Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
1 FEHÉRGYARMATI JÁRÁS 2 KISVÁRDAI JÁRÁS 3 MÁTÉSZALKAI JÁRÁS 4 NAGYKÁLLÓI JÁRÁS 5 NYÍRBÁTORI JÁRÁS 6 NYÍREGYHÁZI JÁRÁS 7 VÁSÁROSN ÁM ÉNYI JÁRÁS Országhatár Megyehatár, megyei jogú város határa •Járáshatár, járási jogú város határa Megyeszékhely Járásszékhely Város Nagyközség 1970. január 1-én jelenlevő népesség száma A nagyközség lakossága a megye népességének 13,2 %_a Negyedszázad változásai a megye térképén A fenti — Szabolcs-Szat- már megyét ábrázoló — térkép 1970. július elseje óta érvényben lévő járási és városi határokait, valamint a nagyközségeket ábrázolja. Húsz évvel ezelőtt amikor a tanácsok megalakultak, Szabolcs és Szatmár-Bereg me-, gyékből alakult a mostani közigazgatási megyehatárokkal Szabolcs-Szatenár megye. A jelenlegi területen akkor 11 járás és egy járási jogú város. Nyíregyháza jelentette a közigazgatás második lépcsőit. Az ötvenes évek közepén megszűnt a kamecsei járás, utána egészen a legutóbbi évekig 10 járás, egy város osztozkodott a megye területén. 1969-ben megszűnt a csengeri járás, várossá lett Mátészalka és megkezdődött a nagyközségek szervezése. Ez évben megszűnt a baktaló- rántházi és a tiszalöki járás, valamint várossá lépett elő Kisvárda. Dióhéjban ennyi a 20 esztendő jelentősebb változása. Ma Szabolcs-Szatmár megye közel 600 000 lakosa három városban — Nyíregyháza, Mátészalka, Kisvárda —, hét járásban: fehérgyarmati, kisvárdai, mátészalkai, nagy- kállói, nyírbátori, nyíregyházi és vásárosnaményi — él. A hét járásban 231 község és 1338 tanyatelepülés van. Ez a Számadat jól mutatja, hogy Szabolcs-Szatmár megyében túlsúlyban vannak az aprófalvas települések. A községek közül — a városok és a járási székhelyeken túl — magasabb kategóriába tartozik 11 település, amit nagyközség néven tartunk nyilván. Ezek a nagyközségek a következők: Balctalórántháza, Csenger, Hodász, Nagyhalász, Nyírmada, Tiszadob, Tisza- lök, Tiszavasvári, Ujfehértó, Vaja és Záhony. A negyedszázad alatt bekövetkezett gazdasági, társadalmi változás követelte meg ezeket a módosításokat, amit az előttünk lévő térképen ábrázoltunk. A gazdasági alapok — összefüggésben a szocialista mezőgazdaság megszilárdulásával — megerősödtek. A községek jelentős többségében korszerű közintézmények. iskolák, egészségügyi létesítmények, kultúrházak épültek. Jelentősen fejlődött az üzlethálózat, néhány nagyobb településen már kommunális létesítmények is vannak. Tizenhét helységben említésre méltó iparosítás vette kezdetét. E fejlődés a tanácsokat arra kötelezi, hogy a településfejlesztési munkát fokozzák, mivel a lakosság életszínvonala és ezzel együtt igényeik is erőteljesen növekednek. A napjainkban elért társadalmi és gazdasági fejlettségnek a térképen vázolt helyzet megfelel. Az élet azonban gyors tempóban halad, ezért az illetékeseknek a mánál tovább kell látniuk, perspektivikusan gondolkozniuk. A kormány tíz évvel ezelőtt, 1960-ban megbízta az Országos Tervhivatalt és az Építési és Városfejlesztési Minisztériumot, hogy dolgoztassák ki az országra vonatkozó távlati fejlesztési tervet. Ez a terv a mi megyénkre is elkészült. Szeptemberben elfogadták a megyei tanács ülésén is, amiről röviden hírt adtunk. A települések fejlesztése és a települések gazdasági adottságai, munkalehetőségek, lakosságszám, vonzáskörzet, ipari fejlődés, gazdaságos mezőgazdasági üzemek irányítása, tsz-ek, tsz-közi vállalkozások és sok más vonatkozású egybefüggő tényezők alapján vonzást gyakorolnak egymásra, s ennek alapján a helységek különböző kategóriákba való sorolása indokolt. A fejlesztési irányelvek biztosítják, hogy a 'településeik differenciáltságuk ellenére, például a legalacsonyabb szinten álló falu is, az ott élő lakosság igényeit szolgáló alaplétesítményekkel rendelkezzék. A fejlesztési irányelvek számolnak a nagyszámú külterületen lakók igényeinek kielégítésével is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága évekkel ezelőtt meghatározta a fejleszthető és átmenetileg fejleszthető tanyai lakóhelyek kategorizálását. Intézkedett, hogy a továbbfejlesztésre nem javasolt tanyák is megkapják a legszükségesebb üzlethálózatot, ivóvizet, ahol lehetséges a villanyt és bekötő utat. A legutóbbi tanácsülésen elfogadott fejlesztési terv szerint a megye településeit a következő kategóriákba sorolták: falu, részleges alsófokú központ, alsófokú központ, kiemelt alsófokú központ, részleges középfokú, középfokú és kiemelt központ. A ma még szokatlan kifejezések rövid magyarázatra szorulnak. Az ismertetést kezdjük a felsőfokú központtal. Megyénkben ebbe a kategóriába egyetlen település, Nyíregyháza tartozik. Ide az a település sorolható, melynek félkészültsége lehetővé teszi egy nagyobb terület (vonzáskörzet) lakosainak felső szintű ellátását. A középfokú központok azok a települések, amelyek több alsófokú körzet ellátását szolgálják és már jelenleg is vagy a közeljövőiben városa rangon funkcionálnak. Ide fog majd tartozni Mátészalka, Kisvárda és Nyírbátor. Részleges középfokú központ kategóriába sorolandók a távlatban várossá fejleszthető települések. E településeknek már jelenlegi szintjük, vonzáskörzetük is indokolttá teszi a városias fejlesztést. Megyénkben a tervek szerint ilyen helységek: Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Tiszavasvári és Záhony. A kiemelt alsófokú központba tartoznak az alsófokú központnál jelentősebb települései?, amelyek még nem városias jellegűek. Több alsófokú körzet népességét szervezik és látják el. A település önmagában vagy az általa vonzott településekkel együtt általában 5—J0 ezer főt foglal magába. A kiemelt alsófokú központba a távlati terv szerint 16 település tartozik majd, ezek: Baktalórántháza, Csenger, Mándok, Nagykálló Ujfehértó, Dombrád, Nagy- ecsed, Demecser, Gáva-Ven- esellő, Kemecse, Nagyhalász. Oros, Rakamaz, Tiszalök, Tar- pa és Ibrány. Az alsófokú központ általában 5—6 ezer főt foglal magába, de az aprófalvas területekén ettől kisebb lé- lekszám is lehe . Az alsófokú központ szerepkört betölthe- tik az olyan települések önmagukban is, amelyekhez nem tartoznak más települések, de a fenti lakosszámot elérik. Ebbe a kategóriába megyénkben 40 települést soroltak. A részleges alsófokú köz-' pont a falu kategóriába sorolt települések összefogását látja el, általában 2—3 ezer főt meghaladó település ez. E kategória létrehozása főleg akkor szükséges, ha a falvak viszonylag távol vannak az alsófokú központtól, vagy nem kielégítsek a közlekedési lehetőségek. Ebbe a kategóriába 10 települést jelöltek. A települések zöme falu marad a távlatokban is. A falu kategóriába sorolt települések központi szerepkörrel nem bírnak, szervesen illeszkednek egy magasabb kategóriájú településhez, ellátóközponthoz. Azokat a településeket sorolják e kategóriába, amelyek sem földrajzi fekvés, sem a lakossági szám miatt nem sorolandók magasabb helységek sorába. A kategóriába való sorolás nem jelenthet zárt rendszert. A kormányrendelet lehetőséget ad a megyei tanácsnak ahhoz, hogy a fejlődés során egyes településekben ma még nem látható, de könnyen bekövetkezhető változás hatására — erőteljesebb fejlődés, üzem, tsz-ek közös fejlesztései —, ha a jelenlegi rangjánál . nagyobb fejlődést ér el, vagy nem találja a lakosság kedvezőnek a kiemelt település vonzási körét, avagy a közös községi tanácsok alakulásával más érdeket kívánnak meg, a besorolásokon módosítani lehet. Ezért úgy határozott a megyei tanács, hogy 5 évenként értékeli a települések fejlődését és a szükséges módosításokat végrehajtja. A településfejlesztéshea szorosan hozzátartozik a megye idegenforgalmi és üdü- lőterületi fejlesztésének terve is. A megye tájainak szépségei, műemléki nevezetességei már eddig is igen sok érdeklődőt vonzottak Sza- bolcs-Szatmápba. Idegenforgalmi és üdülőterületi fejlesztés szempontjából megyénk alábbi tájegységeit ja- , vasolta a megyei tanács kiemelten kezelni: Nyíregyháza város és környéke. nyírségi körzet, beregi körzet, szatmári körzet, Kisvárda és környéke, Felső-Tisza-vidékl * körzet a Rétközzel és Mezőséggel. E hat körzet távlati fejlesztésének részletes tervét a közeljövőben ki kell dolgozni és javasolta a megyei tanács, hogy a megyei Idegenforgalmi Hivatal mellett hozzanak létre egy idegenforgalmi társadalmi intéző bizottságot. Huszonöt év változásaihoa igazodik a mai térkép —• amit itt közreadtunk — és legalább egy újabb negyedszázadra szólnak azok a tervek, amit csak szövegben közöltünk, aminek megvalósításával közösen rajzoljuk, a megye minden dolgozója készíti majd az új térképet. Csikós Bálád Vasárnapi melléklet
