Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-04 / 207. szám
XXVII. ÉVFOLT AM, 207. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 4, PÉNTEK LAPUNK TARTALMÁBÓL: Lapát vagy gép? (3. oldal) Jövő heti rádió- és tv-műsor Vásárkóstoló Üj világcsúcs női távolugrásban (4. oldal) (5. oldal) (7. oldal) Fehér Lajos beszéde időszerű szövetkezetpolitikai kérdésekről Magyar—szovjet vasúti szállítási megállapodás Továbbfejlesztik a záhonyi átrakókörzetet Kommunista szövetkezeti aktívaülési rendeztek csütörtökön Békéscsabán az ifjúsági házban. Az elnökségben foglalt helyet Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese is. A megnyitó után Fehér Lajos emelkedett szólásra. Szocialista társadalmunkban a szövetkezetek — legyenek azok mezőgazdasági tsz-ek, kisipari vagy fogyasztási szövetkezetek — fontos szerepet töltenek be gazdasági, politikai és társadalmi téren egyaránt — hangsúlyozta többek között. A nép- gazdasági tervekkel összhangban hatékonyan és eredményesen működnek a társadalmi célok megvalósításáért. Általában nagyfokú mozgékonyságra és alkalmazkodásra képesek. Gyorsan tudnak reagálni a változó piaci hatásokra. Kereteik között megoldható a társadalmi, a csoport és az egyéni érdekek kellő összehangolása. A szö- vétkezéti gazdálkodás alkalmas arra, hogy a szövetkezetek dolgozói — mintegy másfél millió aktív kereső — szorgalmukkal, a demokratikus öntevékenység fejlesztésével hasznosan működjenek a népgazdaságban. Pártunk és kormányunk éppen ezért a szocializmus teljes felépítésének munkájában hosszú távon számol a szövetkezetekkel. A kormány elnökhelyettese ezután a szövetkezetek működését szabályozó pontosabb határozatokat méltatva, rámutatott: A korszerű szövetkezetpolitikai elvek elfogadása és átültetése a gyakorlatba a szövetkezetek és szövetségek egymáshoz való viszonyában idézte elő a legnagyobb változást. Az MSZMP Politikai Bizottsága által jóváhagyott platform is kimondja, hogy a korábbi kötelező utasítások helyett a szövetségek és tagszövetkezetek egymás közti viszonyában — ajánlások formájában — a meggyőzésre, a mozgalmi eszközökkel való ráhatásra kell a fő hangsúlvt helyezni! Ez minőségi változást — a korszerű és a célravezető munkastílust — jelenti szövetkezeti mozgalmainkban! A területi szövetség a tsz-ek demokratikus képviseleti és érdekvédelmi szerve is. A szövetkezeti önkormányzat e szervei máris komoly tekintélyt és társadalmi rangot vívtak ki maguknak. Mindazonáltal még sok a tennivaló szövetkezeteink demokratikus működésének építésében. Különösen nagy figyelmet kell szentelni a választott szervek rendszeres tevékenységének, munkájuk megjavításának! A szövetkezeti mozgalom egészséges önvédelme érdekében — mindhárom nagy szövetkezeti ágazatban — szükség lenne a belső ellenőrzést kiegészíteni valamivel. mégpedig külső számszaki szakértő, revízió munkájával Ennek legcélszerűbb módja az lenne, hogy mindhárom ágazatban a szövetkezetek kötelesek legyenek egy évben egyszer — saját költségükön, szolgáltatásként — általános revizori ellenőrzést igénybe venni. A tsz-ek jelentős része ma még nem érti kellőképpen azt, hangoztatta a továbbiakban a Minisztertanács elnökhelyettese, hogy a mezőgazdasági tsz-ek gazdálkodásának szerves részét képezi a háztáji gazdaság és hogy az ott végzett munka a szocialista társadalmi termelést szolgálja. Pedig ez gazdaság- politikánk egyik fontos elve. Gyakorlati megvalósítása érdekében valamennyi tsz- ben fokozatosan és mielőbb ki kell alakítani a háztáji üzemágat! Ez azt jelenti, hogy a háztáji állatállomány változását, takarmányszükségletét, a háztáji állatok és állati termékek értékesítését a tsz-ben, tehát a közössel együtt meg kell tervezni. A háztájival való érdemi, folyamatos és szervezett foglalkozásra a közgyűlés bizottságaként, mindenütt létre keli hívni a háztáji bizottságot és meg kell teremteni rendszeres működésének feltételeit — célszerű lenne továbbá egy-egy szakmérnököt háztáji agronómust alkalmazni, azzal a feladattal, hogy állandóan és szervezetten törődjön a háztáji üzemággal. A tsz-ek megyei és országos versenyében egy-egy tsz munkájának elbírálásakor ezentúl kizáró oknak kellene tekinti azt. ha elhanyagolja a háztáji gazdaságokat, ha nem szervezi meg a háztáji üzemágat! Ezután a szövetkezeti nő- bizottságokról szólott a Minisztertanács elnökhelyettese. Felhívta a figyelmet arra: szövetkezetei n k gazdasági, társadalmi életében igen nagy szerepet töltenek be a nők! Mindhárom szövetkezeti ágazatban a termelő- munkában dolgozók nagyobbik fele vagy túlnyomó többsége nő. Éop“n ezért halaszthatatlan. hogy a szövetkezetekben és szövetségikben létrejöjjön a nőbizottságok egységes, átfogó rendszere, hogy a nők képviselete minden szinten biztosítva legyen! A szövetkezetekben a közgyűlés válassza meg a nőbizottságot: a nőbizottság a közgyűlés bizottságaként működjék, akárcsak az ellenőrzési bizottság, vagy a háztáji bizottság. A nöbizottság feladatait és hatáskörét a közgyűlés határozza meg, s tevékenységéért a közgyűlésnek tartozzék felelősséggel. Ajánlani kell, hogy a nőbizottságok vezetője legyen tagja a választott vezetőségnek. Ahol valamilyen okból nem választanák meg, ott tanácskozási joggal vegyen részt annak gyűlésein. A szövetkezeti nőbizottságok segítsék elő, hogy a nők számarányuknak megfelelően vegyenek részt a vezetésben, a szövetkezeti mozgalom egész tevékenységében, vállaljanak részt a nők között végzett politikai, ismeretterjesztő és szociálpolitikai felvilágosító munkában, lássák el a nők érdekképviseletével kapcsolatos feladatokat. A nőkérdés megoldása azonban nemcsak a szövetkezeti nőbizottságokra hárul: kellő figyelmet kell szentelniük a kérdésnek a szövetkezeti szövetségeknek is. Kívánatos és szükséges, nogy az országos szövetségek példájára á területi szövetségek is — valamennyi szövetkezeti ágazatban — mielőbb létrehozzák a nőbizottságokat. Egy, az idén augusztusban hozott kormányhatározat módosította az eszközlekötési járulék eddigi igénybevételének módját, a kisipari és fogyasztási szövetkezeteknél. Az eszközlekötési járulék elszámolásának és fel- használásának új rendje megfelel korszerű szövetkezetpolitikai elveinknek. Célja: segítse elő olyan műszakilag fejlett szövetkezetek kialakulását, amelyek képesek az eddiginél korszerűbb, következésképp versenyképesebb, gazdaságosabb termékek előállítására, illetve a szövetkezeti kereskedelemben a lakosság növekvő igényének kulturáltabb színvonalú kielégítésére. Úgy véljük és bízunk benne, hogy az eszközlekötési járulék felhasználásának új módja hatékonyan elősegíti a szövetkezetek önálló gazdálkodásának eddiginél lendületesebb kihasználását. Előmozdítja, markánsabb tartalommal tölti meg a szövetkezeti önkormányzat fejlődését. Augusztus 31.—szeptember 3. között Budapesten tartotta ötödik ülését a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság vasúti szállítási állandó munkacsoportja. A tárgyalások eredményét rögzítő jegyzőkönyvet Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, MÁV-vezér. igazgató, és V. Sz. Gavrilov szovjet közlekedésügyi miniszterhelyettes csütörtökön ünnepélyesen írta alá a MÁV -vezérigazgatóságon. A munkacsoport ötnapos ülésén a két ország igényei alapján egyeztették a következő 5 esztendő szállítási tennivalóit, évekre bontva kidolgozták a vasútra, valamint a hajózásra, az autóközlekedésre és a csővezeték. A IX. pártkongresszus határozata utalt arra, hogy. a harmadik ötéves terv időszakában az egy főre jutó reál- jövedelem 14—16 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 9—10 százalékkal emelkedik. Kiemelte, hogy az életszínvonal emelésében az eddiginél nagyobb szerep jut a reálbérek növelésének, s hogy az új gazdaságirányítási rendszerben az átlagosnál naszállításra háruló feladatokat. A következő öt évben tovább növekszik a teherforgalom Magyarország és a Szovjetunió között. A tervek szerint 1971—1975 között a Szovjetunióból mintegy 34 százalékkal több áru érkezik, míg 72,7 %-kal több árut szállítunk a szomszédos országba. Összességében a beérkező árumennyiség mintegy nyolcszorosa az export- szállításoknak. A teherfuvarozások zömét a vasútnak kell lebonyolítania. A szállítási feladatok végrehajtásához a munkacsoport gazdasági. műszaki és szervezeti intézkedéseket dolgozott ki. Magyar részről — s ezt a MÁV negyedik ötéves terve is tartalmazza — továbbfejlesztik a záhonyi átrakókörzetet, jelentősen gépesítik a rakodást, bővítik a tehervagyobb mértékben kell emelkednie a jól dolgozó, az átlagosnál többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresetének. A Központi Statisztikai Hivatal most helyzetképet készített a lakosság jövedelmének alakulásáról, ennek adatait kötetbe foglalva rövidesen közreadja. A KSH felmérése szerint a lakosság egy főre jutó összes gonparkot. A két ország közötti átrakás technológiájához felhasználják a korszerű technika eszközeit, például a kibernetikát, a távközlést is. Megállapodtak abban, hogy később közös konténerrakodót építenek. A munkacsoport foglalkozott a két ország idegenforgalmának növekedéséből adó. dó személyszállítási feladatokkal is. A tanácskozáson a MÁV és a szovjet vasút, valamint az. IBUSZ és a szovjet idegenforgalmi szervek szorosabb, komplex együttműködésében állapodtak meg. A magyar—szovjet vasúti szállítási állandó munkacsoport legközelebbi ülését a jövő év januárjában tartja Moszkvában. V. Sz. Gavrilov csütörtökön elutazott hazánkból. reáljövedelme 1966 és 1969 között 25 százalékkal növekedett, tehát nagyobb mértékben mint az előző ötéves tervidőszak teljes öt esztendeje alatt, s jóval meghaladta a kongresszusi határozatban jelzett szintet. Ha az 1970-es várható eredményeket is beszámítjuk, úgy a munkások és alkalmazottak reáljövedelme öt év alatt 30—32 százalékkal emelkedett, az egy keresőre jutó reálbér pedig mintegy 17 százalékkal. A kongresszusi határozatnak megfelelően a jövedelmek alakulásában döntő szerepe volt a reálbérek emelkedésének, lényegesen nagyobb, mint a korábbi években. A reáljövedelem jelentős mértékű növekedéséhez azonban hozzájárult a nagyobb foglalkoztatottság és a társadalmi juttatások bővülése is. A IX. kongresszus célul tűzte ki a szövetkezeti parasztság életszínvonalának közelítését a munkásosztályhoz, vagyis lényegében a két alapvető társadalmi osztály közötti életszínvonalbeli különbség megszüntetését. Ezt a célt szolgálta a többi között a termelőszövetkezeti tagság nyugdíj- és családi pótlék rendszerének jelentős továbbfejlesztése, továbbá több mezőgazdasági termék felvásárlási árának emelése. Az ösztönzők hatására nemcsak a paraszti jövedelmek növekedése gyorsult meg, de számottevően fokozódott a mezőgazdaság termelése is. Mivel a munkásság és a parasztság személyes jövedelme közötti különbség már a IX. kongresszus előtt sem volt túlságosan nagy, a paraszti jövedelmek gyorsabb növekedésével a kongresszust követő néhány év alatt a különbségek kiegyenlítődtek. Ezután — 1969-ben — már ismét nagyjából egyforma ffMgfatáo a 2. «Malm* (Folytatás a 2. oldalon.) Termékbemutató a kiállításon Termékbemutatót tart hétfőn, szeptember 7-én a mezőgazdasági kiállításon a bolcs megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. A bemutatóra az országos meghívottakon kívül 70 szabolcsi szakembert hívtak meg, ahol bemutatják a kiállításon aranyérmei nyert UNIFRUCT Super—30 körasztalos gépet, a BNV-n dijat nyert UNIFRUCT—4 gyü- mölcsosztályozót, az új konstrukciójú D—40-es kalapácsos darálót, valamint szabolcsi szakemberek újításából készített répa- és burgonyamosó és szeletelőgépet. Etek Ersvtí fielet ete A IX. KONGRESSZUS HATÁROZATA NYOMÁN-• Tovább nőttek a reálbérek Kiegyenlítődött a munkásság és a parasztság jövedelme közötti különbség — közli a KISH VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
