Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-30 / 229. szám
RELET-WAGYARORSZJ« S. (4M tfifli, srepfemEer 3Ö. ^ _ KOMMENTÁR Százezer ember kenyere A mátészalkai hűtőtárolóból exportra készítik elő a jonatán' P-'ró Etelka és Bíró Emma. 4 Veszprém megyeieket dicséri Avatásra készülnek Kérsemjénben Sokszoi- volt téma az elmúlt években, hónapokban a jó, friss kenyér. Baj volt a szállítással, ellátással, minőségével. Különösen megyénkben volt sok a panasz, ahol a falvak, a tanyák népe sokszor nem, vagy késve jutotta mindennapi kenyérhez. Országos konferencia foglalkozott a kenyérellátás javításának problémáival, napirendre tűzte a párt és a kormány is. Ennek nyomán tárgyalta a megyei pártbizottság, s így született kezdeményezés a kenyérellátás javítására. Javasolták, hogy a fogyasztási és termelőszövetkezetek fogjanak össze és épí tsenek meghatározott körzetekben kisebb, de jelentős pékségeket. Ez azóta a megvalósulás útján van. A kormány intézkedés tett arra, hogy a tanácsok 30 százalékos állami támogatással járuljanak hozzá ezeknek a falusi kenyérgyáraknak a megépítéséhez. Ez érdeke a szövetkezeteknek, érdeke a tanácsoknak. A fogyasztási szövetkezetek programot dolgoztak ki, mely szerint 1972-ig 15 ilyen falusi pékséget építenek. Ebből már kettő működik. Egyik Tornyospálcán, a másik Nagyhalászban. Ez év végére hat- kemencésre bővítik a nagyhalászi üzemet az Ibrányi Megyénkben ma közel két, két és fél ezerre tehető azoknak a lányoknak, asszonyoknak a száma, akik bedolgozóként vállaltak munkát. Az oroszlánrészt ebben a Nyíregyházi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet vállalta. A szövetkezetnek jelenleg 1300 dolgozója van, akiknek nagy része otthon végzi munkáját. A bedolgozók és a közös műhelyekben dolgozók között nincs semmiféle különbség, csupán a feltételek különböznek. Az országban először vezették be a bedolgozók fizetett szabadságát. Csak ebben a fél évben erre a célra 119 ezer forintot fizettek ki a bedolgozóknak. Ezen még tovább menve, más szociális juttatások odaítélésében sem tesznek kivételt bedolgozó és közös műhelyben dolgozó között. A korábbi évek gyakorlata az volt, hogy a szövetkezet csak 16 évet betöltött dolgo zót vett fel. Az új alapszabályban az életkori eltételt módosították, lecsökkentve 14 évre. E?.zel a megyében elsőként éltek. A szövetkezetben, akárcsak a bent dolgozók, az újonnan felvett lányok, a bedolgozók is szövetkezeti taÁFÉSZ besegítésével, s így több, mint 22 000 ember ellátását biztosítja friss kenyérrel. Épül már a nagyecsedi, tiszaszalkai pékség is, s a tsz-szel közösen a nyírbog- dányi. Ha elkészülnek, s termelnek, úgy csaknem 100 ezer ember kenyérellátása oldódik meg megyénkben. Országos konferencián hangzott el, hogy a kisebb közös vállalkozásban létesülő pékségek építését, működését támogatni kell. Ez a párt és a kormány álláspontja is. Jó lenne, ha ezt tanácsaink az eddigiektől jobban figyelembe vennék, s a meghatározott állami támogatást biztosítanák a jövőben a szövetkezetek által létesítendő épülő kenyérgyárakhoz. Kétségtelen, ha mind a tizenöt falusi péküzem megépül, még tovább javul a kenyérellátás. De ezek megvalósításáért sokkal intenzívebben kell tevékenykedni tanácsainknak is és szövetkezeteinknek is. (Gondolunk a szakemberképzésre, -ellátásra is.) Mert jelenleg ez is gond. Hiába lesznek a kisebb falusi péküzemek, ha nem lesznek szakemberek, akik a kenyeret sütik. Ezek kér ben is összefogásra van szükség. Sokkal nagyobbra mint eddig. (fk) gok, amennyiben részjegyet vesznek. A szövetkezeti tagoknak pedig, függetlenül attól, hogy közös műhelyben, vagy otthon dolgozik, jár a szülési segély, a betegségi, esküvői, vagy rendkívüli segély. Csak gyermekgondozási segélyben neon részasülhet- ,nek a .bedolgozók, , de ennek egyszerű olta van. A gyermekgondozási segélyrendelet azért született meg, hogy biztosítsa a bedolgozó anyának azt, hogy otthon nevelhesse gyermekét. A bedolgozóknak erre már csak azért sincs szükségük, mivel munkaviszony alatt is, eleve otthon vannak. így nincs akadálya, hogy gyermekük neveléséről otthon gondoskodhassanak. A nyereségrészesedés elbírálásában már ismét a közös nevező a döntő. Sőt, ugyanúgy kaphatnak törzsgárdajel- vényt. mint a közös műhely- beliek és a hűségjutalmak is megilletik ezeket a dolgozókat. Ahogy eddig is megkapták és ezután is, jövőre a 20 éves évfordulóin, meg fogják kapni. Az elbírálásra pedig egyetlen adat: eddig a szövetkezet 28 ezer forintot fizetett ki különböző segélyként. Ennek felét bedolgozók kapták. <hsj.) Nagy pusztítást végzett a májusi árvíz Kérsemjénben is. Az egyéb károk mellett például 74 lakás új jáépítése vált szükségessé. A község lakásainak felépítését a távoli Veszprém megye vállalta. Alighogy elvonult az ár, a dunántúli megye vezetői, a vállalatok szakemberei megjelentek a faluban és az elsők között láttak hozzá az újjáépítéshez. A Veszprém Megyei Tanács II. számú Építőipari Vállalata (Sümeg) fogta össze a munkát, vonult fel a szükséges emberi és gépi erővel Kérsemjénbe. De jöttek a megyében tanuló diákok is, hogy segítsenek. A- helyi lakosság — látva a veszprémiek igyekezetét — maga is jelentős számban vett részt az újjáépítés munkálataiban. A napokban már ünnepeltek Kérsemjénben: miután az újjáépítés a reméltnél is gyorsabb ütemben haladt az elmúlt hetekben, a segédmunkát adó diákok elbúcsúztak a falu lakosságától. A Szamos partján tábortűz mellett műsort rendeztek, itt köszönték meg a helybeliek a 332 diák és 7 tanár fáradságát, akik 3 csoportban dolgoztak Kérsemjénben. Június vége és szeptember közepe között közel ezer Veszprém megyei szakember fordult meg Kérsemjénben, hogy részt vegyen a falu újjáépítésében. A legtöbben napi 10—14 órát is dolgoztak, melynek nyomán ebben a községben az elsők között kerülhet majd sor az új lakások ünnepélyes avatására. Jól mutatja a munkák előrehaladott állapotát, hogy eddig már a felépült lakások hatvan százalékát adták át tulajdonosuknak. De jó ütemben halad a többi lakás befejező munkálata is. A veszprémiek — amellett, hogy jóval a november eleji határidő előtt felépítik az elpusztult lakóházakat — nemcsak egy helyiséget tesznek lakhatóvá, hanem teljes belső pucolást. padlózást végeznek. így is néhány napon belül a vállalt lakások mindegyike átadásra kész állapotban lesz Kérsem- jénben. A helybeli termelőszövetkezet megsegítéséről sem feledkeztek el a veszprémiek. A Veszprém megyei Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat — amely tevékenyen kivette részét a lakások újjáépítéséből — vállalta, hogy egy közel 300 négyzetméter alapterületű — negyedmillió forint értékű — vasvázas raktárépületet készít ajándékképpen a kérsemjéni termelőszövetkezetnek. Ezzel a munkával is végeztek szeptember utolsó hetében, s az átadásra a faluba érkezett a vállalat igazgatója, Benedek Mihály és Sinka József párttitkár. A tsz vezetői, tagjai meleg szavakkal köszönték meg a segítőszándék e szép példáját a vállalat képviselőinek és — levél útján — Bodogán Jánosnak, a Veszprém Megyei Tanács VB elnökének. (a) > Talán a legszebb nevű termelőszövetkezet a Nyírségben: tiszakanyári Havasi Gyopár. Immár törekvés is van rá, hogy méltó legyen nevéhez. Átépítik a központot. Jövőre parkosítják is. Nyirkos András párttitkárral és Pálur Tivadarné főkönyvelővel járjuk a határt. Büszkén mutatják a nógyhoklas csemetekertet. Apró ezüstfenyők, szomorúfűzek, dísznövények, -cserjék illata lengi komi a környéket. Szép is, értékes is. És az idén különösen jól jött. Terven felül 400 ezer forintot hoz a közösnek. Innen a homokról. Szállítanak a debreceni és a nyíregyházi városgazdálkodásiaknak. Jövőre már tizenöt holdas lesz. Több lesz a jövedelem Még több munka, de több jövedelem is lesz. Mellette a túloldalon egészen a dombokig nyúlik a fiatal almás. Jövőre fordul termőre, de már az idén is szépen fizet. Hozza az egymilliót. Szintén terven felül. Pirulnak a pirosló jonatánok. Kell Is, mert új fogalommal ismerkedtek itt is az idén. Árvíz okozta belvízkár: a szorgos munka gyümölcsét megtizedelte. Csaknem másfél millió a kiesés a növénytermesztésből. Odaveszett félmillió értékű kenyér- gabona, ugyanennyi kukorica. Kár van a burgonyából, cukorrépából, napraforgóból, s a pillangósokból is. Kinn vannak a határban az emberek. A falu szinte üres. Csatlakozott a kongresszusi munkaversenyhez a Havasi Gyopár is. Igaz, a brigádvezetők kissé húzódoztak. De így is. úgy is meg kell, menteni amit lehet. Nincs is baj a szorgalommal. A hatvanesztendős párttit- kárt mostanában a kora reggelek a határban találják. Versenyben az idővel Kétszázhúsz holdon terem az ízletes gülbaba és a kis- várdai rózsa. Felét már kiszedték a brigádok. Hajtja őket a nekik járó 20 százalék is. Cél az, hogy még a fagy beállta előtt kiválogatva értékesítésre kerüljön november elejéig. Pálurné, a főkönyvelő bizakodik. A tervezett 70 mázsás átlag meglesz így is. Vetőmagként értékesítik. Szállítják már a napraforgót .is. Végzik a tisztítást. s mint mondják jól fizet. Átlagosan 7 mázsát, ötven holdon termeltek az idén. A dohány pajták deszkái között kiviláglik a bámuló dohány. Tele van mind. Tizenegyezer póré. Hatvan holdon termeltek. Kertit és hevesi fajtát. Idejében végeztek , a permetezéssel, s így minimális peronoszpórakár .érte. Idén foglalkoztak először kerti dohány termesztésével. Sikerült. Magasabb a hozama, kevesebb munkaerőt igényel. Szedik már a cukorrépát is ötvenöt holdon. Ebből 100 mázsás átlagra számítanak. A nem termő 50 holdas almás is megadja a 6 vagon helyett a tízet. De á 300 hóid kukoricából csalt 80 maradt. Ezt már nem tudják pótolni. —, Viszi a tagság apraja t- nagyját, az egész családot, hogy mielőbb végezzünk — mondja a párttitkár. — Csak így lehet versenyre kelni az idővel, mert más munka is van. Vetjük az őszi árpát, a rozsot. Igaz még az elején tartunk. Gyorsítani kell ezt is. Nyújtott műszakot szerveztünk a. traktorosok között. Esténként, amikor a szállításokkal végeztéit, még neun szállnak le a nyeregből, dolgoznak tovább. Hat erőgépünk. Ha az idő is szolgál bennünket, november 15-re teljesen végzünk a betakarítással is. Nem lesz könnyű, mert összesen kb 30 000 mázsa termést kell felszedni, elszállítani, s ebben a tizenöt tagú szállítóbrigád ugyancsak belefárad. Műszerfal a ,,Zsigulihoz** Szerencse, hogy van melléküzemág. Ez „húzza ki” őket az árvíz okozta belvízkárból. Alig tíz hónapja működik a tsz-ben a tekercselő- üziem. Jelenleg 64 tsz-szel vannak kapcsolatban. Az első fél év 40- ezer forint tiszta jövedelmet hozott. — Fejleszteni kívánjuk — újságolja a főkönyvelő. — Béi-munkában gépkocsiba műszerfalak szerelését vállaljuk el; magyar üzemtől, amely a szovjet FI AT-hoz a „Zsigulihoz'’ készít műszereket. Növelik a munkáslétszámot is. Most készül az épület, ahol e munkát végzik majd/ Emellett ez a kis üzem ellátja a faluban a háztartási gépek javítását is. Jó szolgálatot tesznek vele a lakosságnak. Működik a drótfonó üzem is. Kerítésdrótokat készítenek tsz-ek, fogyasztási szövetkezetek rendelésére. Az első fél évben 50 ezer forint tiszta jövedelmet hozott a közösnek. így talán sikerül pótolni a veszteséget a tiszakanyári Havasi Gyopár- Tsz-nek. F. K, Kereseti lehetőség Szabolcsban Munkahely otthon Egyik határszéli kis faluban egy öregasszony lakott 8 éves kis unokájával. Mindenki elhalt a családból, rokonságból, csak ketten maradtak. Az öregasszony mosni, takarítani járt, ebből futotta a nagyon sovány életre. Jancsi már harmadikos, csendes, szófogadó gyerek volt. A nagy szegénység megtanította a tűrésre. November havában jártak. Egyik este az öregasszony a nagy darab zsíros kenyér mellé egy bögre tejet adott vacsorára a kisfiúnak. Ritkán futotta tejre, de aznap a ta- nítóéknái mosott, és ilyenkor mindig adtak valamit, mert a Jancsit szerették, jól tanult, soha nem volt vele semmi baj. Nagyanyja ilyenkor mindig mesélgetett. — Az én legnagyobb örömöm — szövögette a múltat az öregasszony —, amikor olyan kicsi voltam, mint te, a reggeli jó édes malátakávé volt. Talán azért örültem olyan igazán, mert hát egy szép barna bögréből ittam. Ez a barna bögre szinte hozzám nőtt. Nagyon szerettem. Mindig szomorú vagyok, ha arra gondolok, hogy Dömjén Miklós: Barna bögre a malátakávé is elmaradt, meg a bögre sincs többé. A petróleumlámpa már gyengén világított. A falra rajzolódó karikák egyre kisebbek lettek, majd a szobára lassan ráborult az éjszaka. Másnap reggel Jancsi az iskola után a boltos fiához szegődött. — Nagyanyámnak karácsonyra szeretnék venni egy szép barna bögrét. Szegény vagyok, de meglátod, megadom majd az árát, ha kaphatnák egyet hitelbe. A boltosfiú először durván leszólta a társát, de egyszerre csak tágra nyílt a szeme, kaján ötlete támadt. — Ide hallgass, nem bánom, megkapod karácsonyra a barna bögrét, de azért meg kell, hogy dolgozzál. — Megdolgozni? De hát hol és mit dolgozhatnék? — A karácsonyi szünidőig minden reggel eljössz a házunk sarkához és a táskámat elviszed az iskoláig. Ha megteszed, megkapod a bögrét hitelbe. Jancsi lesütötte a szemét, nagyon is jól megértette, miről van szó, de nem habozott egy pillanatig sem, vállalta a feladatot. Nagyanyunak meglesz a barna bögréje. Napról napra cipelte a boltosfiú táskáját, meg a sajátját. Kétszer annyi utat kellett megtennie, mint ezelőtt, mert ellenkező irányban laktak. Egy hét múlva szokatlanul nehéznek találta a táskát, a rákövetkező héten még súlyosabbnak. Érezte, tudta, hogy a másik ki altar vele babrálni, de meg sem mukkant. Biztos, hogy tégla van a könyvek között. Szerencsére eljött a karácsonyi szünidő, letelt a súlyos penitencia. Jancsi pedig megkapta a barna bögrét. Szép ünnepi estjük volt. Nagyanyu boldogan forgatta« barna bögrét, és kortyolgatta az ízes malátakávét. ★ Csípős hideg karácsonyi éjszaka volt. A körúti taxiállomásnál megállt egy köpcös, olyan hatvanas féle férfi. — Jól megfizetek, aki hazavisz Érdre. — Hazaviszem én. parancsoljon S már indult is a taxi. Az utasból áradt a szó: — Kis házam, gyümölcsösöm van Érden. Naponta busszal járok be a Műhelybe. Maszek vagyok. Iparom van... A sofőr csalt hallgatott, nem volt kenyere a sok beszéd. Közben, régi sofőrszokás szerint jól megnézte utasát a visszapillantó tükörben. Nem tudta hová tenni ezt az arcot Valami motoszkált az agyában Ho’ is látta ezt az embert? De az istennek sem tudott rájönni. — Tudja, — dőlt a szó a másikból — Szalmát- megyéből jöttem fel Pestre, ott születtem Kocsordon... A sofőr szeméről egyszerre lehullott a hályog. Ez a ko- csordi boltos gyereke! Keserű történet pergett le az agyában. Lázas izgalom for- rósította a homlokát. Lám. a Varga boltos vásott kölyke most itt ül mellette. Rövid percek alatt formát öltött benne az elhatározás. Már jó ide.ie futott a kocsi az országúton. — Mennyire van még ide az érdi ház? — Var az még jó 7—8 kilométer — felelte az utas. A sofőr, mintha csúszna a kocsi, kifutott az országút szélére. Egészen balra fordította a volánt, úgy, hogy a taxi majdnem keresztbe állt meg az úton. A sofőr kikászálódott a kocsiból. — Vaiami baj van. Leállt a motor... Szálljon le ön is, együtt jobban boldogulunk. Fontoskodva vizsgálgatta' a motort, majd odaszólt az utasának: — Álljon egy kissé hátrább. két-három méterre. Én visszaülök, megindítom a motort, figyelje majd, hogy forog-e a hátsó kerék? Beült a volán mellé, és csak úgy félvállról kiszólt az ablakon: — Tudja-e, hogy ki vagyok én? Az utas meglepődött. — Nem én! — Hát én is kocsordi vagyok. A Balazs gyerek. Balázs János — és tréfásan hunyorított a szemével. — Maga a Balázs, a Jancsi? — vidult fel a másik. — Hát ez nagjrszerű, hogy így összetalálkoztunk. Micsoda szerencse...! — Lehet, hogy magának szerencse. Nekünk azonban van egy kis elszámolni valónk. Sejti, ugye, hogy mi? Egy barna bögrét vettem egyszer magától hitelbe. Varga Imre elvigyorogta magát. — Nahát, ez igaz, milyen jó az emlékezete — Jó bizony. Idehallgasson Varga úr. A barna bögre ára pontosan annyi, mint amennyit idáig az óra mutat. így hát kvittek volnánk. De ami hátra van az útból, azt a 6—7 kilométert most már a saját lábán fogja megtenn . Jó éjszakát! Beindította a motort, a már futott visszafelé a taxi. Pótolják a veszteséget Tiszakanyáron Ötlet, szorgalom a „Havasi Gyopárban“