országgyűlés! Csaknem négy esztendő telt el azóta, hogy országgyűlé­sünk megalkotta az ország- gyűlési képviselők és tanács­tagok választását szabályozó 1966. évi III. törvényt. Min­denki előtt ismeretesek azok a sikerek, amelyeket az el­múlt években hazánkban el­értünk. E sikerekben számottevő szerepe van az 1967-ben meg­választott országgyűlésnek, a különböző szintű tanácsok­nak, a demokratikus képvise­leti szerveinkben dolgozók tíz és tízezreinek. A munkásosztály hatalmát megtestesítő népi demokra­tikus államszervezetünk ha­tékony eszköz volt és lesz a jövőben is a szocialista tár­sadalom építésében. Amikor az államélet és a szocialista demokrácia fej­lesztésének kérdéseivel kap­csolatosan a Központi Bi­zottság és a kormány átte­kintette választási rendsze­rünket — figyelembe véve az 1967. évi általános választá­sok tapasztalatait is — arra a következtetésre jutottunk, hogy választási rendszerünk alapvetően betölti hivatását, jól szolgálja társadalmi fej­lődésünket. Ugyanakkor úgy ítéljük meg, hogy több pon­fFolytatás a 3. oldalon) me noin/wi remtH/iw

Next

/
Oldalképek
Tartalom