Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-28 / 253. szám

lfm nVtőber 5*. KET.ET MAGVAHORS7A8 ». oMaf A szovjet kultúra napjai - képekben NEB-yizsgálat n román A szovjet kultúra napjai megnyitó ünnepségén a Magyar Állami Operaházban fel­lépett a Belorusz Népi Tánceg> üttes is. Bemutatkozásuk nagy sikerré! járt. Budapesten a Műcsarnokban szovjet képző- és érem művészeti kiállítás nyílt. Molriár Edit és Szebellédy Géza (elv Kihasználatlan lehetőségek a háztájiban E'iviitltnűködés a tsz-szd: megmunkálás, szállítás, értékesítés jentőí, a változás a foglal­koztatottak összlétszámá­ban: két év alatt tizenhá­romezerrel nőtt ez a szám. A nép!' ellenőrzés vizsgála­tában szerepe] a következő adat is: a tagok átlagos élet­kora az 1905. évi 52 évvel szemben 1968-ban 43 . évre csökkent — tehát három év alatt kilenc évvel fiatalodott a ms-'ye tsz-einek tagsága, a munkában részt vevő aktív tagok jel untős számszerű nö­vekedése mellett. Mindezek alapján megál­lapítható, az életbe léptetett rendelkezések kedvező válto­zást idéztek elő a taglét­szám alakulásában, fokozták a munkakedvet, de a vizs­gálat megállapításai szerint ezzel párhuzamosan jelent­kezik az a gond, hogy csak időszakosan tud teljes fog­lalkoztatást adni iiagiainak a legtöbb közös gazdaság. Az időközönként jelentkező munkaerő-felesleg lekötésére a háztáji gazdaság szerve­zésében a tsz-szel való össz­hang megteremtése érdeké­ben alig tettek valamit. A termelőszövetkezetek ál­tal nyújtott támogatás és szolgáltatás a vizsgált szö­vetkezetekben rendkívül sok­rétű. változatos. A szolgálta­tásokért fizetendő térítési díj gazdaságonként változik. Az ellenőrzés és számlázás egyes gazdaságokban sza­bályszerű, a tsz-ek többsé­gében azonban hiár,-os. A vizsgálat megállapította, hogy a tagoknak a háztáji­hoz kevés helyen adnak szervezett keretek között szállító járműveket, ezért fe­lesleges fuvartérítésekkel terhelik őket, és több jármű­vet kötnek le. miht ameny­nyire szükség lenne megfe­lelő szervezés mellett. A közösön keresztül tör- ténő termékértékesítés szin­tén differenciáltan jelentke­zik. A vizsgált tsz-ek mint­egy nyolcvan százalékánál találkoztak a népi ellenőrük a háztáji termék közös gaz­daságon keresztül történő ér­tékesítésével. Az ilyen esa- lekben a nagyüzemi felárat néhol a tag kapja meg és csak fuvartérítést fizet, má­sutt a költségekre a nagy­üzemi felár bizonyos száza­lékát vonják el, de van olyan hely is, ahol a felár teljes egészében a közös gaz­daságnál marad. Még az egy járáson belül lévő tsz-eknéí sincs egysége­sen kialakult rendszer a kö­zös értékesítéssel együtt tör­ténő háztáji eladásnál. A jól szervezett háztáji gazda­ságok árbevételének három százalékát vonják le például az értékesítésért a biri Tán­csics Tsz-ben, a közeli bal" •kányi Uj Erőben pedig a nagyüzemi felárat felezik. A közös értékesítésnél ál­talában hiányosság, hogy ke- vés esetben kötik ki a lebo­nyolítás és a számlázás mi­kéntjét. Ezért előfordul olyan eset is hogy a tagnak a közös segítségével értékesí­tett termék értékére várni kell. A rendelkezések alapján már kezdenek konkrét for­mák kialakulni. A tapaszta­latcsere, a már bevált mód­szerek több helyen történő alkalmazása azonban még nagyrészt kihasználatlan le­hetőségek feltárásához, ered­ményesebb gazdálkodáshoz járulhat hozzá. M. 3. Kórusok minősítő hangversenye Vaján Élettartam, táplálkozás Ha négymilliárdan leszünk... Vaján rendezték meg va­sárnap délelőtt a kórusok minősítő hangversenyét. Az eseményen 8, a mátészalkai és vásárosnaményt járásba való kórus vett részt, áme- lyek az árvízi eseményeik miatt májusban nem tudtak elmenni a tiszavasvári da­lostalálkozóra. A minősítő hangversenyen a zsürielnök tisztét Turcsányi Emil, a Zeneművészeti Főis­kola igazgatóhelyettese töl­tötte be. A fellépett kórusok közül a legjobban a máté­szalkai járási pedagógusikórus szerepelt, amelyik ezüstko­szorús oklevelet és diplomát kapott. Rajtuk kívül ezüst­koszorús oklevelet szerzett a nyírmeggyesi Petőfi Terme­lőszövetkezet kórusa és a vá- sárosnamónyi vegyes kórus, valamint az egyetlen, nem a megyébe való kórus, a szol­noki MÁV-férfikar. Az emberiség és a 21. század A nyíregyházi megyei könyvtárnak adományozta szakkönyvtárát dr. Westsik Vilmos Kossuth-díjas tudós Az APN tudósítója megkért néhány neves szovjet tudóst: Ivan Jefremovot, a biológiai tudományok kandidátusát, is­mert tudományos-fantasz­tikus regényírót, Alexandr Nveszmejanov akadémikust, és Venyiamin Bogoróv a tadémiai levelező ta­got fejtsék ki nézetei­ket a jövő társadalomról, , s. arról, hogyan oldja meg az emberiség a táplálkozási problémákat, az élet meg­hosszabbítását stb., mikor a föld lakossága eléri a 4 mil­liárd főt. MAXIMUM ISO EV? Az emberi élét meghosz- Sz'ibbítására irányuló min­den törekvés. az agyműködés megőrzésének szándékát rejti magában, — mondja Ivar) Jefremov. — Hiszen manap­ság agy-egy szerv átültetése mó ;• nem okoz megoldhatat­lan problémát. Ha tehát az äev szakadatlanul működne, Az elhasználódott szervek ki­cserélésével meg lehetne ol­dani az örök élet problémá­jú*. Az agy azonban — hal­ló, ián nagy onerg’ntáítáTékái ellenére — a természet múló Jelensége az örök éie+ nem más. mint idealista elképze­lés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem harcolunk az élet meghosszabbításáért. A tapasztalatok szerint az ember negyvenéves korára éri el alkotóképességének tel­jét. Ugyanakkor azonban el­kezdődnek a betegségek is. Célunk az, hogy ezt a gaz­dag alkotói periódust meg­hosszabbítsuk. — Arra a kér­désre, hogy meddig élhet az ember, néhány természeti analógia alapján á 15Ö éves korhatárt jelölném meg. Az emberiség fokozatosan meg­szabadul a nehéz fizikai munka végzésétől. Meggyőző­désem, hogy a jövőben az anyagi javakat automaták termelik majd, s az ember teljesen átadhatja magát a/, alkotó munkának. ÉLELMISZER — HULLADÉKBÓL Alekszander Nyeszmejanov akadémikus a jövő élelmi­szer-problémájának megoldá­sáról a következőket mond­ta: Statisztikai adatokból tudjuk, hogy az elmúlt öt­száz évbén földünk lakossá­ga hétszeresére nőtt és 2000-re éléri, esetleg túlhaladja a 4 milliárd főt. IIven hatalmas émberlömeg táplálása nem kis problémát okoz. Megol­dását egyrészt a mezőgazda­ság és az állattenyésztés to­vábbi fejlődése, és az óceán táplálékforrásainak felhasz­nálása segíti. Az utóbbi tíz évben azonban nagy szerepet játszanak a vegyi és mikro­biológiai szintézisek segítsé­gével előállított mesterséges tápanyagok. A kísérletek olyan stádiumban vannak, hogy hamarosan megkezdőd­het bizonyos fehérjék, élesz­tők, vitaminok és .más alap­vető fontosságú tápanyagok gyártása. A mikröbiölógial szintézis egyik legnagyobb előnye, hogy alapanyagául semmi másra fel nem hasz­nálható huüadéktermékek szolgálnak. Ilyenek pl. bizo­nyos parafinszármazékok, amelyek kőolajban fordulnak elő, s kivonásuk azért is in­dokolt, mert.'bontják az olaj minőségét, könnyen megért­hetjük, hogy mennyire ak­tuális probléma a bioszinté­zis, ha figyelembe vesszük, hogy á feherjek nagyüzemi előállítása megóvná az embe­riséget a fenyegető éhínség veszélyétől. Az ukrán és lett mikrobiológusok hozzáfogtak egy olajszármazékból élesztő- gombát. előállító gyár tervei­nek elkészítéséhez. AZ ÓCEÁNOK SZEREPE Táplálékunkat a föld biz­tosítja. A jövőben ezt a sze­repet az óceán veszi át — mondja Venyiamin Bogorov, a Szovjet Tudchyiányos Aka­démia levelező tagja. A ten­geri halászat napjainkban évente 52 millió tonna táplá­lékot ad. A halászat új mód- szerei azonban sajnos sem­miben sem különböznek a régiektől. A kulturált tengeri tenyészetek ideje még nem jött el, annak ellenére, hogy az óceán kimeríthetetlen táp­lálékforrás. A sekély, part menti részeken különféle kagylókat, halakat, vízinövé­nyeket lehet tenyészteni. Ez a szárazföldeket övező sekély rész nagyobb, mint Európa területe. Nagy jelentősége van az édesvízi halászatnak Is, Ez évente csupán 6 millió tonna táplálékot ad, ám az elkövetkezendő tíz évben há- romszor-négyszer több táplá­lékhoz juthatunk ennek a ré­vén. A tengerek és folyik azonban nemcsak halban, de más nélkülözhetetlen ásvány­ban is kimeríthetetlenül gaz­dagok. Ha mindezeket a le­hetőségeket felhasználjuk, megoldhatjuk az emberiség táplálkozásának gondját, bármennyire növekedjen a létszáma APN Dr. Westsik Vilmos Kos­suth-díjas nyugalmazott tu­dós, a mezőgazdasági tudo­mányok doktora meleg hangú levél kíséretében címjegy­zékkel ellátva a nyíregyházi megyei könyvtárnak adomá­nyozta szakkönyvtárát. A megyei könyvtár köszönettel fogadta az értékes gyűjte­ményt, amelv a magyar és idegen nyelvű mezőgazdasági tudományos munkák egész sorát tartalmazza. A gyűjte­ménnyel együtt a könyvtárba Kazincbarcikán rendezik ma az egészségügyi szervezők északkelet-magyarországi szakcsoportjának XI. tudo­mányos ülését. A konferen­cián Borsod. Szabolcs, Hajdú. Heves és Nógrád orvosai vesznek részt, de megfigye­lővel képviseltetik magúkat a többi megyék, országos in­tézetek is. A mai tudományos ülésen két szabolcsi referá­tum hangzik el. Az egyiket dr. Kemény Lajos megyei fő­orvos tartja a megyei színtű egészségügyi vezetés elvi és gyakorlati kérdéseiről. A má_ került több szakfolyóirat és a Magyar Tudományos Aka­démia közleményének számos példánya. A megyei könyvtár, amint a tervezett új könyvtári épü­let elkészül, az ismert tu­dós műveiből, tanulmányai­ból, a már korábban bekül­dött szakcikkeiből, az általa adományozott szakkönyvek­ből és folyóiratokból West- sik-részleget alakít ki, hogy mindenki szamába könnyen hozzáférhetővé tegye ezeket a tudományos munkákat. sik referátum előadója dr. Márton Mihály, a megyei ta­nács egészségügyi osztályá­nak helyettes vezetője. alti az egészségügyi szolgálat rendkívüli helyzetben történő működtetéséről beszél. Me­gyénk ismert orvosainak fel­kérése a referátumok meg­tartására azt követően tör* tént, hogy az egészségű gyi szakcsoport a Szabolcsba h folyó szervezési munkát kö­vetésre méltóan jónak ítéltő meg. általános megismerteté­sét fontosnak találta. Egészségügyi szervezőink Kazincbarcikán Ne csak egyszerűen ház táji legyen a háztáji gazda- ság. Termékeiből — hús, zöldség, gyümölcs — kerüld ;jöxi több a piacra, járuljanak hozzá a jobb ellátáshoz. A gazdasági reform bevezetés;? óta ezt kívánják elősegíten az országos szervek külön böző rendelkezésekkel, ked vezményekkel. Ehhez járul az a törekvés is, amellyé! a háztáji és a közös gazda­ságok közeledését valósítják meg. Közös értékesítés, nö­vényvédő szerekkel való el- látás, szállítás — a megva­lósulásban lévő főbb for­mák. Hogyan lehetne ered­ményesebb az együttműkö- dés. melyek a továbbhala­dás útjai — ezekre a kér­désekre kéréséit választ öt­ven termelőszövetkezetben a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság is A tapasztalatok között el­ső helyen említették: a gaz­dasági reform bevezetése a háztáji gazdaságok termelé­sében is fellendülést ered­ményezett 1968-ban. Ekkor azonban még csak mennyi­ségi változásról volt szó. 1969-ben és az idén azonban jelentős a minőségi változás is: a háztáji gazdálkodás szerves részivé kezd válni az egész térti. al őszövet kezet gazdálkodásának. A pátrohai, a barabási, a nyíribrényi, a biri, a pócs- petri termelőszövetkezetek­ben például a háztáji mód­szeres fejlesztéséhez járultak hozzá, segítik a rendeletek, ben meghatározott lehetősé­gek meg valósi tilsát. A vásá- rosnaményi járásban néhány termelőszövetkezet olyan alapszabály-módosítást haj­tott végre, amely a háztáji gazdálkodás fejlesztését is magában foglalja. A termelőszövetkezet mun­kaerőhelyzetében a. . háztáji gazdaságokban végbemenő változások máris éreztetik kedvező hatásukat. Aktívabb lett a tagság, és a tényle­ges munkákban részt vevők korátlaga is javult. A mun­kában részt vevő aktív tagok száma például az 1967-es 58 ' ezerrel szemben az elmúlt esztendőben már meghalad­ta a 63 300-at. Ugyancsak je-

Next

/
Oldalképek
Tartalom