Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-18 / 219. szám
1970. szeptember 18. KELET-MAGYARORSZÄ© 5. oldal Hanyag szomszédok mialt... Szabálysértők a város peremén Űj házak a Határőr ufcán Beköltözés a fegyveres erők napjára A leendő Határőr utca részlete Csenger Újtelepen. Szabó András határőr felvétele Belki Pál lakása? — Igen! — Van itthon valaki rajtad kívül? — kérdezi egy tíz év körüli fiútól Váradi László, a városi tanács mezőgazdasági osztályának növényvédője. — Mindjárt szólok. „Úgy sincs azokon semmi*" Fiatalasszony jön ki a lakásból. A nagy udvaron és a kertben alig látni olyan fát, amelyet ne rágott volna meg a szövőlepke hernyója. Már tudja, milyen ügyben keressük, mert Váradi László nem először látogatja meg őket. Utoljára e hónap nyolcadikén volt itt, akkor azonnal elrendelte a fertőtlenítést. — Mondtam én a férjemnek, de azt mondta, hogy úgy sincs már azokon a fákon semmi. De ha ma hazajön, újra megmondom. . Körben a Belki-lakáson, szinte az egész Sulyán-bokor fertőzött. Eper- és szilvafák, alma- és körtefák állnak, néhol egészen lekopaszt- va Gerda Pál tanyagazda, Turcsán József, Farkó András Sulyán-bokori lakásának udvarán, de hasonlóképpen Magyar József Mohos-bokor 12 és Csernyik Pál Mohosbokor 4. szám alatti udvarán. Visszafelé jövet a laktanya Volt már olyan balkányi termelőszövetkezeti tag, aki azt mondotta: az Uj Erő Termelőszövetkezet lassanként otthona lesz az idős járadékosoknak, afféle szociális intézmény. A nem minden éllel felvetett problémában van is valami kis igazság, mint mindig, ha a falusiak tréfálkoznak. Az utóbbi években igen sok idős ember élt a lehetőséggel, hogy egy esztendei termelőszövetkezeti tagság után már járadékra jogosult és sorozatosan kérték felvételüket. Mit tehetett az Uj Erő? Mi legyen ezekkel az' idős emberekkel? Felvette őket. Ötszáz holddal több Tálas Jánossal, a termelő- szövetkezet párttitkárával nézzük át az ide vonatkozó adatokat. Bizony a 216 jelenleg nyilvántartott tag közül 76 járadékos vagy nyugdíjas. Az egészen kivételesen nagy arány, mely 140-re szűkíti le a munkára fogható tagok számát, főlég az utóbbi években fordult ilyenre. Igen sókan jöttek át a szakszövetkezetből is. Ez tehát a dolog egyik oldala. A másik része viszont az, hogy körülbelül ötszáz holddal- gyarapodott a termelőszövetkezet szántóterülete. így most már 1520 holdon gazdálkodhatnának, ami természetes számarány a dolgozó tagok és a földterület nagysága szemszögéből. Eléggé jók az átlagkeresetek is. Az elmúlt esztendőben egy dolgozó tagra átlagosan 20 és 21 ezer forintos évi átlagkereset jutott. Ez az átlagkereset megfelel egy munkanapra 60 forintos keresetnek. Nem túl jó, nem is rossz. Csak egy szépséghibája van ennek a számításnak. Mégpedig az, hogy az átlagot fejezi ki és szinte senkire sem érvényes. Igen nagy a szóródás. A konkrét esetek többségében szélsőségek fordulnak elő. Hónapok — munka nélkül És ez már nem egészséges. Az okait is elemeztük. A szó. és vasúti sínek közötti részen is alapos pusztítást végzett a szövőlepke. Váradi László azt mondja, hogy a tulajdonos már nem él, de hat örököse sem törődik a felszólításokkal. Igaz három közülük Pesten lakik, de biztosan bérli valaki, akinek kötelessége a kártevőket irtani. Elég csak egyen látni A Nagykálló felé vezető út mellett hatalmas területen fekszik a Göngyölegellátó Vállalat borbányai telepe. Több millió láda várja a gyümölcsszedést, hogy a termelők — egyéniek és közös gazdaságok — elvigyék a ládákat. A szállítás megindulásakor elég csak egyetlen ládán meglátni a szövőlepke hernyóját, s visszaküldik az egész szállítmányt. A templomkert pedig tele van szövőlepkével. Bérlőjét felszólították már többször is, de eddig teljesen eredménytelenül. Buga József, Dózsa György úti lakos is valószínű csak a szabálysértési birság kiszabása után lesz hajlandó valamit tenni. Visszafelé bemegyünk egy ház udvarára. Cserbák Mihály és felesége mutatja a kertet. Gyönyörű almafák, a fák alatt nem hogy gaz, de még egy lehullott levél sincs. Pirosra érett az alma és ródás, a szélsőséges esetek többségének az asszonyok foglalkoztatottsága az oka, illetve a foglalkoztatottság hiánya. A járadékos nőket leszámítva körülbelül 40 falusi asszonyról van szó. Ahol ők volnának többségben dolgozók a családból, rendszerint ott alacsonyabbak a termelőszövetkezeti keresetek. Nem kell persze attól félni, hogy szükséget szenvednek ezek a nők, hiszen legtöbb esetben az iparba eljáró férjek kiegészítik az alacsony termelőszövetkezeti keresetet. Mégis, a község közvéleménye érzi, hogy itt valami igazságtalanságról van szó, amit orvosolni kellene. Sokszor volt már erről szó a faluban. A termelőszövetkezet alapszabálya a nőtagoknak is 150 ledolgozott munkanap teljesítését írja elő a nyugdíjjogosultsághoz, — mondja a párttitkár. És ezt a legtöbben el is tudják érni. De évi munkaidejükből fájdalmasan hiányzik egynéhány hónap, mely alatt nincsen nőnek adható munka. A férfiaknak egész évben tudnak munkát adni. Most, hogy az állattenyésztés bővítésére egy 100 férőhelyes istálló épül szarvasmarháknak, még inkább így lesz ez — a férfiak számára. Tehát tovább torzul az arány. Egymásukban gyengék Nézzük csak az év eddigi munkaerőmérlegét. Januárban—februárban: nőknek semmi munka. Márciusban sem, egészen tizenötödikéig Akkor megkezdték a burgonya válogatását és ültetését. Április 10-ig végeztek vele és aztán egy hónapig újra ölbe tett kézzel kellett várniuk a következő munkaalkalmat az asszonyoknak. Szerencsére már áprilisban az elkésett tavasz utolérésére az állami gazdaság kölcsönadta hat erőgépét. Nagy erőbedobással folyhatott 400 holdon a kukorica alá a talaj előkészítése. Május 10-én ezzel már tudtak foglalkozni az asszonyok. És aztán jött a kapálás, volt munka. Akkor meg annyi, hogy alig győzték. Összegezve: hiányzik három és fél hóegyetlen levelét sem támadt, meg a szövőlepke hernyója. Egy méterre a kerítés. A szomszéd fái tele hernyóval. Hogy egyáltalán nem próbálta még irtani, az látszik rajta. Vámos László Pipacs utca 6. szám alatti lakos és a mellette lévők hanyagságán múlhat a gondos gazda termése, illetve annak értékesítése is. Zárlat alatt... Ceninger József a többszöri figyelmeztetés ellenére sem fertőtlenítette a gyümölcsfákat. Sőt, szerdán reggel bement a mezőgazdasági osztályra és úgy bújt ki a felelősségre vonás elől, hogy bejelentette: elvégezték a fertőtlenítést. Aznap délután néztük meg, a munkához hozzá sem kezdtek. Oldalakon keresztül sorolhatnánk a neveiket, akik elmulasztották a védekezést. Akinek nincs gyümölcsöse azt nem érdekli, hogy az eperfáját ellepte a szövőlepke. Sőt, még azt sem, aki nem szerződött exportra gyümölcsöt. De mi lesz azokkal, akik nem szállíthatják ki az almát — mert a terület zárlat alatt van — a hanyag szomszédok miatt? Csak abban bízhatunk, hogy a szabálysértési bírság jobb belátásra bírja őket. (balogh) nap, ami alatt szívesen kerestek volna. (Természetesen nem kell félteni a balkányi asszonyokat, hogy nem találnak munkát a ház körül.) Valami segédüzem kellene, amelyben elsősorban asszonyokat lehetne foglalkoztatni. A 40 ember problémája látszólag nem nagy ügy, bár 140 tagból negyvené már nem kis ügye egy közösségnek. Főleg, amikor ilyen kereseti torzulásokat okoz. De nemcsak Balíkányban van ez így. Jó lenne ha a hasonló problémákkal küzdő termelőszövetkezetek szövetkeznének, valamilyen nagyobb szabású, területileg megosztható tevékenység meghonosítására. Balkányban úgy érzik, hogy egymagákban gyengék a probléma megoldására. És ebben igazuk van. ESZE TAMÁS kurucvezér leszármazottjai közé tartozik Esze Gábor, a tarpai tsz elnökhelyettese. 56 éves és minden őse Tarpán élt. Gyermekkorában a tarpaiak közül még sokan kuruckori öltözékben jártak és ápolták a kurucok szokásait, hagyományait. ‘ Nagyapjától sok kuructörténetet és kurucnótát hallott, akinek padlásán voltak olyan iratok is, amelyek az Esze Tamással való rokoni kapcsolatukra utaltak. „Sajnos ezeket a sárga papírokat gyermekkoromban eljátszotta n — mondja” — pedig ma értékesek lennének a múzeum számára. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ. A vásárosnaményi járást képviseli a Parlamentben. A beregi emberek 8 évvel ezelőtt választották meg először, majd a négyéves mandátum lejárta után újra. Sokat jár válaszHatárőreink is kiveszik részüket az árvíz sújtotta szatmári terület újjáépítéséből: három építőbrigádjuk dolgozik az első napoktól kezdve. Csenger térségében — ahol az árvízkárok a legnagyobbak voltak — a határőrök elsőkként láttak hozzá a telkek kiméréséhez, az új lakóházak felépítéséhez. Elsősorban olyan házakon dolgoznak, amelyeket Komlódtótfalu- ban teljesen elpusztított a víz, s ezért Csenger Újtelepen építenek helyettük újat. Az alapok lerakása, a falak felhúzása gyorsan ment, már a belső munkákat végzik. Gyakran napi 10—12 órát is dolgoznak a fiatal határőrök. Legtöbbször szombaton és vasárnap is megjelennek az építkezéseken, hogy a fegyveres érők napjára valamennyi, általuk vállalt lakást felépítve átadják. Azt is vállalták, hogy a beköltözhető épületeket — ezt követően — október 15-ig kívülről is bevakolják. A határőrök által épített lakóházak falába alapítólevelet helyeznek el hermetikusan lezárt üvegben, hírül adva, hogy az árvíz által lerombolt lakást új, már biztonságos helyen a BM határőrség ingyen felépítette. A házak homlokzatára emléktáblát helyeznek. Csenger új lakónegyedében — ahol a határőrök is építkeznek — a lakosság kérésére a tanács az egyik utcát Határőr utcának nevezi el. Az építésben részt vevő fiatalok helytállásáról elismerően szólt Forró Dániel őrnagy, a nyírbátori határőrkerület parancsnokhelyettese. tói között. Fogadónapokat tart, jogi és mezőgazdasági tanácsokat osztogat. De lakásán is sokszor felkeresik az emberek ügyes-bajos dolgaikkal. A hivatalos helyeken pedig mindig a járás fejlődéséért harcol. Az elmúlt nyolc év alatt sokat fejlődött és az iparosodás útjára lépett a vásárosnamé- nyi járás. Ebben a képviselőnek is érdeme van. A járás tsz-elnökeivel havonta találkozik. Ilyenkor megtárgyalják az aktuális mezőgazdasági ügyeket és a termelőszövetkezetek gondjait, eredményeit. így ismeri a járás valamennyi közös gazdaságát. A TSZ-ELNÖKHELYET- TESI beosztása is nagy felelősséggel és sok munkával jár. A termelőszövetkezet melléküzemágaiért ő a közvetlen felelős. És a tarpai termelőszövetkezet biztos A lelkiismeretes munka mellett sokszor előfordultak olyan meglepetések is, amelyekre nem számítottak a vezetők. Megtörtént az egyik brigáddal, hogy a napi munka befejezése után kimaradást kértek, amit meg is kaptak. Eltávoztak a községbe, de nem szórakozni mentek, hanem befejezték a hivatalos munkaidő végén félbehagyott munkájukat. A határőrökkel együtt dolgozott a Vasvári Pál ifjúsági építőtábor fiataljainak öt váltása. Nagyon jó együttműködés alakult ki köztük. A közös munka elismerésére a határőrkerület parancsnoka „Kiváló határőr” jelvénnyel tüntette ki Tóth Lászlót, Kocsán Pált és Szták Sándort, akik tábormében serény munka folyik. A hegyekké nőtt folyamka- vdcs-csomók között két gépen aszfaltkeverést, négy kazánban pedig a bitumen melegít tését végzik. Az automata keverők mellett, munkások ellenőrzik a gép működését. Míg a fából készült, ví- kendházszerű, művezetői irodából leérünk a gépek közé, Lipták Pál művezető tájékoztatásul elmondja, hogy napi 400—450 tonna útépítőanyag keverését végzik el az üzempénzforrásait éppen a melléküzemágak adják. A | 7. kőbányája építőköveket ad a környéknek. A szatmári folyók partvédelméhez is sok követ szállít a vízügyi igazgatóság Tarpáról. Újabban útépítéshez való zúzott követ is termelnek a tarpaiak. A tavasz folyamán vásárolt a tsz egy kőtörő gépet 60 ezer forintért. A tsz-nek 2000 hold erdője van! így nem csoda, hogy jó melléküzemágnak bizonyult a fatelep is. A szeszfőzdét most bővítik, mivel sok fiatal gyümölcsfája van a tsz-nek. (Az idén terem másodszor a 400 hold gyümölcsös.) Valamennyi melléküzemágat bővíteni fogják, de most a 14 millió forintos beruházással épülő tehenészeti telep köti le a tsz: energiáját — és az elnökhelyettes sok szabad idejét is. ESZE GÁBOR nemcsak a történelmi nevezetességű szülőfalujának, hanem az egész járásnak a hétköznapi dolgait intézi. Úgy is, mint képviselő és úgy is, mint mező- gazdasági szakember. (nábrádi) parancsnokként és műszaki vezetőként vettek részt a közös munkában. A legjobb munkát végző öt — szakmunkásképző intézetekből érkezett — brigádot a „Kiváló határőr” jelvénnyel ékesített oklevéllel tüntették ki. Köztük a Mü. M. 314. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet (Esztergom) kollektíváját, amely két táborban dolgozott. Az épülő új házak szebbek, kényelmesebbek és erősebbek lesznek, mint a régi, összeomlott vályogházak. Rajtuk most az utolsó simításokat végzik, s a határőrök által épített új családi otthonokat a fegyveres erők napján, amely közös ünnep lesz, vehetik birtokba a családok. ben. Jelenleg a Nyíregyházán épülő Északi körút munkálataihoz kavicsaszfaltot és to- pegát készítenek, Az első keverő mellett Nemesik Ferenc gépkezelő ellenőrzi a gép munkáját. Az aszfaltgőz kellemetlen szaga szinte fojtogat bennünket, de ő tudomást sem vesz róla. A műszerfalon gombot nyom meg, ezzel megkezdi a kevert aszfalt kiürítését a puttonyból a szállítást végző teherautóra, majd felénk fordul: — Tizennégy éve dolgozom a vállalatnál, de ez az év tett bennünket legjobban próbára. A szeszélyes időjárás folytán többször álltunk az eső miatt. — Meg vagyok elégedve. A nyári főszezonban elérem a négyezer forintot is, bár ekkor tizenhárom órát dolgozunk. A bitumenkeverő-kazánok felé vesszük útirányunkat. A négy hosszú, tartályszerű kazánban 180—190 Celsius- fokra melegítik fel a bitument. Az egyik ilyen „tartály” előtt Vabga Mihály a hőfokmérő órát nézte. Miután megfelelőnek találja a meleget a kazánban, nagyot húz a szódásüvegből és készségesen áll rendelkezésünkre: — Március elejétől dolgozom a vállalatnál, vezetőgépész beosztásban. Nagyon szeretem a munkámat. Varga folytatja: — Megbecsülnek és megfizetnek. Nyáron egy kicsit melegünk van, főleg itt a kazán körül, de ki lehet bírni. Megtörli izzadt arcát, a kazánhoz megy, fokozza a hőmérsékletet, hogy megfelelő legyen a bitumen fel- melegedése. Útépítők. Ebben az évben — szerencsére — nagyon sok nyíregyházi utcán találkozhat velük a járókelő. (bd) Negyven asszony dolgozni akar é Gondok és remények a balkányi Uj Erőben Gesztelyi Nagy Zoltán ARCOK, EMBEREK A képviselő hétköznapjai Fedél nélküli munkahely Látogatás az aszfaltkeverőknél A Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat fedél nélküli üze-
