Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-27 / 252. szám

197*. október 27. KeU5T-MA<3YAÄÖRSTAI» 1 aMa! Itkcres« ismeretterjesztés —- Negyedmillió résztvevő előadásokon, vitákon Soikan jósoltak csendes ki­múlást a közvetlen ismeret­terjesztésnek, miután széles körben elterjedt a televízió­zás. Valójában a korszerű tartalommal, szemlelte léssel, színvonalasan lebonyolított is­meretterjesztő előadások épp olyan látogatottak, mint ko­rábban. S za bal cs- S sa tmar ban egy év alatt 4325 különféle TIT-rendezvényen 230 ezer hallgató vett részt, ismerke­dett a kor tudományos-tech­nikai és világnézeti problé­máival. Nem arról van szó termé­szetesen, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ve­zetői elégedettek lennének a jelenlegi helyzettel, nem érez­nék a további korszerűsítések sürgető követelményét. Az be­bizonyosodott, hogy van lét­jogosultsága az élőszavas, közvetlen ismeretszerzést, visszakérdezést, vitalehető­séget nyújtó közművelési for­mának. De az útkeresés is egyik sajátossága a TIT mun­kájának. Mit vállaljon, mire hivatott napjaink népművelé­sében a TIT, hogyan tehetik korszerűbbé, vonzóbbá az is­merettár j esztést ? Az általános műveltség gyarapításáért Ezek nem elméleti kérdé­sek; a napi programok irá­nyításában, az ismeretter­jesztő társulat „profiljának” alakításában a gyakorlatban kell választ adni, mit tud nyújtani a TIT az óvodás kor-- tól a nagyapa korig. Egyik fő feladatuknak a világnézeti alapozást, az általános mű­veltség gyarapítását és a kü­lönböző rétegek sajátos ér­deklődési körének kielégíté­sét, a kulturális szolgáltatások bővítését tekintik. Mindezt a megyei szervezet 1300 tagja végzi, akik többsége pedagó­gus. Az útkeresés elsősorban ab­ban látszik, hogy korszerű témaválasztással, színvonalas előadásokkal, audio-vizuális eszközök felhasználásával igyekeznek eljuttatni a megye több, mint félmilliós lakossá­gához a legszükségesebb is­mereteket. Társadalomtudo­mányi, közgazdasági, jogi, műszaki, honvédelmi, hadtu­dományi, nyelvművelési — és elsősorban a korszerűbb ter­melési eljárásokkal összefüg­gő agrártudományi progra­mok. országjárások, szabad- egyetemi sorozatok, tudomá­nyos ülések, különféle hasz­nos tanfolyamok — úiabban az intenzív idegennyelv-tan- folyamok — teszik ki a TIT munkájának nagy részét. Ki­emelten foglalkoznak az ipari munkások és a mezőgazdasá­gi dolgozók körében végzendő ismeretterjesztéssel, a KISZ- szel közösen az ifjúsági, a szakszervezetekkel pedig a szocialista brigádok életével összefüggő világnézeti, erköl­csi, politikai vitafórumokon, kerekasztal-beszélgetéseken teszik életszerűvé az ismeret- terjesztést. És a tanyavilág'{ Mégis, mint a TIT megyei titkára. Lábasa Menyhért el­mondta. nagy nehézségek árán sikerül előbbre menni, szélesíteni az ismeretterjesz­tés hatókörét. Időszerűvé vá­lik, hogy előzetes felmérések, szociológiai tájékozódások előzzék meg a programok ki­dolgozását. Alapvető ugyanis, hogy az ismeretterjesztők tisztában legyenek azzal, mi­lyen közönség előtt kell fel­lépniük; s milyen kérdések foglalkoztatják a hallgatósá­got. A szociológiai felmérések még a kezdeti lépéseknél tar­tanak, a megyei szervezet erejéből nem futja átfogó és rendszeres kutatásokra. De a korszerű szemléltető- és se­gédeszközök használata Is mindössze ötvenszázalékos a megyében, zömében még az évtizedek óta hagyományos élőszavas előadás az ismeret- szerzés egyetlen forrása. Ke­vés a jó keskeny- és diafilm, különösen nehéz a kisebb községek és a tanyavilág la­kóinak sokoldalú lehetőséget nyújtani az ismeretszerzésre. A TIT-mikrobusz évente het­ven tanyát tud felkeresni, de az előadások megtartását az útviszonyok szabják meg. Ma már nehezen képzelhető el a korszerű ismeretterjesz­tés modem eszközök, jól fel­készült és a hallgatósággal közvetlen kapcsolatot teremtő előadóik nélkül Mindkét kö­vetelmény jelenleg hézagosán valósul meg: az időigényes felkészülés, az olykor fél na­pot elvevő vidéki utazás elő­adói honoráriuma alacsony, nincs arányban az ismeret­terjesztő fáradozásával. Ke­vés a modern audio-vizuális és más segédeszköz is. Mindez összefügg a társulat anyagi forrásaival. A TIT megyei szervezete éri 400 ezer forintos állami támogatást kap, melyet a ta­nácsok 300 ezer, az üzemek 100 ezer forinttal egészítenek kj, s alkalmi szerződésekkel a szövetkezetek és más szervek is megtol (innak néhány ezer forinttal. De 300 ezer forintos saját bevételt is tervezniük kell. hogy a bevételes tanfo­lyamok „hasznából” fedez­hessék az ismeretterjesztés legfontosabb feladatainak költségeit. Ezért is kénysze­rülnek esetenként a „profil­tól” eltérő rendezvényeket is programba iktatni. Speciá­lis szakmai tanfolyamok, KRESZ, hűtőgépkezelő tan­folyam és mások — hoznak olykor bevételt, hogy az anya­gi egyensúly meglegyen. Ha a megye gazdasági és társadalmi szervei elevenebb erkölcsi és anyagi támogatás­ban részesítik nz ismeretter­jesztést, várható, hogy ?z út­keresés párosulni fog a tény­leges lehetőségek jobb ki­használásával. Addig reálisain számolni szükséges az elvárá­sok és a tényleges adottságok közötti szakadással, amely minden évben kisebb lesz ugyan, de megyénkben még így több évre megszabja a munkáik irányát. Pali Géza Szállodaátadás csak jövőre „Parasztszoba", nyári étterem, drinkbár az új „Szaoo\cs“-ban Nagy érdeklődéssel kíséri az új Szabolcs Szálloda építke­zését Nyíregyháza. Sokan fordultak hozzánk azzal a kéréssel, hogy tájékoztassuk az olvasókat; mikor adják át az új szállodaépületet? Megtudtuk, hogy a szállo­da építkezése november 30- ra elkészül. Legalábbis a Szabolcs megyei Építőipari Vállalattal történt szerződés értelmében az épületet no­vember 30-ig át kell adni. Ez a dátum azonban azt is jelenti. hogy a megnyitásra ebben az évben már nem ke­rülhet sor. A belső berende­zési munkálatok elvégzése hosszabb időt vesz igénybe. A négymillió forintos beru­házásra hónapok szükségesek. Késleltette a munkákat az utcai távvezetékek lefekte­tése, az útszakaszok és úttes­tek lezárása is. De más objektív nehézségek követ­keztében sem lehetett előbb­re hozni az építkezés befeje­zésének idejét mondják az illetékesek. Számítások sze­rint az új szálloda megnyitá­sára 1971. április 4-én kerül sor. Az új szálloda étterme több részből áll. Ezeknek a különéttermeknek különböző rendeltetésük lesz. Érdekessé­ge az úgynevezett „paraszt­szoba”, melynek berendezé­se tájjellegű, fonott, magya­ros motívumú faragott búto­rokból áll. Ebből a kis étte­remből történik a feljárat a félemeleti társalgóhoz, amely egyúttal drinkbár is lesz. A társalgón át is fel lehet majd jutni az emeleteken lé­vő helyiségekbe. A Dózsa György utcai ré­szen lesz még egy kisebb méretű bejárat, amelyen át jut a vendég a modem, kor­szerű presszóba. A helyiség este műsoros bár lesz. Az építkezés udvari részé: iroda és műszaki helyiségek nyári étterem és sok máf vendéglátáshoz szükséges he lyiség található. (F. F rtfPESITETT CUKORRÉPA BETAKARÍTÁS. A vásárosnamenyi v-> - melőszö vetkezetten Üresen gépesítettek a 100 hold cukorrépa betakarítását, mdyetroádN *en be is fejeznek. Létszámemelés helyett nagyobb kereset Kormányrendelet a vállalati jövedelem- és bérszabályozásról Végrehajtási rendelet november közepén — Hatályba lép 1971. januártól Filipszky Zoltán, a Pénz­ügyminisztérium közgazdasá­gi és költségvetési főosztályá­nak vezetője, továbbá a mi­nisztérium több más vezető munkatársa a napokban tájékoztatta az újságírókat a válla­lati jövedelem- és bérszabá­lyozás rendszeréről. Mint is­meretes, a kormány csütör­töki ülésén rendeletet ho­zott, amely 1971, január 1-től egyebek között újra szabá­lyozza a nyereségadózást, az érdekeltségi alapok képzését és felhasználását, a bérgaz­dálkodást, valamint a városi és községi hozzájárulást. A minisiliriumban elmond­ták, hogy az új szabályozás a munka hatékonyságának nö­velését, a népgazdaság ki­egyensúlyozott fejlődését szol­gálja. Vállalati érdek a bérszínvonal emelése A bérszabályozás új rend­szere abban teszi érdekeltté a vállalatokat, hogy ne a létszám bővítésével, hanem a meglevő erők ésszerűbb, jobb felhasználásával növel­jék a termelést, a vállalati nyereségek Hatékonyabb munka esetén ugyanis a dol­gozóknak nagyobb bért fi­zethetnek, mint eddig, a nye­reség és a bér egy főre jutó együttes összegének emelke­désével arányosan — ennek 30 százaléka erejéig — az ed­digi 100 százalék helyett 50 százalékos adó mellett növel­hetik a dolgozók bérszínvo­nalát, ez azt jelenti, hogy ha- azonos létszámmal nagyobb nyereséget érnek el, úgy a bérnövekedés után kisebb adót kell fizetni, ami növeli a vállalat jövedelmét. Az em­lítettnél nagyobb arányban is emelhetik a bért, ebben az esetben azonban az adó is nő, vagyis a szükséges korlá­tokat — a vásárlóerő és az árualap egyensúlyának fenn­tartása érdekében — termé­szetesen továbbra is meg­hagyja a kormány. Minden­esetre a vállalatok sokkal in­kább érdekeltek lesznek a bérszínvonal emelésében és a létszámbővítés csökkentésé­ben, mint eddig. Korábban tizenötször annyiba került a vállalatnak a bérszínvonal emelése, mint a létszámbőví­tés, ez az arány most körül­belül két-háromszorosra csökken. Ki kaphat adómentességet ? A nyereségadózás módosí- .ásaval a jövedelmek közötti egyes aránytalanságok meg­szüntetésére s ugyanakkor a jövedelmek munka szerinti differenciálására ösztönöz­nek. A részesedési nyereség- rész adója alól a jövőben senkit sem mentesítenek, ugyanakkor kevesebben — a vállalatok fele helyett kö­rülbelül egyharmada — fizeti a maximális 70 százalékos adót. Indokolatlan ugyanis, ■logy a munka hatékonysá­gának növelése nélkül, csu­pán az adómentesség segítsé­gével növekedjék valamely vállalatnál a részesedési alap, a jövedelem, másrészt a ma­gasabb adó leszállításával előnyösebb helyzetbe akarják juttatni azokat a vállaso­kat, amelyek valóban jól dol­goznak. Változást jelent az is, hogy a jövőben a vállalatok a köz­ségi és városi hozzájárulást adózatlan nyereségükből fi­zetik a tanácsnak, s nem a fejlesztési alapjukból. Az ed­digi kommunális adózás — mivel az adó a bérköltséggel volt arányos — aránytalanul • megterhelte azokat a vállala­tokat, amelyek munkaigé­nyes \ termékeket állítanak elő, így jelentősen csökkent fejlesztési alapjuk. 1971-től további vállalatok­ra terjes; ) c ki a kereske­delmi adót, ezzel is csökken­tik a jövedelmek közötti aránytalanságokat. Ugyanak­kor a kereskedelmi adót fo­kozottan differenciálják. In­dokolt esetben, például kül­területeken, vagy kisebb te­lepüléseken működő kereske­delmi vállalatok adóját ese­tenkénti elbírálás alapján csökkenthetik. „Zöld út* a szolgáltatásoknak Az új szabályozó rendszer az eddiginél több kedvez­ményt nyújt a lakosság ré­szére szolgáltatásokat végző vállalatoknak. Bizonyos támo­gatásokat már 1970-ben be­vezettek, 1971-től azonban teljes egészében megtarthat­juk fejlesztési célra az amor­tizációs összegeket. Hasonló­képpen e vállalatok eszközle­kötési járulékot nem fizetnek, a fejlesztési nyereségrész ulán nem kell adót fizetniük, a bérek emeléséhez különféle kedvezményekkel hozzájárul az áliam, ami a népgazdaság többi ágazatát illeti, fokoza­tosan átalakul az állami tá­mogatás rendszere. A támo­gatásnak egyre inkább azo­kat a formáit vezetik be, amelyek a korszerű termelés bővítésére ösztönöznek, s így átmeneti jellegűek. A ter­mékstruktúra gyors változá­sát kívánják elősegíteni az exportáló vállalatok támoga­tásával. 1971. január 1­től áttérnek az ága­zati állaghoz igazodó visszatérítési rendszerre. A leggazdaságosabban, a kül­földi devizát jobb feltételek­kel kitermelő vállalatokat anyagilag is ösztönzik az ex­port bővítésére, ahol viszont sokba kerül a deviza kiter­melése, ott a támogatás év­ről évre csökken. A sajtótájékoztatón el­mondták, hogy a mostani kormányrendelet keretjog­szabály, amelyet a pénzügy- miniszter és a munkaügyi mi­niszter végrehajtási rendele­téi követnek. November kö­zepére ezek a jogszabályok is megjelennek, s így az új ötéves terv indulásán;:/ ide­jére valamennyi vállalat megismeri az új szabályozó rendszer részleteit is. Könnyítés a vasút munkájában ÍJj rendszer a darabáru-szállításban Országosan új rendszert vezetnek be a darabáru-szál­lításban. Eddig a vasút és a Volán-vállalatok is fog­lalkoztak ezzel, január else­jétől viszont kizárólag a Vo­lán-vállalatok hatáskörébe tartozik a darabáru-fuvaro­zás. Megyénkben is megkezdő­dött a felkészülés a januári új rendszerre. A Volán 5. sz. Vállalata — régebbi nevén az 5. sz. Autóközlekedési Vállalat — már megkezdte a gépek, berendezések, raktá­rak átvételét a vasúttól. Az új formában ugyanis a vasúti darabáru-fuvarozás­tól átveszik annak mind gé­pi, mind személyi állomá­nyát. Mintegy 60 ember ke­rül át Szabolcsban a MÁV- tól a Volánhoz. Az átszervezés célja, hogy meggyorsítsák és egyszerű­sítsék a szállítást. A szolgál­tatás tulajdonképpen ugyan­az, mint a postánál: a postai csomagsúlynál és méretnél nagyobb, de még önálló ra­kománynak nem tekinthető árut szállítják így, mégpedig kívánságra a feladótól a címzettig. A jövő évi termelés: ötvenezer „Polski Fiat Fennállásának nem egé­szen 20 esztendeje alatt a varsói személyautógyár 400 ezer gépkocsit állított elő, A kővetkező 400 ezer kocsit a gyár négyszerié rövidebb idő alatt: a legközelebbi ötéves tervidőszakban fogta előállí­tani. Mindenekelőtt jelentő­sen gyorsul a „Polski Fiat” gépkocsik gyártási üteme. A tervek szerint a gyárat 1971- ben 50 000 „Polski Fiat” hagyja el. Ezenkívül tovább­ra is gyártani fogják a „Sy- rena” és a Warszawa” sze­mélyautókat. Ez ideig a varsói személy- autógyár rnibden negye­dik kocsija került exportra, jelenleg azonban már a ter­melés közel 50 százaléka külföldi megrendelésre ké­szül. A varsói Zerán-negyedben működő személyautógyárat rendszeresen korszerűsítik. A „Polski Fiat”-ban ez ideig több száz változtatást haj­tottak végre, amelyek egy részét az olasz Fiat-gyár ajánlotta, más részét a zeráni gyár konstruktőrei dolgozták ki. A gyár új termelési mód­szereket vezetett be, ame­lyek jóvoltából a gyártási fo­lyamat gépesítési és automa­tizálási foka többszörösére emelkedett. Bizonyos mértékben köny- nyítést jelent a vasút mun­kájában a szállítás ilyen megszervezése, ugyanis me­gyén belül, de még a szom­szédos megyeszékhelyekre is teherautókkal végzik a fu­varozást. Csak hosszabb távú szállítások esetén vesznek igénybe vasúti vagonokat. Külön Volán-gyűjtőjárato- kat indítanak, amelyek meg­határozott menetrend sze­rint. meghatározott útvona­lon közlekednek. A szabol­csi igények kielégítéséhez például 8—10 teherautó be­állítása indokolt. Emellett ez a szolgálat végzi majd a megyében a propán-bubin gázcseretelepek ellátását, valamint az oxigén és dissous-gáz szállítását a vál­lalatoknak. A MAV-darabárujárattal együtt átveszik a vidéki ki- rendeltségeket is. A megyé­ben Nyíregyházán kívül Baktalórántházán, Fehér- gyarmaton, Kisvárdán, Má­tészalkán, Nyírbátorban és Vásárosnaményban fog mű­ködni egy-egy kirendeltség, amelyik a körzetéhez tarto­zó községekben irányítja a szállítást. Ehhez az ottani MÁV-raktárakat is átveszi a Volán. Ahol nincs Volán-ki­rendeltség, azokon a helye­ken pedig a küldemények felvételét a postahivatalok­ban létesített Volán-tájékoz­tató szolgálaton keresztül, díjmentes levelezőlappal le­het bejelenteni, s a fel­adandó árut az első menet­rendi kocsival elszállítják. A szállítási feladatokra jellemző hogy a múlt év­ben a megyében százezren felül volt a feladott darabok száma, az összsúlyuk pedig megközelítette az ötvenezer tonnát. Az új szállítási formán be­lül a közületeknél, vállala­toknál szeretnék növelni a jól bevált konténeres szállí­tást. Ezeknél nagyobb a biztonság könnyebb a rako­dás, a szállítás lebonyolítása. 0. M Előszó vagy tévé?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom