Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-10 / 212. szám
'I. oldal KELET-M AGY ARORSZAG 1970. szeptember lfl. A talajművelés problémája az árvíz sújtotta szatmári síkságon* Közismert, hogy a növény- termesztés egyik legdrágább, legenergiaigényesebb munkafolyamata a talajművelés, amely sokoldalúan hat a talajra és a termesztett növényre. A műveléssel befolyásolható a talaj víz-, tápanyag-, levegő-, és hőgazdálkodása; a műveléssel szabályozhatók a bonyolult fi- ziokémiai és biológiai folyamatok. Az eddigi talajvizsgálatok azonban azt is bizonyítják, hogy a talajművelés kedvező hatásai mellett kedvezőtlen jelenségekkel is számolni kell: a felesleges ta- lajboiygatás egyenesen káros, indokolatlanul növeli az amúgy is tetemes termelési költségeket — az „agyonművelt” talaj termőképessége épp úgy csökken, mint a műveletlené. Ez az alapfeljsmerés — valamint a trágyázással és talajvédelemmel összefüggő egyéb agrotechnikai kérdések — szükségessé tette a következő talaj művelési rendszerek vizsgálatát: a talaj mélytermő rétegének kialakítása; minimum tillage (minimális művelés); non tillage (művelés nélküli). Az említett — hagyományostól eltérő — talaj művelési rendszerek a külföldi államokban széleskörűen elterjedtek. Hazai viszonyok között csak kísérleti méretekben vizsgálják a talajművelési eljárásokat. A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben 1960 óta folynak kis- parcellás ' és nagyüzemi kísérletek a mélyművelés, talajjavítás és direkt vetések hatásának és alkalmazhatóságának vizsgálatára. (Kísér- letvezető: dr. Klenczner Imre igazgató). 1. ménye egyértelműen alacsonyabb, ami a pórustérfogat kedvezőtlen alakulásával magyarázható. Egyébként kellő műtrágyázással kompenzálható (kiegyenlíthető). A di- rektvetéssel keueken 50 százalékos erőgépi munkamegtakarítás érhető el. Az intézeti, területen a hidrolitos aciditás és kötöttség alapján számított CaCOS hatóanyagot használtak talajjavításra (őrölt mészkőpor. cukorgyári mésziszap és lá- pi mész formájában). A 70 q ha javítóanyag 45 százalékos, a 140 q/ha javítóanyag 80 százalékos termésnövekedést eredményezett a javítatlan területhez képest, négyéves átlagban. A műtrágya jobban érvényesült, mint az istállótrágya; a mészkőpor a kiszórást követő években érvényesült jobban, mint a kiszórás évében. 2. Az árvíz sújtotta területen lévő penyigei kísérleti telep, vala .int a hozzá hasonló talajadottságú Tákos és Vily- vitány terméseredményei egyértelműen bizonyítják a mély művelés hasznosságát: A direktvetés terméseredA penyigei telepet az árvíz után az intézet — a lehetőségekhez képest — művelésbe vette. Az azóta el-, telt idő alatt is számos észrevételt tapasztaltak. Ezek a következők: a) felületi talajművelők után, eső hatására a talaj szétfolyt, egy felső, teljesen kiszáradt és egy alsó nedves talajrétegre tagolódott; b) a talaj hosszú ideig biológiailag tevékenytelenné vált a nagy nedvesség, illetve le- vegőtlenség következtében: c) az árvíz által elpusztított búzatáblákon a ' gyomosodás legerősebben a tárcsázott táblákon jelentkezett, míg a háborítatlan területeken még most is alig van gyom; d) a bevetett területeken a növényfejlődés (kukorica, köles) lassú, egyenetlen, a foltos talajhibákra élénken reagáló; e) a területen alkalmazott nyolcféle vegyszernek és azok kombinációinak semmiféle hatása nem volt, míg az előző évek talaj művelési utóhatása (a gyomok fejlődésén mérve) kifejezettek; f) a felszínre adagolt nitrogénműtrágyának hosszú ideig nem volt észrevehető hatása, míg a tárcsáva bedolgozotté kifejezett. A jelenségek jól magyarázhatók a talaj és a környezet kölcsönhatásával, illetve az .előző évek kísérleti eredményeivel. A jelenségek egyúttal meghatározzák a feladatokat is melyek á követ ke zőkben taglalhatok össze: 1. Gyomtalanítás. 2. Talajszellőztetés szántással, iStáliótrágyázással, a gyomok bedoigozásával, zöldtrágyázással, mesozezéssel. 3. A talaj aktiválásával: az előzőekkel + műtrágyázással -f- többszörös talaj műveléssel. A feladatok általánosak, gazdaságonként konkrétan változnak. A szükséges teendőket a helyi sajátosságok határozzák meg, s a hatékonyság minden esetben a komplex alkalmazástól függ. 3- I A kísérleti intézet a már ismertetett kísérleteken és megfigyeléseken kívül, az áT- víz járta penyigei telepen munka- es erőgéptesztelést (eredményességet) is végzett. Ez annak megállapítására történt, hogy mely munkafolyamatokkal látszik légjbb- ban ip^goidhatónak ^z^ősziek magágyelokészftesé. E felmérés eredményei így alakultak: DT—75 4 ekefejjel 20 cm-es szántásnál 3200—3300 kp (kilo- pondi teljesítés. Ez 40— 42 LE-nek felel meg. A gép 5 ekefejet, s hozzá fogast vontathat gazdaságosan és megbízhatóan. MTZ—50 erőgép csipkés-duplaso- rú tárcsát vontatva 1100 kp-ot (13—14 LE) teljesít. Szántáson haladva is 2300 kp-ot (32 LE) tud csak Talajerő, állat§űrű$ég és növénytermesztés Szabolcsi mezőgazdász cikke a Magyar Mezőgazdaságban Dr. Galgóczi József, a vasmegyeri Micsurin Tsz főagro- nómusa a Magyar Mezőgazdaság idei, 34. számában a tsz talajerő-gazdálkodásáról, az ezzel kapcsolatos egyéb termelési tapasztalatokról írt terjedelmes cikket. Tekintve, hogy a kérdés időszerű, több helyen hasznosítható lehet, kivonatosan közöljük a szerző írását. A vasmegyeri Micsurin Tsz talajviszonyai heterogének. Kotus láptalaj, láposréti talaj, homokos mezőgazdasági talaj, mész- és humuszszegény homoktalaj fordul elő. A terület változó térszintű: homokdombok, mélyfekvésű területek, vízállásos foltok váltakoznak. A mélyfekvésű részek vízfölöslegét csatorna- hálózat vezeti le. A homokdombos helyeken tavasszal homokverés is előfordul. Az istállótrágyának a talajerőre gyakorolt sokoldalú kedvező hatását régóta ismerik. mégsem használják helyesen (kezelés hiánya, tavaszi kiszórás, hosszabb ideig a földön hagyása stb.) Közös gazdaságunkban évenként 1700 holdat kellene istállótrágyázásban részesíteni. Ezzel szemben ötéves átlagban ennek a területnek csupán 31,1 száz t ékára jutott istállótrágya. Csak ebben az évben érjük el a 48 százalékot. Talajaink jelentős részénél K-, P-hiány mutatkozik. Ugyanakkor az előforduló vasfelhalmozódás, vaskiválás, gleijes rétegek különösen elősegítik a foszforvegyületek lekötését, inaktíválód.ását. Ez kisebb mértékben a káliumra is vonatkozik. A vegyes műtrágya fel- használása az elmúlt években nem haladta meg a 200 kg/kh mennyiséget. Ennek 80—90 százalékát a nitrogénműtrágya tette ki. A mennyiségj növekedés, valamint a foszfor és kálium kedvezőbb arányú adagolása csak ebben a gazdasági évben következett be. A műtrágyázás hatékonyságát és gazdaságosabbá tételét segítjük elő azzal, hogy a gazdaság egész területére elkészítjük a tápanyagtérképet. Az állatsűrűség két vonatkozásban függ össze a talajerővel. Egyrészt: közvetlenül ' az istállótrágya termelésénél másrészt: a takarmánytermő területek pozitív hatásúak a talajerőre. Allatsűrűségünk jobb az országos átlagnál, de a megyei átlag alatt van. A trágyaqyeredék szempontjából a jelenlegi állatsűrűséget 2—3 szorosára kellene növelni. Az egy számosállatra jutó takarmánytermő területünk elegendő. S ha egy számosállatra évenként 50 mázsa takar mány-szárazanyagot számi tunk, takarmányfölöslegünk van. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi állományt 75 számosállattal növelni lehetne. Ez a növekedés 15,9 százalékot jelentene. Sőt, a termós- átlagok növelésével az állatlétszám 50 százalékos növelése is lehetségesnek látszik. (/ takarmány-szárazanyag számi tásánál az ötéves termésátla gokat vettük alapul.) összehasonlítva a talajért értékszámait a műtrágyaada gok nagyságával, egyen' arány mutatkozik. Vagyis műtrágyaadagok növekedésivel a talajerő is növekedik és fordítva csökken. 1968. évben legkisebb, 1965—66 években némileg növekedik és legnagyobb növekedést 1969. évben tapasztaltunk. A termésátlagok nem köve tik a talajerő hullámzását, a rotációs egyenleg alakulását, mert az éghajlati tényezők és a talaj biológiai folyamataiteljesíteni, kerék kipörgése nélkül. 3 ekefejjel biztosan szánt 20 cm mélyen. Talaj maró önmagában a nagyon gyomos talajon nem végez jó munkát. Az erősen tömött talajon a kések elhajlottak — a felszínnel érintkezve. •Jke 30 cm mélységben szántva a gyomot tökéletesen aláforgatja, de a szántás nagyon rögös. 18—20 cm mélyen szántva nem hagy rögöt, de nem takarja jól a gyomot. (Egyébként az ilyen szántás kapcsolt boronával sem tökéletes, a gyomot összehúzza, így az egyéb munkát is akadályozza), 18—20 cm szántás, talaj maratással kapcsolva, ugyancsak felhozza a gyomot, de aprózza. E kombinációval kitűnő talaj munkát lehet végezni, ám a teljesítmény kicsi (3 hold körüli). Tárcsa önmagában nem alkalmazható. A nagy tömegű gyomot kihúzza a szántás alól, ami a tengely körül feltekeredik, a tárcsát kiemeli, munkáját lehetetlenné teszi. Tehát az árvizes területeken a következő agrotechnikai kombináció ajánlható az őszi kalászosok, takarmány- keverékek magágykészítéséhez: gyomtalanítás orkánnal, fűkaszával, vegyszerrel; javítóanyag vagy műtrágya- szórád; 18—20 cm-es szántás;' tiifcsa kapcsolt fogassal; körülbelül 3 hetes talaj- érlelés; vetés. A tapasztalatok ezt a kombinációt igazolják legbiztosabban. S a helyi adottságoknak megfelelően szinte mindenütt teljesíthetők. * Részlet Márton Árpádnak, a Nyírségi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet tudományos munkatársának a Szatmár-beregi TESZÖV- ben augusztus 21-én tartott szaktanácsadási előadásából. nak változásai a termések kialakítását pozitív irányban befolyásolják. A negatív talajerő-állapot következménye, hoey nagymértékű a termésingadozás. Gazdaságunkban a vizsgált 5 év alatt a talajerőmérleg állandóan csökkenésben van. Legnagyobb termésingadozás mutatkozik a silókukoricánál, cukorrépánál és burgonyánál. Jóval nagyobb gondot kell fordítanunk a talajerőre és azt fokozatosan pozitív irányba növelni kell. összefoglalva, a talajerő fokozása érdekében a következő tennivalóink mutatkoznak: 1. a műtrágyaadagok növelése holdanként 150—200 kilóval; 2. az állatsűrűséget 50 százalékkal fejleszteni (a takarmánytermelés mennyisége, minősége révén és gondosabb akarmányozással); 3. az istállótrágya pótlásá- a bátran kell 400—600 hollón zöldtrágyázást alkalmaz- li; 4. növelni az évelő pillangósok területét 4—6 százalékkal, az egynyári takarmányokét 4—5 százalékkal, a ..apás növények területének rovására; 5. az istállótrágyázást első- orban az egynyári takar- nánynövények alá célszerű ■ükalmazni; 6. a talajelőkészítést a ta- 1 íjtípus szerint és a növényigénynek megfelelően optimális minőségben végezzük el. A vásáron láttuk A Tatabányai DELTA Ktsz bemutatja a 92-es típusú tojóketrec sorát. Egy-egy ketrecben 1728 tojóhibrid helyezhető el. A táplálék és a trágya elhordását gépek segítségével gombnyomásra végzi a gondozó. MINDENT TUDÖ KISTRAKTOR, Erre a francia gyártmányú kistraktorra fűkasza, talajmaró, szántóeke, hóeltaka- ritó szerelhető, de ezenkívül alkalmas sportpályák kultivá- torozására is. NAGYDIJAS NAGYDOBOSI KOS. Az országos mezőgaz- lagági kiállítás nagydíjával tüntették ki a nagydobosi Petpfi Tsz 835-ös magyar fésüs-merinó suta tenyészkosát. A felvevőgép elé Pap Sándor, a termelőszövetkezet juhásza ve-; zette az „óriás" illatot. E. E. felvételei Korunk mezőgazdasága
