Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

KELET-MAGYARORSZÄ« — VASÁRNAPI MELLÉKLET ftfffl. otrtASer IS ESŐBEN Suha Andor: Egy donor végrendelete — Most mit csináljak? Nincs víz a hűtőben. őserdei kaland. ’ (A Stem karikatúrája) PANASZKODIK A GYEREK KÖNYVBOLTBAN — Minek akarod Ctthon már van egy megvenni ezt a könyvet, hiszen könyvünk. A 81. SZ. AKÖV 1970. évi október hó 20-án, 11 órakor Nyíregyházán, Pazonyi út 22. sz. telep­helyén .0. KOCSI fiS LÓSZERSZÁM írverést TART. (215299) Az orvos mosolyogva né­zett a szemembe. Pontosan úgy, ahogyan én szoktam ha­zudni. mosolyogva, erősen szemébe nézve embertár­saimnak, az orvos is moso­lyogva a szemembe nézve a következőket mondotta: — Semmi komoly baj, fiam — ezzel a kezembe nyomott egy borítékot, vi­gyem el ide és ide a leletei­met. Kimentem az utcára, tava­szi eső pásztázott, finom il­latok szálltak, istenem, de szép az élet. Befordultam a sarkon és a borítékot azon­nal felbontottam. „Leukémia.. Kis hülyém — gondoltam, sőt hangosan ki is mondtam, hiszen ezt én már régen tu­dom. Bár, hogy őszinte le­gyek. az orvosi verdikt, az abszolút tudatosság azért a szűmig mart. Na, mindegy, doktor úr, kár a benzinért. Apropó, benzin. Beültem a taxiba és kértem a pilótát, repítsen haza. Bementem a fürdőszobába. levetkőztem, felvettem a meleg fürdőkö­penyemet, pedig igazán nem volt hideg, csak én borzong­tam. Megnéztem magam a tükörben. Legalább tíz percig farkasszemet néztem leuké­miás magammal. Amikor el­untam, akkor megnéztem a profilomat jobbról és bal­ról. A nyakamat .külön vizs­gáltam. Aztán közelről a pó­rusaimat. Szemem alatt az arcbőrömet lehúztam, na nézzük, mi van a szememen belül. Normális — állapí­tottam meg, aztán hangosan ennyit mondtam: — Alma vagyok, kívül pi­ros, belül rothadok. Na, nézzük, mennyi időm van még hátra? Leültem az író­asztalomhoz, konyakot töl­töttem. ittam, azután megint töltöttem. Kicsi ez a pohár, nem esik jól belőle a ko­nyak. Újra töltöttem, most már a vizespohárba. — Vérrák, na lám. .. Szóval valahol számolják a napjaimat. Kár, pedig szép volt... Lehet, hogy három hónapom van, de az is lehet, hogy három évem még. Leg­valószínűbb a fél év. Az a mosoly nagyon vigasztaló és baráti volt. Papírt vettem elő és e gon­dolatnál írni kezdtem a vég­rendeletemet. Mim is van nekem, mit oszthatok én szét az emberek között? Ro­konaim nincsenek. Tehát a lakásomat a tanácsra ha­gyom, ez világos. Veszeked­jenek velük, haragudjanak a tanácsra az emberek. ne rám. Személyi holmijaim? Jó részével semmit sem ér­nek, és már írom is: „Éges­sék el őket, mind egy szálig... Azám, elégetni, hamvasztatni... de nem le­het, én donor szeretnék len­ni, nagy kincs, érték, megfi zethetetlen érték. Emberek, vegyétek szeretettel a teste­met, hadd éljek bennetek to­vább. Égjen hát a bútorom, a ruhám, de maradjak én, bol­dogítsam az emberiséget. És a testemben mi az ér­ték? Vegyük számba. Min­denekelőtt a nemes részek a pejsli és a zsigerek. Tehát a szívem, a májam, a tüdőm, a vesém, talán a szemem szaruhártyája és a gerin­cemben a mész, amely segí­tett egyenesen tartani ezt a csigolyás csontcsövet. Kinek adjam a szívemet? Becsületes, jó munkát vég­zett eddig, ki érdemelné meg: Kiben dobogjon to­vább? Mindenkinek nem ad­hatom hiszen a rosszaság mellett a jóság is megfér benne. Talán Hasznát venné új gazdája is. És már rovom a sorokat: „Szívemet Barnard profesz- szorra hagyom.” De mivel indokoljam a iagyatékot? Semmivel, hi­szen mindenki olvas újsá got, lassan a professzornak is elkel majd egy új szív. A tüdőm tulajdonjog? szálljon a barátomra, X. Y.- ra és feleségére, X. Y-néra. Vágják ketté és osztozzanak testvériesen rajta. Tiszta, be­csületes, dolgos emberek, na­gyon szeretem őket és ők is egymást. Szanatóriumi sze­relem. Egyébként, ép lelkű emberek. Csupán az én fél­tüdőm hiányzik mindkettő­jükből. lm, itt van hát, sze­retettel adom. A májam, a májam, fnit is csináljak vele? Drága embertársaim, kinek kel! egy jó máj ? Teljesen épen nyújthatom át és a jó májam így is és amúgy is. Megvan, Az , utolsó kívánságom hall­játok meg emberek, megkö­vetelem. .. A májamat halálom után azonnal ültessék át Kincste- len Eta kolleganőmbe, aki legutóbb még a vállalati computerre is ráfogta, hogy egy ravasz disznó, csak egy ravasz disznó, mondotta a mi aranyos Etánk, csak egy ravasz disznó képes ilyes­mire, mint ez a computer. Remélem, a májam nagy­ban hozzájárul majd ah­hoz, hogy hivatalunkba visszatér a régi, Eta előtti hangulat. És Eta máját azonnal vi­gyék ki a Kőbányai Gyógy­szergyárba, ahol az alkimis­ta vegyészek készítsenek be­lőle szívtrombózis elleni me­dicinát. És mindkét vesémet, gon­dolkodás nélkül Jóskának adom. Neki fölöttébb nagy szüksége van mind a kettő­re. Évek óta azzal bosszan­tott engem és a többi kár­tyapartnerét, hogy játék köz­ben megivott két üveg sört és ettől kezdve állandó jel­leggel a toilette-ajtó felé tar­tott. Azt mondta, isten bi­zony csak kezet mosni. De a másik két partnere ateista volt és cinikus. Szóval itt van Józsikám, tiéd mind a két vesém, használd őket egészséggel, ezután isten bi­zony négy üveg sört is ihatsz és nem köll hamisan esküd­nöd .. No, mim is van még? A fejem ? A koponyacsontomat vi­gyék Egerbe, a vár kaza­matájába, ahová már száz és száz koponyát raktak gúlába. Annyi heg és forradás van az én koponyámon is, hogy remélem nem keltek majd ott feltűnést, a koponyám nem lóg ki a sorból, jól meglapul majd a török és a magyar harcosok több, mint négyszázéves koponyái kö­zött. .. Kezemben megállt a toll és hangosan elröhögtem ma­gam. Ez jó hecc lesz. A mú- zeológusok és történészek ke­zükbe veszik majd, ha egy- egy külföldi csoport érkezik a várba, hosszan elnézik, fe­hér koponyámat elgondol­kozva forgatják, a világos­ság felé tartják és azt mond­ják: „Egy török közkatona koponyája a XVI. század­ból. . És végül: „A porhüvelye­met a nemes szervek eltá­volítása után égessék el és szórják szét tetszés szerint.” A nevem még nem írtam alá. Mielőtt ezt megteszem, öntök még magamnak negy­ven cseppet a poharamba, negyven csepp napfényt. Meg­iszom, átolvasom a végren­deletemet, meg vagyok elé­gedve magammal. Egy kissé el is érzékenyülök, hogy mi­lyen jó is vagyok én, azután elvesztem a fejemet. És min­dent megváltoztatok. Aho­gyan egy végrendelőhöz il- lik. Én az vagyok, aki voltam, és belőlem nem kell főbb, belőlem ne legyen senki más. A pisztoly hideg csövét a halántékomhoz illesztem. De ez nem jó. Hogy kerül akkor a vár kazamatájába, ha szétrepítem a koponyám. Nézzük csak azt a papírt. — De hiszen ezzel évekig lehet élni és nem is biztos... és mi lesz, ha közben felta­lálnak valamit, egy csoda­szert a rák ellen... Talán éppen a mi jó öreg Szent- györgyink odaát, a tengeren túl. És nekem még bokros teendőim vannak itt a föl­dön. Semmit sem adok! Marad a helyén a szívem, a tü­dőm, a májam, a vesém. Dolgozzatok aranyos nemes szerveim, szolgáljátok tisz­tességgel, becsülettel gazdá­tokat és cserében majd én vigyázok rátok. Negyven csepp napfény, he, he, he... Rohanok Etához, nagy darab vérmes nő. • ő biztosan nem sajnál majd néhány liter vért tőlem. Emberek, de szeretek élni. MINI-AKUSZTIKA A fellépő művészek és ze­nekarok sűrűn kifogásolták a kaliforniai hangversenyter­mek akusztikáját. A termek tulajdonosai szakértőket bíz­tak meg az ismétlődő pana­szok okának kiderítésével. A szakértők megállapították, hpgy a mini a vétkes. A rö­vid szoknyák ugyanis csak fele annyi hanghullámot nyelnek el, mint a korábban szokásos hosszabb szoknyák. REVANS Egy párizsi autós tiltott helyen parkírozta a kocsiját. A büntetés megelőzése vé­gett cédulát helyezett az ab­lakmosó alá: „Bocsánat! Hi­vatalos ügyben vagyok itt!’’ Amikor visszatért, a cédulá­ja mellett büntetőpapírt ta­lált a rendőr megjegyzésé­vel: „Bocsánat! Én is!” A NAGY ORDITAS Látnivaló nem igen akadt, de hallani annál többet le­hetett azon a furcsa versen­gésen, amelyet Észak-Karo­linában bonyolítottak le. Ott rendezték meg ugyanis az USA országos ordítozási baj­nokságát. A győztes egy 61 éves sertésápoló lett. Ordí­tása — a versenybírák jegy­zőkönyve szerint — a párját kereső Tarzan vad harso­gásának és egy tehervonat robajának keveréke volt A BIGÁMISTA Az angliai Lancesterben tárgyalta a bíróság Bill Wait ügyét. A •vádlott arról sze­rette volna meggyőzni a bí­rót, személye bizonyos szem­pontokból olyan értékes, hogy kár lenne, ha csupán egyetlen asszonynak lenne a férje, és ezért a bíróság szen­tesítse *a több asszonnyal kötött házasságait. A bíró megértést tanúsított a külön­leges vádlott iránt: három évre küldte a rács mögé az­zal az indoklással, hogy „nem csupán egy vagy több asz- szony nem érdemli meg ót, hanem kár volna az egész női társadalom számára.” KERESZTREJTVÉNY 1910. október '20-án halt meg Henri Dunant, az első Nobel-bé- kedíjas svájci állampolgár, ö volt a Nemzetközi Vöröskereszt meg­alapítója, melynek célja a folyt, vízsz. 1., függ. 12. és 19. Ezeket kell beküldeni. Vízszintes: 12. Kor, (—*). 13. Béke oroszul. 14. Érzékszerv. 15. W-vel az ele­jén európai főváros. 16. Fári-val együtt jár. 18. Vinné az irháját. 20. A második betűjét megket­tőzve: az Egyesült Nemzetek se­gélyező szervének rövidítése. 21. Erkölcstan. 22. Végtelenül lágy! 23. Nem szabad tudni. 24. Éle, tréfa. 25. Mint... bikának, olyan ...(Toldi). 27. XVI. századi holland festő. 2i8. Szó a Halotti beszéd­ből. 29. Folyadék. 30. Személyes névmás. 31. Német személyes név­más. 32. Régi magyar kettößbetü 34. Sudár. 38. Togói gépkocsik betűjelzése. 39. Évszak. 41. Német névelő. 42. Zuhany. 43. Kereske delmi rövidítés. 45. A régi gyufa gyártásnál használták. 47. Ideci­pel. 48. Szovjet repülőgéptípus. 49. Szövőmester! 51. Tengeri rab­iók, kalózok görög—francia ere­detű szó. 54. Fogtok! 55. Forma 57. Pest környéki termelő- szövetkezet. 58. Vég, befejezés németül. 59. Egyhangú. 60. Fo­goly 61. Lassan bontogatja a csomót. 62. Vissza: színvonal. 63. ízesítő. 64. Közterület. 66. Recés felületű pamutszövet. 67. Aki be­tűi keverve. 68, Mutatónévmás 70. Idegen kötőszó. 72. Fordítót sor. Függőleges: í. Görög államférfi az akhaia' követség egyik vezetője. 3. Házi adat becézed kicsinye. 4. RM. 5 Vissza: legény lesz belőle. 6. Ga ád ember. 7. Darázsféle. 8. Idő­egység. 9. Ezer egynemű betűi, lu. Egtelenül pacás! 11. Meteorkő. l7. Vissza: vonatkozó névmás. 20. Vissza: magát tetszelegve cso­dáló. 25. Spion. 26. Hézag. 33. Iparos. 35. -hoz, -hez, -höz lati- iuL 36. Régi római aprópénz. 37. Von. 40. Belső szerv. 42. Hal is van ilyen. 44. La Paz a főváro­sa. 46. ‘ Jugoszláv város. 47. Vízi ragadozó. 48. Érvek. 50. Halikra $ (—’). 52. Ékezettel lónév. 53. Szent és sérthetetlen. 54. Indiai vezető politikus egyik neve. 56. Keleti uralkodói cím. 58. Lep betűi ke­verve. 63. Fába szorult féreg. 65. Üdítő Ital. 68. Mássalhangzó fo­netikusan. 69. Igekötő. 71. Szemé- yes névmás. A megfejtéseket október 26-ic mell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk eL Október 4-1 rejtvény pályáza­tunk megfejtése: Botanikus kertjét, • az állatkertet, amelyeknek első igazgatója volt. Győri múzeum­Nyertesek: Ambrózy Gézáné,' 3allai Istvánná, Horváth And- rásné, Kajdi Józsefné, és Mély­kúti Ernőné nyíregyházi, Kocsár Imre csengeri, Balogh Zí'gmond- né kántor jánosi, Koncz Emma mátészalkai, dr. Katona Sándorná nábrádi és Kemecsei Sándorné nyírbátori kedves rejtvény fej-, tőink. A nyerem énykonyveket postán elküldtük­n. dm — Apúúú!... A mama nem akarja visszaadni a fut­ball-labdámat!... (A Wochenpresse karikatúrája) A Mátészalkai Almatároló felvételre keres „Tartós időre” férfi- és női dolgozókat. Jelentkezés Mátészalka, almatárolóban. (895) Hirdessen lapunkban!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom