Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-22 / 248. szám

VILÁG PROLIT ÁRJAI, EGYESÜL/iTtKI XXVII. EVFOIAAM. 248. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 197«. OKTÓBER 22, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL: Agcsernyői ereklyék (3. old a» A pecsétgyűrű története (3. oldal) Tanulmányúton Ausztriában <4. oldal) Kupakrónika (7. oldal) Tanácsaink két évtizede ár Irta: dr. Cekszi István, a Szabolcs*Szatmár Megyei Tanács V. 13. elnöke H úsz éve, 1950. október 22-én történt meg a ta­nácstagok országos vá­lasztása, ekkor alakultak új­já az ideiglenes tanácsok és létrejöttek a községi taná­csok. Nemcsak a proletárdiktatú­ra életképességét, az új típu­sú államszervezetben rejlő fe1 ismerés helyességét bizo­nyítja ez a jubileum, hanem azt is, hogy a munkásosztály és szövetségesei képesek a szocializmus építéséből adó­dó feladatok ellátására. Az 1919-es Tanácsköztár­saság méltó örökségeként, a Szovjetunió gazdag tapaszta­lataira építve került sor a szocialista típusú államszer­vezet létrehozására hazánk­ban. Rendkívül nagy jelentő­ségű az, hogy e szocialista helyi szervek — a tanácsok — a felszabadulásunkat kö­vető ötödik évben létrejöttek és felnőttek azokhoz a rop­pant feladatokhoz, amelyek akkor a termelés megindítá­sa. az újjáépítés, a stabilizá­ció. a tervgazdálkodás, a la­kosság alapvető ellátásának helyi tennivalóit jelentet­ték. A párt hívó szavára a köz- ügyektől valamikor olyan tá­vol tartott egyszerű emberek kapcsolódtak be és tevékeny­kedtek a néphatalom új szer­veiben. Munkások, parasztok, mint tanácstagok, vagy mint a közvetlen termelőmunká­ból a vezetők és ügyintézők íróasztalához ültetett embe­rek — a kezdők nehézségei­vel, botladozásaival küzdve, de többségében a nép iránt érzett és tanúsított rendkívü­li felelősséggel — vállalták és tanulták a közösségért végzett munkát. Megyénk ta­nácsainak tagjai között ma is 714-en vannak, akik 20 éve szolgálják a közügyet, a tanácsi szervek apparátusá­ban 209 fő dolgozik megala­kulásuk óta — nem szólva azok sokaságáról, akik más fontos területre kerültek. Húsz év történelmi átte­kintése egyértelműen bizo­nyítja: tanácsaink és szerve­ik fejlődésünk olyan ténye­zői voltak, amelyek minden szálukkal szervesen kapcso­lódnak elért eredményeink­hez. elengedhetetlen feltéte­lei is annak. Az irántuk tá­masztott mind magasabb kö­vetelményeknek megfelelően tettek eleget az emberek ügyei intézéséből eredő kö­telezettségeiknek, gondos­kodtak a lakosság jobb el­látásáról. a lakóhelyi körül­mények javításáról. Létrejöt­tük óta eredményesen. jól szolgálták a szocializmus építését. I gaz, a fejlődés tanácsa­ink életében sem volt töretlen. A kezdeti Időszakot gyakori átszervezé­sek megalapozatlan célok. fe) atköri tisztázatlanságok is jellemezték, bár ezek kija­vítására időközben is történ­tek lépések. Akadályozta a kibontakozást az 1956-os el­lenforradalom is. Ezt köve­tően, az MSZMP helyes poli­tikája nyomán számos olyan intézkedés született, ami ked­vezően hatott a tanácsok munkájánál! fejlesztésére. Különösen az utóbbi öt év- bén tapasztalható fokozot­tabb javulás. Nőtt önállósá­guk, kezdetét vette a hatás­körök decentralizálása, bő­vültek gazdasági eszközeik, korszerűsítések történtek a tanácshálózatban. Ma joggal állapíthatjuk meg: a prob­lémákkal terhelten is kivív­ták helyüket az állami élet mechanizmusában. __ Működésük két évtizede alatt, de különösen az utóbbi években legszembetűnőbb fejlődést gazdasági téren mu­tatnak fel tanácsaink. Az or­szágoshoz képest is nehezebb helyzetben levő megyénk számtalan létesítménye va­lósult meg segítség ükkel,, fű­ződik kezdeményezése taná­csainkhoz. Elvitathatatlan érdemeik vannak abban, hogy megyénk gazdasága ma egyre több szabolcs-szatmári embernek nyújt biztos meg­élhetést, reményt keltő pers­pektívát. Jelentős szerepük van abban, hogy a 20 év előtti néhány ezer fővel szem­ben ma közel 34 ezer ember dolgozik a megye iparában. Olyan jelentős létesítmények, mint például a Nyíregyházi Gumigyár, a Hajtómű- és Felvonógyár, vagy az ER- DÉRT-telepek kiinduló alap­ja a tanácsi ipar volt. A me­zőgazdaság felülmúlta leg­merészebb elképzeléseinket is. A szocialista átszervezés igen komoly nevelő, szervező feladataiból, a fontos gazda­sági programokból nagy sze- •_>pet vállaltak tanácsaink. Húsz éve még csak két ál­lami gazdaság volt és mind­össze 30 ezer holdon gazdál­kodtak termelőszövetkezetek; ma a megye 1 millió hol­dat meghaladó földterületéből 96 százalék tartozik a szocia­lista szektorhoz. A gyümölcs- telepítés nyomán itt terem az ország almatermésének közel a fele. s ennek kéthar­mada nagyüzemi gazdaságok­ban. Az üzembe helyezett gyümölcstárolók és osztályo­zok száma csaknem eléri a 270-et; a hűtőtároló kapaci­tás megközelíti a 10 500 va­gont. A több mint 4353 trak­tor, továbbá a jelentős rész­ben gépesített munkafolya­matok jelzik a technikai fej­lődést. Tanácsaink foglalkoznak a kommunális szolgáltatással, bonyolítják a beruházások mintegy 20—25 százalékát, a központi lakásberuházás túl­nyomó részét. Tevékenysé­gükhöz szorosan hazzátarto- zik. hogy 1963-ban befejező­dött valamennyi községünk villamosítása; megtörtént a megyeszékhely közművesíté­se; ma már közüzemi vízel­látással rendelkezik a tele­pülések 13 százaléka, csator­nahálózattal 9 százaléka. Se­gítségükkel bontakozott ki a város- és községpolitikai tevékenység, a jelentős ered­ményeket hozó varos- és köz­ségfejlesztés. Ez a mozgalom — a lakosság közvetlen mun­kájával párosulva — úgy­szólván minden településün­kön eredményezett egy-egy kultúrházat, iskolát, utat, járdát vagy egészségügyi lé­tesítményt. A központi ala­pokból rendelkezésre bocsá­tott eszközök mellett nagy szerepe van a tanácsnak ab­ban. hogy a községek 90 szá­zaléka rendelkezik valami­N lven típusú művelődési in­tézménnyel. m mint nap közvetlenül is kapcsolatba kerülnek az állampolgárokkal. Az a 600 000 ügyirat, amely­ben évente állást foglalnak, tanúsítják a lakosság bizal­mát. A tanácsi dolgozók szemléletében mindinkább megnyilvánul a közügyekért való felelősség. Joggal álla­píthatjuk meg: eredményesen szolgálják megbízóikat, a la­kosságot. Ezek az eredményeik sem mentenek fel azonban ben­nünket az alól a kötelesség alól, hogy keressük a to­vábbfejlesztés lehetőségeit. Szükségessé teszi ezt előre­haladásunk meggyorsításá­nak igénye, amit az irányító munka színvonalában és szakszerűségében, életviszo­nyainkban, az emberek tuda­ti fejlődésében bekövetkezett változások tesznek időszerű­vé. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Minisztertanács ez év áprilisában tartott együttes ülése megállapítot­ta: napirenden levő felada­tunknak kell tekinteni, hogy az eddigieknél pontosabban és differenciáltabban fogalmaz­zuk meg a tanácsok és szer­veik funkcióját, szervezetük fejlesztését. A párt kongresz- szusi irányelvei felvázolják ennek lényegét. Demokratiz­musunkat növelve új lehető­ségek lesznek a dolgozók részvételére a közügyeikben, önállóságuk és felelősségük fokozásával tágabb lehetőség nyílik arra, hogy a lakosság ügyeit ott és azok intézzék, akik azt legjobban ismerik és rendelkeznek azok feltéte­leivel. A gazdasági, kulturá­lis és szociális munkában biztosított nagyobb önálló­sággal. a helyi feladatok ha­táskörükbe utalásával meg­teremtődik annak a lehető­sége. hogy a települések igé­nyeinek kielégítése tökélete­sebben, a szükségletnek meg­felelőbben történjék. E zekben a napokban — az évfordulóra emlé­kezve — a lakosság nagy szimpátiával viseltetik azok iránt, akikkel minden­napi élete közvetlenül is ösz- szeköti: a tanácsok és szer­veik. az ott dolgozók iránt. Kifejezésre jut ebben az el­ismerés. egyben az is, amely mindenkire azt a felelősséget rója, hogy eleget tegyeneik a dolgozó nép szolgálatának. Péter János nyilatkozata az ExNSZ-közgy ülésről Külügyminiszterünk hazatért New Yorkból Péter János külügyminisz­ter, aki New Yorkban részt vett az ENSZ-közgyűlés ju­bileumi ülésszakán, szerdán délután visszaérkezett Buda­pestre. Péter János a megérkezés után újságíróknak adott nyi­latkozatában elmondotta: — Természetesen jelenleg még nagyon nehéz meghatá­rozni, hogy a jubileumi ülés­szaknál! mi lehet az eredmé­nye. Egy hetet töltöttem a szorosan vett jubileumi ülé­seken, amelyek e hét végéig tartanak. — Három tény világos: Először: nagyon sokan sokat — jogosan sokat — vártak és várnak ettől az ülésszakból. A másik tény, hogy az ülésszak kezdetét sajnos megzavarták bizonyos nemzetközi politikai események, amelyek részben az eröpolitika idejére, rész­ben a hidegháború idejére emlékeztetnek. A harmadik tény pedig az, hogy á közgyű­lés minden konstruktív tag­ja, minden delegáció, amely az ENSZ alapokmánya elvei­nek érvényesítéséért dolgozik — így elsősorban a szovjet kül­döttség, de a delegációk túl­nyomó többsége, velük együtt a Magyar Népköztársaság küldöttsége is — nagyon ke­mény diplomáciai munkát folytat azért, hogy a közgyű­lés mégis eloszlassa a kedve­zőtlen jeleket és kedvező ha­tározatokat hozzon az alap­vető nemzetközi kérdések megoldása érdekében. — A fő feladatom az volt, hogy a Magyar Népköztársa­ság kormánya képviseletében a jubileumi ülésszakon fel­szólaljak. Ebben a felszóla­lásban feltártuk azokat a té­nyeket, amelyek segítik a nemzetközi helyzet kedvező alakítását, s kimutattuk azok­nak a felelősségét is, akik a kedvező alakulást gátolják. Szerdán szólalt fel Gromiko elvtárs, s nagyon sok felszó­lalás hangzik még el a héten, éjszakai ülésekre is sor kerül, maga a közgyűlés pedig l e- cember közepéig tárj. Bízom abban, hogy azok az objektív tényezők, amelyek a békés egymás mellett élés politiká­ját eddig sok tekintetben si­kerre viték, s amelyek ed­dig kedvező határozatokhoz segítettek bennünket, ezt a közgyűlést is eredményessé tehetik — fejezte be nyilat­kozatát Péter János. NDK párt­ós kormányküldöttség Csehszlovákiában Prága (MTI): ■ Szerdán délelőtt néhány perccel tíz óra előtt repülőgé­pen megérkezett Prágába az NDK párt- és kormánykül­döttsége, amely a csehszlovák vezetőkkel tárgyalásokat foly­tat a Két párt és állam kap­csolatainak megszilárdításáról és fejlesztéséről, valamint nemzetközi kérdésekről. A delegációt, amelyet Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke, valamint Willi Stoph, az NSZEP Politi­kai Bizottságának tagja, mi­niszterelnök vezet, a prágai repülőtéren Gustav Husák, Ludvik Svoboda és Lubomir Strougal fogadta. Fock Jenő távirata az EAK miniszterelnökéhez Őexcellenciája, DR. MAHMjUD FAVZI úrnak, az Egyesült Arab Köztársaság miniszterelnökénak KAIRO Engedje meg excellenciád, högy az Egyesült Arab Köz­társaság miniszterelnökévé történt kinevezése alkalmából a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a inagam ne­vében szívből jövő jókívánságaimat fejezzem ki és biztosít­sam arról, hogy az egész magyar nép őszinte együttérzése kí­séri az Egyesült Arab Köztársaság népének eredményekben gazdag erő feszítéseit, amelyeket országa gazdasága, társadal­mi és kulturális élete fejlődése és az izraeli csapatók által megszállt arab területek felszabadítása érdekében kifejt. Országainkat és népeinket immár hagyományosnak te­kinthető gyümölcsöző és sokrétű kapcsolatok szoros szálai fű­zik egymáshoz, amelyek barátságunk további elmélyítésének szilárd alapjait képezik. Népeink a Közel-Kelet és a világ békéjéért folytatott antiimperialista harcban egymás mel­lett küzdenek és kölcsönösen segítik egymást. Excellenciádnaik az egyiptomi nép javát szolgáló fele­lősségteljes küldetése ellátásához sok sikert és jó egészséget kívánok. FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Hazatértek a magyar egységek a Fegyverbarátság hadgyakorlatról Szerdán délelőtt ünnepé­lyesen fogadták a komáromi határátkelőhely vasútállomá­sán a Német Demokratikus Köztársaság területén rende­zett Fegyverbarátság hadgya­korlatról hazatérő magyar csapatokat és törzseket. A fogadáson a Honvédelmi Mi- niszérium képviselőin kívül részt vettek Komárom megye állami, párt- és társadalmi szerveinek vezetői is. A Himnusz hangjai után Évin Sándor ezredes jelen­tette, hogy a Magyar Nép­hadsereg Fegyverbarátság hadgyakorlatra kijelölt csapa­tai feladatukat eredményesen végrehajtották. A felsorako­zott alegységeket Reményi Gyula vezérőrnagy üdvözölte: — A honvédelmi miniszter elvtárs, a Magyar Néphadse­reg vezetői és egész személyi állománya nevében szeretet­tel köszöntőm önöket abból az alkalomból — mondotta —, hogy a Varsói Szerződés egyesített parancsnokságának i tervei szerint a Német De­mokratikus Köztársaság te­rületén megtartott Fegyver­barátság gyakorlatról haza­térve átlépték hazánk hatá­rát. A hadgyakorlatnak, amelyen valamennyi tagor­szág hadseregei részt vettek, nagy politikai és katonapoli­tikai jelentősége volt. Hűen kifejezte egyesített fegyveres erőnk egységét, mélységes in­ternacionalizmusát, a szoci­alizmus ügye iránti együttes és közös felelősség vállalását. — Küldetésüknek megfelel­tek, s feladataik maradékta­lan végrehajtásával népünket és hadseregünket méltóan képviselték, kivívták, a Varsói Szerződés gyakorlatot megte­kintő politikai és katonai ve­zetőinek, valamint a fe | -ver- barátoknak és a Német De­mokratikus Köztársaság né­pének elismerését. Külön di­cséretre méltó, hogy bonyo­lult feladataik megoldása so­rán a korszerű harc néhány alapvetően fonto6 területén ki­magasló eredményeket értek el. — Az önök elismerést ér­demlő teljesítménye ismétel­ten ékes bizonyságát adta an­nak, hogy néphadseregünk erős, jól felkészült, és fegy­vertársai oldalán megbízható védelmezője országunk biz­tonságának, a szocializmus, a béke, a haladás ügyének. — Köszönet illeti önöket a gyakorlaton tanúsított helyt­állásukért, fegyelmezett, ön­tudatos magatartásukért, ki­váló munkájukért. Teljesítsék továbbra is ilyen példamu­tató lelkiismeretességgel ha­zánk iránti megtisztelő köte­lességüket. Komárom megye párt-, álla­mi és társadalmi szervei, a megye lakossága nevében Kroszner László, a megyei ta­nács vb-elnöke üdvözölte a néphadsereg harcosait, tiszt-; helyetteseit, tisztjeit, A fogadás az Internacionálő hangjaival ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom