Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXVII ÉVFOLYAM. 230. SZÁM ÄRA: SO FILLÉR 1910. OKTÓBER 1, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL; Perlit a mezőgazdaságba-' (4. old: Ha behívnak katonának (3. oldj Sport jelentéseink Fekete krónika (7. oldc (8. olda') T3hk álíomáíiy ellenőrizve 198J Megkezdte munkáját az oi*izágg> liléi Szerdán a népgazdaság IV. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot terjesztették elő Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képvi­seletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, aki a napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg Nasszer elnök haláláról. Tisztelt országgyűlés! Ülésszakunk megnyitása előtt ért bennünket a megren­dítő hír, hogy Gamal Abdel Nasszer, az arab nemzet nagy fia, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke tragikus hirtelen­séggel elhunyt. Halálával súlyos veszteség érte nemcsak az egyiptomi népet, az arab világot, hanem az egész haladó emberiséget is. Nasszer elnök neve elválaszthatatlanul egybeíorrt ko­runk egyik legjelentősebb, valamennyiünk életére hatást gyakoroló társadalmi-politikai áramlatával, az antiimperia- lista nemzeti felszabadító mozgalommal, a nemzeti függet­lenségért, a népek társadalmi haladásáért vívott igazságos, küzdelmes, de végső soron győzelmes harccal. Ez a küzde­lem nagy elvi szilárdságot, bátorságot, s a reális lehetőségei« felismerését követelte. Nasszer eLnökben mindhárom tulaj­donság egyesült. Szilárdan kitartott a szocialista országokkal kötött szövetség és együttműködés mellett. Tudta, hogy ez nemzete függetlenségének és népe társadalmi előrehaladá­sának legfőbb biztosítéka. Bátran támaszkodott népére az országát fenyegető külső és belső támadásokkal szemben. Nagy reálpolitlkai érzékitel küzdött az arab világ egységéért és azért, hogy a hazáját és az arab nemzetet ért imperialista agresszió következményeit politikai eszközökkel számolják fel. Nasszer elnök személyében a magyar nép, a Magyar Népköztársaság őszinte jó barátját és szövetségesét veszítet­te el. Népünk, mint eddüg, ezentúl is szolidáris az arab -nép­pel és szívből kívánja, hogy legyen erős és egységes, s halad­jon tovább a Nasszer vezetésével megkezdett úton. A magyar országgyűlés ezúton is kifejezi népünk együtt­érzését, mély gyászát és őszinte részvétét az Egyesült Arab Köztársaság nemzetgyűlésének, az egész arab népnek. Kérem az országgyűlést, egyperces néma felállással adózzunk a kiváló államférfi emlékének. Az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés ez év június 26- án berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű ren­deletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelentette továbbá,- hogy a Miniszterta­nács az országgyűlésnek beterjesztette a népgazdaság negye­dik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, valamint az or­szág-gyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló, 1966. évi III. • törvény módosítására vonatkozó törvényjavas­latot. A löryény ja vasiatokat előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés illetékes állandó bizottságai, és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kállai Gyula közölte, hogy Geiszbühl Mihály képviselő interpellációt jegyzett be. Ennek árgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta /. ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. A népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; 2. az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló, 1966. évi III. törvény módosítá­sára vonatkozó törvéilvjavasláf; 3 interpelláció. Az országgyűlés ezután a napirend szerint megkezdte a népgazdaság IV. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tár­gyalását. Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. szocialista gazdasági építő­munkánk a III. ötéves terv időszakában sikeres volt. Gazdaságpolitikai céljaink elérésében, a terv eredmé­nyes teljesítésében kiemelke­dő szerepe van a párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaság irányítási reformnál«. Készül a népgazdaság fej­lesztésének 1971—1985. ?vek. re szóló hosszú távú terve. Feladatunk, hogy a 15 évre szóló terv munkálatait más­félkét év alatt befejezzük. Tovább erősítjük gazdaságunk egyeuMÍhál Párdi Imre beszéde Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselő elvtár­sak! i A forradalmi munkás-pa­raszt kormány megbízásából az országgyűlés elé terjesz­tem a IV. ötéves terv tör­vényjavaslatát. A törvény ja­vaslat figyelembe veszi nép­gazdaságunk fejlődésének ed­digi tapasztalatait, érvénye­síti a Magyar Szocialista Munkáspárt. Központi Bizott­ságának a IV. ötéves terv irányelveiről hozott határoza­tát. reálisan számol szocialis­ta társadalmunk építésénél« legközelebbi feladataival. A terv szerves folytatása a párt és a kormány eddigi gazdaságpolitikájának. A tervezést nemcsak ma­gas színtű párt- és állami szervek vitái és határozatai segítették, hanem a szakem­berekkel szakmai és tudo­mányos testületekben, taná­csi és vállalati vezetőkkel folytatott eszmecserék is. Az elemzések és a javaslatok értékesen járultak hozzá a tervjavaslat kidolgozásához. Elmondhatjuk tehát: hozzá­értő társadalmi közvéle­ménnyel folytatott ..párbe­széd” alapján készült a mun­ka. A tervezettnél gyorsabb gazdasági fejlődés A IV. ötéves tervjavaslat mindenekelőtt azokra _ az eredményekre épül, ámene­ket a III. ötéves terv megva­lósítása során a termelőerők fejlesztésében elértünk. 1966—1970. években ha­zánkban a nemzeti jövede­lem várhatóan mintegy 40 százalékkal nő és 1970-ben — összehasonUthato áron számolva — mintegy 75 mil­liárd forinttal lesz több az 1965. évinél. A fogyasztási alap, amely a nemzeti jöve­delem Vs része, 1970-ben vár­hatóan 31 százalékkal lesz nagyobb mint 1965-ben. A lakosság anyagi fogyasztását szolgáló alap növekedése 4- milliárd forint értékű áru­tömeget képvisel. A felhalmozás az elmúlt ötéves tervidőszak alatt 60 százalékkal növekedett. 1965- ben 40 milliárd forint értékű volt 1970-ben eléri a 64 mil- li -d forintot. Az elmúlt tervidőszakban népgazdaságunk fejlődését mindenekelőtt a gyors ipari növekedés és a kedvező me­zőgazdasági eredmények tet­ték lehetővé. Az ipari terme­lés 34 százalékkal, a mező- gazdaság bruttó termelési ér­téke pedig 16 százalékkal ha­ladja maid meg az előző tervidőszakét. Kiemelkedő eredményt értünk el a ga­bonatermelésben. A III. ötéves terv idején jelentősen fejlődtek nemzet­közi gazdasági kapcsolataink. Ez visszatükröződik abban, hogy a külkereskedelmi for­galom gyorsabban nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Nem­zetközi gazdasági kapcsolata­ink bővülésében kiemelkedő szerepe volt annak, hogy a kormány népünk érdekeinek megfelelően aktív tevékeny­séget folytatott a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés elmélyítésé­ért és fejlesztéséért. összességében elmondhat­juk, hogy a III. ötéves terv előirányzatait a gazdasági nö­vekedés területén teljesítjük, vagy túlteljesítjük, a gazda­sági fejlődés hazánkban a tervezettnél gyorsabbnak bi­zonyult. Az 1966—1970-es években a korábbi időszakhoz képest meggyorsult a lakosság jö­vedelmeinek és fogyasztásá­nak növekedése. A III. ötéves tervben előirányzott felada­tokat nagymértékben túltel­jesítjük. A lakosság reáljö­vedelme és fogyasztása 31— 32 százalékkal, a reálbérek 17—18 százalékkal lesznek magasabbak 1970-ben. mint öt évvel ezelőtt. A tervidő­szakban jelentős szociálpoli­tikai intézkedéseket valósítot­tunk meg: emeltük a nyug­díjakat, a családi pótlékot, bevezettük a gyermekgondo­zási segélyt. A társadalom- biztosítást lényegében az egész lakosságra kiterjesztet­tük. Több területen központi bérrendezésre is sor került. A parasztság személyes át­lagjövedelme a tervidőszak végére elérte a munkásokét, öt év alatt csaknem 320 ezer lakás épült fel, ennek több mint a fele a városokban. Amikor örömmel nyugtáz­zuk a III. ötéves terv telje­sítésében elért eredményeket, nem lehetünk elégedettek a munka termelékenységének emelkedésével, általában a termelés műszaki színvonalá­val. Az elmúlt tervidőszak­ban a7. ipari termelés emel­kedésének — a tervezett 80 százalék helyett — csak 55 százaléka származott a ter­melékenység növekedéséből. A vállalatok nagy részében korszerűtlen a munkaerő­gazdálkodás és sok helyen a munkafegyelem is kifogá­solható. Sok még a tennivalónk, de meggyőződéssel mondhatjuk; Tisztelt országgyűlés: A IV. ötéves tervben új vonások is megtalálhatók. Tervünk új vonásai nem jelentenek fordulatot a gaz­daságpolitikában, egyesek közülük mégis elvi jelentősé­gűek. Ezek az új vonások megtalálhatók a terv céljai­ban, a gazdaságirányítás módszereiben, egyes közgaz­dasági és gazdaság politikai kérdések más hangsúlyában, ahogy mondani szokás: nagy és kis kérdésekben egyaránt. Az alapkérdés az. hogy a szükségleteket kielégítő, ha­tékony fejlesztést biztosít­sunk. De a fejlődés csak akkor hatékony, ha átmenetileg sem keletkezik feszültség az erőforrások és a felhasználá­si tervek között A IV. ötéves tervben di­namikus gazdasági növeke­désre törekszünk, úgy azon­ban. hogy az eddiginél na­gyobb súlyt helyezünk a ked­vezőbb strukturális fejlődés­re. a hatékonyabb, verseny­képesebb termelési folyama­tok biztosítására. Ehhez azonban az, szük­séges, hogy tovább erősítsük gazdaságunk egyensúlyát, jobb összhangot teremtve a pénzjövedelmek és a velük szemben álló áru és szol­gáltatások kapacitásai kö­zött, továbbá a gazdaságos exportképesség és a növeke­déssel járó importigényeik között, s gazdaságunk növe­kedését ennek a célnak meg­felelően szabályozzuk. Ez IV. ötéves tervünk egyik legfon­tosabb gondolata. A nemzeti jövedelem el­osztásánál két fontos tenden­ciát kívánunk támogatni: egyfelől biztosítani akarjuk, hogy a fogyasztás a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan emelkedjék, más­felől erősödő vonása lesz gazdasági fejlődésünknek, hogy a beruházási tevékeny­ségben a lakosság életkörül­ményeit közvetlenül javító célok súlya nő. Itt minde­nekelőtt a lakásépítésre, a lakásépítéshez kapcsolódó közműfejlesztésre, a lakossá­gi szolgáltatások támogatásá­ra előirányzott állami esz­közök nagymértékű növeke­dését hangsúlyozom. A IV. ötéves tervben fog­lalt gazdaságpolitikai célok elérésének elengedhetetlen követelménye, hogy a műsza­ki fejlesztés a mindennapos cselekvés gyakorlatává vál­jék és következetesen érvé­nyesüljön mind a termelő- munkában, mind az irányí­tási módszerek fejlesztésében, mind pedig a nemzetközi . áiuasugi kapegoia okban. Tisztelt képviselő .elvtár­sak! A jövőben eneigiUusabhan kell arra törekednünk, hogy a társadalom erőforrásainak [elhasználását az eddiginél ésszerűbben szervezzük meg a gazdaság minden terüle­tén. Feladatunk olyan körül­mények kialakulásának closer.. gítése,” amelyek között a nép- gazdasági és vállalati szintű intézkedések nyomán — mindenütt növekszik az alkalmazott munkaerő terme­lékenysége, — a gazdasági eredménye­ket viszonylagosan kis be­ruházási ráfordításokkal érik el, — a termelési és forgalmi szférában lekötött forgóesz­közök növekedése nem ha­ladja meg a közgazdaságilag indokolt mértéket, mert a termelési kooperációkat és az értékesítési folyamatokat egyre tökéletesebben szerve­zik meg. Hogyan szolgálja ötéves tervünk a hatékonyságjavu­lást? Mindenekelőtt úgy, hogy a fejlesztési politikát és a7. irányítási módszerek tö­kéletesítését egyaránt ennek a célnak a szolgálatába ál­lítja. Figyelmet érdemelnek fej­lesztéspolitikánknak azok a főbb irányvonalai, amelyek meggyőződésünk szerint elő fogják segíteni gazdaságunk teljesítőképességének növe­kedését. Ezek: — a termelési szerkezet korszerűsítése. — a gazdasági infrastruk­turális bázisának erősítése, a tudományos és műszaki fej­lesztési feladatok támogatása és — a nemzetközi gazdasági együttműködés további fej­lesztése. (Folytatás a 2. oldalon) Közlemény a kommunista és munkáspártok képviselőinek találkozójáról 1970. szeptember 28-tól 30-ig 45 kommunista és munkáspárt képviselői Budapesten eszmecserét foly­tattak az imperializmus elleni harc néhány időszerű kérdéséről. A küldöttségek kifejezték pártjaik készségét, hogy erőfeszítéseket tesznek a kommunisták és más antiim­perialista szervezetek, erők összeforrottságának meg­erősítésére, együttműködésük kiszélesítésér« az egyenjogúság alapján, s fokozzák szolidaritásuka v* imperializmus elleni közös harcban. A találkozó tárgyilagos légkörben, az elvtársias- ság és szolidaritás szellemében zajlott le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom