Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-24 / 250. szám
t9TA nfctflfcer Si. RRLET-W AGY ARORSZ A e J. efM Gazdaságfejlesztésünk kiemelt programja II. Rekonstrukció a jobb ellátásért Épül a Barátság II. A szovjet határtól Százhalombattáig — Gépesített esőfektetés az utak alatt — Evenként 10 millió tonua olaj KÖZVETLENÜL A PARLAMENT ÜLÉSSZAKA ELŐTT tartotta sajtókonferenciáját a könnyűipar miniszterasszonya. Mi tagadás ezúttal sokkal kevesebbet interpelláltak az újságíróik, mint pl. tavaly az év végén. El kell ismeinni, hogy egyetlen esztendő alatt észrevehetőén javult a ruházati boltok választéka, még árva lasz téka is. Persze a tavalyi gondokban a kereskedelem egyik- másik „megfontolása” is közrejátszott. Az idén már valamivel jobban kereskedtek, időben rendeltek a textil- és konfekciógyáraktól, a divatra is jobban odafigyeltek, — de az is vitathatatlan, hogy a kelmék és ruhák készítői is jobban végezték munkájukat, mint eddig bármikor is. Ha van hiánycikk és azért van; ha van választékhiány — és ez is akad, azért ezeknek ma már túlnyomó részéért valóban a textil- és textilruházati ipar „objektív” körülményei, adott lehetőségei, képességei hibáztathatok. Nem vitás: technikájában, berendezéseiben és az ágazatunk számos területén alaposan elmaradt napjaink követelményeitől. Az utóbbi években az életszínvonal, és a körülmények változása olyan igényeket támasztott, amelyek maradéktalan kiszolgálására már nem volt elégséges ennek az ágazatnak teljesítőképessége. Mennyiségben som, de kivált nem minőségben: valameny- nyien tartós, korszerű kikészítést!, változatos mintázatú, könnyű anyagokat szeretnénk, — vagy ilyen anyagokból készült ruhákat, kabátokat, fehérneműt, kötöttárut. A negyedik ötéves terv az élet- színvonal további dinamikus fejlesztésének lehetőségeit tárta fel, következésképp öt év múlva már a mainál is lényegesen nagyobb kereslet jelentkezik majd az ilyen áruk iránt, ugyanakkor a fogyasztási cikkeken belül, a helyesebb, egészségesebb árarányok kialakításáért a ruházati cikkek csökkenő árszintje szerepel az elképzelésekben. No, hogy több legyen. az igényeknek megfelelőbb, s még olcsóbb is esetleg — ahhoz korszerű technika kell, termelékenyebb. Még egy körülmény: a magyar ruházati cikkeknek jó hírűit alakult ki a nemzetközi piacokon, ezt sem ártana megtartani, sőt az eddiginél jobban kihasználni — a nagyobb piacot. A IV. ÖTÉVES TERV — elsősorban épp életszínvonal- politikánkhoz illően — a textil és textilruházati cikkeik hazai fogyasztásának 40—42 százalékos növetoedését írja elő. A szocialista export 35— 37 százalékos emelkedése mel- lett. Ez a tekintélyes bel-, illetve külföldi forgalomnövekedést úgy írja elő a terv, hogy közben az eszközöket is nyújtja hozzá: kiemelt programmá nyilvánította a textdl- és textilruházati ipar korszerűsítését, rekonstrukcióját. Ez a rekonstrukciós program most nem csalt a szövö- déket érinti, s egyik-másik kikészítőüzemet — átfogja a teljes vertikumot: a nyersanyagtól a pantallóig. A fonodákban 110 ezer fonóorsó helyére kerülnek újak. Az új kártoló- és nyújtógépek egy részének háromszorta nagyobb lesz a teljesítménye, mint azoké volt, amelynek a helyére kerülnek. Több ezei új rendszerű fonóorsó áll majd munkába 1975-ig, amelyeknek teljesítőképessége a hagyományos gépeknek két és félszerese lesz. Nyolcezer szövőgépet is nyugdíjba küldenek — amelyek „átvészelték” az előző rekonstrukciót. Az új gépek 85 százaléka 100 cm-nél szélesebb anyagok szövésére lesz majd alkalmas, s az automata szövőgépek aránya meghaladja majd a 60 százalékot a tervidőszak végén. A köt- szovő ipar, amely jelenleg az ágazaton belül a legkorszerűbb gépekkel rendelkezik, 500 régi' gép helyett leap majd moderneket. Ezenkívül épül egy teljesen új kötöttárugyár is. A legkorszerűbb berendezések kerülnek a kikészítőkbe: megkétszereződik a nemes kikészítésű áruk roeny- nyisége. Az él-, forma- és színtartó, gyűrhetetlen, mosható, de vasalni nem kell, nedvszívó anyagok az eddiginél lényegesen nagyobb mennyiségben lesznek majd találhatók a boltokban. A konfekciógyáraik gépparkja cserélődik ki a legnagyobb KOMMENTÁR Együttműködés a városért Városaink — kivéve Nyíregyházát — fiatalok. Ahhoz, hogy Kisvárda és Mátészalka a rangra méltó legyen, még sok mindent meg kell tanulni. Hogyan lehetséges ez? ügy,, ha segítik. egymást ebben a tanácsok. Országosan is figyelemre méltó az a kezdeményezés, amely e nemes ügy érdekében kezd kibontakozni a Kisvárdai Városi és a Járási Tanács kötött. Szeptember elsején .írta alá azt a közösen készített és alaposan átgondolt együttműködési tervet a két tanács vb-elnöke, amely a város és a járás fejlődését meghatározza, koordinálja azokat a teendőket, amelyek elősegítik Kisvárda városiasodását. A jó együttműködés érdekében a két tanács és vb munkaterveiben meghatározzák a közös napirendeket, a közös beruházási feladatokat, a város, járás ellátási problémáit stb. Különösen a kereskedelem fejlesztése és a lakosság jobb ellátása érdekében dolgoztak ki olyan javaslatokat, amelyek elárusítóhelyekkel, a városban és a járásban működő tsz-ek közös vállalkozásában segítik az ellátás javítását a városban. Ez az együttműködési terv koncentrálja az anyagi erőforrásokat. Például megemlíti a fejlesztés területén a városi-járási művelődési ház építését, a hozzá szükséges telekbiztosítást, az anyagi hozzájárulásról való közös gondoskodást, a társadalmi munkát, ezen túl a városi-járási könyvtár közös fenntartását, fejlesztését, a járási kórház építésének szorgalmazását, a városi fürdő fejlesztését a járási tanács vb által történő anyagi támogatásod. Az együttműködési terv alapját képezheti egy újfajta munkastílusnak, a segítésnek sok fontos területen, hiszen összehangolják a teendőket, a programokat. Jó példája ez annak, hogyan segítsék a tapasztaltabbak azokat, akik a városi rang érdekében cselekednek. (f. k.) mértékben: 25 ezer varrógéptől válhatnak meg, a gyors- vairrógépek aránya a jelenlegi 25 százalékról 75 százalék - ra emelkedik, s lényegesen több lesz a speciálvarrógépek száma is. Ettől nemcsak szebbek, tartósabbak lesznek a konfekedóáruk varratai, Iranern a szalagokon dolgozók munkája is keményebbé válik. A MINTEGY 15 MILLIÁRDOS REKONSTRUKCIÓ során általában is kedvezőbbé válnak a munkalcöi'ülmények a textil- és a ruházati gyárakban, s ez önmagában is lényeges változás. Ebben az ágazatban dolgozik a legtöbb nő (női ipar, s ezek az intézkedések konkrét lépéseknek számítanak sok ezer fiatal lány, családos asszony helyzetének javításában.) A több, s szebb, olcsóbb textiltermék a boltokban ugyanakkor más oldalról javítja majd a nők életikörülményeit. Persze: ezek a férfiaknak is szükségesek, de — tessekhesak megfigyelni — nőt, egyedül vásárolni, ruhaboltokhan, ez előfordul, de a férfiakat általában mindig „elkísérik”. Fonalból 1975 végére 25 százalékkal lesz több a termelés, szövetből 150 millió négyzetméterrel, alsó- és fel-, sőruházati kötöttáruból 55 százalékkal, ruhaipari termékből 50 százalékkal. Lényegesen nagyobb lesz a szintetikus szálak felhasználása, amelyek a divatos igényeknek megfelelő tulajdonságú áruk előállításához nélkülözhetetlenek. Például lényegesen könnyebbek lesznek a ruházati anyagólt, s egy-egy télikabát „alakjában” nem kell majd súlyos kilókat cipelni vállainkon. Ezt a „tendenciát” jól tükrözi az, hogy a program beíejeztekor az előállított termékek súlyának növekedése éppen a fele lesz -'a termelési érték növekedésének. NEMCSAK MENNYISÉGI NÖVEKEDÉST EREDMÉNYEZ ez a fejlesztés, hanem rendkívül jelentős minőségi változást is. Egyfelől a termékek színvonalában, másfelől a gyárak gazdálkodásában, munkájában. Ez a korszerű technika, amely most beleöltözik a textil- és ruhagyárainkba — valóban korszerű, az eddiginél lényegesen hatékonyabb munkát tesz lehetővé. Ha a technikához igazodik majd a szervezés, a termelés- irányítás, és a szakértelem színvonala is. Ezeknek „beruházásáról” már a vállalatoknak, saját maguknak kell gondosikodniok. Gerencsér Ferenc Feliks Derecki: Hosszú várakozás után végül is egy szövetkezeti lakás boldog tulajdonosa lettem. A bebútorozás, a berendezés rengeteg teendőt adott és a szomszédaim természetesen ugyanebben a cipőben járlak. Reggeltől estig kopácsolás, járók zümmögése hangzott mindenhonnan. De éjszaka, amikor a ház elcsendesedett, nekem úgy rémlett, hogy újra valami furcsa zajt hallok. az alagsor felöl, ahol a pincék sorakoztak. Úgy tűnt, hogy valaki téglákat csapdos egy kalapáccsal. Eleinte azt hittem, hogy a szomszédaim egyike álmatlanságban szenved, de néhány hónap után megriadtam: azóta már mindenki tisztességesen berenA szívó csápjai valahol a Szovjetunióban vannak, s értékes terhét Magyarországon, Százhalombattán adja le a Barátság II. kőolajvezeték. Tisaaszentmártonnál jön át a szovjet határon és a Tiszáin, hogy azután Polgárnál isanót átbújjon a Tisza alatt, majd a Duna medre alatt is áthaladva elérje a százhalombattai kőolaj finomítót. Teljes kapacitással évente 10 millió tonna olajat fog szállítani. A kőolajvezeték építési munkái most a szabolcsi tájakon folynak. Az utak és vasutak alatti átvezetést végzik. A Polgárig terjedő száz kilométeres szakaszon összesen harminc helyen keresztezi a vezeték az utaltat és a vasutakat. Az építőik egy régi hagyománnyal szakították. ugyanis korábban élőbb a vezeték lefektetését végezték el, s utoljára hagyták az utalt, vasutak alatti átvezetést. Pedig éppen ez a munka követel nagyobb figyelmet és szakértelmet. December végére a Tiszáig A vezetése a szovjet határtól Százhalombattáig egy képzeletbeli egyenes mentén húzódik. Csali néhány, útba eső nagyobb községet kerülnél: ki. Az utak alatti kereszteződés építése is folyamatosan halad. Jelenleg Nagyhalásznál tartanak, de már december végéire szeretnének a Tiszáig eljutni. Érdeke* munka az út alatti csőfektetés. Nem kell hozzá az utat felbontani, csak átfúrják a vezetéknél egy valamivel nagyobb átmérőjű csővel. Amilyen széles az út, olyan hosszú munkaárkot építenek mellette, s a csőbe helyezett fúró berendezés pontos irányításával — az egész szerkezetet két darus, lánctalpas traktor tartja — rövid idő alatt átjutnak az út túlsó old-alái-a. A leghosszabb fúrás a vezetéképítés mostani szakaszán 56 méter volt. A cső fektetésnél különleges biztonsági előírásoknak is eleget kell tenni. Az út- és vasútkereszteződései: alatt például különleges szilárdságú, nagy biztonságú csöveket helyeznek el, a már behelyezett, úgynevezett béléscsőbe. Mivel itt két cső van, már a legkisebb repedést és szivárgást is észlelni tudják a vo- nalellenőrök, akik az üzemelő vezeték gazdái lesznek. Olyan helyeken pedig — mint például a nagyhalászi szeszgyár — ahol a vezeték közel kerül egy épülethez, a biztonsági előírások maximális figyelembevételével építik a vezetéket. Egy nap — egymilliós termelés A csőfektetéshez a napokban kezdtek hozzá a Kőolaj dezkedett, egy szög sem hiányzott sehonnan, a pincék felől pedig csak nem akart szűnni az a titokzatos zaj. Végül is úgy döntöttem, megbeszélem a dolgot a szomszéddal. — Még hogy hallottam-e? — kérdezte meglepődve. — Teringettét, hiszen le sem tudom hunyni a szemem, mert a fickó egész éjjel kalapál. Eldöntöttük, hogy expedíciót indítunk a pincébe. Elem- lámpákkal felszerelve éjfélkor vágtunk neki. Mindketten visszafojtottuk a lélegzetünket. — Hallja, szomszéd? — suttogtam. — Valamerről jobbról jön. vezeték Vállalat szakemberei. Egyelőre az utak, vasutak alá helyezik el a termelőcsöveket, de már megérkezett a dunaújvárosi csőgyárból az első szállítmány nyolc milliméter vastag cső, amelyet a vezeték többi szakaszain fognak lefektetni. Emellett még import csöveket is' felhasználnak a vezeték építésénél. Az építés télen sem fog szünetelni. Az idén mintegy 6—8 kilométer vezeték összehegesztését is tervezik. A hegesztés nagy szakértelmet kíván, különösen télen, amikor plusz öt Celsius-fok alatt már elő kell melegíteni az össze- hegesztendő részeltet. A hegesztéseket pedig az előírásoknak megfelelően röntgenezni kell és kilencven at- moszférás próbanyomásniak vetik alá. Egy jó hegesztőbrigád viszont egy nap alatt egymillió forintos termelési értéket is produkálhat A vezetéképítők nagyfokúan. gépesítve végzik munkájukat. Nemcsak az utak, vasutak, hanem a vízfolyások kereszteződését is ed kell végezniük — ezekből hatvan van a Polgárig terjedő szakaszon. A daruk, árokásó gépek, csőszállító teherautók mellett mégis segédmunkás^ hiánnyal küszködnek, 25—80 emberre lemre szükségük, hogy zavartalanul dolgozhassanak. Befejezés 1972 nyarán A vezetéképítéssel párhuzamosan folyik a fanyeslilkel szivattyúállomás készítése. Itt lesz a magyarországi fogadóállomás. ahol mérik és továbbítják a beérkező olajat. Az építőipari munkák kivitelezője a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat, amely a felvonulási telep építésének befejezésénél tart Magánál az építésnél és szerelésnél előreláthatólag hathét kivitelező cég összehangolt munkájára van szükség. A szivattyúállomás építésénél már elvégezték a durva tereprendezést, s az építendő négy darab 20 ezer köbméteres tárolótartály egyikének az alapozását is elkezdték. A vezetéknek a,szivattyú- állomással együtt 1972 nyarára kell elkészülni. A munkák jó ütemben haladnak, két év múlva már egy újabb összekötő kapocs, a második kőolajvezeték lesz a Szovjetunió és Magyarország között Lányi Botond ÓRIÁS DARU PARANCSNOKA. Bakos Dénes, a Nyíregyházi ÉPSZER darukezelője, a Budapesti Magasépítő Vállalattól jött Nyíregyházára dolgozni. Itt a legújabb, Olaszországból vásárolt 26 méter magas, 36 méter gémmel felszerelt óriás daru parancsnoka. Elek Emii feiv. — Akkor hát menjünk arra — felelte határozottan. Egyszer csak téglafal magasodott elénk. A zajt most már egészen tisztán hallottuk. Legalább 4—5 ember lehetett a túlsó oldalon. Nagy nehezen megtaláltam a kapcsolót, és felgyújtottam a villanyt. — Úgy látszik befalazták őket — mondtam. — Ember, nincs egy percnyi vesztegetni való időnk, lyukat kell fúrnunk a falba — mondta a szomszédom aggódva. A szanaszét heverő szerszámok segítségével nekiestünk a téglafalnak. A fal hamarosan engedett, s ekkor nem mindennapi látvány tárult a szemünk elé. Pompás, tágas szobát láttunk s benne sürgő-forgó építőmunkásokat. Ahogy bennünket megpillantottak, a szájukat is eltátották a csodálkozástól. — Mit keresnek itt kigyel- metek? Ez a méltóságos Zaskronczyk família palotája. Ök szegődtettek vala bennünket, azon céllal, hogy rendbe hozandjuk a termeket — mondta végül a művezetőjük, s a vállunk fölött csodálkozva pislogott a modern lépcsöházra. Régies beszédmódjuk ca szokatlan öltözetük elképesztett bennünket. — Ez itt nem palota, és nem lakik benne semmiféle méltóságos Zaskronczyk . família. Ez szövetkezeti ház, barátom. A huszadik században vagyunk. — Istenem, istenem, hang szalad az idő — kiáltott fel a művezető. — Rajta, emberek. dolgozzunk — sürgette a munkásait. Én nem tudtam mire véljem a dolgot, de a szomszédom megnyugtatóan hátba veregetett: — Jól van. jól van, most már legalább megnyugodhatunk. hogy a véget nem érd tatarozás nem a mi korunk találmánya. Fordította: Zilahi JudŰ
