Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXVII ÉVFOLYAM. 230. SZÁM ÄRA: SO FILLÉR 1910. OKTÓBER 1, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL; Perlit a mezőgazdaságba-' (4. old: Ha behívnak katonának (3. oldj Sport jelentéseink Fekete krónika (7. oldc (8. olda') T3hk álíomáíiy ellenőrizve 198J Megkezdte munkáját az oi*izágg> liléi Szerdán a népgazdaság IV. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot terjesztették elő Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, aki a napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg Nasszer elnök haláláról. Tisztelt országgyűlés! Ülésszakunk megnyitása előtt ért bennünket a megrendítő hír, hogy Gamal Abdel Nasszer, az arab nemzet nagy fia, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke tragikus hirtelenséggel elhunyt. Halálával súlyos veszteség érte nemcsak az egyiptomi népet, az arab világot, hanem az egész haladó emberiséget is. Nasszer elnök neve elválaszthatatlanul egybeíorrt korunk egyik legjelentősebb, valamennyiünk életére hatást gyakoroló társadalmi-politikai áramlatával, az antiimperia- lista nemzeti felszabadító mozgalommal, a nemzeti függetlenségért, a népek társadalmi haladásáért vívott igazságos, küzdelmes, de végső soron győzelmes harccal. Ez a küzdelem nagy elvi szilárdságot, bátorságot, s a reális lehetőségei« felismerését követelte. Nasszer eLnökben mindhárom tulajdonság egyesült. Szilárdan kitartott a szocialista országokkal kötött szövetség és együttműködés mellett. Tudta, hogy ez nemzete függetlenségének és népe társadalmi előrehaladásának legfőbb biztosítéka. Bátran támaszkodott népére az országát fenyegető külső és belső támadásokkal szemben. Nagy reálpolitlkai érzékitel küzdött az arab világ egységéért és azért, hogy a hazáját és az arab nemzetet ért imperialista agresszió következményeit politikai eszközökkel számolják fel. Nasszer elnök személyében a magyar nép, a Magyar Népköztársaság őszinte jó barátját és szövetségesét veszítette el. Népünk, mint eddüg, ezentúl is szolidáris az arab -néppel és szívből kívánja, hogy legyen erős és egységes, s haladjon tovább a Nasszer vezetésével megkezdett úton. A magyar országgyűlés ezúton is kifejezi népünk együttérzését, mély gyászát és őszinte részvétét az Egyesült Arab Köztársaság nemzetgyűlésének, az egész arab népnek. Kérem az országgyűlést, egyperces néma felállással adózzunk a kiváló államférfi emlékének. Az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés ez év június 26- án berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelentette továbbá,- hogy a Minisztertanács az országgyűlésnek beterjesztette a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, valamint az ország-gyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló, 1966. évi III. • törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A löryény ja vasiatokat előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés illetékes állandó bizottságai, és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kállai Gyula közölte, hogy Geiszbühl Mihály képviselő interpellációt jegyzett be. Ennek árgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta /. ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. A népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; 2. az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló, 1966. évi III. törvény módosítására vonatkozó törvéilvjavasláf; 3 interpelláció. Az országgyűlés ezután a napirend szerint megkezdte a népgazdaság IV. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. szocialista gazdasági építőmunkánk a III. ötéves terv időszakában sikeres volt. Gazdaságpolitikai céljaink elérésében, a terv eredményes teljesítésében kiemelkedő szerepe van a párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaság irányítási reformnál«. Készül a népgazdaság fejlesztésének 1971—1985. ?vek. re szóló hosszú távú terve. Feladatunk, hogy a 15 évre szóló terv munkálatait másfélkét év alatt befejezzük. Tovább erősítjük gazdaságunk egyeuMÍhál Párdi Imre beszéde Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselő elvtársak! i A forradalmi munkás-paraszt kormány megbízásából az országgyűlés elé terjesztem a IV. ötéves terv törvényjavaslatát. A törvény javaslat figyelembe veszi népgazdaságunk fejlődésének eddigi tapasztalatait, érvényesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt. Központi Bizottságának a IV. ötéves terv irányelveiről hozott határozatát. reálisan számol szocialista társadalmunk építésénél« legközelebbi feladataival. A terv szerves folytatása a párt és a kormány eddigi gazdaságpolitikájának. A tervezést nemcsak magas színtű párt- és állami szervek vitái és határozatai segítették, hanem a szakemberekkel szakmai és tudományos testületekben, tanácsi és vállalati vezetőkkel folytatott eszmecserék is. Az elemzések és a javaslatok értékesen járultak hozzá a tervjavaslat kidolgozásához. Elmondhatjuk tehát: hozzáértő társadalmi közvéleménnyel folytatott ..párbeszéd” alapján készült a munka. A tervezettnél gyorsabb gazdasági fejlődés A IV. ötéves tervjavaslat mindenekelőtt azokra _ az eredményekre épül, ámeneket a III. ötéves terv megvalósítása során a termelőerők fejlesztésében elértünk. 1966—1970. években hazánkban a nemzeti jövedelem várhatóan mintegy 40 százalékkal nő és 1970-ben — összehasonUthato áron számolva — mintegy 75 milliárd forinttal lesz több az 1965. évinél. A fogyasztási alap, amely a nemzeti jövedelem Vs része, 1970-ben várhatóan 31 százalékkal lesz nagyobb mint 1965-ben. A lakosság anyagi fogyasztását szolgáló alap növekedése 4- milliárd forint értékű árutömeget képvisel. A felhalmozás az elmúlt ötéves tervidőszak alatt 60 százalékkal növekedett. 1965- ben 40 milliárd forint értékű volt 1970-ben eléri a 64 mil- li -d forintot. Az elmúlt tervidőszakban népgazdaságunk fejlődését mindenekelőtt a gyors ipari növekedés és a kedvező mezőgazdasági eredmények tették lehetővé. Az ipari termelés 34 százalékkal, a mező- gazdaság bruttó termelési értéke pedig 16 százalékkal haladja maid meg az előző tervidőszakét. Kiemelkedő eredményt értünk el a gabonatermelésben. A III. ötéves terv idején jelentősen fejlődtek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Ez visszatükröződik abban, hogy a külkereskedelmi forgalom gyorsabban nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink bővülésében kiemelkedő szerepe volt annak, hogy a kormány népünk érdekeinek megfelelően aktív tevékenységet folytatott a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés elmélyítéséért és fejlesztéséért. összességében elmondhatjuk, hogy a III. ötéves terv előirányzatait a gazdasági növekedés területén teljesítjük, vagy túlteljesítjük, a gazdasági fejlődés hazánkban a tervezettnél gyorsabbnak bizonyult. Az 1966—1970-es években a korábbi időszakhoz képest meggyorsult a lakosság jövedelmeinek és fogyasztásának növekedése. A III. ötéves tervben előirányzott feladatokat nagymértékben túlteljesítjük. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása 31— 32 százalékkal, a reálbérek 17—18 százalékkal lesznek magasabbak 1970-ben. mint öt évvel ezelőtt. A tervidőszakban jelentős szociálpolitikai intézkedéseket valósítottunk meg: emeltük a nyugdíjakat, a családi pótlékot, bevezettük a gyermekgondozási segélyt. A társadalom- biztosítást lényegében az egész lakosságra kiterjesztettük. Több területen központi bérrendezésre is sor került. A parasztság személyes átlagjövedelme a tervidőszak végére elérte a munkásokét, öt év alatt csaknem 320 ezer lakás épült fel, ennek több mint a fele a városokban. Amikor örömmel nyugtázzuk a III. ötéves terv teljesítésében elért eredményeket, nem lehetünk elégedettek a munka termelékenységének emelkedésével, általában a termelés műszaki színvonalával. Az elmúlt tervidőszakban a7. ipari termelés emelkedésének — a tervezett 80 százalék helyett — csak 55 százaléka származott a termelékenység növekedéséből. A vállalatok nagy részében korszerűtlen a munkaerőgazdálkodás és sok helyen a munkafegyelem is kifogásolható. Sok még a tennivalónk, de meggyőződéssel mondhatjuk; Tisztelt országgyűlés: A IV. ötéves tervben új vonások is megtalálhatók. Tervünk új vonásai nem jelentenek fordulatot a gazdaságpolitikában, egyesek közülük mégis elvi jelentőségűek. Ezek az új vonások megtalálhatók a terv céljaiban, a gazdaságirányítás módszereiben, egyes közgazdasági és gazdaság politikai kérdések más hangsúlyában, ahogy mondani szokás: nagy és kis kérdésekben egyaránt. Az alapkérdés az. hogy a szükségleteket kielégítő, hatékony fejlesztést biztosítsunk. De a fejlődés csak akkor hatékony, ha átmenetileg sem keletkezik feszültség az erőforrások és a felhasználási tervek között A IV. ötéves tervben dinamikus gazdasági növekedésre törekszünk, úgy azonban. hogy az eddiginél nagyobb súlyt helyezünk a kedvezőbb strukturális fejlődésre. a hatékonyabb, versenyképesebb termelési folyamatok biztosítására. Ehhez azonban az, szükséges, hogy tovább erősítsük gazdaságunk egyensúlyát, jobb összhangot teremtve a pénzjövedelmek és a velük szemben álló áru és szolgáltatások kapacitásai között, továbbá a gazdaságos exportképesség és a növekedéssel járó importigényeik között, s gazdaságunk növekedését ennek a célnak megfelelően szabályozzuk. Ez IV. ötéves tervünk egyik legfontosabb gondolata. A nemzeti jövedelem elosztásánál két fontos tendenciát kívánunk támogatni: egyfelől biztosítani akarjuk, hogy a fogyasztás a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan emelkedjék, másfelől erősödő vonása lesz gazdasági fejlődésünknek, hogy a beruházási tevékenységben a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító célok súlya nő. Itt mindenekelőtt a lakásépítésre, a lakásépítéshez kapcsolódó közműfejlesztésre, a lakossági szolgáltatások támogatására előirányzott állami eszközök nagymértékű növekedését hangsúlyozom. A IV. ötéves tervben foglalt gazdaságpolitikai célok elérésének elengedhetetlen követelménye, hogy a műszaki fejlesztés a mindennapos cselekvés gyakorlatává váljék és következetesen érvényesüljön mind a termelő- munkában, mind az irányítási módszerek fejlesztésében, mind pedig a nemzetközi . áiuasugi kapegoia okban. Tisztelt képviselő .elvtársak! A jövőben eneigiUusabhan kell arra törekednünk, hogy a társadalom erőforrásainak [elhasználását az eddiginél ésszerűbben szervezzük meg a gazdaság minden területén. Feladatunk olyan körülmények kialakulásának closer.. gítése,” amelyek között a nép- gazdasági és vállalati szintű intézkedések nyomán — mindenütt növekszik az alkalmazott munkaerő termelékenysége, — a gazdasági eredményeket viszonylagosan kis beruházási ráfordításokkal érik el, — a termelési és forgalmi szférában lekötött forgóeszközök növekedése nem haladja meg a közgazdaságilag indokolt mértéket, mert a termelési kooperációkat és az értékesítési folyamatokat egyre tökéletesebben szervezik meg. Hogyan szolgálja ötéves tervünk a hatékonyságjavulást? Mindenekelőtt úgy, hogy a fejlesztési politikát és a7. irányítási módszerek tökéletesítését egyaránt ennek a célnak a szolgálatába állítja. Figyelmet érdemelnek fejlesztéspolitikánknak azok a főbb irányvonalai, amelyek meggyőződésünk szerint elő fogják segíteni gazdaságunk teljesítőképességének növekedését. Ezek: — a termelési szerkezet korszerűsítése. — a gazdasági infrastrukturális bázisának erősítése, a tudományos és műszaki fejlesztési feladatok támogatása és — a nemzetközi gazdasági együttműködés további fejlesztése. (Folytatás a 2. oldalon) Közlemény a kommunista és munkáspártok képviselőinek találkozójáról 1970. szeptember 28-tól 30-ig 45 kommunista és munkáspárt képviselői Budapesten eszmecserét folytattak az imperializmus elleni harc néhány időszerű kérdéséről. A küldöttségek kifejezték pártjaik készségét, hogy erőfeszítéseket tesznek a kommunisták és más antiimperialista szervezetek, erők összeforrottságának megerősítésére, együttműködésük kiszélesítésér« az egyenjogúság alapján, s fokozzák szolidaritásuka v* imperializmus elleni közös harcban. A találkozó tárgyilagos légkörben, az elvtársias- ság és szolidaritás szellemében zajlott le.
