Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

Í97Ö. o£t<515er ff; t mm Kn MA<SYARfme?It? CSALÁD — OTTHON Hasznos tanácsok Ez a divat Mire ügyeljenek a gá?kés7.ii!ék-lulajdono«ok Nadrágkosztüm Minél több gépet állítanak az ember szolgálatába, annál több a baleset lehetősége. Nem törvényszerű . azonban, hogy például a gépjárművek számának emelkedésével ará­nyosan növekedjen a közúti baleset — hallani mostaná­ban gyakran a szakemberek­től. De ez a nagyon is helyt­álló megállapítás nemcsak a közlekedésre érvényes, ha­nem például a korszerű — főként szénhidrogénekre gyártott — fűtőberendezések­re is. Van a balesetek szem­pontjából egyáltalán nem el­hanyagolható közös vonásuk is, s ez a szabályszerű hasz­nálat. Mind a gépjármű, mind a gázkészülék használa­tát szabályok körvonalazzák, s balesetet mindkettő legin­kább altkor okoz, ha valaki nem tartja meg az előíráso­kat. Még a hagyományos be­rendezéseket, például a cse­répkályhát is szabályszerűen kell használni. Néhányan azért nem érték meg a reg­gelt, mert este lezárták a kályhát, mielőtt a szén le­égett volna. A nagyon is hasz­nos és közkedvelt fűtőanyag a propán-bután, vagy a veze­tékes, gáz se veszélyesebb, mint más fűtőanyag, csak másfajta szabályokat kell megtanulni és megtartani. Egy kissé meghökkentem, amikor átnéztem, milyen sok előírást kell ismerni a készü­lékekkel kapcsolatban. És kételkedek is abban, hogy van olyan ember, aki ezeket egy az egyben, — ezernyi más paragrafus mellett — a fejé­ben tartja. Hogyan lehetne úgy írni a gázkészülékek használatáról, e palackok kezeléséről, hogy a veszélyekre felhívjuk a fi­gyelmet. Eszembe jutott egy nagyon egyszerű közlekedési plakát. Egy gépkocsi volt raj­ta ezzel a szöveggel: irányvál­toztatás előtt nézz körül. Nem beszélt az útkereszteződé­sekben, előzés közben, a ka­nyarodásnál figyelembe ve­endő szabályokról, ám tulaj­donképpen mindegyikre utalt, hisz a magatartás, amelyet a vezetőtől kért, feltételezi azt, hogy számba veszi az emlí­tett helyzetekben alkalma­zandó előírásokat. És ez a legfontosabb, A veszélyhely­zetre való felfigyeléstől már csak egy lépés a „mit kell tenni?” A szakemberekkel va­ló alapos konzultálás után is csak azt írhatom, hogy van néhány olyan alapvető dolog a propán-bután használatá­nál is, ha kellően figyelnek rá. elkerülhető a baj. Mindenekelőtt a propán­bután gáz fő tulajdonságait kell ismerni. Tudni kell min­den fogyasztónak, hogy pa­lackjában cseppfolyós álla­potban van a gáz, amely le­vegővel keveredve gyullad, vagy robban, ha szikrát kap. Azt sem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy nehezebb a levegőnél, tehát kiömölve a helyiség padlóján helyezkedik el. lehúzódik a mélyen fekvő helyekre, csatornákba, pin­cékbe. Baleset szempontjából nem közömbös, hogy ala­csony a gyulladási hőfoka (490—510 °C), tehát könnyen lángra lobban — kalóriája viszont nagy és romboló ha­tását gyorsan fejti ki. S vé­gül az embert pillanatok alatt megölni képes szénmo- noxidot is fejleszthet nem megfelelő égéskor. Ebből nyil­vánvaló, hogy csak a tüzelő­rendszerbal (palacktűzhely­ből) kiszivárgott, és el nem égett, illetve a rosszul égő gáz okozhat katasztrófát. A döntő a megelőzés szem­pontjából, hogy a fogyasztó időben felismerje azt a né­hány jelet, amely veszélyre utal, s ha felismerte tudja, hogy mit kell, illetve mit sza­bad tennie Az utóbbit nagyon aláhúznám. Az ugyanis, aki felfedezte, illetve megszüntet­te a gázömlést, de alapos szellőztetés nélkül gyufái gyújt, vagy üzembe helyez szikrát keltő berendezést, például villanycsengőt, vég­zetes hibát követ el. A helyi­ségben lévő gáz — mégha ke­vés is — súlyos rombolást végezhet. A kevés gáz főleg robban, a sok inkább lángra lobban. , Melyek azok a jelek, ame­lyekre azonnal reagálni kell? A szúrós fokhagymaillat. An­nak az anyagnak ugyanis, amellyel érzékelhetővé tették az egyébként színtelen, szag­talan pb-t, égett fokhagyma szagn van. További jelek: a készülék nem gyullad be, a láng sárgán ég. vagy „repül”. A sárga láng rendszerint szénmonoxid jelenlétére utal. Mondhatnánk: ennyi az egész. A hiba érzékelése utáni teendő még kevesebb. Az em­lített alapi« szellőztetésen kí­vül a palack elzárásáról és szakember értesítéséről kell gondoskodni. A javítást ugyanis csak szakemberrel szabad elvégeztetni. A rész­letes tennivalókat egy-egy hiba esetén a szabálygyűjte­mények tartalmazzák. írá­sunkkal azt szeretnénk elérni, hogy minden fogyasztó ismer­je, milyen tulajdonságai van­nak a pb-nek és eljusson ad­dig, hogy törődjön a vész­ietekkel; s ha már a gázöm­lés megtörtént, tudatlanság, kapkodás, idegesség miatt el ne kövessen csekélységnek látszó, végzetes hibát. A ta- pasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztó magatartása, ismerete a legdöntőbb ténye­ző a baleseteknél. A budaörsi töltőüzemben azt tapasztaltam, hogy a pa­lackokat gondosan ellenőrzik (vízbe buktatják), hogy nem szivárog-e a gáz. A hibás pa­lackokat kivonják a forga­lomból, megjavítják, illetve kiselejtezik. Ám nem lenne helyes mégsem vakon megbíz­ni abban, hogy az üzemben, gyárban gondosan dolgoznak. A leggondosabb munka mel­lett is előfordulhat hiba. Nincs abszolút hibátlan gépkocsi, még akkor se, ha űj. Meg az­tán időközben is elkophat egy-egy alkatrész. így van ez a palackok és tűzhelyek ese­tében is.' A gondolkodó em­bernek kell figyelemmel < kí­sérni az általa használt beren­dezéseket, gépeket. Csak így kerülheti el, hogy az élete megkönnyítését szolgáló tech­nika a tragédiáját idézze elő. Nyárra őszre, (élre egyaránt általános divattá lett a ad tágkosz 1.0 n. különböző ötletes megoldásokkal. E két csi- •os modell a kisipari szövetkezeteknek, a szövetkezeti áru- ■Azak részére bemutatott kollekciójából való. Kockás, sportos szövetből készült nadrágkosztüm, kétsorosán gombolt kabát V alakú kivé vsában jól érvénye süL a magas nyakú pulóver. Nagy zsebek díszítik. Dérékor, bőrrel kombinált, bojtban végződő fonott övvel. A bővülő szárú nadrág széles felhajtójú. Nádor Ilona felvételei Mit kell tudni a mirelit árukról ? A különböző mirelit árukat nemcsak azért kedvelik a háziasszonyok, mert elkészí­tésük általában rövid idői vesz igénybe, hanem magas tápértékük miatt is. A gyors- fagyasztott zöldség- és gyü­mölcsfélék például csaknerr teljesen megőrzik C-vitamir tartalmukat. A felhasználd suk sok háziasszonynak problémát okoz, mert eddig nem kaptak hozzá használati utasítást. A gyorsfagyasztott áruk általában polietilén tasakban. vagy dobozba csomagolva ke­rülnek forgalomba. A celo­fánt a legkönnyebben úgy távolíthatjuk el, ha hidegvíz, fürdőbe tesszük az árut. A nem szirupos mirelit gyümölcsre még fagyos ál­lapotban öntsük rá az álta­lunk készített és lehűtött szi­rupot. Így a gyümölcs ter­mészetes leve, íze megmarad és eredeti formáját is meg­tartja. A szirupos gyümöl­csöket egyszerűen hagyjuk Eelengedni, és tetszés szerint Ízesítsük. Kedveltek a külön- böző gyümölcskrémek, me­lyeket felengedve tejszínhab­bal tálalhatunk. Téves elképzelése a házi­asszonyoknak. hogy a zöld­ségféle — borsó, bab, karfiol, vegyes főzelék, stb. — annál puhább lesz, minél tovább főzzük. Forró zubogó vízbe dobva — ez lehűti a vizet — várjuk meg míg újra felforr és 8—10 percnél tovább ne főzzük. A sóskát, spenótot felmelegítés után habarjuk be. Az uborkasaláta úgy ma­rad ropogósán, ha a vásá­rolt adagot hidegen helyez­zük az elkészített ecetes lé­be. A mirelit szilvásgom­bóc főzése hasonló a zöldség­félékhez. Forrás közben azonban fakanállal néhány­szor keverjük meg. A készételeket fel melegít­ve azonnal tálalhatjuk. A színhúsból készült vagdalt húst felengedés után még összegyúrhatjuk egy kis zsemlével, vagy fehér ke­nyérrel. igy megszapr« <5"dik és nem esik össze. A felté- tes mirelit készítményeknél, a külön csomagolt feltétet kevés zsírban addig pároljuk, sütjük, amíg felmelegszik a főzelék. Tojásos ételek Ha toiással habart főzelé­ket, gyümölcslevest, tészta­krémet. madártejet tej-, va­nília-, vagy borsodét készí­tünk, ’vigyázzunk, hogy a to­jás össze ne szaladjon. To­jássárgáját sosem szabad nyílt lángon az ételbe rakni! A lábast ilyenkor le kell venni a lángról, sőt, az ételt tanácsos kissé lehűteni. Ami a tojáshabot illeti, az­zal kapcsolatban javasoljuk, hogy a habot mindenkor ke­ményre és cukor nélkül ver­jük fel. A cukrot csak akkor keverjük hozzá, amikor el­készült, mégpedig óvatosan, mindig egy irányba kavarva. Ha máglyarakást vagy olyan tésztaféleséget (például női szeszélyt) készítünk, amire magasabb hab kerül, azt a gőz fölé helyezett habüstben verjük fel, mert így sütés­kor nem esik össze. Ha a fe_ hérjét nem verjük, hanem cukorral együtt alaposan ki­keverjük tésztára kenve és sütőbe rakva kemény, tü­körfényes cukorbevonatot kapunk. TOJÁSPÖRKÖLT: 6 ke­mény tojást meghámozunk és nem túl vékony karikára vágjuk. Amíg a tojás fő, kö­zepes nagyságú apróra vá­gott vöröshagymát zsírban vagy olajban megfonnyasz- tunk és kávéskanálnyi pi­rospaprikával, kevés vízzel, sóval pörköltlevet készítünk belőle. Ebbe rakjuk a kari­kára vágott tojásokat, ame­lyeket néhány percen át még egy kevés vízzel föleresztve felfűzünk benne. Főzelék mel­lé teljes értékű húsételként tálalhatjuk. TOJÄSFASIRT: 6 kemény tojást villával megtörünk, egy kanál libazsírt, egy nyers tojást, egy. kevés re­szelt vöröshagymát, sót,, tö­rött borsot és egy tejbe áz­tatott,... alaposan kicsavart zsemlét vegyítünk hozzá, Ha lágy lenne, hinthetünk bele egy kevés zsemlemorzsát is. Az egész masszát jól össze­gyúrjuk, kis hosszúkás pogá­csákat formálunk belőle, zsemlemorzsában meghem- pergetjük és forró zsírban vagy olajban mindkét olda­lán rózsaszínűre sütjük. Fő­zelékekhez tálalhatjuk. S AVANYÜTO JÁS: Forró zsírban vagy olajban 15 szem kockacukrot pirítunk, majd három evőkanál liszt­tel. folytonos keverés mellett elég sötét rántást készítünk belőle. Amikor a rántás már barna, középnagyságú, finomra metélt hagymát ke­verünk hozzá és kevés víz­zel, fél deci ecettel enged­jük fel. Utána sóval, törött borssal, néhány szem egész borssal, vagy babérlevéllel fűszerezzük, kevés mustárt és reszelt citromhéjat is te­szünk bele, majd felforral­juk. Forrás után leszűrjük, ismét felforraljuk és nyo’c egész tojást ütünk bele. Ami. kor a tojások már megme­red; ek, ez ételt egy deci tej­föllel ízesítjük és tálaljuk. LENGYEL TOJÁS: 6 to­jást keményre főzünk, ami­kor kihűlt, villával összetör­jük és egy kisebb apróra metélt vöröshagymát, egy csapott kanál libazsírt keve­rünk bele, majd törött bors­sal, petrezselyemzöldjével, sóval Ízesítjük. A tetejét meghintjük pirospaprikával. Lehetőleg még melegen tá­laljuk. TOJÁS VIRSLIVEL: A meghámozott virsliket hosz- szában felvágjuk, rózsa for­mában felvagdossuk és mindkét oldalukat megpirít­juk. Majd a fél virsliket tűz. álló tálra rakjuk, szemé­lyenként két tojást ütünk rá, kissé megsózzuk és mint­egy, öt percen keresztül a sütőben kissé lágyra sütjük. A szervezet kapuja: a torok Egyszer az egyik betegem azzal köszöntött be a rende­lőmbe. hogy baj van, mert nem nyílik, nem záródik rendesen a kapu. Rábámul­tam. Vajon mi baja lehet? Aztán rájöttem: a torka fáj. A hasonlat valóban talá­ló. A torok a test kapuja. Itt halad át a levegő, az étel, az ital, itt jön ki a hang és — sajnos — itt surrannak be leggyakrabban a kórokozó élőlények is. ősszel — amikor hűvö­sebbre fordul az idő — ész­revehetően megszaporodnak a torokpanaszok, bizonyítva, hogy a hűvös, nedves idő kedvez a torokfájásnak. Pon­tosabban a torokbetegségek kórokozóinak. Hogyan ? Hát a torokfájásnak is mikroorga­nizmusok az okozói, s nem a megfázás? Nem bizony! A meghűlés, a megfázás csak elősegíti a betegség kialaku­lását, mert a felső légutak nyálkahártyáját károsítva al­kalmassá teszi a talajt a kórokozók megtelepedésére, elszaporodására. Az igazi ok tehát az élő kórokozó, ami cseppfertőzéssel terjed És a meghűlés, a megfázás, a na­gyon hideg folyadék, a hir­telen nyelt fagylalt, a ned­ves, hűvös reggeli levegő, vagy a test egyes részeinek lehűlése: mindez csak nyál- kahártya-károsító előzmény. Megviselik a nyálkahártyát a csípős, fűszeres ételek is, az igen erős szesz, a sűrű por, a füst, a gáz, az erős igény- bevétel. egyszóval minden, ami tartós kellemetlenséget, elhúzódó izgalmat okoz. A torokgyulladás a szerve­zet kapujának heveny beteg­sége, több fertőző betegség fájdalmas kezdete. Lehet, hogy csak egyszerű hurutos folyamattá, de az is lehet, hogy gennyes, tüszős mandu­lagyulladás, gr>r-‘---nlladás. gége-, légcső- és hörgőhurut bevezetője. Az egész folya­matot heveny felső légúti hu­rutnak nevezhetjük, főleg akkor, ha a betegség náthá­val — az orr nyálkahártyá­jának hurutjával — kezdő­dik. A heveny kórforma első jelei: enyhe borzongás, ala­csony láz, orrváladék, felüle­tes köhögés. A beteg nehe­zen, fájdalmasan nyel. Hogy is mondta a betegem? „Nem nyílik, nem zár rendesen a lcanu”. A torok kiszárad. Kellemetlen és kaparó érzés kínozza. Csiklandozza vala­mi és a beteg hangja fátyo­lossá válik, néha teljesen el is vész. Még a7 a sze­rencse, hogy pár napos kímé­lő életmód, megfelelő gyógy­szer, esetleg ágynyugalom rö­videsen talpra állítják a be­teget. Méeis könnyűnek lát­szó torokfájással is orvoshoz kell fordulni, hogy ha sú­lyosabb baj bevezetője, idő­ben elkezdődjék a kezelés, ha pedig csak könnyű hu­rutról van szó, minél ha­marabb meggyógyuljon, _ ne váljék idültté, krónikussá. Az idült felső légúti gyulla­dás, az ismétlődő torokfá­jás és az elhúzódó garat­hurut nem veszedelmes, de kellemetlen betegségek. Sok­szor hónapokig kínozzák az embert. Érdemes megelőzni azokat. Mi hát a tennivaló? Ne higgyünk az őszi napnak! A reggelek mór hűvösek. Az esték is azok. Okosan öltöz­zünk, hogy a déli órákban könnyíthessünk viseletűn­kön. de este és reggel meg ne fázzunk. A déli melegben is óvjuk a torkot. Fagylal­tot, hideg italt kortyonként, csak kanalanként! A port, füstöt, csípős ételt, erős italt kerüljük, és ha átnedvesed­tünk, megáztunk, vagy meg­izzadtunk, öltsünk száraz ru­hát. A kamillateás, sződabi- karbónás toroköblögetés, a nyálkahártyát nyugtatja, el­lenállóképességét erősíti. Ősszel szeszélyesebb az idő, rövidebbek a napok. Ko­rábban zárják a házak ka­puját. Zárjuk be testünkét is, ne várjuk meg. amíg a betegség belopakodik rajta. Törődjünk a torok, a felső légutak épségével, egészsé-. gével. Dr. Buga László

Next

/
Oldalképek
Tartalom