Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-17 / 244. szám

t cft&d KELET-MAGYARORSZAO 1970. október 17. Őt ér alatt 25 wer Fiat érkezik — 45 millió rulicl értékű árucsere Apró Antal nyilatkozata a magyar—lengyel gazdasági együttműködésről Ma teszí le a hivatali esküt Envar Szadat Varsó, (MTI): Apró Antal, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökhelyettese és Stanislaw Majewski, a Lengyel Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, az állami tervbi­zottság elnöke október 16- án aláírta a magyar—len­gyel gazdasági együttműkö­dési állandó bizottság 10. ülésszakának jegyzőkönyvét. A magyar—lengyel gazda­sági együttműködési állandó bizottság 10. ülésszaka alkal­mából Apró Antal, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnökhelyettese vála­szolt Márkus Gyulának, az MTI varsói tudósítójának kér­déseire. A magyar—lengyel gazdasági együttműködési ál­landó bizottság eddigi tevé­kenységére a jelenlegi 10. ülégfeak eredményei és a két orSBäg gazdasági együttműkö­désére vonatkozóan egyebeit közt így nyilatkozott: — A magyar—lengyel gaz­dasági együttműködési állan­dó bizottságot 1958. októberé­ben országaink párt- és kor­mányfőinek megállapodása alapján, hoztuk létre. A bi­zottság fő feladata: az or­szágaink gazdasági adottsá­gaiból adódó együttműködési lehetőségek feltárása és hasz­nosítása, s a KGST keretében folyó sokoldalú együttműkö­désből országainkra háruló feladatok kétoldalú realizálá­sa. — Bizottságunk eddigi te­vékenységét értékelve, meg­állapíthatjuk, hogy az elmúlt 12 év alatt számos eredményt értünk el: — A népgazdaság-fejleszté­si terveik egyeztetését célzó konzultációs tárgyalások so­rán eddig három ötéves ter­vet egyeztettünk. A bizottság alapvető feladata a két or­szág ipara közötti mind szo­rosabb termelési együttműkö­dés elősegítése. Különösen vo­natkozik ez a gépiparra, amelynek súlya, részaránya mindkét ország iparában mintegy 30—31 százalék. E számok azt mutatják, hogy országainknak jelentős gép­ipara van. 1966 óta először a közúti járműgyártás terüle­tén alakult ki az első jelentő­sebb gépipari kooperációs egyezmény. Fejlődött együtt­működésünk a vasikohászat területén is, a különböző ko­hászati termékek kölcsönös cseréjével. Itt most tovább lépünk és az 1971—1975-ös időszakra összesen mintegy 45 millió rubel értékű termék­cserét tervezünk. Növekvő műszaki-tudományos együtt­működési kapcsolataink nagy­ságát az is érzékelteti, hogy a két országból a legutóbbi években közel 4000 szakértő járt kölcsönös tanulmány­úton. Legeredményesebbek a kapcsolatok a gépipari, vegy­ipari, építőipari, bányászati, energetikai, könnyűipari és belkereskedelmi ágazatok kö­zött A felsoroltakon kívül kétoldalú kapcsolataink ered­ményességének meggyőző bi­zonyítéka az is, hogy orszá­gaink árucsere-forgalma ezen időszak alatt rendkívül gyor­san növekedett, azaz 1958 és 1970 között mintegy 4-szere­sére emelkedett — Itt, Varsóban, a közel­múltban fejeződött be a len­gyel és a magyar tervezőszer­vek tárgyalása az 1971— 1975-ös évekre szóló terv­koordinációról. Ez alapul szolgálhat újabb öt esztendő­re, vagy még hosszabb Idő­szakra a két ország közötti termelési kooperáció és ezen keresztül a kétoldalú árufor­galom további növeléséhez. Magyarország árucsere-for­galmában Lengyelország a ne­gyedik helyet foglalja el, ha­zánk pedig a hatodik helyen áU a lengyel külkereskede­lemben. Az aláírt jegyző­könyv szerint a következő öt esztendőben az országaink közötti árucsere volumene kö­rülbelül 1,2 milliárd rubel lesz. — A lefolytatott tervegyez­tetés eredményéként az 1971—1975-ös évekre meg­hosszabbítottuk a jelenleg ér­vényben lévő timföld-alumi- nium-egyezményt; az 1971— 1975-ös évekre hosszú lejára­tú egyezményt írtunk alá len­gyel kénszállításokról és a mostani ülésszak idején meg­kötöttük a szintetikus szálak gyártásszakosítására és köl­csönös szállításaira vonatkozó hosszú lejáratú egyezményt is. A következő öt év alatt több, mint 25 000 Polski Fiat sze­mélygépkocsi behozatalára kerül sor hazánkba. — Az autóipari kooperációs egyezményt jelentős bővítés­sel az 1971—1975-ös évekre meghosszabbítjuk. Ennek ke­retében magyar részről hátsó- hidak, motorházöntvény, szer­vokormány és más részegysé­gek, lengyel részről pedig mo­torcsapágyak, adagolószivaty- tyúk, vezetőfülkék és más részegységek szállításaira ke­rül sor. Arra a kérdésre, hogyan ér­tékeli a kölcsönös együttmű­ködés távlati fejlesztését a KGST XXIII. ülésszakán az integráció kérdésében hozott határozat fényében Apiró An­tal így válaszolt: — A bizottság mostani, 10. ülésszakán megvizsgáltuk a szocialista integrációnak a magyar—lengyel kétoldalú kapcsolatok területén most időszerű kérdéseit. Úgy vél­jük, hogy a tervezés területén új feladatként jelentkezik: országaink gazdaságpolitiká­jának koordinálása; a távlati tervek kétoldalú egyeztetése: a következő években egy szo­rosabb, magasabb szintű gaz­dasági együttműködés kiala­kítása. — Mindehhez arra van szükség, hogy a jövőben a két kormány rendszeresen tájé­koztassa egymást fontosabb, közös érdekű gazdaságpoliti­kai elképzelésedről ■— A KGST-tagállamok ed­dig is önállóan készítették ter­veiket. Ez a jövőben is így lesz, vagyis az együttes ter­vezés a fontosabb népgazda­sági ágakban nem jelenti azt, hogy csökken az országok belső tervezőtevékenysége, annak önálló nemzeti jellege. — En nagyon bízom ab­ban, hogy az ilyen jellegű tervezés elő fogja segíteni or­szágaink szükségleteinek jobb, biztonságosabb kielégítését. A közös erőfeszítések meggyor­sítják és szélesebb körben le­hetővé teszik a tudomány és a technika új vívmányainak bevezetését — Végezetül megemlítem; Majewski elvtárssal, együtt­működési bizottságunk len­gyel elnökével, megegyeztünk abban, hogy folytatni fogjuk a kereskedelmi kapcsolatok tökéletesítésére és az elszá­molások rugalmasabbá téte­lére irányuló -munkát: E te­rületen eredménynek tartjuk, hogy a két ország kül- és belkereskedelmi szervei egyetértésre jutottak abban, hogy országaink piád kap­csolatainak intenzívebbé té­tele a belső piacok rugalma­sabb ellátása és a lakosság igényeinek jobb kielégítése céljából bevezetik egyes fo gyasztási cikkek kontingens nélküli forgalmát — Az elmondottak bizonyít ják, hogy értünk el eredmé nyékét, de ezekkel távolról sem vagyunk elégedettek. Ezért megállapodtunk Ma- jewski elvtárssal, hogy újabb erőfeszítéseket teszünk az ipari együttműködés tovább­fejlesztésére. (Folytatás az 1. oldalról) munkával járult hozzá. Ez tízmillió forinttal haladja meg az előző évben végzett társadalmi munka értékét, így az egy lakosra jutó ér­ték már az első fél évben 48 forintra emelkedett, szemben a tavalyi 34 forin­tos átlaggal. A társadalmi munka fellendítésében igen hagy szerepe van annak, hogy a megyei tanács ismét meghirdette a települések közötti versenyt és a legjobb eredményt elérő községeknek jelentős összeget ad telepü­lésfejlesztési célokra. Ami a tanácsi vállalatok féléves gazdálkodását illeti, nettó árbevételük 12,4 szá­zalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Ezzel szemben az átla­gos állományi létszám 8,5 százalékkal emelkedett, s nagyjából hasonló mérték­ben növekedett a nyereség- tömege is. Ezek azonban át­lagok. Ezenbelül az egyes ágazatok és üzemek között igen nagy eltérések mutat­koznak így például a nettó árbevétel növekedése az iparban 20 százalékos volt, az építőiparban viszont a múlt év azonos időszakának eredményeit sem érték el. Hasonló eltérések mutatkoz­nak a létszámgazdálkodás­ban. A májusi árvíz a taná­csi vállalatokat csak kis mértékben érintette, de az árvíz miatti szállítóeszköz-, anyag-, valamint munkaerő- hiány kedvezőtlenül befolyá­solta az eredmények alaku­lását. Egy-két vállalatnál egyéb okok miatt eredmény- romlás mutatkozik. A tanácsi vállalatok költ­ségvetési kapcsolatainak alakulása féléves szinten időarányosan, illetve azt 2— 10 százalékkal meghaladó mértékben alakult. Ez arra mutat, hogy az éves előirány­zat teljesítése a költségve­téshez biztosítottnak látszik. h. 1. Gromiko—Rogers találkozó Pénteken este. magyar Idő szerint a szombat hajnali órákban Rogers amerikai és Gromiko szovjet külügymi­niszter találkozott munkava­csora keretében. ENSZ-kö- rökben nem tekintik vélet­lennek, hogy a megbeszélé­sek előestéjén a moszkvai Pravda ismételten kifejtette a szovjet kormány álláspont­ját a közel-keleti békerende­zés lehetőségeiről és eleve eloszlatott minden olyan — izraeli és amerikai kormány- ikörökben táplált — reményt, hogy Nasszer elnök halála esetleg lehetőséget kínál az arab ügynrk nyújtott szovjet támogatás gyengítésére. Ro­gers hétfőn ismét találkozik Gromiko külügyminiszterrel. Az Egyesült Arab Köztár­saság új elnöke Anvar Szá­dat Mint a MENA hírügynök­ség jelenti, a csütörtöki nép­szavazáson 90,04 százalékban döntött Anvar Szadat elnök sége mellett Egyiptom népe Mint Saravi Goma belügy­miniszter közölte, Anvar Szadatra igennel szavazott 6 millió 432 ezer 587 polgár A nemmel szavazók száma 711 ezer 252 volt ★ Miután Egyiptom vezető pártja, az Arab Szocialista Unió javasolta, a parlament megfelelő többséggel kijelöl­te az elhunyt Gamal Abdel Nasszer utódját az alkot­mány értelmében népszava­zásnak kellett döntenie ar­ról, elfogadja-e a jelöltet a legilletékesebb fórum, maga az ország lakossága. Ez a referendum megtör­tént és ennek eredménye­képpen — elsöprő többséggel — Anvar Szadat lett az Egyesült Arab Köztársaság új államfője. Anvar Szadat életűt járói ezekben az órákban világ­szerte sok kommentátor ál­lapítja meg, hogy mennyire hasonlít a néhai Nasszer el­nök életútjához. Ez a szó- használat nem fejezi ki a lé­nyeget. Egyiptom elhunyt államfőjének és utódjának életútja nem egyszerűen ha­sonlít egymáshoz, hanem a kettő sok tekintetben azonos. Az új elnök ugyanabból a harmadik világban oly fon­tos rétegből, a katonák so­raiból emelkedett ki, mint elhunyt elődje. 1938-ban vé­gezte el a katonai akadémi­át. Akkoriban az ország gya­korlatilag a brit világbiroda­lom szerves része volt. Sorsa felett a komoly döntéseket nem a Nílus partján, hanem Londonban, a Downing street 10-ben lévő miniszter­elnöki rezidencián mondották ki. mindig és mindenkor a gyarmatügyi minisztérium il­letékes szakértőinek javasla­tára. Az ifjú százados élhette volna a fiatal tisztek vi­szonylag gondtalan gamizon- életét De mivel nyitott szemmel nézte a világot és az országot, úgy döntött, hogy nem nyugszik bele a vérlázító szociális különbsé­gek és a gyarmati függés valóságába. Életét összekap- = Anvar Szadat, az EAK űf elnöke szombaton teszi le a hivatali esküt a nemzetgyű­lés előtt. A csütörtöki egyiptomi népszavazás hivatalos vég­eredménye a következő:-f Választásra jogosultak 8 420 768, — szavazott 7 157 653, — érvényes szavaz­zatok 7143 839, — érvényte­len szavazatok 13 814, — igen 6 432 587, — nem 711 252. ★ ★ csolta népe és hazája küzdel­mével. Azt mondtuk: népe és ha­zája. Ez volt a pillér, ame­lyen az akkor még ismeret­len. de ma már világhírű mozgalom, a Nasszer vezette Szábad Tisztek nevű szerve­zet nyugodott Fel akarták szabadítani országukat a brit járom alól, de úgy és azért, hogy a függetlenség, nem a papír, hanem az igazi füg­getlenség, a szociális válto­zások kerete is legyen. 1952. július 23-án a moz­galom megdöntötte a látszat­önállóság megtestesülését Faruk királyt, és új korsza­kot nyitott a sok ezer esz­tendős egyiptomi történelem­ben. Ettől a naptól kezdve Anvar Szadat — a legkülön­bözőbb magas posztokon — Nasszer közvetlen munkatár­saként dolgozott Személye minden tekintet­ben a folyamatosság biztosí­téka. Anvar Szadat legújabb megnyilatkozásai nem hagy­nak kétséget afelől, hogy Kairó továbbra is aprogresz- szió és a politikai rendezési híveinek bástyája lesz a vi­haros Közel-Keleten. 5* i Blake úgy döntött, hogy érintkezésbe lép az ONI-jal, mégpedig úgy, hogy a japá­nok erről ne szerezhessenek tudomást. Ez viszont nem volt könnyű dolog. Követői kitar­tónak bizonyultak; semmi­képpen sem tudta őket leráz­ni, legalább úgy, ahogy azt amatőr képzelete tanácsolta. Először a telefonra gondolt de rövidesen felfedezte, hogy egy diktafont rejtették él la­kása nappali szobájának ka­rosszékében. El sem tudta képzelni, vajon a japánok hogy jutottak be hozzá... A telefon tehát nem jöhetett számításba, s ez még inkább rádöbbentette arra, hogy mennyire behálózták, s meny­nyire figyelik. Végképp eltö­kélte: megkeresi a tengeré­szeti elhárító szerveket. Kísérletezett azzal is, hogy bement egy átjáróházba, s az utca túloldalán próbált ki­jutni Am japán követője — aki éppen Blake-et figyelte — sem állt meg a kapu előtt, hanem utánament... Beugrott egy áruházba, hogy eltűnjön a forgatagban, de így sem tud­ta lerázni kísérőjét. Eközben érte Kono telefon- hívása... — Találkoznunk kell™ — mondta. — Hol és mikor? — Egy óra múlva, a sar­kon, kocsival várom... Blaike elment a találkozó­ra... Kono felajánlotta, hogy ha egy héten belül Hawaiiba utazók, kétezerötszáz dollárt kap és minden kiadását fe­dezik. De hogy Blake lássa, milyen bőkezűek, további öt­ezer dollárt ígért arra az '«étre, ha átadja az informá­ciókat, amelyeket Campbell- től megszerez... Az egykori „izomember” állta az alkut, s mindent megígért a japánnak. Most már azonban el­kerülhetetlennek látszott, hogy sürgősen leve­gye a kapcsolatot az ONI valamelyik tisztjével. Éppen az utcán sétált, nyo­mában nem is egy, hanem két kísérővel, amikor egy jó öt­lete támadt Bement az egyik moziba. A japánok megtor­pantak az ajtóban, nyilván azon törték a fejüket: érde­mes-e utána menni... Eköz­ben Blake átvágott az elő­csarnokon, s amikor látta, hogy követői nem mentek utána, gyorsan megkereste az igazgatót, akinek röviden előadta helyzetét, s megkér­te, hogy engedje ki egy oldal­ajtón. — De uram, ön viccel? — kérdezte csodálkozva az igaz­gató, s Blake mintha azt ol­vasta volna le az arcáról, hogy taná.'V-ilansága csupán akörül forog: be lehet-e szál­lítani egy ilyen őrültet men­tőkocsival vagy kényszer­zubbony is kell hozzá? De Blake-nek nem volt ideje. Sürgette az igazgatót, s az végül is talán elhitte, amit honfitársa mondott, mert ko­mótosan kinyitotta az egyik oldalajtót, és kiengedte a ro­botemberek egykori kirá­lyát Blake rohant a tengerészeti hivatalba, ahogy csak a lába birta. Rövidesen az ONI egyik tisztjénél, Stanley tengerész­hadnagynál ült. Blake gyor­san mindent elmondott neki: hogyan ismerkedett meg Ko- nóval, hogyan próbált a ja­pán közös emlékeket találni, milyen útjuk és beszélgetésük volt a hollywoodi dombok alján, milyen ajánlatot ka­pott Yamamotótól, és milyen megbízatást adtak végül is neki... Még arról is beszá­molt, hogy milyen kétségek furdalták: nem volna-e érde­mesebb elfogadni a kilátásba helyezett összegeket.« A hadnagyra nagy hatást gyakoroltak Blake Őszinte szavai. Megkérdezte tőle, haj­landó lenne-e együttműköd­ni az ONI-jal, mégpedig úgy, hogy mindent megtesz, amit a japánok akarnak tőlei Stanley tudta miért olyan kí­váncsiak a japánok az USA csendes-óceáni hadseregének mozgására... A Pennsylvaniát ugyanis egész egységével együtt a Hawaii-szigeteken fekvő támaszpontra. Pearl Harborba vezényelték. S oda futnak be rövidesen fi többi csendes-óceáni egységek is. Nagy összevonás készül... Nyilván erről akartak adato­kat szerezni a japánok, s va­lószínűleg már sejtették a ha­jóhad útját... — Igen ám, de nekem sem­miféle Campbell nevű isme­rősöm sincs a Pennsylvanián — mondta Blaike. — Mit csi­nálok, ha azt mondják, hogy keressem meg? És mi lesz, ha leellanőrzik, tényleg van-e egy Campbell nevű kapitány a Pennsylvanián ? — Semmi baj, lesz a hajón egy Ilyen nevű kapitány! Mi azonnal odaküldjük egy em­berünket a Pennsylvania fe­délzetére, s majd ő megsze­mélyesíti a nem létező Caanp- bellt — mondta nevetve Stanley. — De most még egy­szer mondja el, hogyan is írta le Campbell külsejét a ja­pánoknak. Blake gyorsan tájékoztatta a hadnagyot, majd — bár­mennyire is hihetetlen —még időben visszajutott a moziba. Az oldalajtó persze ismét csukva volt, de Blaike döröm­bölni kezdett, mire az egyik jegyszedőnő mérgesen kinyi­totta. Blake félrelökte a meg­lepett asszonyt, berohant a sötét nézőtérre, aztán ki sietett az előcsarnokba. A türelmes japánok még mindig az utcán á csorogtak... Blake hazament, és várta Kono telefonhívását. A japán nem sokáig váratott magára. Utasítást adott Blake-nak, hogy foglaljon helyet a más­nap Hawaiiba induló repülő­gépre. Blake megpróbálta a dolgot elodázni, hogy idő* hagyjon az ONI-nalk, de mi­után Chaplin volt komornyik­ja hajthatatlannak bizonyult, az amerikai kényszeredetten tudomásul vette az utasítást, báí* egyelőre fogalma sem volt arról, hogyan értesíti majd a tengerészeti elhárító szerveket a gyorsan pergő eseményekről Ha sejtette volna, hogy az ONI máris fi­gyeli a téiefanját, s ezt a be­szélgetést Is lehallgatja, bi-1 zonyára megnyugszik. De Stanley erről neki nem be­szélt, így nem maradt szá­mára más, mint a reményke­dés: a hadnagy elég gyorsan intézkedjen, s valóban azon­nal küldje a Pennsylvaniára azt a bizonyos Campbellt. Am az ONI-rtak is időre volt szüksége, már csak azért is, mert olyan valakit kellett ke­resnie a felada • sára, akinek ki ^egrehajta- zik Blake leíi' ^je meg®®?®” így aztán, í áv3i. a telefon fenol,uvor az ONi értesült arról, leegyezett a n, 'j-,, Blake be­utazásba, Stanle^pi hawaii küldte egy errY aw>rtnal forgalmi társasai, y^rét a légi S Blake egy ón -»hoz. - már hiába telefonált Pan Ame­rican Los Angeles-i irodájá­ba, a kisasszonytól csunán ezt a határozott választ kapta: „Minden helyünk foglalt, uram.” (Folytatjuk) Szabó László—Sólyom József:

Next

/
Oldalképek
Tartalom