Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-29 / 228. szám
*. dMa! KELET-MAGYARORSZAG (970. szeptember 39. A megyei tanács ülé se (Folytatás az 1. oldalról) Ö is fontosnak tartotta, hogy megismertessék a tervet a lakossággal. Kezdeményezte, hogy a szatmári részen több kiemelt alsófokú központot szervezzenek, mert a tervezettek távol esnek egymástól. Felhívta a figyelmet arra, hogy a terv meg valósítása érdekében jó kapcsolatokat kell kialakítani az egyes településeken belül a központok és az egy körzethez tartozó települések között. Az állandó bizottság javaslata volt még, hogy a kisebb települések vízellátását központi forrásokból is segítsék elő. Dr. Béres József szerint is jó a terv, és megfelel a követelményeknek. Igán fontos lenne azonban, hogy az idegenforgalmi és üdülőfejlesztések központjai azok a települések legyenek, amelyek abban a tájegységben találhatók. A Rétíköz központja inkább lehetne Kisvárda, mint Rakamaz. A felszólalásokra adott válaszok után a tanácsülés a tervjavaslatot elfogadta. A megyei tanács ezután költségvetési előirányzat átcsoportosításáról döntött, majd határozatilag megszüntetett néhány elnéptelenedett tanyai iskolát. Ezt követően tájékoztatták a tanácstagokat az árvíz sújtotta terület újjáépítéséről Ezután interpellációk következtekor. Margitics Imre választóinak véleményét tolmácsolva kérte a tanácsot, vizsgálja meg. miért csatolták Nyírbogdányt nőgyógyászati és szülészeti szempontból Baktalórántházához. Korábban a község Kemecséhez tartozott. A szülőotthon, illetve mentőállomás létesítéséhez a nyírbogdányi tanács, az ásványolajipari vállalat és a termelőszövetkezet anyagiakkal is hozzájárult. Ez közelebb van, a közlekedés is jobb, míg Baktalórántházát csak nagy kerülővel érhetik el. Ezért kéri a lakoság, hogy továbbra is Kemecséhez tartozzanak. Pongrácz Ernő azt tette szóvá, hogy a tavaszi árvíz a Beregben is sok községet érintett. Mezőladányban erősen megrongált egy csatoma- hidat, amelynek újjáépítésére 80 ezer forintra lenne szükség. De ez meghaladja a község erejét. A mezőgazda- sági termékeket a híd hiányában nem tudják hazaszállítani. Ezért sürgős segítséget kért. Gyerák Pálné kérte a tanácsot, adjon segítséget ahhoz, hogy Vencsellőn is mielőbb felépülhessen a szélesvásznú mozi. Már többszöri határidő-módosítás volt, de átadására mai napig nem került sor, pedig nemcsak a községnek, hanem környékének is nagy szüksége lenne rá. Ugyancsak kérte. hogy építsék fel a vencsellői gimnázium épületét, _ mert a több mint 290 középiskolás oktatása most már nagv nehézségekbe ütközik. A diákok több helyen tanulnak. viszonylag gazdag szemléltetőeszköze'k használatára sem nyílik lehetőség. Hajdú Sándor a nyíregyházi kenyér minőségéről szólt. Kérte a tanácsot, hogy tegyen intézkedéseket megjavítására. Varga Gyula a mezőgazda- sági gépalkatrészhiányok megszüntetésében és a vetőmagellátás javításában kérte a tanács segítségét. Elmondotta. hogy a vetőmagvak minősége sem kielégítő. Javasolta, könnyítsék meg, esetleg segítsék is a tanyai lakosok községekbe történő beköltözését. B. Szállási János Ófehértó autóbuszközlekedési problémájának megoldásához kért segítséget. A községet Nyírbátorhoz csatolták, de nehéz a megközelítése. Az interpellációkra Varga Gyula és B. Szőllősi János a helyszínen kapott választ, a töbDieket levélben értesítik majd a vizsgálatok eredményeiről és az intézkedésekről. A mezőgazdasági gépalkatrészhiány országos probléma, a megye vezetői előtt, is ismertek ezek a gondok. Az ellátás javítására tettek már intézkedéseket. Ennek megfelelően időnként kisebb- nagyobb mennyiségű alkatrészt sikerült felkutatni a kereskedelmi szerveknek. Itt azonban további intézkedésekre lesz szükség. A velő- roagigénv ez évben úgy megnövekedett, hogy az elmúlt éveik átlagának többszörösére emelkedett. Ez okozza az ellátási nehézséget. Teln i lettel arra hogv az idő sürget, helyesen teszik, ha saját termésük csiraképességeit vizsgálják és abból pótolják a hiányzó mennyiséget a közös gazdaságok. A tanyai lakosság beköl- töatelését a helyi tanácsok elősegíthetik azzal, hogy így keznek megfelelő telkeket adni. támogatják hitelkérelmüket. épi tőanyag-ellátásu- Uat. Sajnos egyéb kedvezményre nincs lehetőség. Ismert a tanács előtt öfe- hértó közlekedési gondja. Az autóbuszok egy részét az árvíz sújtotta területre kellett küldeni, ezért nem tudták kielégíteni a helyi igényeket. Most már azonban csupán néhány napról van szó. és Öfehértőn is megjavítják az autóbusziközleke- dést. Áz új kollektív szerződés g SZOT elnöksége előtt A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn a SZOT-székházban ülést tartott. Többek között megvitatta az új kollektív szerződésről készített, rendelet- és irányelvtervezetet. Az 1969—70. évekre szóló kollektív szerződések hatálya ugyanis ez 'év végén lejár. Ezért a jelenlegieknél hosszabb távra szóló kollektív szerződést kell kötni legkésőbb 1971. június 1-ig. A rövidesen megjelenő új munkaügyi miniszteri rendelet előírja majd az új kollektív szerződések elkészítésének határidejét és meghatározza a szerződések felülvizsgálatának módját. Az ülésen a SZOT elnöksége állást foglalt abban, hogy ne határozatlan időre, hanem alapvetően öt évre szóló kollektív szerződési kössenek a vállalatok. Lehetővé kell tenni azonban, hogy ne csak öt, hanem egy naptári évre vagy az öt éven belül több évre érvényes kollektív szerződést kössenek. Végeredményben az új kollektív szerződés minimálisan egy, maximálisan öt évre szóljon. A több éves kollektív szerződést minden évben felül keLl vizsgálni, legkésőbb június 1-ig. Hiszen a bér szabályozásban és a részese des felosztáséiban gyakori változás. Természetesen aj szerződés többi pontját is el-l lenőrizni kell. Ha viszont aj jogszabályokban történik va lamilyen változás, akkor nem] szabad egy évig várni, hanem azonnal intézkedni kell és ér vényesíteni a szerződésben az új jogszabályt. Uj vonása a rendeletnek, hogy mind a vállalat igazgatója, mind a szakszervezet bizottság — ha szükségesnek tartja — legkésőbb november l-ig a naptári év végére írásban felmondhatja a kollektív szerződést. Fontos előírás az| is. hogy a vállalat igazgatója minden év elején kötele? írásban részletesen beszámol ni a kollektív szerződés előzői évi végrehajtásáról. A beszámolót a szakszerve zetnek erre vonatkozó hatá-| roza tóval együtt pedig a dolgozók elé kell terjeszteni^ megvitatásra mégpedig már-lj cius 31-ig, hogv az észrevéte B leket és javaslatokat felhasz-l nálhassák a kollektív szerző-] dés átdolgozásánál. Megnyílt az V. nevelésügyi kongresszus (Folytatás az 1. oldalról) Pártunk Központi Bizottsága ez év elején nagy nyomatékkai hangsúlyozta a társadalom egyetemes felelősségét az ifjúság szociálissá nevelésében. De nyilvánvaló, hogy a megnövekedett követelmények növelik az igényeket a pedagógusokkal szemben is. Meggyőződésem, akik az ifjúság nevelését életcélul választották, most is eleget tesznek nagyszerű hivatásuknak. Bizonyos vagyok abban * is' hogy a megbecsülés mellett, amellyel népünk munkájukat övezi, részük lesz a társadalom fokozott segítségében is. A Központi Bizottság nevében őszinte tisztelettel és meleg szeretettel köszöntöm a magyar nevelőket, és eredményes munkát, sok sikert kívánok a kongresszusnak. A nagy tapssal fogadott üdvözlő levél elhangzása után az elnöklő dr. Ortutay Gyula ismertette a magyar ENSZ társaság intéző bizottságának a kongresszushoz küldött üdvözlő levelét, majd felolvasta azt a táviratot, amelyet a kongressZúS' résztvevői nevében küldtek a betegsége ' miatt távollévő llku Pál művelődésügyi miniszternek — mielőbbi felépülést kívánva. Gáspár Sándor megnyitó beszéde Ezt követően Gáspár Sándor mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta többek között: — Tudatában vagyunk annak, hogy társadalmi-gazdasági fejlődésünk, tudományos előrehaladásunk megköveteli nevelési, oktatási rendszerünk további tökéletesítését, korszerűsítését. A társadalom elvárja a nevelésügy művelőitől, hogy lépést tartsanak a társadalmi fejlődéssel és segítsék a szocializmus teljes felépítését. Ehhez olyan nevelésügy, olyan iskola kell, amely nem él külön világban, hanem szerves része a társadalom életének. Olyan iskola, amelyben tanulnak az emberek, és egyben ösztönzéseket kapnak egyéni képességeik kibontakoztatására, a közösség javára, a köz érdekében. Legyen ebben az értelemben az iskola a közéleti tevékenység gyakorlóterepe, előiskolája. Ez felel meg társadalmi céljainknak, hisz a mi nevelésünk a jövő társadalmát neveli a jelen emberében. Befejezésül felhívta a figyelmet: — Emelnünk kell a nevelők társadalmi rangját, presztízsét, mert meggyőződésünk, hogy pedagógusnak lenni nem foglalkozás, hanem nemes emberi hivatás. Ezt követően Péter Ernő tartotta meg kongresszusi beszámolóját. Péter Ernő beszámolója — A társadalom, a tudomány és a technika gyorsuló fejlődése növekvő követelményeket támaszt a nevelésüggyel szemben. — Mindenki számára világos, hogy a kultúrának, a műveltségnek, a továbbtanulásnak az általános iskola a bázisa, amely egyben meghatározza a tanulók pályaválasztását is. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban felhívjam figyelmüket a munkas-pa- raszt szülők gyermekeire. Településstruktúránkból és más társadalmi okokból következően ők látogatják a legnagyobb számban a gyengébben ellátott falusi és külterületi iskolákat. Az otthon környezet mellett — amely nem minden esetben ösztönzi továbbtanulásra a munkás-paraszt gyerekeket — ez a magyarázata annak, hogy közülük jóval kevesebben jelentkeznek középiskolai továbbtanulásra — elsősorban gimnáziumba, — mint az értelmiségi és egyéb foglalkozású szülők gyermekei közül. Ez egyben odavezet, hogy számuk és arányuk évről évre csökken a felsőoktatási intézményekben is. Ezután Péter Ernő a középiskolák kollégiumi ellátásáról szólt, majd a feladatokról beszélt. — Olyan fiatalokat akarunk nevelni, akik képesek a tudományos-technikai forradalmat végigvinni hazánkban, akik képesek a termelékenységet és a gazdaságosságot az eddigiekhez képest is jelentősen emelni. Olyan ifjakat kell nevelni, akik alkalmasak a szocialista demokrácia kibontakoztatására, akik a szocialista erkölcs birtokában vannak és a szocialista etikát mindinkább erősítik, szilárdítják társadalmunkban. — Az új társadalmi igények nemcsak megnövelik az iskolai nevelés, oktatás fontosságát, hanem ki is emelnek bizonyos új vonásokat. Ily en például a nevelésközpontúság, a tanulók egész személyiségének fejlesztése, az alapozó képzés erősítése, a gondolkodóképesség fejlesztése — mint egyetlen megoldási lehetőség a szakadatlanul gyarapodó ismerettömegben való eligazodásra, az újhoz való alkalmazkodásra és a lexikaiizmus elkerülésére. — Iskoláinknak arra kell törekedniük, hogy a tanulókban felkeltsék az érdeklődést az új megismerésére, felkeltsék a szenvedélyt a problé mák megoldására, és módszert is adjanak hozzá: hogyan lehetséges az új ismereteket elsajátítani. — A tananyag többé nerp jelentheti csupán az ismeretek valamilyen tárházát, ha nem a hozzájuk kapcsolódó készségek és tevékenységek rendszerét is magába foglal ja. Ilyen felfogásban sokkal jobban ki tudjuk elégíteni az iskola és az élet kapcsolaté nak követelményét. Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a korszerű műveltség nemcsak a korszerű ismeretekkel való felvértezettséget jelenti, hanem egyben a cselekvést is, a tudományos világnézetet, a szocialista erkölcsöt is. — Egyre több felismeré szól amellett, hogy a nevel hatású iskola a tanár-diák vi szony és a diákönkormányza korszerű felfogásával, mód szereivel és megvalósításává közelíthető meg a legjobban Éppen ezért az iskolai önkor mányzat helyes és teljes kia lakítása nevelésügyünk fon tos kérdése. Az iskola légkö rének megjavítása a szoci alista tanár-diák viszony ki alakításának függvénye. E vi szony fő jellemzője a biza lom. Alapvető fontosságúnál tartjuk iskoláinkban a tanú lói aktivitás kifejlesztésé mind a tanítási órákon, mini azokon kívül. Erre irányul törekvéseinket támogatják a oktatás új szervezeti forrná az új eszközök és módszerei is. — Ezért javasoljuk: gyara- pítsuk tovább a technikai és műszaki szakkörök számát Javasoljuk, hogy kísérletkép pen próbáljuk ki a fakultatív tantárgyak oktatását. — Lépten-nyomon felmerül a kérdés: ki a felelős ma a nevelésért. Bármilyen megtisztelő is a társadalom je lentős részének az az igénye hogy az iskola és egyedül csak az iskola vállalja a felnövekvő nemzedék nevelését ez nem egészen járható út. A nevelés össztársadalmi ügy és éppen ezért nemcsak a peda gógusok fő felelőssége, hanem össztársadalmi felelősség is Különösen fokozódik korunkban a szülők felelőssége a nevelésben. Befejezésül Peter Ernő a pedagógusok munkájáról szólt, majd hozzászólásokkal folytatódott a tanácskozás. Nyolc szocialista ország javaslata az ENSZ-ben Nyolc szocialista ország, közöttük a Szovjetunió és hazánk is. nyilatkozattervezetet nyújtott be az ENSZ-ben a nemzetközi biztonság erősíié séről. A tervezet kidolgozd sát az tette időszerűvé, hoy az ENSZ-közgyűlés egyik bí - zotíságában vita kezdődött a nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgáló intézkedésekről. A szocialista országok nyilatkozattervezete felszólítja az államokat; hogy nemzetközi kapcsolataikban tartsák szigorúan tiszteletben más államok szuverenitását, egyenjogúságát, területi sérthetetlenségét, a be nem avatkozás elvét és minden népnek azt a jogát, hogy szabadon válassza meg saját társadalmi rendszerét. Jordániában viszonylagos a nyugalom A m man ha n éhínség lényégét Hírügynökségeik egybehangzó jelentése szerint az Egyesült Arab Köztársaság fővárosában összegyűlt állam- és kormányfők vasárnap este egyezményt írtak alá a jordá- niai polgárháború befejezéséről. A megállapodást aláírta Husszein jordániai király, és Jasszer Arafat, a Palesztinái Ellenállási Szervezet Központi Bizottságának elnöke is. A Kairóban vasárnap aláirt megállapodás előirányozza valamennyi katonai akció azonnali beszüntetését. Ezenkívül a jordániai csapatokat Aim- manból kiindulási pontjaikra vonják vissza. A megállapodás értelmében a palesztinéi harcosok szintén elhagyják a jordániai fővárost, hogy „a Palesztinái ellenállási harcnak megfelelő állásokat foglaljanak el”. A két fél kötelezi magát arra, hogy minden foglyot szabadon bocsátanak és az ország belső biztonságának szavatolását egy polgári kormány feladatává teszik. A létrehozott arabközi katonai ellenőrző bizottság tisztjei hétfőn rendőrautókon járták Amman utcáit, hogy ellenőrizzék a tűzszünet betartását. Hilmi egyiptomi dandártábornok, a bizottság elnöke, rádióiizenetben szólította fel a jordániai csapatokat és a Palesztinái gerillákat a fegyvernyugvásra és a bizottsággal való együttműködésre. Amman,ban egyébként viszonylagos nyugalom volt a nap folyamán — megfigyelők szerint szeptember 17-e, az ellenségeskedések kirobbanása óta, a legnyugodtabb. Ezt a viszonylagos nyugalmat azonban a rendkívüli feszültség jellemzi, nem lehet tudni, hogy a szemben álló felek egyike vagy másika melyik percben használja ismét fegyverét. Semmi jele annak, hogy akár a kormánycsapatok, akár a gerillák megkezdték volna a visszavonulást, s azokra a pontokra, amelyeket a kairói egyezmény számukra előírt A városban még mindig nincs víz- és energiaszolgáltatóé, éhínség fenyeget. A katonáknak több ízben a levegőbe kellett lőniök, hogy elriasz- szák a gyógyszert és élelmiszert szállító teherautókat megrohamozó lakosokat. Visszaérkezett Ammanba Husszein király, kíséretében Ladgham tunéziai miniszter- elnökkel, aki a kairói egyezmény gyakorlati végrehajtására felhatalmazott bizottságot vezeti. Az egyik gerilla rádióadó közlése szerint Észak-Jordá- niában, Irbid városa közelében a jordániai hadsereg tüzérsége egész napon át lőtte a gerillák állásait, megsértve ezzel a tűzszünetet. Nixont hűvösen fogadták Rómában Korábbi külföldi útjain (például néhány évvel ezelőtti latin-amerikai kőrútján, ahol kis híján életét vesztette) Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke megszokhatta már — ha ugyan ezt meg lehet szokni —, hogy nem fogadják nagyon barátságosan. Arra azonban aligha számított, hogy ezúttal még a hivatalos fogadtatás is rideg lesz. A hírügynökségek római tudósításaiból pedig az derül ki. hogy az USA elnöke hűvös fogadtatásban részesült, Saragat, az Olasz Köztársaság elnökének üdvözlő beszéde mértéktartóan protokolláris volt. Colombo miniszterelnök pedig szükségesnek látta leszögezni — mintegy mentegetőzve az eseményért —, hogy , „az amerikai elnök látogatását még a Jarring-misszió munkáját akadályozó nehézségek jelentkezése előtt határozták el”. A Corrieere della Sera című tekintélyes milánói napilap tovább megy: elárulja, hogy a közel-keleti válság kiéleződésének pillanataiban a látogatás már-niár kétségessé vált. S milyen a fogadtatás „oda- künn”, a palotai protokollok mögött? Hatalfnas tiltakozó tömegtüntetések adták tudtára Nixonnak, hogy személye és faképp: az agressziót folytató és elősegítő politikája nem kívánatos az olasz dolgozók többségének szemében. Veronában és másutt még amerikai katonai gépkocsik is kigyulladtak. Nixon európai útja egyébként a fokozott biztosítás jegyében zajlik, emiatt van az is, hogy az elnök csaknem mindenhová helikopterrel fog utazni, s első európai éjszakáját nem valamilyen római díszpalotában, hanem — a Nápoly közelében hor«onyzó Saratoga nevű amerikai helikopter-anyahaj ón töltötte. Római tárgyalásainak, illetve ott elhangzott nyilatkozatainak vezérgondolata! az Egyesült Államok érdekelt abban, hogy a NATO erős szervezet maradjon, s továbbra is jelen akar lenni a Földközi-tengeren Egyébként az „erőre támaszkodó béke” jelszavát hangoztatta, amit többféleképpen lehet magyarázni. A sok kommentár közül talán az Unitáét érdemes leginkább idézni: „Nixon azért jött Rómába és Nápolyba. hogy hangsúlyozza a mediterrán térségben betöltött. zsandár szerepét”. Ez azonban, miként erre szovjet vélemények is rámutatnak. elég furcsa időpontban történik: épp akkor. amiKor New Yorkban az ENSZ. a nemzetközi béke fenntartásának egyik fő szerve, ezüstjubileumát üli.