Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-24 / 250. szám
ivn. október 24. ICELET-MAöYARORSZACI i. am Húszéves a szakszervezeti munkavédelmi felügyelet Befejezéshez közeledik Magyar újjáépítése Nagyar újjáépítését vállalta a Bács megyei építőipari vállalat. Az építkezések jól haladnak 1 az első 23 lakást átadták tulajdonosaiknak, s további 96 lakást a vállalt határidőre, november 7-re tesznek beköltözhetővé. Az építkezések — amelyeket több felvonulási területen végeznek — jól szervezettek. A legtöbb munkafolyamatot gépesítették. Két olasz gyártmányú nagy teljesítményű vakológépet is munkába állítottak, amelyek az építkezések jelentős meggyorsulását tették lehetővé. A házak valamennyi helyiségét elkészítik és beköltözhetővé teszik, az épületeket kívülről is levakolják. Ezzel túlteljesítik az előírt követelményt, mely szerint két lakóhelyiséget kell a tél beálltáig bekötözhetővé tenni. A vállalt 119 lakás fala mindenütt elkészült, jelenleg az utosó épületek tetőszerkezetén dolgoznak. A további átadásokat és beköltözéseket a villanyórák hiánya gátolja: a TITÁSZ fehérgyarmati kirendeltsége egyelőre nem tud határidőt szabni, mikorra végzi el a rá váró bekötési munkát. Képünk: az újjáépülő Móricz Zsigmond utca. Elek Emil felvétele Htt’dú mps>\ei ajándék Könyvtár és politechnikai műhely Csengersimának A szakszervezetek munka- védelmi felügyeleti tevékenysége jelentős határkőhöz érkezett. Húsz évvel ezelőtt jelent meg a Minisztertanács 24Ő,' 1950. számú határozata, mely- lyel a munkavédelmi szabályok betartásának ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos pevelömunka irányítását a szakszervezelt-.re bízta. Az elmúlt 20 év azt igazolja, hogy a szakszervezetek rászolgáltak a bizalomra. Az ellenőrző feladat ellátására kiépítették munkavédelmi felügyelői hálózatukat, mely főfoglalkozású szakfelügyelőkből. vizsgázott társadalmi munkavédelmi felügyelőkből és üzemi munkavédelmi aktívákból all. Megyénkben jelenleg az SZMT- nel működő munkavédelmi szas.teiugyei.Qkpn kívül 47 Vizsgázott szasszei vezeti tár- sauanni munttavcdeinii felügyelő tevcs.enyiteaik a kü- lonooző szakmai szakszervezetek megyebizottságainál, Vdiammt az oZMi’-néi. Választott taisauaimi felügyelője van tovaDDá az üzemi szakszer vezeti bizottságoKnak es azok kiépítették állandó jeiiegü munkavédelmi akti- vanaiózaíukat is. Ha figye- lembe vesszük továbbá a munkavédelmi őr mozgalmat — melynek ugyan nem kizárólagos gazdája a szakszervezet, de egync mozgatója és szervezője es melynek nyomán ma megyénk minden jelentősebb üzemében tevékenykednek munkavédelmi őrök —, túlzás nélkül elmondhatjuk. hogy a munka- véde'mi szabályok ellenőrzésének ügye a társadalmi aktívák széles körű bevonásával, ma ’—ár egyre inkább a dolgozó tömegek ügyévé vált. A szakszervezetek kezde- menyezésére és nagyobb részt saját kiadásukban megjelent szakkönyvek és brosúrák lerakták hazánkban a műszaki munkavédelmi irodalom alapjait Megtalálhatók a népszerű brosúráktól kezdve a felsőfokú oktatás színvonalán megjelenő kiadványokig a legkülönbözőbb rétegek számára írt művek. Folyamatos és változatos a szakszervezetek részéről a munkavédelmi plakátok kiadása. Megyénk üzemeiben a munkavédelmi plakátagitáció általánosnak mondható. Több száz munkavédelmi tárgyú film is készült. Ezekből 125 az SZMT birtokában is megvan. melyekből évenként 80— 100 üzem szokott kölcsönözni. A szakszervezetek munkavédelmi propagandájának, szín ességét, sokoldalúságát jelzik még a kiállítások, kabaréműsorok, vetélkedők, ankétok rendezése, vagy szorgalmazása. munkavédelmi hanglemezek kiadása, stb. Utóbbiak alkalmazása megyénk üzemeinek jelentős részénél még nem mondható általánosnak. A szakszervezetek az ellenőrző és nevelő tevékenységen kívül sok más munkavédelmi természetű tevékenységet fejtettek és fej'tenek ki. így például közreműködtek a vállalati munkavédelmi szabályzatok elkészítésében. részt vesznek közvetve és közvetlenül a vállalatok éves és távlati munkavédelmi intézkedési terveinek elkészítésében. . stb. Elmondhatjuk ezért, hoev a szakszervezetek 20 éves munkavédelmi tevékenysége — amit az állami szervekké mindig szoros együttműködésben végeztek — nagymértékben hozzájárult ahhoz, hoev a dolgozók munkakörülményei jelentősen javultak. Ismeretes, hogy megvénk üzemeiben öltözők, fürdők építésével javultak a rossz szociális körülmények. Korszerű úi üzemek épültek a szociális normák figyelem- bevételével. Gépek beállításával és a munka jobb szervezésével számos helyen könnyítették a dolgozók nehéz fizikai munkáját, stb. Hiányosságok. problémák természetesen még vannak. Ezek azonban nem törpíthe- tik az elért fejlődést, őszinte elismeréssel és köszönettel kell adóznunk megyénk sok száz szakszervezeti társadalmi munkavédelmi aktíváinak, akik nap mint nap lelkiis- küzdenek dolgozótársaik egészségéért és testi épségéért. Varga Endre, az SZMT munkavédelmi főfelügyelője Az ígéret szép szó... Kicsit múlt fél éve, hogy a Magyar Posta debreceni igazgatósága azt ígérte olvasóinknak: „Körülbelül ötven Szabolcs-Szatmár megyei községben gyorsul jelentősen a postaforgalom.” (Kelet-Magyarország, 1970. április 12. „Postavonat Nyíregyházára”.) Nos, meggyőződtünk róla, hogy pont az ellenkezője történt. A cikkben emlegetett beregi, szatmári faivak lakossága — bárhogyan is történt — jelenleg átlagosan naponta két órával később kap újságot — hogy csak a mindenkit egyformán érdeklő „friss” küldeményekről beszéljünk. Kifogás bizonyára tömérdek van. Ezúttal r>n szakmai magyarázatot kérünk vonatkésésekről, buszkésésekről. Szerények vagyunk: szíveskedjék ismételten megígérni. mikor válthatjuk be az áprilisban — fél éve! — adott szót! (Gesztelyi) A héten kettős öröm érte a Csengersimai Általános Iskola tanulóit és tanárait. A Hajdúsági Iparművek nevében Lévai Imre igazgató ötezer forint értékű könyvtárat adott át a Csengersimai Általános Iskolának. A könyvtár 175 gyermeknek nyújt segítséget a kötelező irodalom elsajátításában. A Hajdúsági Iparművek eddig egymillió forinttal segítette az árvíz sújtotta községek lakosságát. Egy faházat is az iskolának ajándékoztak politechnikai műhelynek. A szocialista brigádok megígérték, hogy politechnikai szerszámokat készítenek a csengersimai iskolának. Mosógépekkel és centrifugákkal is enyhítik a nagy- családosok gondjait. Vadkacsa Zabálnivaló kölyökserqg tolong a Bethlen Gábor utcai MÉH üzlet előtt. Kiskocsi. nagykocsi, tapossák a papírt a dobozokba, törik a hosszú vasakat, így is elöntik szegény Fekete Jánosáét, a Bethlen Gábor utca 62. alatti MÉH-üzlet vezetőnőjét. Mindez rendben van Csak az a furcsa, hogy a tarka siserehatból néha kiválik egy kis raj és átmegy a túlsó oldalra, a Bethlen utca 61. alá. Vihogva tűnnek el az udvarban, de mind álmodozó szemekkel jön vissza. Mit néznek? Egy kiskacsát. Pontosabban: egy kis vadkacsát. Ferenczi István mozdonyvezető lakik ott ugyanis. Egy vadászaton lába elé hullott a fiatal állat, kékes tollaival, vergődő szárnyakkal Sommi baja, csak a szárnya tört el. A vadászban él még a. „lpvag”. Meg- simogatta. „Nem lesz semmi bajod.” Hazavitte. Gyerekei megszerették. Attila fia elnevezte Kázmérnak. Kázmér méltóságteljesen sétál fel-alá az udvaron, kitűnően érzi magát Ferencziék többi ap- rójószágá között, a gyerekek szeretetében fürdik. Csak nézik. Kékes tolla ragyog. A mozdonyvezető vadász minap próbált iőni neki egy gácsért — mert Kázmér, neve ellenére tojó. A két kismadár Össze is SiiJWlt egy éjszakára. De reggelre meghalt a vőlegény, túl sok sörétet kapott. Azóta Kázmér egy kicsit szomorúbb, de megvan. Kékes tolla a törött szárnyáról beborítja a bal lábát. Azt mondja erre egy kislány a négyes számú iskolából, aki büszke rá, hogy a második fordulóban is 28 kiló va_ sat hozott: „Nézzétek, mintha maxit viselne.” Maxi Akárki bármit mond Nyíregyháza divatszínvona. la gyorsul Ezen a héten, napfényes októberi délután megjelent a megyeszékhely ama utcáján, mely helybeli ifjúságunk véleménye szerint mégiscsak „a” korzónak tekinthető — az első látványos maxiszoknya. Megjelent? Nem! Felvonult. Felvonult? Nem! Tüntetést rendezett. A maxiszoknyáknak ezeknek a földig érő színes lepedőknek az a feladata, hogy feltűnést keltsenek. Valaki csak méri, mekkora a feltűnés. Ka ezt mérte volna. felrobbant volna a feltűnést mérő stopperórája. Mert ez a tulivörös kelmedarab, mely a járdát súrolta, csak egy százalékig volt alkalmas öltözködésre — igaz, hogy ezt az egy százalékot ezer százalékra teljesítette. Aki ezt Nyíregyházán ezen az októberi délutánon felvette, az egy kis hamis, fekete hajú. tizenkilenc éves, aki fittyet hány a világnak. Felveszi „az elsőt.” Érdekelne, mennyibe került. „Ó. szinte semmibe. Nézze már: egy darab anyag. Ára kilencven forint. Magam varrtam egész éjjel. Csak beszegni kell és gombok rá. Kész.” Volt valami különös oka rá. hogy felvegye? „Nagyon is volt. Láttam -gyet tegnap (azt nem mondja, hogy filmen, televízióban, vagy hol). És egyszerre esak elkezdett fájni a szívem. Hogy én meghalok, Nem engedtek a csábításnak Fiatalok között a mezőgazdasági szakiskolákra Szeptember elsején nyolcvan gyümölcskertész tanuló kezdte meg tanulmányait a Nyíregyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskqlában. Ezek a fiatalok nem engedtek a „divatszakmák” csábításának, és míg tanuló társaik rádió- és tv-szerelők, gépipar technikusok, műszerészek, autószerelők, pincérek és kereskedelmi dolgozók akartak lenni, ők a falut, a földet, a tsz-t választották, és mezőgazdasági szakmunkások lesznek. „Haza a faluba“ Gebei Ilona Vajáról került a szakiskolába. 4,1-es tanulmányi eredményével más, „divatosabb” szakmát is tanulhatott volna, de ő ide jelentkezett. Mosolyogva mondja: — Sokan mondták nekem, hogy tanulmányi eredményemmel más szakmát is tanulhatnék, ami jobban fizet és jövője van. Hát a mező- gazdaságnak nincs jövője? — kérdez vissza. — Szüleim Vaján a tsz-bap dolgoznak és mindenünk megvan. Jövőjéről, terveiről beszél. — A szakiskola elvé rése után, az otthoni tsz-ben dolgozok majd. Szeretnék technikumban továbbtanulni és jó szakember lenni. Tudom, ez egy lány számára kissé merész tervnek tűnik, de én a mezön nőttem fel. Ismerem a mezőgazdaság nehézségeit. Ma már a nehéz munkát is könnyűvé teszik a gépiek. Említem, hogy a városról hazalátogató fiatalok lenézik a falun maradiakat. Nagyon dühös lesz. y— De kérdem én, mivel különb az a magát városinak mondó fiatal. Egyesek talán a nagy hajukkal, a farmer- nadrággal? Vannak a falun is olyan fiatalok, akik műveltek, okosak, és rendesek. Csak éppen nem huligánkod- Tiaik. 99 A szórakozás nem minden“ — Sokan mondták nekem is — veszi át a beszélgetésünk fonalát Barthá Elza nagyszekeres: kislány —, hogy hol fogok majd szórakozni? Falun nincs egy presszó sem, ahol táncolni lehet. „Hallgasd meg azokat, akik hazajönnek a városból, mindig mondják, mennyit táncolhatnak.” Ma ezt már nem mondhatják. Egyre több helyen van a falvakban KISZ-klub, ahol táncolni, szórakozni lehet — Egy évet kimaradtam a nyolcadik osztály elvégzése után — folytatja Elza. — A Fehérgyarmati Állami Gazdaság kertészetében dolgoztam. Itt szerettem meg a szakmát, és elhatároztam, hogy gyümölcskertész leszek. Volt ha nekem nem lesz ilyen. Érthető ez? „Nagyon is érthető.” Az egész csak másfél percig tartott. De már ezalatt is csoportosulás a földig érő piros szoknya körül. Ilyenkor az ember búcsúzik. Annál is inkább, mert a közelben megállók között harsány hangokat hallani. Három méterrel odébb két öregasszony: „Nézd csak a cédát, most ezzel kacérkodik.” Ilyenkor az ember nem állja meg, hogy közbe ne szóljon: — Asszonyom, nem ön volt az, aki fél órával ezelőtt még a miniszoknyát szidta? A válasz meglepő: — Azt már kezdtük megszokni. Megfigyelhette, hogy egyre kevésbé szidtuk. És most megint kitaláltak valamit. Gesztelyi Nagy Zoltán olyan hónap, hogy megkerestem az 1600 forintot is. Ismerek olyan lányt, aki az iparban dolgozik három műszakban, és 1300 forintot keres. Ebből fizet albérletié, kosztra, alig marad megtakarított pénze. Ezért menjek a városiba? A fehérgyarmati gazdaságot említi. Ott dolgoznak olyas) szalcmunltások, akik itt végeztek Nyíregyházán. Megbecsülik őket segítik továbbtanulásukban, többen technikumban tanulnak közülük. — Ezt megkapom én is, ha ott fogok dolgozni — mondja. Aki félt a kapától Kokas Tibor Öpályiból került Nyíregyházáira. Pályaválasztásakor két szakmát jelölt meg a jelentkezőlapon. Elsőnek a víz- és gázszerelő szakmát írta, aztán a gyümölcskertészt. Kertész lesz. — Féltem a kapótól. Sokan mondták nekem, miért tanulok három évig, azéirt, hogy kapáljak? Hittem az ilyen hangokban. Kimen/tem a gyümölcsösbe, hogy meggyőződjek erről. Itt láttam, csak azok az emberek keverték a perme ievet, akiknek szak- képzettségük volt, ők csinálták a fontosabb, nagyobb szaktudást igénylő munkát. Döntöttem: kertész leszek, mert nagyon szeretem a gyümölcsfákat ápolni. — Itt az iskola tangazdaságában szakszerű képzést kapunk, permet! evet keverünk, metszünk, aknát osztályozunk és megtanuljuk a fais- kolákezelést is. Nem bántam meg a választást. B. D. Virágzik a Duna A Tisza virágzása meglehetősen közismert jelenség. De az már kevésbé köztudott, hogy a Duna is virágzik. Élőlények okozzák mindkét folyón ezt a különös „pompát”, de mégis nagy a különbség. A Tisza a szitakötőkhöz hasonlítható kérészek tömegétől borul virágba, a Dunát viszont a növényvilág legapróbb egye- dei, az algák, moszatok vi- rágoztatják fel. Ezekben a napokban a víz sárgásbarna elszíneződése jelzi a különös virágzási jelenséget. Nem az iszap és a hordalék, hanem a kova moszatok tömeges elszaporodása festi meg a vizet. Amint dr. Szemes Gábornak, a Magyar Tudományos Akadémia Duna-kutató Állomása megbízott igazgatójának vezetésével végzett vizsgálatok megállapították, a Dunában mintegy 2000 fajta moszat és alga él. A magyar szakaszon ebből 800 féle parányi növényi szervezet található. Ebből 40—50 fajta a leggyakoribb. de ezekben a napokban szinte egyeduralkodóvá vált az úgynevezett Stephanodiscus kovamoszat Októberben a leggazdagabb a Duna ezekben a parányi növényi szervezetekben. A Felső-Dunán. s az osztrák szakaszon általában egy gyű- szűnyi vízben 4—5 ezernyi, a csehszlovák—magyar szakaszon 8—10 ezernyi, a Budapest—Mohács közötti szakaszon pedig már 30—40 ezernyi növényparány él. Az alga tömeges elszaporodása nemcsak a víz színét változtatja meg, hanem sajnos, izét is. A „virágzó” Duna-víz kesernyés ízű, s patikaszagú. Ez az illatos virág tehát sok kellemetlenséget szerez a vízműveknek. Ezért létesítettek szoros kapcsolatot a vízművek dolgozói a Duna-kutató állomás munkatársaival, s együttműködésük célja, hogy megvéd, jék a főváros ivóvizét e kellemetlen virágtól.