Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

t dtata RELET-MAGYAROR82A O 1970. október Si. Az események krónikája: HÉTFŐ: Hírek és cáfolatok Atasszi sziriai elnök le­mondásáról — Péter János találkozott U Thanttal és az amerikai külügyminiszterrel KEDD 27 európai ország kommunista és munkás­pártjainak képviselői összeültek Moszkvá­ban — Megalakult az EAK új kormánya SZERDA: Gromiko beszéde az ENSZ-közgyűlésen — Külügyminiszteri szinten, zárt ajtók mögött ülésezett a Biztonsági Tanács CSÜTÖRTÖK: Nixon—Gromiko találkozó — Merénylet Chilében a hadsereg főparancsnoka ellen PÉNTEK: Állam- és kormányfők felszólalásai az ENSZ-ben — Brandt sajtóértekezlete egy­éves kormányzásának eredményéről SZOiiBAT: Nixon tárgyalása Szato japán miniszterel­nökkel — Salvador Allendet választották hatéves ciklusra Chile köztársasági elnöké­nek. Jublláris hét az ENSZ-heu Az Egyesült Nemzetek Szervezetének napja zárta a hetet, az esztendőnek az a napja, amelyen a világszer­vezetről szokás megemlékez­ni, 1945, október 24-én lé­pett hatályba ugyanis az ENSZ alapokmánya, a San Franciscó-i egyezmény. Mi­vel ennek most huszonöt esztendeje. érthető. hogy hosszú és látványos jubile­umi ülésszakot' ’rendeztek. Volt olyan nap, amikor tu­catnyi állam- és kormányfő váltotta fel egymást az ENSZ közgyűlési termének szónoki emelvényén. Az újságírók, az ENSZ-ből tudósító kollé­gáim aligha örülhettek en- jiek a „nagy emberinvázió' nak”, hiszep nem volt könnyű az egymás után szó­nokiéi elnökök által mondot­takat röviden összefoglalni. Talán csak a tolmácsok örültek a. neves nagyságok felvonulásának, mert — alig kellett fordítaniok: a felszó­lalók maguk gondoskodtak arról, hogy beszédeik hiteles és pontos fordításban jussa­nak el mindenkihez... Sok szépet és jót is el­mondtak az ünnepi ülésso­rozaton az ENSZ-ről, _ el­hangzottak kifogások . is. Ész­re lehet venni, hogy a nyu­gati nagyhatalmak Szívesen hozzányúlnának az ENSZ alapokmányához, különösen a Biztonsági Tanács jogkö­rének módosítása végett. Volt vita a jubiláris ülés­sorozatról kiadandó, 12 pon­tot tartalmazó külön nyilat­kozat megszövegezése körül is, főleg azért, mert abban név szerint megbélyegezték a fajgyűlölet politikáját alkal­mazó Dél-Afrikát és az • utolsó gyarmatosító hatal­mat. Portugáliát. Fel-felmerült ez a fogalom: az ENSZ egyetemessége. Ta­lán nem árt „lefordítani’’: azt jelenti, hogy a világ minden országa képviseltes­se magát az ENSZ-ben. Nem lehet „egyetemes”, „univer­zális”. az egész emberiség nevében szólni jogosult vagy képes szervezet az ENSZ, ha­nem tagja a két Németor­szág. hiszen az NSZK és az NDK a világ első tíz ipari hatalma között szereivel, vagy ha nincs ott a Kínai Népköz- társaság. (Éppen a jubiláns üléssorozat alatt került nyil­vánosságra az ENSZ demog­ráfiai évkönyve: eszerint a Kínai Népköztársaság, lakos­sága 74Ö millió.) A Szovjetunió és az Egye­sült Államok lélekszámát' is ideiktatom: 240 millió a szovjet emberek száma. az USA területét 224 millióan lakják. Ezé a két hatalomé kétségtelenül a döntő fele­lősség a világ békéjének megmaradásáért amint mon­dani szokást■' e' két ’ország „szi-perriaevh-tálom”. Nas. az elmúlt hét több alkalmat geralatt járó-támaszpontról szóló amerikai kitalálások, továbbá a Nixon-lcormányzat más „kemény hangú” meg­nyilatkozásai .megrontották a légkört.) Az ENSZ-közgyűléssel párhuzamosan egész sor olyan két- és több oldalú megbeszélésre került sor, amelyeknek témája a közel- keleti válság, a fegyverszü­net meghosszabbítása és a Jarring-féle tárgyalások eset­leges megindítása volt. így például U Thant főtitkár va­csoráján tulajdonképpen szovjet—amerikai—angol— francia külügyminiszteri megbeszélést tartottak — Gurvnar Jarring, a svéd dip­lomata. a közvetítő tárgya­lások leendő lebonyolítója és természetesen maga a ven­déglátó házigazda, az ENSZ- főtitkár jelenlétében... Az egyiptomi külügyminiszter. Riad. sorban tárgyalt a nagyhatalmak külügyminisz­tereivel. akik New Yorkban tartózkodnak. Abba Eban a hét végén indult el az ENSZ székhelyére, előreláthatólag négy hétig marad ott. Van tehát idő és alkalom a kö­zel-keleti közvetett érintke­zés felvételére. Áttérve a Közel-Keletre: két ország belső helyzetére irányul az érdeklődés reflek­torfénye, az EAK-ra és Szí­riára. Az Egyesült Arab Köztársaságban az új kor­mány megalakításával és az Arab Szocialista Unió főtit­kárának megválasztásával be­fejeződött a Nasszer elnök halálával felvetődött utódlási kérdés megválaszolása. Az egyiptomi körmányelnök dr. Mahmud Favzi, az idős. ta­pasztalt diplomata és meg­gondolt államférfi lett Az új kormányban egyébként csak az volt az egyetlen — bár kétségtelenül jelentős — változás, hogy Heikal, az A1 Ahram főszerkesztője átadta a tájékoztatásügvi tárcát Mohamed Fajeknak. Az Arab Szocialista Unió új főtitkára Abdel Mohszen Abul Nur. aki égy éve nz ASZÚ dele- ''áninja élén hazánkban is járt. Szíriában a hét elején olyan hírak : terjedtek el, hogv Nureddin Atasszi áJ- , íamfő lemondott, s hogy a Baath-párl. soraiban válsá­got okoztak a viták: Szíria csatlakozzék-e a közel-keleti fegyver-nyugváshoz és részt vegyen-e a közvetett tárgya­lásokon? A helyzet áttekin­téséhez valószínűleg meg kell várni a jövő hétre be­harangozott rendkívüli párt- kongresszus t­Pálfy József teremtett a szovjet—ameri­kai viszony tisztázásához, a két fél álláspontjának köl­csönös megismertetéséhez. A múlt heti Gromiko—Rogers találkozót a hót elején kö­vette az a vacsora, amelyet a New York-j Waldorf As­toria szállóban adott az amerikai külügyminiszter szovjet kollégája tiszteletére. Pusztán a jelenlévők névso­rából már következtetni le­hetett arra, hogy ezen a ..munkavacsorán” milyen té­mák jöhettek szóba, hiszen ott volt egy-egy amerikai diplomata a közel-keleti, a nyugat-berüni, az indokínai, a leszerelési ügyek felelőse­ként... Aztán létrejött egy Nixon—Gromiko találkozó is. Az amerikai elnök a wash­ingtoni Fehér Házban fo­gadta a szovjet külügymi­nisztert. A két és fél órás megbeszélésen szóba került a két nagyhatalom viszonya, az európai kérdéscsoport, a fegyverzet korlátozása, a Kö­zel-Kelet, és Vietnam problé­mája. Érdekes volt megfi­gyelni, hogy Nixon oldalán Rogers mellett Vitt volt. Henry Kisstnger. az elnök nemzetbiztonsági tanácsadó­ja. Az amerikai—szovjet esz­mecsere után washingtoni diplomáciai körökben azt mondták, hogy valamelyest javult a helyzet a két ország viszonyában. (Emlékezetes, hogy a közel-keleti vádasko­dások. majd a Kuba földjén lévő állítólagos szovjet ten­Hétmilliárd ember a földön Mit vár a tudós 2000~től A XIX. század végén. a XX. század elején a külön­böző országokban 0,5—1,5% között váltakozott a lakosság szaporodási aránya. Nyugat- Éurópa „régi” ipari államai­ban, különösen a városok­ban mérsékelt, vagy inkább alacsony volt a természetes szaporodás. Az USA-ban és Kanadában az arány vala­mivel magasabb volt, mivel zömében fiatal emigránsok kelteik át az óceánon. Az elmaradott — akkor gyar­mati vagy félgyarmati — Or­szágokban a növekedés rend­kívül alacsony volt. Élelem, munkahely A XX. század közepére — amikor a föld jelentős ré­szén győzött a szocializmus, lezajlott két világháború és a köztük eltelt időben nagy válság rázta meg a kapita­lista világot, felszabadult a gyarmatok többsége — je­lentősen megváltozott a la­kosság „ újratermelődése”. A fejlődő országokban, ahol a fi t lakosságának többsége él. a magas születési arány megmaradt, de gyorsan csök­kenő tendenciát mutat a ha­lálozási szám. Ez azzal magyarázható, hogy a legelemibb egészség- ügyi intézkedések és az, új nemzeti kormányok erélyes járványellenes küzdelme mindinkább visszaszorítja az olyan fertőző meyU“*0gedé- seket, mint a himlő, a sár­galáz, a malária stb. En­nek következtében a termé­szetes szaporodási arány 2,5 —4 fl/o-ra emelkedett. A megnövekedett népesség új feladatokat állít a fejlődő országok n-Vf --»zdasf-a elé. — Nemcsak az a fö kérdés, hogyan élelmezzék a növek­vő lakosságot, hanem évente biztosítani kell a szükséges munkaaíkc'-Tat is. Méghozzá nem is ..akármilyen” munka­hely kell. hanem olyan, ahol megfelelően hatékony, teljes rentábilis termelés folyhat. Demográfiai robbanás Milyenek a népszaporulat előrejelzései a földön? A demográfusok szerint 2060- re 5—7 milliárd ember lesz bolygónkon. Az ENSZ szak­értői 1957-ben úgy számítot­tak. hogy 2000-re a föld la­kossága 4 SCO—6 900 millió lesz. 196.1-ban azonban már 5 440—6 994 millióról be­széltek. A különbség elég nagy, 1,5—2 milliárd — több, mint ahány ember a XIX. század közepén élt. Mi­vel magyarázható ez a kü­lönbség? Sok polgári tudós, aki sze­rint 2000-re a föld lakossága megközelíti a 7 milliárdot — a fejlődő országokban ma érvényes szaporodási ütemet egyszerűen kivetíti a jövőbe, sőt azt vallja, hogy ez az arány még gyorsabban fog emelkedni. A számítás azon­ban hibás, mert nem veszi tudomásul azokat a szaporo­dást gátló tendenciákat, ame­lyek már most megmutatkoz­nak. Olyan jelenségekről van szó, hogy a fejlődő or­szágokban növekszik a váro­si lakosság száma, fejlődik az iparosítás, változik a nők helyzete, vaévis egyre job­ban bekapcsolódnak a tár­sadalmi termelésbe és jelen- tős pszichológiai változások mennek végbe, a mohame­dán országokban például csökken a nagy gyermekál­dást propagáló Korán hatá­sa Ha a fejlett országok segítenek . E szociális változásokat te­kintetbe véve feltételezhet­jük, hogv a századfordulóra a világon 5,5—6 milliárd ember lesz és 2000-re nyilvánvalóan csökken a »növekedési arány. Elég magas életszínvonalat biztosíthat-c a föld ennyi embernek? Elméletileg az embereket nem fenyegeti éhínség, ásványi, nyersamyag- Vagy energiahiány. A szak­értők számításai szerint a földön több tucat milliárd ember számára van hely. De ez az „elméletileg” senkit sem nyugtathat meg. A kö­zeli évtizedekben sok fejlődő országban mindinkább kiéle­ződne az. ellentét a demo­gráfiai folyamat (a népesség gyors növekedése) és a n~m elég aktív gazdasági és kul­turális fejlődés között. Ezt az ellentétet csak a fejlett országok segítségével lehet enyhíteni. Ha a békeszerető erőknek sikerül véget vetniök a fegyverkezési versenynek, ha a gazdaságilag fejlett kapita­lista országok nem töreked­nének a gyarmatosítás új formáinak megvalósítására, akkor sokkal könnyebb év­tizedek várnának a világra. Pedig a fejlődő országok­nak éppen az elkövetkező évtizedekben kellene utolér­niük a fejlett államokat. Ugyanebben az időben vár­ható a természetes népsza­porulat észrevehetően csök­kenő tendenciája is. V. Poksiscvssr-kij. a földrajztudományok doktora U Thant beszéde New York. (MTI): U Thant. ENSZ-fötitkár szombaton beszédet mondott az ENSZ-közgyűlésnek azon az ülésén, amelyet a jubileu­mi üléssorozat záróakkordja­ként tartották meg, az alap­okmány .életbelépésének 25. évfordulóján. ' U Thant többek között szót emelt a világszervezet egyetemessége mellett, félre­érthetetlenül sürgetve ezzel a Kínai Népköztársaság és az úgynevezett megosztott or­szágok jelenlétét. Az ENSZ-et olyan szerve­zetté kell tennünk — mon­dotta a főtitkár, — amely felülemelkedik a nemzeteket '•$ népeket elválasztó régi vitákon és konfliktusokon. Arra van szükség, — hogy kialakuljon a „föld-hazafi- ság” a globális szolidaritás — * űmtétte ki U Thant. Libán a Hold felé a Szonda—8 lylosakva, (TASZSZ); A Szonda—8 automatikus űrállomás folytatja útját. A Földtől a Holdhoz vezető úton az irányító ' és mérő­komplexum rádiólokációs eszközeivel és a Szovjetunió obszervatóriumainak optikai eszközeivel meghatározták a pálya paramétereit. A programnak megfelelően sktóber 21-én 65 ezer kilo­méter távolságból fényképfel­vételeket készítettek a Föld­ről. Az űrrepülés első három napján a Szonda—8 televíziós felvételeket továbbított a Földre. A televíziós felvéte­lek minősége jó. Október 22-én, amikor az állomás körülbelül 259 ezer kilométer ayi távolságra volt a Földtől, pályakorrekciót hajtottak végre. A végrehaj­tott manőver eredményekép­pen a Szonda—8 megváltoz­tatta útjának irányát és ok­tóber 24-én megkerülte a Holdat. A Hold felszínétől való minimális távolsága 1120 kilométer volt. Amikor az állomás a Hold térségében tartózkodott, tu­dományos megfigyeléseket végzett a Hold körüli térség fizikai sajátosságairól ’ és színes, valamint fehér-fekete felvételeket készített a Hold felszínéről. A Szonda—8 közeledik a Föld felé. A földi irányító központ és a Szonda—8 között megbíz­ható a rádióösszeköttetés A Szonda—8 fedélzeti rendsze­rei szabályszerűen működ­nek. 12. w Az izgalmaktól terhes na­pok után Blake most már biztonságban érezte magát a Csendes-óceán felett úszó re­pülőgépen.., ügy tervezte, mihelyt megérkezik, azonnal felkeresi az ONI embereit, s védelmet kér tőlük. Mert a japánok. Illetve a németek nem tesznek le bosszújuk­ról, ha megtudják, hogy be­csapták őket. abban biztos volt. Blake megérkezett San 'ranciseóba, p néhány óra •'úlvg már az ONI vendég­szeretetét élvezte: elhárító 'isztek kíséretében az égjük léli államba utazott, s el is tűnt’’ jó két évre .. Stanley hadnagy eközben elégedetten dörzsölte a kezét. Nyomon volt... Már koráb­ban is sejtette, hogy Yama­moto neve valaki mást ta­kar, akinek köze lehet a ja­pán diplomáciai testülethez... Egy emberének sikerült ül­dözőbe vennie, amint több más japán között, velük ha­sonló öltözetben kilépett a „Vörös Malom”-hoz címzett bordélyház ajtaján, majd nagy cikcakkokban, egyik utcából a másikba álvágv; egy várakozó kocsiba ugrott Az ONI embere taxit fogott, s követte Yamamoto kocsiját. Jó órás „keringő” után a japán megállt a konzulátus előtt. Aj amerikai ügynök elrejtőzött a közelben, s fi­gyelte az épületet, hogy ké­sőbb is Yamamoto nj’omábar legyen. De aznap már nem látta kijönni a kis japánt. Késó este volt, amikor ta­pasztalatait jelentette Stanley hadnagynak. S ekkor működésbe lépett ismét az ONI gépezete. Elő­kerültek a japán konzulátus tagjainak a fényképei, s az egyiken felismerték Yamamo- tót, aki a konzulátus admi­nisztrációs személyzetéhez tartozott, s Kochiba néven szerepelt az amerikai nyil­vántartásokban. Stanleynek és feletteseinek nem volt ne­héz most már arra követke*- letniük. hogy a konzulátus embereihez, pontosabban Kochibahoz futnak össze azoknak az ügynököknek a jelentései, akik az USA ten­geri flottáié után kémked­nek. Vajon mit tudhatnak" Ki kell deríteni. S bár Stanleyék tudtál- tőgy a külügyminiszté’.úumba hónapok óta folyik a japán- amerikai diplomáciai alkudo­zás bizonyos távol-keleti ér­dekekét illetően, mégis úgy döntöttek, hogy egyik éjsza­ka meglátogatják a japán konzulátus éptjletét. Az ONI vezérkara úgy vélte, hogy feltétlenül meg kell ismer­kednie azzal az anyaggal, amely a japánok birtokában van; az amerikai csatahajók tengeri mozgásához, hadi fel­adataihoz; ismerniük kell, va­jon mit, tudnak minderről a japánok. Egyszerű volt a fel- tételezés: ha a japánok eny- nyir-e kíváncsiak a flotta iránt, r különösen Pearl Har­bor kikémlelését tűzték ki feladatukul, akkor valami már eljuthatott hozzájuk: az amerikai haditengerészet úgy tervezte, hogy amennyiben háborúba keveredne Japán­nal, a támadás kiindulópont­ja, legfontosabb bázisa Pearl Harbor lenne. Lehetséges per­sze, ltogy a japánok csupán abból indulnak ki: ha at USA háborúba keveredik ve­lük, tengeri támaszpont u1. mindenképpen a Hawaii-szi­geteket kell felhasználnia. Késő este volt, amikor három fiatalember elsétált ; apán konzulátus épületi. 3lőtt. A figyelmes szemlélő felismerhette a három fiatal­ember egyikében Stanley had­nagyot... Mindent a legnagyobb gonddal készítettek elő. A kis csoport égjük tagja a legfur­fangosabb zárak specialistája volt,, így szerepelt az ONI tisztjeinek a névsorában, s rá várt a feladat, hogy né­hány mozdulattal megnyissa az utat Stanley hadnagy előtt. Azt már korábban kikémlel­ték, hogy ebben az épületben is, csakúgy mint minden ja­pán konzulátusi épületben, vagy követségen, egy külön­leges sifregép működik, s ez naponta változó jelkulccsal továbbította az anyagokat Tokióba. Stanleyék persze nem a gépet' akarták megr szerezni, hanem arra számí­tottak, hogy a jelkulcsrend­szer, pontosabban a szerkezet működésének megállapításá­val felfoghatják majd az éterben a rádióadásokat, mégfejthetik a szöveget. A kihalt utcában már csak néhány lépes volt hátra a konzulátus ajtajáig. Áz épület utcai frontján helyezkedtek el az iroíjá'k, s itt vplt az a vzoba, ahol a sifregép állt. A hátsó részben laktak a kon­zulátus alkalmazottai... (Folytatjuk) Szabó László—Sólyom lózsef:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom