Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-24 / 224. szám

t. <SMa! weLfr-TKKerKnmszAo f§7Ö. szeptember 9Í. Ma ér Földet a Luna—tó Moszkva A Luna-*16 űrállomás sza­bályosan, a program szerint halad a Föld felé. Az irányí­tó csoportnak azonban mégis sok tennivalója van: tömegé­vé! kell megoldaniuk az olyan feladatokat. amelyek elősegítik az optimális irá­nyítást. Ahhoz például, hogy biztosítsák a normális hőmér­sékletet az űrállomás fülkéi­ben, időnként át kell szabá­lyozni a tengely' körüli for­góst úgy, hogy a hosszten­gelyt a Nap felé irányítják. A szakemberek kiemelik, hogy a Föld—Luna párbeszéd pillanatra sem szünetel, s az automatikus „robotűrhajós” engedelmesen és pontosan hajtja végre a legbonyolul­tabb földi utasításokat is. A szovjet tudományos la; boratóriumok • munkatársai már türelmetlenül várják a pillanatot, amikor beható vizsgálat tárgyává tehetik a Luna—16 rendkívül értékes holdkőzetszállílmányát. A tudósok igen nagy ér­deklődést tanúsítanak a holdfelszín mikródombor- zata iránt, vagyis a dombor­zat . négyzetméterenként mért formái iránt. Semmiféle föl­di, sőt orbitális megfigyelés nem adhat erről tájékozta­tást. Viszont a Luna—16 anyagától értesüléseket vár­nak a szakadékképződésről, á ftégyi közétek' termikus eróziójáról, a' földcsuszamlá­si és omlási folyamatokról A kutatások bebizonyítot­ták, hogy a Hold különböző részén lényeges eltérés van a talaj vastagságát, szemcséi­nek nagyságát, vegyi össze­tételét illetően. A Termé­kenység-tengere az a térség, amely — sok tudós szerint — á felszíni réteg sajátosságai­nak kutatása szempontjából vitathatalanul a legérdeke­sebb. A geológusok számára kü­lönösen érdekes a Holdról származó anyagok mielőbbi kutatasa, mert ennek révén jobban meg lehet majd érte­ni azokat a, mélyben lezajló folyamatokat, amelyek sok Eöldi képződmény létrejöttét eredményezik. POPGQRNIJ; A Szovjetunió minden külső beavatkozást megengedhetetlennek tart a Közel-Keleten * Moszkva Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek elnöke szerdán a Kreml­ben ebédet adott Giri in­diai elnök tiszteletére. Beszé­dében szólt á szovjet—indiai kapcsolatokról, az ’indokínai helyzetről, majd a közel-ke­leti helyzet elemzésére tért át. Az imperialista erők ka­landor terveikről a Közel- Keleten sem tettek le — mondotta — ahol az izraeli területrablók külföldi pártfp1 góik támogatásával dagadják meg a Biztonsági Tanács ha­tározatainak teljesítését, sza­botálják különféle ürügyek­kel Jarring misszióját. Ebben a helyzetben súlyos aggodalmát kelt az utóbbi na­pokban Jordániában kirob­bant testvérgyilkos konflik­tus. amelyet az USA földkö­zi-tengeri 6. flottájának moz­dulatai és más tények a kül­ső beavatkozás veszélyével súlyosbítanak. Az arab népek nemzeti felszabadító, anti- impefialista mozgalma az iz­raeli agresszió következmé­nyeinek felszámolását célzó harci egységük biztosítása ér­dekében elengedhetetlenül szükséges, hogy m' / ibb vé­get vessenek a .jordániai vé­res összétűzéséknek, meg­szüntessék az arabok közötti viszályokat, s igazságos meg­egyezést hozzanak iétre a jordániai kormány és a Pa­lesztina: ellenállási mozga­lom szervezetei között. „ A Szovjetunió ennek érde­kében az elmúlt napokban kapcsolatba lépett több — e körzethez tartozó és azon kí­vül lévő — állammal és hangsúlyozta azt az állás­pontját, hogy megengedhe­tetlennek tartja a jordániai eseményekbe való külső be­avatkozást, bármilyen ürügy­gyei is történjék az. Az iz­raeli agresszorok és impe­rialista pártfogóik tevékeny­ségét határozottan elítélve a Szovjetunió továbbra is a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozatának feltétel nélküli végrehajtása rriélléft foglal állást. A Lityeraturnaja Gazeta legújabb számában Koloszov és Emin, a jogtudományok kandidátusai vitába szállnak George Habbasnak, a „Pa­lesztinái Népi Felszabadítási Front” vezetőjének kijelen­tésével, amely szerint az Utasszállító repülőgépek el­rablása és megsemmisítése válasz ,,a Palesztinái hép jo­gait felszámolni akaró bűnös összeesküvésre” A két szovjet jogász hang. súlyozza, hogy a Palesztinái nép jogainak helyreállításáért vívott harc igazságossága vif- táthatátian. Ugyanakkor ri­Scliillér Moszkvában Szerdán a késő esti órák­ban Nyikolaj Patolicsev szov­jet külkereskedelmi minisz­ter vendégeként Moszkvába érkezett Kari Schiller. az NSZK gazdaságügyi minisz­tere. A szovjet—nyugatné. met szerződés aláírása óta Schiller a második nyugat­német miniszteri látogató a Szovjetunióban. Miközben Hans Leussink, a bonni kormány tudomá­nyos ügyekkel foglalkozó minisztere továbbra, is tár­gyalásokat folytat szovjet partnereivel a két ország műszaki-tudományos együtt­működése lehetőségeinek ki­tapintása és valóra váltása céljából, hasonló — de kollé­gájánál mindenképpen je­lentősebb — gazdasági-kül-* kereskedelmi ..felrrtérési ak­ció” vár a nyugatnémet gaz­dasági élet „karmesterére” a szovjet fővárosban. mutatnak árra. hogy a nemzetközi jog különbségét tesz a hadviselés mcgehgs; dett, és tiltott eszközei, vala­mint módszerei között. A hadviselők közötti f«*vveres höhe nem lépheti túl áz alapvétő célt: az ellenfél el­lenállásának elnyomását. Háború idején a hadművele­tek csupán az ellenfél fegy­veres erőiivei. nem pedig a békés lakossággal szemben al­kalmazhatók. Ezt at általános elvét húzza alá a szovjet jogászok cikke — mind az 1907-es hágai, mind pedig az 1949-es genfi konvenciók le­rögzítik. Szovjet vélemény a géprablásokról Varázs és értelem L A Gianicolón, a Róma fölé magasodó ősi dombok egyi­kén állva, benzingőzzel kevert égszínkék fátyol alatt pálmák és leanderek. tövében, a Földközi-tön ger párájában hever Koma. Műemlékeit nem kell felfedezni, a Colosseumot 2000 év óta látogatja, a Pantheont csodálja, a Fóru­nk) t végigtapogatja, az An­gyalvárat megmássza a turis­ta. Róma valamennyi klasszi­kus, középkori, vagy modern művészeti-építészeti látvá­nyosságáról már köteteket írtak. Útikönyvekből meg le­het tudni, hogy hol kapható a legjobb, vágy á legolcsóbb kávé, merre visz az út a Via Appiára, vagy a klasszikusan modern városrészbe az EUR- ba. Mindez, küjön-külön, a szó eredeti értelmében egye­dülálló. De Róma mégsem az, amit házai, szobrai, templo- 'mai, utcái, üzletei, oszlopai, kövei adnak. Alapigazság — sőt közhely is lehet — körítés nélkül, összefüggések és pa­noráma híján, minden csak részlet, sőt ebben az esetben torzó. Ez Rómára sokszorosan vo­natkozik. A Fórum nem igazi fórum, a Colosseum nélkül, és a Colosseum sem olyan ko­losszális, ha a Palatínus dombjait nem látjuk mögötte. A Gi-anicoló is csak egy domb. Garibaldi szobrával, ha nincs alatta: a város pano­rámája. Minden metropolis önmaga környezetében éli funkcióját, és vonásainak harmóniája adja az arcát, így van ez Rómával is.i Csak­hogy Rómában ez hatványo- ’ zottan így van. A szakemberek mondhat­nak bármit, Rómát nem ter­vezték és nem építették. Ró-- ma épült. Nem hiszem, hogy gondot okozott, fnilyen épület kerül a Római Császárság ko­rából viszonylag épen maradi bérház mellé, vagy merre ve­zetnek Róma főútvonalai. >„,ltYe2^tp<ik;-.tí&m azért ott. mert még a Róma előtti időkben arra vitt egy szekér­nyom, majd a többi ugyan­azon a csapáson. Ut lett, ké­sőbb házak épültek az út két oldalán, aztán valamely csá­szár diadalívet emelt az út fölé. Ma autóáradat hömpö­lyög a „diadalív árnyéká­ban". Róma másfél millió gépkocsijának legvadabb ör­vénye a Colosseum tövében dübörgésével.- egy megbolon­dult körhinta kavargásával rántja az arra látogatót a XX. század mélyére. S mindez együtt. Kétezer­éves emlékek máshol is létez­nek: De 2000 év így együtt, egymástól kartávolságra — aligha található. Róma vará­zsa — ahogy mondani szokás egy helyről, amely megfog bennünket — valahol itt kéz-1 dődik. De nem varázs ez. tu­lajdonképpen, hanem értelem. Megértése annak, hogy Róma a legkülönbözőbb stílusok halmazában, az egymásra do­bált évszázadok zűrzavarába!) fantasztikusan harmonikus. Ezt Sem lehet tervezni, ezt csak csinálni lehet. És csinálják. Csináljak ma is változatlanul és fáradha­tatlanul. Középkori épületek­ben ragyogó üzletsorok, lég­kondicionálás beatzenével és mozgólépcsővel. Talponállók, zsibárusok. zöldségesek és huszadosztályú eszpresszók olyan reneszánsz palotákban, amelyek máshol idegenforgal­mi nevezetességnek' is első­rendű slágerek. Kényelmes és drága taxik a pihenők szá­mára, mart taxival az ilyen forgalomban haladni mai- nem lehet, csak pihenni. A legújabb típusú gépkocsik áramlásában — a taxiknál is drágább konflisok. Ök sem haladnak lassabban, mint a gépkocsisor. Senki nem cso­dálkozik konflis voltukon és talán a világon mindenütt nevetségesek volnának a klásszikuim, a Fontane Trevi, és napjaink keretében, de Rómában nem azok. Még első látásukra sem csodálkozik az ember, annyira összeillenek a környezettel. Évezredes palo­tákat betonoszlopok támasz­tanak. romszerű házaik abla­kaiból a Trastreverén estén­ként a tv képernyője villan •az utcára, s a Marcus Aurelius császár utmunkásai által le­rakott macskakövek fölött, az Időszürke színű házak hom­lokzatán neoníény villan: Bár. Hombár külsejű templo­mok belsejében aranyozott pompa, kincset érő márvány- szobrokkal, de ugyanolyan márvány a padozat és min­den az, ahova csak kő kíván­kozik. De nemcsak a templomok­ban. A márvány ma is nem egyszerűen díszítő, de építő eleme is az olasz építészet­nek. Mert épül Róma — írem- csák új városrészeit tekintve — de épül a legöregebb, leg­ócskább ház is. Csakhogy nem kívülről. A régi Rómát olyannak hagyják, amilyen, de ha az ötszázéves épület­ben új üzlet nyílik, az a leg­modernebb, márványból és fémből, átlátszóan tisztán és sterilen, patikaszerűen rende­zetten és hűvösen. A közép­kort árasztó utcáról az ember belép az üzletbe és visszalép az utcára, hogy meggyőződ­jön: lehetséges-e ilyen profán és egyszerű módon belépni egyik korból a másikba. Pedig Rómában egyebet sem teszünk. Itt együtt van­nak évszázadok és évezredek. Az idő és a történelem együt­tes műve ez a város. Aki időn és történelmen túl és együtt képes látni mindazt, ami a tervszerűtlenségnek eb­ben a páratlan harmóniájában várossá olvad össze, csak az mondhatja igazán, hogy látja Rómát. Kerekes Imre Á magyar diplomácia hírei Fóók Jenő, a Miniszterta­nács elnöke szerdán a Par- lameritbén fogadta A. H. Bo- ermát, a FAO vezérigazgató­ját. A megbeszélésen jelen volt dr. Dimcny Imre mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter és Kazareczkv Kálmán miniszterhelyettes, a FAO magyar nemzeti bizott­ságának elnöke. Fock Jenő, a kormány el­nöké szerdán bemutatkozó látogatáson fogadta Lü Csi- hszient, a Kínai Népköztár­saság új, magyarországi nagy­követét. ★ Péter János külügyminisz­ter bemutatkozó látogatáson fogadta Chorina Bélliappa Muthamma nágykövetnőt, az Indiai Köztársaság új ma­gyarországi nagykövetét, aki a közeljövőben adja át meg­bízólevelét. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány ne­vében Fock Jénő. a Minisz­tertanács elnöke levélben mondott köszönetét Bulgária. Csehszlovákia. Jugoszlávia, Lengyelország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztár­saság és a Szovjetunió kor­mánya elnökeinek a Ti$za- völgyi árvíz és áz azt követő újjáépítés során nyújtott se­gítségért. Gerencsér Miklós Tekeie. tél «. Mihelyt meglátta a bárót, nyomban lerohanta: — Az összes elérhető em­berével azonnal menjen a Pápai úti hizlaldába. Teljes hatalommal ruházom fel a kiürítés Sikeré érdekében, A szabotázs legkisebb jelére köteles használni a fegyve­rét. Végrehajtás után jelen­tést kérek. Értette? — Értettem... — Még valamit. A hizlal­da kiürítése után adjon pa­rancsot a7, embereinek, hogy várjanak készenlétben a Kis­faludy utcában. Végrehajta­ni! Az izgalomtól zúgó fejjel loholt vissza irodájába Strab- lendorf. Felettese példáját követve keményen lármázta össze embereit. Kilenc párt- szolgálatos volt kéznél, eze­ket felsorakoztatta mai 1 végi gcsörtetett velük a vá­roson, amelyben percről percre nagyobb lett a felfor­dulás. A loholástól vérejté. kezve érkeztek ki a Pápai .útra, a Holt-Marcal partjára, a Győri Hengermalom Rt. hizlaldáiba, áhöl a Város hús- és zsírellátására szolgá­ló sertéseiket tartották. Még a kézifegyverek ropo­gása is idehállatszótt a So- koreaija dombjainál húzódó frontról Kisbarát, Nagybarát, Nyúl, Écs, Ravaszd környé­kén ágyúk dörögtek, kékes füstpamacsok támadtak a be­csapódások helyén. Itt a hiz­laldában gyorsan, de kapko­dás nélkül rendelkeztek a németek. Épp akkor szoron­gatták kérdéseikkel a halk és sápadt hizláldavezetőt. amikor Strahlendorf megér­kezett. — A 2115 darab hízott ser­tést tehát elszállítjuk — kö­zölte egy ismeretlen SS-szá- zados. — És mennvi a ta­karmánykészlet ? — Van némi korpa, kuko­rica szójabab, olajpogácsa... — Dé mennyi?! — sürget­te a pontos Választ a szá­zados. Papírök remegték a hiz- laldávezető kezében. — Tizenhét Vagon kukori­ca. tizennyolc és fél vagon topa, hat vagon árpa. hét egész három tized vagon rozs és búza. ennél valamivel ke­vesebb szójabab... — Intézkedjék. hogy a hizlalda valamennyi munká­sa nyújtson segítséget az élő és holt készletek elszál­lításánál! — mondta az SS- százados. Többé nem törő­dött a hizlalda vezetőjével Annál erélyesebben osztogat­ta utasításait az útjába ke­rülő nyilasoknak és néme­teknek. Megnyíltak a magtá­rak és a szállások ajtói. a zsákok ezreit hordták a te­hergépkocsikra, amelyek in­gajáratban szállították a ta­karmányt a GYESEV teher­pályaudvarra. A hízott serté­seket százas csoportokra oszt­va lábon hajtották a Vago­nokhoz és báró Strahlendor! megdöbbenve vette tudomá­sul. hogy őt is hajcsárnak osztja be az SS-százados. Tombolni szeretett volna a felháborodástól, de s?ó nél­kül engedelmeskedett Fekete mundéros alárendeltjei, kü­lönösen a Forradásos Kovács és Pirit! József riyittan mor­golódtak, mire a báró re­kedten raccsólvá fenyegette meg őket: — Nem tűröm a szabo­tázst! Ért. báró Strahléndorf Gyula kijelentem, hógv saját Kezűleg koncolom fel az el­len szegülőket! A fenyegetést még inkább hatékonnyá tette a németek érdeklődése. így hát jobb­nak látták a nyilasok, ha nem csinálnak hiúsági kér« dóst a disznóbajiásból. Boto­kat kerítettek, s az állato­kon töltötték ki bosszújukat, káromkodva Csépelték a disznókat, azok pedig visítva harapdálták egymást véres­re. Zűrzavaros folyamként hömpölvgött végig a GYE. SEV-pályaudvar fejé a hízott sertések áradata. A tolongás­ban félig eltaposva, nyögve és habot Vetve rogytak porba a kimerült sertések. Ezeket homlokon lőtték a némoiek, megparancsolták a nyilasok­nak, hogy szedjék össze egy teherkocsira az állati hullá­kat A külsejére Oly kényes báró szennyesre mázolta ma­mit. ebben a munkában Vinnyogott az elkeseredéstől, •ántorgrttt a kimerültségtől, mire á pályaudvarra hajtot­ták a kétezernél több hízott sertést.. De a java csak ezután kezdődött. A sertések egy ré­sze a vágányok közé szaba­dult összevissza szaladgál­tak a vagonok alatt. sűrű zűrzavar kavargott az egész pályaudvaron. Közben szov­jet csatagépek érkeztek a zűrzavar fölé. mélyrepülés­ben géppuskázták végig a pályaudvart. Ennek ellenére üvöltözve sürgették a né­metek a berakodást. Strah- lendoríot a maradék esze is félig cserbenhagyta, eszelő­sen reszketett a kerítés tövé­ben. amikor rátalált^ az SS- százados. — Milyen jogon mer ma­ga egyenruhát viselni?! — förmedt rá a csupasz képű német beidegzett megvetés­sel. — Én a parancsnokot ke­resem és egy patkányt talá­lok?! Sz.edje össze magát! Kap egy teherkocsit, elmegy a vágóhídra és mindent, fel- pakolnuk, amit találnak. A rakományt vigye a várme­gyeházához, ott majd meg­kapja a további utasítást! Gyerünk! Ijedtében vigyázzba vágta magát és nagyot ordított a báró: — Heil Hitler! A német dühösen legyin­tett. Piiianatnvi boldogságában. hogy megszabadulhat a káosz­ból, csaknem elfeledkezett embereiről Strahléndorf. Már a teherautóról ordított, le á Forradásos Kovácsnak: — Megparancsolom, hogy a teherpályaudvarról a Kis­faludy utcába térjetek visz- sza! Halállal bűnhődik, aki el meri hagyni a körletet! Mivel a báró — csak úgy, mint a többi nyilas vezető — tökéletesén beszélt németül, könnyűszerrel kalauzolta vé­gig a sofőrt a városon. A rakfelületen még két gép- pisztolyos SS-katona utazott. Alig tudtak élőre vergődni a menekülési láztól sistergő városban. Végre eljutottak a csendes Kisfaludy utcába. Tóth Veronika feldultan ro­hant a tehergépkocsihoz: — Jó. hogy segítséget is hoztál! Legalább gyorsab­ban {elpakolunk! — szalad­gálta körbe sürgetően az au­tót, Strahlandorf meg sem tu­dott szólalni kétségbeesett zavarában ö csak azért ej­tette útba a Kisfaludy ut­cát, hogy közölje féleségé­vel: valóban készülődni kell a menekülésre. ’ (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom