Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-10 / 212. szám

A970. szeptember tö. KELET- MAGY ARORSZ A<5 5. oldal Minden kérdésre válaszolnak ü A közérdekű bejelentések sorsa fj§ Hová tehet építeni Kemeosén Ü 4 csÚGstitkár javaslatokat gyűjt Közéletünk demokratizmu­sa elveink egyik sarkalatos tétele. Ebből engedni, ezt nem fejleszteni — egyet je­lent a választók meg nem beesülésével, elveink feladá­sával. Éppen ezért közigaz­gatásunkban, társadalmi éle­tünkben mindenütt arra tö­rekszünk, hogy a választók, a lakosság minél jobban megismerje saját élete irá­nyításának rendszerét, folya­matát, problémáit és azt ja­vaslataival, elgondolásaival könnyebbé, tervszerűbbé te­gye. Nemcsak a hivatalban A nyíregyházi járás egyik nagyközségében, Kemecsén különös gonddal ügyelnek arra, hogy a lakosság a köz­ügyek intézésében tevéke­nyen részt vegyen. A köz­élet demokratizmusának egyik oldala a lehetőségek, a megfelelő légkör biztosítása, ami a helyi MSZMP-alap- szervezetek, a Hazafias Nép­front községi bizottsága és a tanács feladata. A másik oldal már az emberektől, a lakosságtól, a választóktól függ. Szerencsés eset, hogy Ke­mecsén a társadalmi szervek élén, vezetőségében olyan emberek állnak, akik hivatá­suknál fogva emberekkel foglalkoznak. Szarvadi Antal, a Hazafias Népfront községi titkára civilben vasutas, dol­gozó ember. Igazán érzi. hol és mikor szorít a cipő. A népfrontgyűlésekről beszélve szóba kerül a lakosság akti- vitásának kérdése is. Nehéz dolog, de van egy titka. Pa­naszok, bejelentések elöl — legyén az jogos vagy jogta­lan — itt még senki sem fordult el. Más értelmet kapott a ta­nácstagi fogadóóra is. Abból a meggondolásból, hogy a la­kosság problémái. kérdései, javaslatai sem menetrendsze­rűek, kiszélesítették a foga­dóóra fogalmát. Meghagyták ugyan hivatalosan, de alig él­nek vele. Ehelyett mindenütt, az -J-án, a munkahelyen, otthon is intézik a közös. a mindenkit érintő dolgokat. Villany és áruház A három esztendővel ez­előtti jelölő gyűléseken 26 közérdekű javaslatot tettek a kemecseiek. Ezek a javasla­tok a tanácstagokon keresz­tül eljutottak a tanácsülések­re és a végrehajtó bizottsági ülésekre. A javaslatok nagy részét, amelyek reálisak vol­tak és kivitelezésükhöz ren­delkezésre állt a megfelelő pénzügyi fedezek megvalósí­tották. Néhány fontosabb: a köz­séghez tartozó Körmendi-ta­nyaiak villanyt kértek és kaptak. Ugyanakkor nyil­vános, segélykérő telefonállo­mást is felszereltek a tanyán. Szőke József, a tej- és ke­nyérből! korszerűsítését, bő- intését kérte. Kérése jogos volt, de megoldása az ÁFÉSZ kezében van. Á községi tanács csak egyet te­hetett. tárgyalt a szövetke­zettel. amelynek már kéz­zel fogható eredménye van. Az ÁFÉSZ telket vásárolt, ÁBC-árütíazat építtet, amely­ben tejivó és keriyérboit is Írsz. az átadási határidőt pe­dig 1971-re tervezik. Udvar­helyi István villanyt kért a t ajcsy-Zsilinszky utcára. A álózatbővítés megtörtént. Lehetne még persze sorol­ni hiszen egész utcák kér­jek. kutat, járdát, amelyeket azóta máj- át is adtak az épí­tők. Voltak olyan javaslatok is, amelyeket megoldani, kellő anyagi fedezet hiányá­ban nem lehetett. Ilyen a község legégetőbb problémá­ja. az építés, s ezenbelül is p belvizes lakások újjáépíté­se. Kemecse szerencsétlen fekvésű település, az építke­zésre engedélyezett területek belvizesek, ahol viszont épít­kezni lehetne, oda nincs en­gedély. Ez a terület a vas­úton túl fekszik. a község egyik legmagasabban fekvő része. A belvizes lakások új­jáépítésére. az idén eddig 56 lakás ilyen, nincs fedezet. A községi tanács pénztára az új 8 tantermes iskola építé­sével kimerült. Kétoldalú kapcsolat Megoldást az eddig elma­rasztalt javaslatokra is kell találni. Ezért vonták az utób­bi időben szorosabbra az együttműködést a községi tanács, a pártalapszervezetek és a Hazafias Népfront kö­zött. Mezősi László, a köz­ségi pártalapszervezetek csúcstitkára külön gyűjti azokat a közérdekű bejelen­téseket, problémákat, ame­lyek a taggyűléseken hang­zanak el. Ezeket a javaslato­kat összegzik aztán közösen, s minden esetben megpró­bálnak megoldást keresni. Kétélű dolog és néha há­látlan szerep is irányítani egy községet, egy közösséget. Mert addig nincs baj, míg simán mennek a dolgok, amíg a legkisebb panaszt meg tudják oldani, amíg a legkisebb javaslat végére is pontot tudnak tenni. Keme­cse „kétoldalú kapcsolatá­ban'’ a község ügyeinek irá­nyítói és a lakosság között az a legjobb, hogy éppen az egymás véleményét keresve, közösen okulnak a hibákon is. Ezt viszont csak hosszú, kitartó, kapcsolatkiépítő munkával lehet elérni. És az­zal, hogy a lakosság közre­működése saját ügyeinek in­tézésében necsak frázis, hanem tény legyen. (horváth) Piriké spórol MOST 6 ESZTENDŐS. Az, hogy egyetlen gyermek, elég jogcím ahhoz, hogy neki mindent szabad. Piriké a legjobb leányka, mert a családban nála rosz- szabb nincs. Szófogadó is, mert nincs a világon dolog, amitől kedves szülei eltilta­nák. Piriké okos is, nemcsak azért, mert ö az egyetlen (minden egyetlen gyerek a legokosabb),' — hanem azért is, mert mindent végighall­gathat. amiről apuka és anyuka, Manci néni és Mis­ka bácsi otthon beszélget­nek. Piriké azt is tudja például, hogy apukának van egy nagyokos német könyve mindenféle hasznos orvosi ta­nácsokkal. Egyszer hallotta,, amikor anyuka sört kívánt inni, mire apuka — ki azt a könyvből olvasta ki —, azt mondta neki: „legegészsége­sebb ital a víz!” (Apuka dél­előtt már ivott egy korsó­val.) Azt is hallotta — ami szintén benne volt a könyv­ben —, hogy: „Akkor hagyd abba az evést, amikor leg­jobban ízlik!” Ez nem tet­szett Pirikének. Vagy azt, hogy: „Naponta egyél egy almát, házad aznap orvost nem lát!” EZ IGEN! Ez a megállapí­tás nagyon tetszett Piriké­Nyírségi Ósz 1970 Tiszántúli néprajzos találkozó, Krúdy-emlékkiállítás, japán virágkötési bemutató, szoboravalás, Vátci szavalóverseny, népi est, nemzetközi szakácsverseny Milyen kulturális progra­mot ígér az átlag nyíregyhá­zinak az idei Nyírségi Ősz? — ezzel a kérdéssel jegyzet- füzetünkben vettünk részt a rendező bizottság legutóbbi ülésén. A megyei idegenfor­galmi hivatal által összeállí­tott eseménysorozatot bizo­nyára érdeklődéssel fogádja a megye közönsége, a kiemel­kedőbbek országos visszhan­got is kelthetnek. Október 1-én kezdődik a Nyírségi ősz címmel már ha­gyományossá váló kulturális program. A megnyitót a Mó­ricz Zsigmond Színházban tartják, ahol a Krúdy Gyula­emlékkiállítást rendezik, s bemutatják a sóstói nemzet­közi festőművésztelep alko­tóinak munkáiból összeállí­tott kamaratárlatot is. Októ­ber 2-án a tiszántúli népraj­zosok találkozóján számos tu­dományos előadás és tapasz­talatcsere szerepel. A nyírsé­gi és beregi néprajzi túrával' összekötött kétnapos találko­zó vendégei lesznek többek között a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének tanárai és hallgatói. A vidéki folyóiratok mun­katársainak országos találko­zóját október 8-án és 9-én rrilvlk Nyíregyházán, a Tlf Bessenyei klubjában és a megyei tanács vb-termében. „Időszerű feladataink a nép­művelési konferencia után” címmel Molnár János műve­lődésügyi miniszterhelyettes tart előadást. Nagy érdeklődésre tarthat számot a japán virágkötészeti bemutató október 2-án és 3-án a nyíregyházi Krúdy filmszínház előcsarnokában. Iwaiki Thosika japán ikeba- na-művésznő kuriózum szám­ba menő virágművészeti be­mutatóját sok százan tekint­hetik meg. A Nyírségi Ősz egyik érdekes epizódja lesz a színház előtti / téren felállí­tandó Thália-szobor avatása. Október 28-án kerül sor a városi tanács és a Kölcsey gimnázium rendezésében a Váci-emlékestre, felavatják és megkoszorúzzák a-Jiölté. emléktábláját, s megrendezik a minden évben tervezett Váci szavalóversenyt. Október 25-én nyílik a XV. őszi megyei képzőművészeti tárlat és a tanácsok megala­kulásának 20. évfordulója al­kalmából sorra kerülő foto- és dokumentumkiállítás. Négy jelentősebb zenei ese­ménye lesz a Nyírségi ősz­nek: kiemelkedik közülük a Bárdos-est. A népdalok, a népzene és népi tánc kedve­lői megyei versenyen mérik össze tudásukat. A színház­ban a debreceni Csokonai és a Déryné Színház művészei lépnek fel prózai és zenés darabokkal. Először rendezik még Szabolcsban az ország különböző városaiban, köz­ségeiben lévő iskolák képvi­selőinek közös programját, amelyek megyénk nagy mun­kásmozgalmi. irodalmi alak jainak nevét viselik. A Sza­bolcsba érkezők megismer­kednek a névadók emlékszo­báival, azokkal a helyekkel, ahol éltek. A Nyírségi Ősz októberi programja egybeesik a mú­zeumi’ hónappal, melynek színvonalas eseményei közül figyelemre méltóak: az októ­ber 13-i nyilvános múzeumi nap előadásai. Boros Géza fes­tőművész kisvárdai. Hajós Éva festőművésznő tiszavasvári tárlata, Rudnay Gyula vajai, Benczúr Gyula vásárosnamé- nyá emlékkiállítása. Előadás hangzik el Aporligeten a nyírbátori járás népköltésze­téről, Vaján az őstehetségek­ről, a parasztfestőkről. Vá- sárosnaményban a népi sütő­főző eszközöket mutatják be. Ismeretterjesztő járatokat indítanak a szabolcsi föld­várhoz, s megtartják a bere­gi műemléki túrákat. A kulturális műsor mellett divat- és ái'ubemutatók, a vendéglátóknál az okörsüté- sen kívül a hagf Jinányos hal­es békavacsora várja az ínyenceket. Az Ezerjó étte­remben a híres nyíri prímád Benczi Gyula nótáit elevení­tik fel a zenekar tagjai. Á nemzetközi szakácsverse­nyen a lengyel Rzeszów, a csehszlovák Eperjes és a kárpátontúli Ungvár legjobb kuktái mérik össze tudásu­kat. Október 31-én szüreti bállal zárulnak a Nyírségi Ősz rendezvényei, (pg) FIGYELMETLENSEG, FELELŐTLENSÉG Tizenhárom haleset, három halállal A tavaszi jó idő beköszönté­sekor szoktuk megírni, hogy ugrásszerűen megnőtt a köz­lekedési balesetek száma, most, az ősz elején is ugyan­ezt mondhatjuk. A különbség csupán annyi, hogy nem Ug­rásszerűén, hanem állandóan magas a közúti balesetek szá­ma. Ennek bizonyítására elég csak a hétfői nap balese­ti statisztikája, ami jóval ke­vesebb a hét végén történ­teknél, de így is ijesztően sok. Tizenhárom baleset, melyből kettő halállal végző­dött. Közülük az egyik két áldozatot követelt. A hétfői baleseteknél a baj okozója legtöbbször az volt, hogy nem tartották be a kö­vetési távolságot. De olyan ritka felelőtlenség is két mo­torosnak okozott balesetet, hogy az egyik előttük haladó járműnek elfolyt az olaja. Elsőbbségadás elmulasztása miatt ütközött össze egy lo­vas kocsi egy tehergépkocsi­val, de 15 ezer forintos kárt okozott egy vontatóvezető, mert nem adta meg az el­sőbbséget egy személygépko­csinak. Szerepel még szabály­talan előzés, jogosítvány nél­küli vezetés és ittas vezetés is a hétfői nap krónikájában. A legsúlyosabb balesetet viszont egy motorvezető fi­gyelmetlensége okozta. Uta­sával beszélgetve motorozott Nyírkércs főutcáján Sipos Já­nos 36 éves nyíregyházi la­kos. A hátrafordulás és a be­szélgetés miatt átment az úttest menetirány szerinti bal oldalára, ahol vele szem­be egy tehergépkocsi közleke­dett. A gépkocsi vezetője észrevette és jobbra próbált kitérni. A gépkocsi belesza­ladt az árokbá és egy telefon- oszlopnak ütközött. A motor- kerékpár vezetője ennek el­lenére sem tudta már jármű­vét visszavezetni az út jobb oldalára és a gépkocsi bal hátsó kerekének ütközött. A baleset következtében a motorkerékpár felborult és Sipos János, valamint pót­utasa Gombos Béla 36 éves vencsellőí lakos olyan súlyos sérülésekét szenvedtek, hogy a kórházba szállítás közben meghaltak. A másik halálos balesetet kedden hajnalban egy ‘idős asszony okozta. Gyalog ment Oros belterületén a Vörös­hadsereg utcán. Az egyik út­kereszteződéshez ért, éppen akkor érkezett Napkor felől motorkerékpárral Szerényi János 24 éves, mátészalkai fiatalember. Az idős asszony le akart lépni a járdáról, de a hangjelzésre megállt. Ami­kor a motorkerékpár már csak 10—15 méterre volt a kereszteződéstől, az asszony gyors léptekkel megindult az úton. A motoros fékezett, de a kis távolság miatt már nem tudta elkerülni a balesetet. A baleset következtében a fi­gyelmetlenül közlekedő özv. Ujj Károlyné 70 éves nyugdí­jas, orosi lakos a helyszínen belehalt sérüléseibe. B. 3. Szabó László ■— Sólyom fózsef: Kémek a bévévh&ién (27.) — Jöjjön be! A fiatalember belépett a szobába, s egy csomó idézést, katonai behívót tartott a ke­zében. TávoUétében érkeztek a lakására. — Hermann Haupt vagyok, szeretném tudni, hogy keres-e még az FBI?... — kérdezte ártatlan képpel. — Miért keresnénk, mister Haupt? — tettette magát úgy ápol van ártatlannak és semmit nem tudónak a főnök is. — Mert egy csomó behívót kaptam, mialatt én Mexikó­ban jártam... Gondolom, már összevissza keresgéltek... De hát az ember nem tudhatja előre, hogy mikor hívjak be katonának, ilyen váratlanul... — Várjon egy kissé, mister Haupt! — mondta az FBI chicagói vezetője, aztán le­nyomott egy gombot az asz- fa!on álló készüléken, s így szélt: — Nézzék íjaeg, Her­mann Haupt szerepel-e a kö­rözési listánkon? A főnök egy perc türelmet kért Haupttól, és kilépett az előszobába. — Azt válaszolja, hogy riem köröztük — súgta halkan a titkárnőnek. — Szóltam, hogy csinálja­nak két teát, gondolom, szí­vesen él ön is vele — mondta mosolyogva Hauptnak, ami­kor visszalépett a szobába. — Óh, ez igazán kedves! De még el sem készült a tea. s máris megszólalt a han­gosbeszélő „Hermann Haupt nem szerepel a körözési lis­tánkon”. — Na látja, mister Haupt. A dolog a legnagyobb rend­ben van. Ezek szerint a soro- zóbizottság behívnia már ré­gen nem időszerű. Ne csinál­jon gondot belőle. Nyugodtan menjen haza. — Hát ez nagyszerű — áll! fel Haupt, aztán egv búcsú üdvözletét intett az FBI f” nőkének, s otthagyva a b» ígért teát. fcisietett a szobáké’ A kirendeltség főnöke nem tudta megállni, hogy hango­san fel ne kacag jön: ilyen ballépést, amit ez a Haupt csinált, csak kezdő kémek kö­vetnek el. Örömében „itt fe­lejtette” a készülő teát. De Haupt el volt ragadtat­va önmagától, ravasz ötleté­vel, hogy mexikói tartózkodá­sának meséjével sikerült in­dokolnia távollétét. Mit sem sejtve ment haza. Másnap azokon a dollárokon, amelye­két Berlinből hozott, vásárolt egy vadonatúj autót, és niár az első délután kiautózott a városból, s betért egy útmenti vendéglőbe. Leült egy asztal­hoz. Néhány perc múlva mel­léje ült valaki. A Hauptot kö­vető FBI-ügynökök, a sze­mélyleírás alapján felismer­ték benne Neubauert. Most már csak egy ügynök volt hátra, de nem kellett sokáig vírniuk, rövidesen ő is meg- r kezett a vendéglőbe. Együtt v^'tak hát a floridai csoport s .abadlábon lévő tagjai, s s’ FBI nyomban lspsanott rá y-k. valamennyien kézre ke ri'ttek. De hátra volt még valami, amit feltétlenül el akartak intézni az FBI-nál, mielőtt pontot tesznék a vállalkozás végére. Azon az estén, amikor Hauptékát letartóztatták, Co- nolly elment a Chesterfield Szállodába, s felkereste Dascht. Barátságosan üdvö­zölte, aztán így szóit „Ameri­ka hősé”-hez: — Mister Dasch, ön le van tartóztatva. Daschnak még a lélegzete is elakadt, ö tényleg hitt ab­ban, hogy dúsgazdag ember, nemzeti hős lesz. Azonban Hoowernak egészen más el­képzelése volt a dologról... Másnap még őrizetbe vet­ték a zsebkendő alapján a szabadon mozgó náci kéme­ket, aztán késő este, nyilvá­nosságra került a hír, az FBI tíz kémet tartóztatott le, akik 15 nappal ezelőtt partra száll­tak az Egyesült Államok At­lanti-óceáni partvidékén. Őri zetbe vettek ezenkívül 2' más náci ügynököt is. A tíz kémet Washington Columbia fogházában őrizték majd rövidesen Roosevelt el­nök lépett a nyilvánosság elé hogy közölje: az Abweh: ügynökéit különbíróság el állítják. A két csoport tagir közül a legmagasabb rangr Borger érte el, aki az SSrnö standartenführérig. vagyis fz redesi rangig* vitte, ezen; a bíróság elnöke McCoy tábor­nok lett, s a bíróság többi tagja is tábornokok közül került ki. A tárgyalást Washington­ban folytatták le. Több mint 250 oldalas vádiratot nyújtott be az ügyész, Francis Bydde- le, aki később a nürnbergi perben képviselte az Egyesült Államokat. A vádló részlete­sen elemezte Dasch beállított­ságát, s megállapította, hogy csupán azért árulta el a két csoportot, mert pénzhez akart jutni. A tíz náci ügynököt halálra ítélték, és Quirint, Henket, Kerlinget, Thielet, Neubauert, Hauptot és Schmidtet 1942. augusztus 12-én már ki is végezték villamosszékben. Dascht és Burgert még ezen a délelőttön sétálni vitték a t'ogházudvarra. Amikor tár­saik cellái előtt elhaladtak, megdöbbenve látták, hogy mind az öt ajtó nyitva van. Kísérőjük megkérdezte: — Maguk nem tudják, hogy társaikat ma kivégezték? A két náci kém ájultan ro­gyott össze a kövezeten. Végül Dasch és Burger ke­gyelmet kapott — Dasch bün­tetését harmincévi fogházra, ^■"’gerét pedig életfogytigla­ni fogházra változtatták át. VÉGE nek. Az almát ugyanis igen nagyon kedvelte. Egyszer meglepte őket nagymama Tuskolányból egy ötkilós kosárral, olyan jóféle finom jonatánnal. Nagy öröm volt a kicsomagolás is, meg a válogatás, meg a ren­dezés és nemsokára ott dí­szelgett az egész rakomány két tálcán. Piriké másnap alig várta, hogy az iskolának vége > le­gyen. Amikor hazajött, ki­rontott a konyhába. — Anyuka, eszem egy al­mát. Neki nem kellett úgy mondani, hogy: — Anyuka, kérek egy almát: az nem volt bevezetve, anyuka úgy is megengedi. — Egyél, drága angyalom! AZZAL PIRIKÉ EL IS TŰNT. Jó félóra múlva újra megjelent a konyhában és halkan így szólt: — Anyuka. igaz az, hogy ha mindennap eszem egy almát, akkor aznap nem kell a doktor bácsinak jönni? — Igaz, szívem. Miért? — Mert akkor én ma tiz doktor bácsit megspóroltam,, de — azért jó volna, ha most egyet elhívnál. N. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom