Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-20 / 221. szám

8. oldal

fTFr ,ET MAGVA RORSZ A G — VASÁRNAPI MELLÉK! .RT

' 1970 szeptember 90.

Fénysugár Oroszország feleit

Nem magánügy a tanulás

Ötezer-ötszáz szabolcsi pedagógus továbbképzése

NEM ISMERETLEN A PANASZ, hogy még mindig nagy a tanulók túlterhelése. A közvélemény olykor a jobban szem előtt lévő ./ kát látja: az állandóan gyarapodó új ismereteket, a tanárok olykor túlzott követeléseit. És a következményeket; a jegyek utáni hajszát, a fáradt, kimerült gyermeket. Az ugyancsak túlterhelt, néha saját munkájával is elégedetlen pedagógust.

Van azonban egy lényeges dolog, ami hozzájárul a túlterheléshez — mind a gyermek, mind a pedagógus oldaláról — a nem elég színvonalas és korszerű oktató-nevelő munka. Csak korszerű' tanítási órákon érhető el, hogy a gyermekek már az iskolában elsajátítsák az ismeretek lényeges részét, a különböző jártasságok, készségek zömét, mindez ne maradjon későbbre, ne egyedül birkózzon vele a gyermek otthon Ha valami lényegesen csökkentheti a kölcsönös túlterhelést, azok a modern tanítási órák, gyakorlatok, amelyek természetesen az új iránt fogékony, sokoldalúan képzett — tudását folyton megújító, tanuló tantestületekkel valósítható meg.

Ez a követelmény Itozta létre a megyeszékhelyen néhány hónapja a pedagógusok továbbképzési kabinetjét. Több mint 5500 szabolcsi óvónő, általános iskolai tanító, tanár, középiskolai tanár képzéséről, szakmai és tudományos munkásságuk kamatoztatásáról gondoskodnak. Uj állomásához érkezett a pedagógusok képkése — hangsúlyozta a kabinet vezetője, Csermely Tibdr. Elkészült a megye pedagógusainak ötéves távlati továbbképzési terve, létrehozták a különféle szervezeti kereteket, kidolgozták a tematikát.

A KIINDULÁSI ALAP a megye sajátos helyzete. Ötszázötven óvónő, négyezerháromszáz általános iskolai tanító és tanár, hatszáz középiskolai tanár dolgozik a megyében. Sajnos, csak minden második pedagógusnak van tíz évnél nagyobb gyakorlata, s minden ötödik fiatal, pályakezdő, de vannak még a nyírségi általános iskolákban képesítés nélküli nevelők is. Nehéz és több évre szóló munkára vállalkozott a megyei továbbképzési kabinet. Magasabb ideológiai, szakmai és pedagógiai képzettséghez hozzásegíteni a nevelőket, hogy magasabb színvonalon végezhessék a mindennapos oktató-nevelő tevékenységet.

Néhány hagyományos képzési formát is megtartanak

— a szaktárgyi és pedagógiai sorozatokat, az évente két alkalommal sorra kerülő tan testületi vitákat, a különböző szaktárgyi munkaközösségek tapasztalatcseréit — de ezeket korszerűbb tartalommal, az aktuális nevelési, problémák megvitatásának műhelyévé igyekeznek átalakítani Merőben új azonban az a kétéves, összesen háromszáz órás komplex, gyakorlati szeminárium, amely már az idén megkezdi munkáját és 250—300 gyakorló pedagógusnak, iskolavezetőnek nyújt magas színvonalú, főként az egyéni tanulás, önképzés szisztémája szerinti tanulást. Még pontosabban a tanulás „vezérlését”, ugyanis csupán egyötödét teszik ki a kötött foglalkozások — óra- látogatások. elemzések, viták, bemutató tanítások, stb.

— míg nagyobb részben a megadott tematika, bibliográfia és más útmutatók alapján a tanuló pedagógusok maguk sajátítják el az ismereteket.

MEGSZŰNIK A KÉPZÉSI TERÜLETEK szétdarabo- lása, nem lesz külön ideológiai, szaktárgyi, módszertani továbbképzés. A tematika magában foglalja a szaktárgy ideológiai, pedagógiai vonatkozásait, a szaktárgyi és szakmódszertani problémákat. Az iskolavezetőknél az első között találhatók az ideológiai, pszichológiai, szociológiai, nevelés- és vezetés- elméleti témák. Az eddigieknél jobban kötik a pedagógusok továbbképzését a megyeszékhely nevelőképző intézetéhez. Mindezt a továbbképzési kabinet koordinálja majd. s a tanácsok szakigazgatási szerveivel szorgalmazza a járási, körzeti továbbképző központok létrehozását.

Maga a továbbképzési kabinet jelenleg a Nyíregyházi

Heinrich Heine Düsseldorf leghíresebb fia, gondot okoz a város irányítóinak. Az illetékesek helyet keresnek a világ legnagyobb Heine-gyűj- teményének. Ezért tárgyalások folynak, Heine szülőháza megvásárlásáról, amely a Bohlerstrasse-én az öreg város közepén fekszik.

Az épület, amelyben 1797ben a költő született, ez időben még priváttulajdonban van. Az eredeti szülőház a háború alatt erősen megrongálódott, de a megmaradt utcai rész, illetékesek szerint elég lenne, a nagy térj edel IV. sz. Általános Iskolában kapott helyet. Öt főhivatású munkatárs lát feladatához, a különböző tanfolyamok szervezéséhez. A kabinethez tartozik a négyezer kötetes szak- könyvtár. Az uj intézménynél készülnek azok a módszertani kiadványok is, amelyek a kabinet, gondozásában jelennek meg a tanulók és a tanárok munkájának megkönnyítésére.

Hamarosan a , gyakorlatban is nasznát veszik a megyében a helytörténeti olvasókönyvnek, amely az általános iskola 5. osztályától az érettségiig ad megyei vonatkozású élményanyagot és megoldási formát a tanultak elsajátítására. Az évi egymilliós költségvetéssel fenntartott kabinet kiadásai-,, nak egy részét ilyen és hasonló megyei kiadványok, publikációk, a megyében élő és tudományos munkásságot, vagy művészi tevékenységet folytató pedagógusok munkáinak támogatására használják fel.

TALÁN VÉGLEG ELDŐLT

— erősítette meg a kabinet vezetője, hogy a pedagógusok továbbképzése nem a nevelők magánügye. Ez igen fontos, hiszen a helyes elvek ellenére néhol inkább egyéni érvényesülési eszköznek tekintették, ha a pedagógus tanult. A magára pluszt vállaló — a tanítás mellett tanuló — pedagógus anyagi és erkölcsi megbecsülése természetesen a mindennapok során dől e! A továbbképzésben részt vevők heti egy szabadnapjának zavartalan biztosítása az igazgatóktól is érettséget, segítőkészséget kíván. A sikeres tanfolyamok után lehetőség van arra is, hogy rendkívüli feljebbsoro- lással is elismerjék, s ösztönözzék a többiekét á ‘ tanulásra.

Páll Géza

mű gyűjtemény (amely 40® eredeti kéziratból, 5000 könyvből Heinétől, és Heinéről, valamint a költő teljes irodalmi hagyatékából áll) elhelyezni és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

Ez ideig a Heine-archívum a várostörténeti múzeum egy szobájában, tengődik, miután ez év elején helyhiány miatt kiköltöztették a városi könyvtárból. Gallilei — az ügy referense — viszont attól tart, hogy az átvételről szóló tárgyalások még hosszú ideig eltartanak.

Beitiegyőjlcraény kiköltöztetve

pem — mondta szomorúim. — Én próbálkoztam vele.

— Ez Horváth — mutatta

be Bakó.

Szabó csak biccentett, s nem nyújtotta a kezét. — Van magának felesége? —■ kérdezte gúnyolódva. — Csak vigyázzon, hogy azt is így el ne rontsa!

— Ferikém! — kérlelte Bakó.

— Jól van, Vendel bátyám. Ha beleszagolok a motorba, megrészegedem. Aztán csak beszélek. — Attól fogva csendben dolgozott. A körülöttük álldogálók figyelték, aztán elhúzódtak. Bakó a közelében sündörgött.

— Lesz belőle énekes halott?

— Lehet,

Talán másfél órát szösí- mötölt. s akkor szólt Hor- váthnak. hogy üljön fel, indítson. A motor néhánvat köhögött, s hamar rátalált az igazi hangjára Bakó ragyogott. földhöz vágta a kalapját,

— A fattya! — mondta örömében.

Szabó a kezét törölgette. Horváth lehajolt az ülésrőL

— Köszönöm, szakikám —

Fénysugár Oroszország felett. Jelenet „A Kreml toronyórája” című filmből. (MOSZ- FILM-stúdió, rendező: Viktor Georgijev.) Lenin dolgozószobájában. V. I. Lenin (Jurij Ka- jurov), Dzerzsinszkij (A. Falkovics) és Zabelin (Borisz Livanov). Foto: apn

A szovjet filmszínházakban bemutatták A Kreml toronyórája című színes filmet, amely Nyikolaj Pagogyin azonos című regénye alapján készült. Három évtizeddel ezelőtt volt a darab bemutatója és azóta is állandóan műsoron van a szovjet színházakban. Most pedig a filmen láthatjuk viszont Pagogyin alakjait. A film forgatókönyvét Oleg Sztukalov, Pagogyin fia írta. Rendezte: Viktor Georgijev.

A film fő motívuma az, hogy hogyan képzelte el Lenin a jövendő Oroszországát, Ez a nagyszerű elképzelés ragyogja be az egész filmet, ez mutatkozik meg mindegyik jelenetben. Lépten- nyomon Lenin jelenik meg előttünk. Látjuk őt, amint H. G. Wells világhírű angol íróval beszélget, vagy amikor Zabelin mérnökkel tárgy és amikor az óramívest megbízza, hogy indítsa meg a Kreml toronyóráját.

Székely Lajos:

EMLÉK

Miért dalol a déli kék az égen. Miért ragyog az őszben régi nyár,

Ki szólt felém a hóra váró réten,

A sárga lombú sűrűben ki vár? Sugárkéve zuhant áf a lombon Rőt avarra hintve bíborát,

Még tavaszról ismert röpke szellő Simítja végig a hegy oldalát, Borzongva éledt pillanatra-újra Szivárványszín harmatcsepp alatt Röpke-könnyű, vidáiti dalra gyújtva A régi emlék máris elszaladt.

ZEBEGENY

Lenin alakját a filmben Jurij Kajurov érdemes művész eleveníti meg. Alakításában Lenin bölcs és céltudatos emberként jelenik meg előttünk. Tapintatos és egyben igényes is azokkal az emberekkel szemben, akikben hisz és akikben bízik.

Zabelin mérnököt Borisz Lihanov, a Szovjetunió népművésze alakítja. Livanov színészi pályájának tíz évén keresztül szerepelt A Kreml toronyórájában. Valaha a Művész Színház színpadán Ribakov matrózt, majd Zabe- lint játszotta. Zabelin nehéz sorsú ember. Nem értette meg mindjárt a forradalom lényegét, Kezdgtbep az ú.i hatalom számára felesleges, szükségtelen embernek érezte magát. Lenin volt az, aki önbizalmat öntött belé, aki megérttette vele, hogy. tudására, tapasztalataira szüksége van a Szovjet Köztársaságnak. Zabelin lelkesedéssel látott Oroszország villamosítási tervének munkájához.

Érdekes figura Ribakov (Jurij Kamornij) a fiatal forradalmár matróz, aki tevékenyen segítette Zabelint munkájában.

A film utolsó jelenetei telítve vannak mély gondolatokkal: „üt az állam legfőbb órája” — A Kreml toronyórája, jelezve a szocializmus korszakát. Végrehajtják a villamosítás nagy lenini tervét. Az ország bizalommal tekint a jövő feléSimon Emil:

Ábrák az asztalterítőn

Hajnalban az a’-’da ébresztette. — Bakó seres — mondta, amikor álmosan tápás zkodni kezdett. — Kint vár az udvaron.

Nyújtózkodva, szemét dörzsölve kibotorkált. A csillagok szétszóródtak, akár a kavicsok. Szinte hallani lehetett a csörgésüket.

— Szerbusz — szólalt meg Bakó a sötétből. — Ne haragudjál. Anyád mondta, hogy itthon vagy. Segíts rajtunk.

— No. jöjjön be — hívta.

A konyhában meggyújtották a villanyt, leülték az asztal mellé. Akkor látta, hogy Bakó arca barázdás, borostás, legalább 10 évet öregedett. Bakó észrevette, hogy a tekintetével fürkészi.

— Igen, hát sokat fáradok. Az éjszaka sem aludtam a gépek miatt.

— Én a bálra jöttem haza. Azt írták, az idei olyan lesz, amilyen még nem volt. A lányokra is gondoltam. Tudja, már meg kellene állapodnom.

— Ne haragudjál. Ezen a gépen senki sem tudott segíteni. Pedig van néhány szakemberem. A szántásnak meg nem mondhatom,' hogy várjon. Délutánig be akartuk fejezni. Nem kívánom in...

Szabó közbevágott. — Átöltözzem, vagy így menjek, pizsamában?

Bakó halványan elmosolyodott. — Szóval ember lett belőled!

Kint várakozott a homokfutó, a két ló csendben gubbasztott. Felkapaszkodtak. — Lásd, mágam hajtom, a tiszteletedre — mondta Bakó. Elindultak. Hűvös szél járt az ingük ujjábán.

— Két óra alatt bizonyosan végzel vele. Aztán folytathatod az álmod.

— Maga is: hol találna még egy ilyen jó bolondot!

— Nagyot segítesz rajtunk — sóhajtotta Bakó.

Kiértek a táblához. Néhány gép dolgozott, egyikük sötéten állt, szegletes formái élesen rajzolódtak a félhomályba.

— Ez az — mutatott rá Bakó.

Két-három ember sündörgött körülöttük, valaki bekapcsolta a fényszórót. — Ide világítsanak — intett Szabó. Felnyitotta a motorház fedelét, belenézett. Egy darabig vizsgálódott, aztán dühösen azt mondta: — Valaki jól belebarmolt! Le kellene ütni a kezét!

— Ugyan már — mondta kínban Bakó.

Előlépett egy sovány, bajuszos ember. — Az én géJuhászné Szabó Mária (Tuzsér) rajía