Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-25 / 225. szám

MT(Í. szeptember SS; KET,FT-MAC!VAROnS7Ä».. S. »SfsT ÍGY LÁTJÁK ŐK Közéleti többszögek tát abban látom: segít a dön­tés meghozatalában, és a ma­ga eszközeivel hozzájárul ah­hoz, hogy minden munkahe­lyen, minden dolgozó értse, mikor mit és miért tesz. Nem mondható könnyű üzemnek a MÁV sem. Sok munkahelyen, sokféle ember­rel oldanak meg nap mint nap ezernyi feladatot, A nyíregyházi csomópont KISZ- titkára Spitzmüller Erzsébet nem tartozik a gondtalan if­júsági vezetők közé. Nyolc alapszervezeten kívül az ál­lomás fiataljainak gondja is vállára nehezedik, ugyanak­kor részese a vezetői dönté­seknek is. — Jól kialakult munkastí­lus van a MÁV-nál. Az igaz­gatóságra minden negyedév­ben behívnak minket is, hogy megismerjük az egész terület terveit, feladatait. En­nek lebontása a munkahe­lyenkénti műszaki konferen­cia, ahol már a KISZ-nek je­lentős szerepe van. Konkrét példák a közelmúltból: a fe­gyelmi helyzet megjavításá­hoz kérték segítségünket. Alapszervezetenként, sőt gyakran személyenként köze­lítettük meg a gócokat. A gazdasági vezetés egyetlen esetben sem bocsátott el sen­kit addig, amíg velünk meg nem tárgyalta az ügyet. Csák ahol már nem volt mentség, ott alkalmaztak ad­minisztratív eljárást. Aztán ott volt a tavaszi bérrendezés. Nemcsak javaslati, beleszó­lási joga volt a KISZ-nek. A jutalmazásoknál éppúgy fi­gyelembe veszik javaslatun­kat. mint a kitüntetéseknél. A MÁV-nál nem egy fiatal ka­pott jó KISZ-munkájáért; szolgálati jutalmat. A gazda­sági feladatok megoldásánál viszont számíthatnak ránk. Most Is készenlétben van egy átrakó ifjúsági brigád. Ott és akkor vethető be, ahol és amikor a legfontosabb. Soha nem fordult elő, hogy ne lett volna vállalkozó fiatal, ami­kor társadalmi munkában kellett részt' venni. Nem volt állomásnagytakarítás jókedvű KISZ-esek nélkül. A köteles­ségek és a jogok összhangja biztosítja számunkra a te­kintélyt. Mert elmondhatom: KlSZ-bizottságunfcnak tekin­télye van az üzemi négyszög­ben is, a fiatalok körében is. Talán éppen ezzel magya­rázható, hogy sok fiatal kéri felvételét szervezetünkbe. Mi ezt a tekintélyt munkával alapoztuk meg. Másként nem megy. Hiába van határozat a fiatalok bevonására az üzemi döntésekbe, ha mi nem tesz- szük le az aranyfedezetei: • munkánkat, magatartásunkat. — En is tévedek, de ez nem bánt. Az üzem vezetői ta­nácskozásán mindig van mó­dom, hogy tévedéseim korri­gáljam. Ezen ott van a fiata­lok képviselője is. Őszintén mondom, nem formai okok miatt, nem azért, mert hatá­rozat írja elő. Hanem mert szükséges — mondja Ojtozi János, a Közúti Építő Válla­lat igazgatója. — Az élet kö­vetelménye, hogy a KISZ tit­kára részese legyen örömeink­nek, gondjainknak. Nincs is semmi gondunk azzal, hogy hogyan dolgoznak. Jól. Mű­velt, értelmes, szorgos fiatal­jaink vannak. De talán egy kicsit a szemlélet körül volna mit tenni. Néha úgy érzem, hogy a vezetői megbeszélésen a fiataloknak a bérkövetelő törekvései kerülnek előtérbe. Tapasztalható bizonyos maxi- malizmus, ami abból is ered, hogy a fiatal szakember túl magasra emeli önmaga ár­folyamát, s nem számol az­zal, hogy tapasztalatban el­marad a középkorú és idős nemzedéktől. Néhány évvel ezelőtt magam is ilyen vol­tam, így megértem ezt. És éppen itt látok jó segítőerőt a vezetői tanácskozásban, ami nálunk több, mint négy­szögű. Ezen a fórumon mi láttatni tudjuk a fiatalokkal a jelen feladatain kívül a táv­latokat is. A fejlődést, a sok munkát, gondot, feladatot, ami mind, mind tényezője az életszínvonal folyamatos eme­lésének. Többet mutatunk, mint a mát. Hiszem, hogy a KISZ az így nyert informáci­ók alapján jobban tud ne­velni, rá tudja vezetni az ifjúságot arra, hogy jogos tü­relmetlenségét csak a jól végzett munkával kompen­zálhatja. Varjúik jelzéseiket, számítunk munkájukra, anya­gilag és erkölcsileg el is ismerjük sikereiket. De ép­pen együttes tanácskozásaink révén szeretnek elérni, hogy helyes arány alakuljon ki az ifjúsági érdekvédelem és a vállalati érdekek munkálása között. * Egy párttitikér, egy KISZ- titkár és egy vállalati igazga­tó véleményeit summáztam. Olyan helyekről, ahol a mun­ka jól megy. Nem véletlen, nagyüzemekről van szó. Olyan helyeikről,: ahol korsze­rű gazdaságirányítás, modern pártellenőrzés hat a terme­lésben, és ahol a fiatalok részvétele a döntésekben nemcsak napi termelési fel­adat, hanem nevelés is. Ta­lán a három nézőpont ad végkövetkeztetésre módot. Ki merem mondani: az a tény, hogy a KISZ tevéikeny része­se a vállalati döntéseknek, tényező a vezetésen belül, lehetővé teszi a jövő irányí­tó, vezető, politizáló nemze­dék derékhadának kialakítá­sát is. A napi érdekvédelmi munkán túl tág horizonton láthatják fiataljaink egy-egy üzem gazdasági tevékenysé­gét, ami egyenlő a gazdasági összefüggések felismerésével. A tudatos munka a termelés­ben, a felelősségteljes részvé­tel a vezetésben ma a mo­dern munkastílus, minden vállalat érdeke. Ahol ezt felismerték, ott már érzik: csak á demokratizmus e jel­képes sokszögei határolhatják az üzemi, vállalati közössége­ket, adhatják meg egységü­ket, hatékonyságukat. Bürget Lajos FELLEGVÁR A három-, a négy- és lassan az ötszög kilép a geometria világából. Bevonul a köz­életbe. Az üzemi, vállalati három- és négyszögek mind­inkább jelképeivé válnak közéletünk demokratizmusá­nak. Az egyik nyíregyházi üzemi pártbizottság titkára így fogalmazta meg szüksé­gességét: „legyen bár zseni egy gazdaságvezető — sőt, ha az, altkor különösen —, nem támaszkodhat csak saját tu­dására. Ha elképzelései mö­gött nincs ott a kollektíva, akkor a legjobb terv is dugá­ba dőlhet.” Igazsága vitathatatlan. Az, hogy egy-egy döntés előtt a pártvezetés, a szakszervezet és a fiatalok képviselete ál­lást foglal, részt vállal, vagy vitatkozik, nem formai kér­dés. Az elvi ; döntés gyakor­lati nyelvre fordítása ez, maga a megvalósulás felé ve­zető első lépés. Míg csak há­romszög létezett, kevesebb volt a vita. A párt vagy a szakszervezet szerepén senki nem akadt fenn. De vajon mit keres immár a KISZ is a közvetlen döntések forrá­sánál? — kérdezték —1 és kérdezik sokan ma is. Nos, a választ erre három üzemben tudakoltam. * — Volt idő, amikor vállala­tunknál azt mondták: minek ifjúsági munkaverseny — kezdi válaszát Szabó Gyula, az építőipari vállalat pártbi­zottságának a titkára. A fia­talok úgyis ott vannak minde­nütt, vegyenek részt a közös versenyben. Nos, a KISZ er­re gyorsan reagált. Tiltako­zott. Mi is támogattuk. Egy ilyen lépés az összvállalati érdeket sújtotta volna. Mér­hetetlen masszává torzult volna a verseny. A vitára az üzemi négyszög tett pontot. Igaz, nálunk ezt a testületet már igazgatói tanácsnak hív­jak. Minden 'tagja egyenlő esélyekkel vesz részt a meg­beszéléseken. Az esély szint­jét a mondanivaló és az érv biztosítja. A KISZ-bizottság titkára az igazgató és a KISZ között megkötött együttmű­ködési szerződés alapján tud kérni, és segítséget adni. A megállapodást számon kérhe­ti, de kötelezettségeikről szá­mot is kell adnia. Miután vállalatunknál csaknem 2000 fiatal dolgozik, mozgósításuk, irányításuk és nevelésük nem másodrendű dolog. Ezért fel­mérhetetlen hátrány volna, ha éppen a KISZ maradna ki a vállalati ügyek megbeszé­léséből. Igaz, ez a legfelsőbb szinten már-már tökéletesen megy. A középszinten — épít­kezéseken — korántsem ilyen biztató a jelen. Úgy vélem, az üzemi négyszög hivatását majd akkor tölti be maradék­talanul, ha a megszületett elvi döntések végrehajtásánál a középszinten is érvényesül ez a demokratizmus. Ehhez az alapszervi KlSZ-titikárok- nak éppúgy, mint párttitká­rainknak fel kell nőniök. A felelősséget vállalni nem könnyű, de elkerülhetetlen. Az üzemi négyszög fő felada­A Fellegvárban nőttem fe!. Délről a régi zsidótemető határolja el az egykori Zrí­nyi utcától, amit az idege­nek és a laikusok Fellegvár­nak tudnak. Északra átnyú­lik a régi Bencsire, nyugat­ról már a városi kertek ha­tárolják, míglen keletről le­nyúlik a Kraszna felé. A Fellegvár — Mátészal­kán — nemcsak utca, hanem a város önálló része, ha úgy tetszik fogalom. Az évszáza­dos oklevelek is emlegetik ilyen néven, emlékeztetvén a portyázó tatárok, törökök el­len védelmet nyújtó egykori sárvárra, aminek fellegvára itt lehetett valahol a Kű kert környékén. Persze, a vár le­het legenda is, de az elne­vezés évszázadokon keresztül élt és a mai napig is hivata­losan megmaradt. A Fellegvárban emberem­lékezet óta szegényemberek laktak. így volt ez az én gyermekkoromban is, így em_ legetik a história megsárgult lapjai. A nagybirtok, az ura- (Balmak átkától nem kellett félni, mert nagyobb urak nemigen voltak errefelé; in­kább hadakoztak az embe­rek a kiöntő Kraszna vize ellen, a tuberkulózis, a sze­génység ellen, amik tudvale­vőleg nagyobb urak voltak akkor egy csokorravaló Pé- chy—Perényi—Borszéky ha­talmasságtól. Valamikor ide szökött le az uraság Weisz „Bandiék- tól”, a vakációzó kisdiák Szomory Dezső és Emil, ide járt hadakozni a Zöldfa ut­cából Franki Béla. a későbbi Zalka Máté, itt kereste hasz­talan Attila kardját megbol­dogult Décse Károly és erre is emlékezik a Forrás utcai öreg kovács poétafia. Ritkán járok mostanában a Fellegvárba. Évenként húsvétkor locsolkodni a ro­konokhoz, de csak az utca elejére, mert azok éppen ott laknak. Nemrég véletlenül jártam beljebb is. És ha nincs velem egyik ismerője a helységnek — szégyen ide, szégyen oda — talán még el is tévedek. Hihetetlenül megváltozott Fellegvár arculata. Szinte észrevétlenül utcák, új ház­sorok emelkedtek az utóbbi néhány éve, a valamikor mű- velhetetlen Büdös környékén virágzó gyümölcsösök viríta­nak; a régi Számelak, Czi- nék, Kolozsváriak itt maradt fiai, unokái új fészekbe költöztek és ide jött lakni a terjeszkedő város új értelmi­sége; eltűntek a szalmás, rozzant házak és olyanok épültek, amihez hasonló csak a régi megyei tisztviselők­nek, volt valamikor. Megszűnt a Fellegvár mint fogalom létezni. A régi idők tanúi lassan el­mennek tőlünk. A rokonféle Kozma Laci bácsi, meg az öreg Száméi már alig ismer A negyedik ötéves tervben Csomagolják az exportalmát A mátészalkai 1400 vagonos almatároló a jövő év végén készül el teljesen. Az elké­szült szekciókban már idén is tárolnak. Az alma feldolgozássát, exportcsomagoiasat most a leendő ládaszegező csarnokban végzik. Hámmei József felvétel« Javul az ipari javító-szolgáltatás Nyíregyházán Az egy lakosra jutó javító­szolgáltatási érték Nyíregy­házán jelenleg még csak fe­le a fővárosinak. A nagyfo­kú lemaradás nem csupán a még jelenleg kevesebb igé­nyek, hanem a lehetőségek korlátozottsága miatt van. Elsősorban sürgős tenniva­lókra van szükség a mosás, vegytisztítás, lakáskarban­tartás és a tartós fogyasztá­si cikkek javítása tekinteté­ben. Üzemi tervek a szolgáltatás fejlesztésére Különösen nagyfokú növe­kedésre lehet számítani az elkövetkező években az ipa­meg, ha jönnek a nagymisé­ről, úgy kell rájuk köszönni. A velem korabeliek jó része elkerült innen, új arcok, új emberek váltottak helyet, eltűntek a szegénység virí­tó nyomai, a kertek alji nad_ rágszíj parcellákat eggyéol- vasztotta a tsz. Szegény Szarka nagyma­mám, aki világéletében is­kolaszolga volt, ha látná, de örülne. Az ő házát is elbon­tották néhány éve, hogy a következő nemzedéknek na­gyobb hajlékot adjon. Szívemből örülök, hogy el­tűnt a régi Fellegvár. Egyet azért nagyon sajnálok. A Krasznához vezető úton vala­mikor volt egy hatalmas nyárfa. Nemzedékek vésték bele névjegyüket és a sok ki­forrott betű évtizedeken ke­resztül hirdette a Kraszná- ban fürdőző srácok neveit. Az enyém is ott volt. És ezt rí öreg nyárfát is kivágták. Sajnálom, hogy az én fiam már nem fogja belerajzolni a nevét. Nyéki Károly ri jellegű javító-szolgáltatói tevékenységnél. A városfej­lesztéssel ugyanis megkezdő­dött és egyre gyorsabb ütem­ben kerül sor közművesíté­sekre, fürdőszobák létesítésé­re, gáztűzhelyek beállítására és így tovább. Egyre többen vásárolnak tartós fogyasztási cikkeket; televíziót, hűtő- szekrényt, mosógépet, centri­fugát, gépkocsit. A negyedik ötéves terv időszakában jelentkező fel­adatok ellátása érdekében je­lentős fejlesztéseket irányoz­tak elő azok a vállalatok, amelyek érintettek a város lakossági javító-szolgáltatói igényeinek kielégítésében. Négy, elsősorban szolgálta­tással foglalkozó üzem ter­vet készített a fejlesztésre, annak beruházási igényére. * Uj mosodák épülnek a városokban A tervidőszak alatt a Nyír­ségi Patyolat Vállalat — a Könnyűipari Minisztérium­mal is egyeztetett terv sze­rint — 36 milliós fejlesztést valósít meg. Ebből új moso­dát és vegytisztító üzemet lé­tesít Nyíregyházán. Máté­szalkán és Kisvárdán. Vásá- rosnaményban vegytisztító szalont helyeznek majd üzembe. Korszerű gépeket is szereznek be, amelyeket már az új üzemek megépítése előtt hasznosítanak a meglé­vő épületekben. A fejlesztés teljes megvalósítása után a vállalat a jelenlegi kapacitá­sát a tervidőszak végére két és félszeresére növeli. A talajerőgazdálkodási vál­lalatnál egy gépkocsi szer­vizüzem építése van folya­matban. A Nyíregyházi ELEKTERFÉM Ktsz a ház­tartási gépjavító tevékenysé­gét egy rádói-tv szerviz­üzemmel bővíti. Ezzel nagy­ban hozzájárul ahhoz, hogy Nyíregyházán zavartalan le­gyen a lakosság ilyen irányú igényeinek kielégítése. Ugyan­akkor a GELKA megyei szinten mintegy 17 milliós fejlesztést valósít meg a terv­időszakban. Többek között — a helyszíni javítások növelé­se érdekében — gépkocsit és műszereket vásárol. Ter­veznek egy vidéki fiókszer­viz létesítését is. Nyíregyháza város szolgáltatási igényei­nek ellátását feltétlenül ja­vítani fogja a már épülő szolgáltatóház átadása is. Hétmillió állami támogatás A vállalatok, üzemek erő­feszítéseit, kezdeményezéseit az állam is támogatja. Két év alatt — a már említett célkitűzések megvalósításá­hoz — a négy vállalat, illet­ve szövetkezet több, mint hétmillió, forint összegű cél- támogatásban részesült. Je­lentős céltámogatást kaptak a megye többi, javító-szol­gáltatói tevékenységgel fog­lalkozó üzemei is. A megye- székhely ezzel is tehermen­tesül, illetve a felszabaduló kapacitás Nyíregyháza ellátá­sát fogja javítani. (tód*

Next

/
Oldalképek
Tartalom