Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-27 / 252. szám

f. oMaf kelet-maoyarorszA<» Í9T9. ofeőfcer A II szovjet kormány tiltakozása az USII repülőgépének , határsértése miatt Moszkva, (TASZSZ): A szovjet kormány tiltako­zását jelentette be az Egyesült Államok kormányánál amiatt, mert október 21-én az ameri­kai légierők egy repülőgépe megsértette a Szovjetunió ál­lami határait. Egyidejűleg a szovjet kor­mány tiltakozást intézett a török kormányhoz és abban felhívja a figyelmét arra a tényre, hogy a Szovjetunió lé­giterét megsértő amerikai re­pülőgép Törökország terüle­téről indult el. Az Egyesült Államok légi­erőinek repülőgépe október 21-én megsértette a Szovjet­unió légiterét és leszállt a Lenmalcan (Örményország) város közelében lévő repülő­téren. A gépen Scherrer ame­rikai tábornok, McQuarríe amerikai tábornok, Russell őrnagy, a repülőgép pilótája és Deneli török ezredes volt. Az Egyesült Államok kor­mányához intézett tiltakozás­ban a szovjet kormány'emlé­keztet arra, hogy csupán az utóbbi három év alatt több, mint tíz esetben sértették meg törvénytelenül a Szovjetunió légi határait. A szővjet kor­mány hangsúlyozza „a Szov­jetunió légi terének az ameri­kai repülőgépek által történő megsértése korántsem a kö­rülmények véletlen találko­zásának a következménye, ha­nem annak az általános ka­tonai aktivitásnak az ered­ménye, amelyet az Egyesült Államok kifejt a Szovjetunió­val szomszédos térségekben”. ..A Szovjet kormány ismé­telten felhívta az Egyesük Államok kormányának figyel­mét erre a Szovjetunióval szemben nyíltan ellensége- tevékenységre. Az amerikai katonai támaszpontok fenn­tartása a Szovjetunió körűi komoly veszély forrása és semmiképpen sem egyeztet­hető össze / a szovjet—ameri­kai kapcsolatolt megjavítása mellett szóló nyilatkozatokkal, a-melyek ismételten elhangza­nak az Egyesült Államok ve­zetői részéről.” A szovjet kormány „el­várja, hogy az Egyesült Ál­lamok. kormánya teljes ko­molysággal foglalkozik az adott nyilatkozatban kifej­tett állásponttal és levonja a megfelelő következtetése­ket.” A török kormányhoz inté­zett tiltakozás emlékeztet arra, hogy a török kormány az U—2-es amerikai kémre­pülőgép ügye után kijelen­tette: .Sohasem engedi meg szövetségesei, vagy más ha­talmak repülőgépeinek, hogy támaszpontjait és légiterét felhasználják olyan agresszív célokra, amelyek kárt okoz­hatnak szomszédai biztonsá­gának és nyugalmának.” „Az utóbbi infcidens azonban azt mutatja, hogy a valóság­ban másképp áll a helyzet” — mutat rá a szovjet kor­mány tiltakozásában. „Ezzel kapcsolatban feltét­lenül csodálkozást kelt Tö­rökország bizonyos köreinek arra való hivatkozása, hogy a török hatóságok — úgy­mond — nem felelnek a határsértő repülőgép akciói­ért, mivel a repülőgép az amerikai légierőkhöz tarto­zik.” A szovjet kormány tilta­kozásában hangsúlyozza: az amerikai katonák részéről elkövetett provokációs cse­lekmények „rendkívül ve­szélyes következményekkel járhatnak és kárt okozhat­nak országaink jószomszédi viszonyának”. A szovjet kor­mány elvárja, hogy a török kormány „megteszi a szük­séges intézkedéseket, hogy ilyenfajta határsértések ne fordulhassanak elő.” Allende megválasztása a chilei nép győzelme Az AFP francia hírügynök­ség jelentése szerint Salvador Allende elnökké választása után teljes nyugalom uralko­dik Chile fővárosában. Sem Altende hívei, sem az ellen­zék nem tüntetett. Á francia hírügynökség kommentátora szerint az új elnök, alti magát marxistának vallja, nem szándékozik „szo­cialista köztársasággá” átvál­toztatni a mai Chilét. Santia­góiban Allendétől azt várják, hogy csupán gyorsítani fogja a liberalizálási folyamatot, amelyet hat évvel ezelőtt elődje, Frei elnök megindított. Losoncai Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte dr. Salvador Állandót, a népi egység elnök jel öltjét abból az alkalomból, hogy a parlament a Chilei Köztársa­ság elnökévé választotta. Az Izvesztyija hétfő est! száma a nép győzelmeként és a reakció vereségeként érté­keli Salvador Allende Chile elnökévé választását. A szovjet kormány lap san­tiagói tudósítója rámutat ar­ra. hogy La tin-Am erikában mind erősebbé válik az óhaj: szabadulni az imperialista függőségtől. Kuba után az ön­álló fejlődés útjára lépett Peru népe. Az utóbbi napok során érzékeny csapásokat mértek Bolíviában az imperializmus érdekeire. Most pedig Chile emelte fel a függetlenségért, a haladásért, valamint a tár­sadalmi igazságosságért vívort harc zászlaját. A vezető amerikai lapok hétfőn aggodalommal vegyes óvatossággal kommentálják Altende chilei elnökké vá­lasztását. A Washington Post vezércikkében utal arra, hogy Chilében hozzávetőlegesen egymUliárd dollárnyi ameri­kai tőkebefektetés forog ve­szélyben, mert, mint írja „Santiagóban ma még egy nem marxista vezetőnek is szükségszerűen kihívást kell intéznie az USA ellen”. A New York Times hétfőd vezércikkében a többi között rámutat: „Miután Salvador Allende a múlt hónapban el­nyerte a népi szavazatok többségét, nem volt Igazolha­tó mód arra, hogy megtagad­ják tőle az elnöki hivatal el­foglalását. Chile amerikai partneréinak, elsősorban az USA.-naik tiszteletben kell tartaniak ezt a döntést, és jó kapcsolatok fenntartására kell te rekedni ók az Allende- kormánnyal. Ez nem lesz könnyű” — írja a New York Times. A chilei kormány vasárnap délután háromnapos hivatalos gyászt rendelt el René Schneider tábornoknak, a fegyveres erők tragikus kö­rülmények között elhunyt fő­parancsnokának emlékére. Teljes katonai pompával te­mették el hétfőn délután René Schneider tábornokot, a chilei fegyveres erők volt főpa­rancsnokát, aki vasárnap be­lehalt a jobboldali merénylők okozta sérüléseibe. A hétfői chilei lapok ismét bő teret szenteltek a merény­letnek. Az Allende mögött álló Népi Egységfront orgánu­ma, a Puro Chile az argentí­nai Mendozából irányított nemzetközi összeesküvésről beszél: a lap szerint világos „CIA-lerakat” üzemel ebben a városban. A háború Vietnamizálása csalárd manőver Befejezte munkáját az USA indokínai bűntetteinek kivizsgálására alakult nemzetközi bizottság Vasárnap Stockholmban befejezte munkáját az Egye­sült Államok indokínai bűn­tetteinek kivizsgálására ala­kult nemzetiközi bizottság, amely október 22-től 25-ig terjedő ülésezése során meg­vizsgálta az eléje terjeszteti dokumentumokat, jelentése­ket és tanúkat hallgatott meg. A vasárnap tartott zárt ülésen meghallgatták és megvitatták az albizottságok jelentéseit, majd elfogadták az ülésszak záróokmányait. Gunnar Myrdal elnök és Hans Gören Franck főtitkár sajtóértekezleten közölte, hogy a bizottság határozata szerint a következő ülést a jövő év közepén tartják az NSZK-ban, vagy Kanadá­ban. A nemzetközi bizottság jövőbeli tevékenységéről szólva hangoztatták, hogy igyekeznek valamennyi or­szágban nemzeti bizottságot létrehozni, miközben a nem­zetközi bizottság arra törek­szik, hogy a maga részéről az összehangolás munkáját vé­gezze. A mostani ülésről ki­adványt állítanak össze, ame­lyet az egész világon terjesz­teni kívánnak. Ezt követően a jelenlegi ülésről elfogadott határozatot ismertették, amely többek között megál­lapította, hogy a háború vi- etnamizálása hitszegő csalárd manőver, amelynek célja ázsiaiak szembefordítása ázsiaiakkal. Réezei László professzor, az Országos Békebizottságal­elnöke. az Egyesült Államok indokínai háborús bűntetteit kivizsgáló nemzetközi bizott­ság tagja nyilatkozott Marton Lászlónak, az MTI tudósító­jának a bizottság stockhol­mi ülésszakáról. A , pro fesz - szór ttiáfigoztatta: a bizottság elé terjesztett okmányokból kiviláglott, hogy a tömeg-, gyilkosságok, amelyeket az amerikai kormány elszige­telt eseteknek, egyes aláren­delt vezetők egyéni túlkapá­sainak igyekezett, feltüntetni, valójában e háború és a ka­Az SZKP Központi Bizott­ságának és a Szovjetunió minisztertanácsának meghí­vására hétfőn hivatalos, ba­ráti látogatásra Moszkvába érkezett a Mongol Népköz- társaság párt- és kormány- küldöttsége Jumzsagijn Ce-• denbalnak, a Mongol Népi tonai kiképzés intézményesí­tett katonai célja. A kiképzés annak a sugal- mazásából indul ki, hogy a vietnamiak alacsonyabb ren­dűek, megölésük nem ér fel az „emberölés” bűnével. A gyilkosságot megkönnyítő másik „elmélet” annak az el- hitetése. hogy mindenki el­lenség. aki vietnami, legyen az férfi, nő, öreg, fiatal vág)7 gyermek. Ezután következik az ..ölj, ölj”, a „kutass és rombolj” parancs végrehajtá­sára vonatkozó nevelés. Megdöbbentő részletek tá­rultak fel az áldozatok és volt kínzóik egybehangzó vallomásaiból. Az Egyesült Államok fiatalságát a kato­nai kiképzés során a gátlás­talan gyilkosságra nevelik. A katonák zsebükben hordanak egy nyomtatott szöveget, amelyben az élelem és szál­láskérés a vietnamiaktól ígv kezdődik: „Mélyen tisztelt uram és asszonyom”. Mindez a feltárt bizonyíté­koknak csak töredéke, a bi­zottság mégis úgy határozott, hogy mindaddig gyűjti az amerikai háborús bűnöket leleplező tényeket és bizonyí­tékokat, amíg a világ és az Egyesült Államok közvélemé­nye nem kényszeríti a washingtoni kormányt a népirtó és értelmetlen agresz- szió beszüntetésére. Az már világos, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya cinikusan megszegi az emberi jósokra, a polgári lakossággal való bá­násmódra, a mérgesgázok, a vegyifegyverek használatának tilalmára vonatkozó megálla­podásokat. Nemzetközi együttműködés és a békesze- rétő érőit összefogása révén el kell érni. hogy a bizottság áltál, közzétett okmányok az emberek legszélesebb köré­hez is eljussanak. Az ameri­kai anyáknak m»g kell tud- niok, hogy fiaikból a Penta­gon nem katonákat. hanem bérgyilkosokat nevel — fejez­te be nvilrtikozatát Réezei László professzor. Forradalmi Párt Központi Bi­zottsága első titkárának, a minisztertanács elnökéneik ve­zetésével. A küldöttséget Alakszej Koszigin, Nyikolaj Podgomij. Mihail Szuszlov és más sze­mélyiségek fogadták a vnu- kovói repülőtéren. (Folytatás a* 1 oldatról) jötték, sokféle nyelven be­szélnek, mégis az egység,' az egybehamgolt cselekvés kész­ségének szelleme hatja át őket. A haladó és demokratikus fiatalok — ha szorosabbra zárják soraikat, igen. sóikat tehetnek az antiim páriái ista harc végső győzelmének ki­vívásáért. Losonczi Pál üzenetét hosszan tartó taps fogadta, majd dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. A DÍVSZ Végrehajtó Bi­zottságának nevében Angelo Oliva, a világszövetség elnöke mondott mélyítőt. Hangsú­lyozta : — Ez a kongresszus fontos poli ti Icai esemény a DÍVSZ életében, s nem túlzás azt mondani, hogy most a buda­pesti tanácskozás felé fordul öt földrész fiataljainak figyel­me. Beszéde után szünet követ­kezett, majd megválasztották a kongresszus 35 tagú elnök­ségét, — amelynek a magyar fiatalok képviseletében dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára is tagja lett. Elfogadták a tanácskozás ügyrendjét, meghatározták napirendjét: a kongresszus egyebek között a fiatalok antiimperialista egységfront­jának erősítésével, az indo­kínai népek harcának támo­gatásával, az arab népek iránti szolidaritással, a DÍVSZ elmúlt négyévi te­vékenységének értékelésé­vel, valamint a következő esztendők akcióprogramjá­nak összeállításával foglalko­zik majd. Délután J. M. Tyazselnyi- kovnak, a Komszomol Köz­ponti Bizottsága első titká­rának elnökletével folytató­dott a tanácskozás. Nagy taps köszöntötte a szónoki emelvényre lépő Xuan Thuyt, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Központi Bizott­ságának titkárát, állammi­nisztert. a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének ve­zetőjét. Xuan Thuy elöljáróban a vietnami nép forró, testvéri üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak, majd rá­mutatott- a DÍVSZ fennál­lásának 25 esztendeje alatt sokat változott a világ ké­pe, előretörtek a szocializmus erői, megerősödtek a nem­zeti felszabadítási mozgal­mak, s a demokratikus erők támadásba indultak az USA vezette imperialista erők el­len. Az eltelt 25 esztendő bizonyítja: a demokratikus erők legyőzik az agresszoro- kat, az imperializmust. A VDK párizsi delegáció­jának vezetője hangsúlyoz­ta: a vietnami nép az im­perializmus elleni harc első soraiban küzd. Az USA-ag- resszorok és csatlós csapa­taik súlyos bűntényeket kö­vetnek el a vietnami nép el­len. s úgy tűnik, még min­dig abban bizakodnak, hogy megtörik Vietnam ellenálla­sat. A vietnami nép azonban legyőzhetetlen! — mondta a kongresszus résztvevőinek vi­haros tapsa közben. Xuan Thuy a továbbiak­ban részletesen szólt a pá­rizsi tárgyalásokról. Elmon­dotta, hogy az elmúlt két esztendőben a Vietnami De­mokratikus Köztársaság, a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabad! tási Front, illetve a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kor- ’ mányának küldöttei számos konstruktív javaslatot ter­jesztettek elő, tanújelét ad­ták jóakaratuknak. Kezdeményezéseik mégis sorra meghiúsultak, nem kaptak érdemleges választ javaslataikra, egyebek közt a DVK ideiglenes forra­dalmi kormányának 1970. szeptember 17-én közzétett, logikus és megoldást ajánló 8 pontos javaslatára sem. Az idén októberben Nixon bé- kekezdményezés címén 5 pontba foglalt „megoldást” javasolt. Nyilvánvaló: ez a javaslat a világ közvélemé­nyének félrevezetését szol­gálja, nem érdemi válasz a vietnami kezdeményezések­re. A vietnami nép békét kíván, olyan békét, amely biztosítja szabadságát. füg­getlenségét, önrendelkezési jogát, s nem olyant, amely­ben továbbra is rab marad. Xuan Thuy végezetül fel­hívta a világ ifjúságát: ak­cióikkal, demonstrációikon leplezzék le az imperialisták mesterkedéseit, nyújtsanak támogatást a szabadságukért küzdőknek, követeljék, hogy minden indokínai nép saját maga intézhesse ügyeit. Ezután Huyn Tuan, a Dél- vietnami Nemzeti Felszaba- dítási Front ifjúsági szerve­zete küldöttségének vezetője emelkedett szólásra, s tol­mácsolta Dél-Víetnam harco­ló fiataljainak üdvözletét. Majd Do Van Bien, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ifjúsági szervezete delegációjának vezetője lé­pett a szónoki emelvényre. Kifejtette véleményét dr. In Sokan, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront ifjúsá­gi szervezetének képviselője, Sithonh Mibouan Huond, a Laoszi Hazafias Ifjúsági Front Végrehajtó Bizottságá­nak állandó tagja, Kan Dal Yun, a DÍVSZ koreai alel- nöke, Szüts Pál, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának elnöke és Madeleine Riffaud, a világhírű francia újságíró­nő. Ezután Angelo Oliva, a DÍVSZ elnöke olvasta fel »t VIII. kongresszus üzenetének szövegét amelyet a fiatalok vietnami, laoszi és kambod­zsai testvéreiknek küldtek. Az elnöklő J. M. Tyazsel- nyikov végezetül bejelenteti te. hogy újabb üdvözletek érkeztek a VIII. kongresszus­hoz. A DÍVSZ VIII. kongresz- szusa kedden folytatja mun­káját. Mongol párt- h kormányküldöttség érkezett Moszkvába 13. Stanley körülnézett, de nem látott semmit, csupán néhány száz méterrel arrébb egy, az úttest mellett parkoló fekete kocsit. Ez azonban nem zavarta. Hirtelen az ajtóhoz léptek, a zárak specialistája pedig akcióba kezdett, s nem egé­szen egy perc múlva feltárult előttük a konzulátus' ajtaja. Tudták, hogy ez a területen­kívüliség megsértése; de ote nagy volt a tét, hogy az ON1 vezérkara még erre is vállal­kozott» megkerülve a külügy­minisztériumot és az egyéb fegyvernemek hírszerző és el­hárító szolgálatait. A hadnagy és társai egy sötét folyosóra éltek, de mind a hárman úgy mozogtak, mintha napjában többször is bejárták volna az épületet. Halk csörrenéssel újabb zár nyílt ki, s beléptek abba a szobába, ahol a sarokban csendesen, magányosan állt a különleges masina. Zseb­lámpa csávája kereste a szerkezet beállítógocnbjait, majd a kis csoport harmadik tagja, a különleges műszerész végig’tapogatta a gépet. Mi­közben ő dolgozott, a had­nagy körülnézett a szobában, de semmi érdemlegeset nem látott, nem talált. Már jó öt perce tartózkodtak a számuk­ra tilos területen s Stanley nem kis izgalommal hajolt a fal mellett álló gép fölé, amikor hirtelen felpattant a falban egy kis ajtócska. Az egész nem volt nagyobb, mint egy kisebb kép. A katta­násra mindannyian felkapták a fejüket, s a zseblámpa fé­nye mellett láthatták, hogy egy rejtett, falba épített kis páncéLszekrény ajtaja nyílt lei Csapdának sejtették, mert különben hogyan nyílt volna ki magától? Mindhárman megmarkol­ták a pisztolyukat Vártak né­hány másodpercig, de csend volt. Honnan is tudhatták volna, hogy a zárak specialis­tája véletlenül nekitámasz­kodott a falburkolat ama ré­szének. ahol a rejtett páncél- szekrény nyitó gombját he­lyezték el? Stanley gyorsan feltalálta magát, bevilágított a kis pán­célszekrénybe, majd kirán­totta az ott lévő dossziét. Ja­pán szövegű iratok... Egyikül? sem tudott japánul, így nem is fejthették meg annak tit­kát. De gyorsan előkerült a különleges fényképezőgép, s a gyér fény mellett egymás után rögzítette a dosszié tar­talmát. Amikor készen vol­tak, visszahelyezték az anya­got a kazettába, majd meg­próbálták az ajtaját bezárni, de sikertelenül Hiába babráli vele jó néhány percig a „la katos”, kísérletei eredmény­telenek maradtak. A műszerész közben sok mindent megállapított a gép­ről. Megtudta, hogy aznap milyen jelkulcsot használtak, s hogy a gép 27 jelkulcsrend­szerre állítható, amelynek variációi az Írógép billen­tyűihez hasonló abc keveré­séből adódnak. Feljegyezte a variáció-lehetőségeket, aztán mivel már több mint egy órát töltöttek a konzulátus épüle­tében, szépen k.isompolyogtak. Bezárták a sifregép szobájá­nak az ajtaját, majd a kon­zulátus kapuját is, s már ép­pen futásnak eredtek volna, hogy minél távolabb legye­nek a tiltott területtől, ami­kor négy markos alak ugrott ki az úttest szélén parkírozó gépkocsiból, s rájuk vetette magát. Stanley a pisztolyá­hoz kapott. Kiütötték a kezé­ből. Mindhármukat megkötöz­ték és betuszkolták ,a nagy Chevrolet kocsiba. Az ONI-tiszteknek fogal­muk sem volt róla, kiknek a kezébe kerültek. Robogott ve­lük a kocsi, végig a városon. Stanley arra gondolt, hogy talán a japánokkal együttmű­ködő németek biztosították a konzulátust, felfedezték a titkos jövevényeket. s most olyan helyre viszik őket, ahol megpróbálják szóra bírni... (Folytatjuk) Szabó László—Sólyom József:

Next

/
Oldalképek
Tartalom