Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

1970. szeptember tf. KELET-MAGYARORSZÁG 5. oldal Kóros csavargás, hiányzó szemüveg: Orvosok, pszichológusok, tanárok a rejtett ellenség ellen Egy szálkái „találmány“ margójára Mátészalkán tejboltot nyi­tott az egyik tsz, ahol — nyil­kat hagy. A nevelési tanács­adó több ízben javasolt ál­lami gordozásba vételt, in­tézeti elhelyezést, sőt a ta­nácsi szerveket is értesítet­ték az oiykor lakáshelyzet ben gyökerező bajok megol­dása érdekében. Bűnügyben is a nevelési tanácsadót ke­resik meg, mondjon szakvé­leményt. Az egyik esetben a vizsgálat mutatta meg, hogy a zsebtolvajláson ért gyere­kek értelmi fogyatékosak akik mögött felnőtt áll, a volt „főnök”, akinek a gyer­mekek a pénztárcákat átad­ták és egy-egy fagyi erejéig részesültek a „zsákmányból.” Amit a szülő nem láthat Ilyen tapasztalatok érlelték meg a nevelési tanácsadó vezetőinél az utógondozás sürgetését. Ugyanis jelenleg országosan megoldatlan az értelmi fogyatékos fiatalo! intézet és iskola utáni gon dozása fi nevelési tanácsad' munkatársai üzemekben, kü lönböző munkahelyeken vé­geznek tájékozódó felmérése­ket az ott alkalmazott, — volt értelmi fogyatékosok helyzetéről, további sorsuk alakulásáról. A megyei ne­velési tanácsadó munkájá­nak egy tekintélyes részét ugyanis a különféle problé­más gyermekek vagy kisebb rendellenességgel küszkö­dök vizsgálata mellett az ér­telmi fogyatékosok jelentik.' Az a cél, hogy minél több ilyen gyereket mentsenek meg az elkallódástól A sú­lyosabbakat, akik normál, vagy kisegítő iskolai osztá­lyokban nem nevelhetők, ok­tathatók, a gyógypedagógiai nevelőintézetben helyezik el. Száz súlyosabb szellemi fo­gyatékos gyermek él a 230 gyermeket befogadó nyíregy­házi intézetben. Még leg­alább százötven azoknak a száma, akiket a nevelési ta­nácsadó jogosnak tart a gyógypedagógiai elhelyezés­re. Eddig azonban helyszű­ke miatt nem tudtak 230- nál több gyereket elhelyez­ni. örvendetes viszont, hogy a megyei szervek úgy dön­töttek, a Tiszalöki Járási Ta­nács és járásbíróság épüle­tében, amely a járás meg­szűnésével felszabadult, 80 gyermek befogadására alkal­mas gyógypedagógiai intéze­tet, foglalkoztató iskolát lé­tesítenek. A tervek szerint Mátészalkán 1973-as kezdés­sel 250 személyes gyógype­dagógiai otthont építenek. . De a nevelési tanácsadó is rászolgált arra,' hogy a me­gye tanácsi szervei s ....gal­mazzák a továbbfejiepz,_sét. Páll Géza A MINIITALGYÜJTÖK ÖRÖMERE. A Szeszipari Or­szágos Vállalat kisvárdai szeszgyárában a közelmúltban meg­kezdték a mini Club 99 és a mini Club Brandy italok ké­szítését. Tóth Elza betanított munkás a palacküzemben olasz gép segítségével a kisüvegek lezárását végzi. Elek Emil felvétele ván — kenyeret és péksüte­ményt is kívánt árusítani. De nem szerették volna a sokat „áldott”, szalonnás, sületlen, nyomott bolti kenyeret a ve­vőik elé tenni, hanem úgy gondolták, valamilyen módon olyan minőségre volna szük­ségük, amilyent a sütőipar nyújt saját üzleteiben. Erre az ipar lehetőséget is adott. Vállalta a megfelelő minőségű kenyér szállítását, csak egyet kért: osztozzanak meg a kereskedelmi hasznon, szépen, egyenlően. Az elgondolás nem rossz. Ha valaki jó minőséget szál­lít, azt fizessék is meg. Végül is kifizetődő a tejboltnak, ha ott szép kenyeret árulnak, s miért ne részesülne ennek hasznából a sütőipar? Törvénytelenségnek sem le­hetne bélyegezni, sőt, a gaz­dasági önállóság és kezde­ményezés jó példájának lát­szik. Jó üzlet, kifizetődő. Igen ám, csakhogy más probléma is akad. Másutt nem ilyen jó a kenyér, sem Mátészalkán, sem a környé­ken. Mit tegyen a kereskedő ha méltatlankodni szeretne? Küldje vissza a szabványon és kritikán aluli terméket? Megteheti, de a környék pár száz vagy ezer lakójának nem tud mást adni helyette. Más sütőipari vállalat nincs a kör­nyéken, különben attól ren­delnének. Mi lenne a megoldás? Az, hogy a szabott árért a sütő­ipar jó minőségű kenyeret próbálna szállítani. Mert ha a sütőipar „üzleti szellemét” elfogadnánk, ak­kor furcsa dolgok történhet­nének az ellátásban. Előfor­dulhatna, hogy a tejipar a tejföl „sima” áráért csak sa­vót szállítana, s ha valaki bírálná érte, bebizonyítanák a tejföl szakértői, hogy az még szabványos. Megtörtén­hetne, hogy a húsipar a hús szabott áráért csak mócsingot adna, merthogy az is szabvá­nyos, és lyukas parizert vagy nyomorék virslit. Aki igazi tejfölt, valódi húst, parizert, virslit akar el­adni — mondanák a sütőipar szellemében — az fizessen felárat. A minőséget mégis­csak meg kell fizetni. Még tiszta szerencse, hogy csak a szálkái sütőiparnak ju­tott eszébe a felár gondolata. Kun István Gyilkolt a tornádó Gondolnánk-e, hogy a csa­vargás i* lehet kóros erede­tű? Vagy a lustának, tunyá­nak, legjobb esetben csen­desnek nevezett gyermek nem mindig tehet róla, hogy elmarasztalják az iskolában, a szülői házban. . . Sok prob­lémásnak tartott gyermek nem önmagától rossz, haj- líthatatlan, szertelen, hanem körülményei, szellemi-testi adottsága, állapota teszik ilyenné. S az örökös szemrehányá­sok újabb sérüléseket indít­hatnak el, a szülő pedig te­hetetlennek érzi magát. Ho­vá forduljon, amikor min­denütt rossz véleményt hall a gyerekről? Tizenkét éve van hová fordulni a szabol­csi szülőknek: 1958 március sában hozták létre a Műve­lődésügyi Minisztérium fel­hívása alapján a megyei ne­velési tanácsadót. Sok szülő felkereste azóta az orvosok­ból, pszichológusokból, gyógypedagógus és olykor ál­talános iskolai gyakorló pe­dagógusból álló tanács­adót. A 12 év alatt 2362 gvermeket vizsgáltak meg, viselkedését, testi és szelle­mi állapotát, családi és egyéb körülményeit térké­pezték fel. Ki tudja hány gyerek kallódott volna el, ha nem sikerül időben beavat­kozni, s felfedezni a szülői szem előtt rejtett okokat, a gyermek fejlődését gátló tes­ti és szellemi rendellenessé­get, fogyatékosságokat? Szabolcsban sem több Tárnái Ottó, a nevelési ta­nácsadó megszervezője és vezetője szekrényre való vizs­gálati iratot Őriz, a tizenkét év. dokurrivbtumait. Kedvező megállapítással jellemzi a szabolcsi helyzetet: a mi me­gyénkben sem több a szelle­mileg fogyatékos és problé- , más gyerek, mint az ország más részein. Ezt egy 1960- ban végzett és 1965-ben is­mét ellenőrzött megyei fel­mérés bizonyítja. Megyénk­ben is a tanulok 2,5 százalé­kát teszi ki csupán, a súlyos esetek aránya pedig egy ez­relék, ami megfelel az or­szágos átlagnak. A me­gyénkre jellemző magas gyermekszaporulat és a kor­szerű megelőzés azonban szükségessé teszi, hogy to­vább növekedjék a megyei nevelési tanácsadó hatósuga­ra, s még többen ismerjék meg tevékenységét. Válás, konfliktusok Sajnos főként a súlyosabb esetekben fordulnak a szü­lők a nevelési tanácsadóhoz. Az egyik gyermeket azért hozta be az édesanyja, mert notórius csavargó volt. A komplex orvosi és ideggyó­gyászati vizsgálat derítette ki; rejtett epilepsziában szenvedő gyerekről van szó, akinek a betegsége a csavar­gásban nyilvánul meg. Kö­dös. zavaros állapotában csa­varog el minduntalan, őma- ga sem tud róla. Intézeti ke­zelésre javasolták. Gyakori a vizsgálóban az olyan gyerek is, akiről az a vélemény: nem figyel az is­kolában, nem érdekli sem­mi. .. Egy sor gyereknél itt mulatták ki a műszerek, a vizsgálatok, hogy részleges hallási, látási zavar, moz­gásszervi rendellenesség, be­szédhiba okozza a lemara­dást a többiektől. Egy szem­üveg, vagy hallókészülék, vagy tartósabb orvosi keze­lés, súlyosabb esetben spe­ciális intézeti elhelyezés vá­laszolta meg az addig ho­mályban lévő okot. Számos esetben a családi konfliktusok, az elvált szü­lők rendezetlen viszonyai hú­zódnak meg a gyermek vi­selkedésének hátterében. A neurózis — ha súlyossá vá­lik — nemcsak az iskolai elő­menetelben, hanem a gyer­mek erkölcsi, akarati, érzel­mi életében is erős nyomo­A forgószél szempillantás alatt a fák ezreit csavarta ki tövestül. Sem tölgyek, sem fenyők nem állhatták ellen a fákat sorra döntő iszonyatot förgetegnek, s estükben agyonnyomták az árnyékuk­ban békésen pihenő nyaraló­kat. Andernos-ban, a fontevieille-i kempingtáborban volt a leg súlyosabb a mérleg: egy ha lottja és 18 sebesültje volt r tornádónak, amely 18 sátortá bort szétszórt, 11 gépkocsi megrongált és 30 sátrat elvitt Néhány óra alatt több áldó zatot követelt, mint a töbl napos dél-franciaországi erdő tűz. De ha hevesebb is a szél, mint a tűz, kevésbé kitartó: másnap felragyogott a nap Délnyugat-Franciaország fe­lett. Bayonne környékén au- ;usztus 4-pn délután 4 órakor váratlanul 26-ról 16 fokra süllyedt a hőmérséklet. Az ég elsötétült, így kezdődött a vihar, amely néhány óra alatt 300 kilométert elpusztított a; atlanti partvidéken. Baszk földtől Charente-Maritimc .negyéig. Bordeaux-ban a szél rohamok elérték az óránként 110 kilométeres sebességet Mont-de-Marsan-ban víztöl­csérek zúdultak a városra minden négyzetméterre 20 li­ter víz jutott, 18,30 és 20 óra között. A kétnapi mérleg jlvan katasztrófát mutat, nintha bombatámadás érte volna a várost: öt halott, hét miber eltűnt, több száz hajó lsüllyedt. A förgeteg elpusz­tított minden kempingtábort sok házat megrongált, több száz gépkocsit üzemképtelen­né tett és több ezer fát kité­pett. Franciaországban nem adtak leánynevet a tornádó­nak, mint az Egyesült Álla­mokban, ahol Flórának vagy Céliának keresztelik el a cik­lonokat. A tennészeti csapá­sok hierarchiájában a tornádó (a szó spanyol „tornar”, for­gatni igéből származik), a ztölcsér és a ciklon között oglal helyet. A szaktekinté­lyek szerint a víztölcsér a ro­bogó, a tornádó a gépkocsi és a ciklon (amely Ázsiában táj­fun néven ismeretes), a Boe­ing 747. Mindegyiknek más az intenzitása, de mind ugyan­azon az elven alapul: a saját tengelye körül forgó légoszlop szédítő sebességgel halad a föld forgásával ellenkező i rányba. A Délnyugat-Franciaorszá- got pusztító tornádó eredete egyszerű: az ország területe felett napok óta mozdulatlan meleg levegő „konfliktusba került” a Gascognei-öböl és az Atlanti-óceán felől jövő friss levegővel, ami vastag esőfelhőréteg kialakulására vezetett. Ezeket az olykor 12 ezer méter magasságig ter- iedő üllő formájú felhőtöme­geket örvénylő szelek kísérik, amelyek szívó hatást fejtenek ki: így történhetett, hogy te­tőket szakítottak le, karavá­nokat ömöllek fel, s fákat, A csengeri pontonhídon. Hammel József felvétele Utóhang a zenei napokhoz Az idei nyírbátori zenei napok szakszerű elemzése még hátra van. A rendező és szervező bizottság summázása jelenti majd a jövő évi ren­dezvény előkészületi szaka­szát is. Nos, ezt megelőzve érdemes néhány dolgot pót­lólag elmondani. Nem a ze­nei napokról, mint művészi eseményekről. Annak dicsé, rete már sokszor és sok he­lyen elhangzott. Jogosan. Valami másról, ami nem a szorosan vett koncertélmé- nyekhez tartozik, de mégse mellékes. És ez: a vendégek ellátása, a hangverseny idő­pontjáig történő szórakozta­tása. Az idén az volt a gyakor­lat, hogy a vendégek jóval az esti koncertek előtt ér­keztek. Vonattal, autóval, busszal. Útjuk a múzeumhoz vezetett, de ennek megtekin­tése legfeljebb egy óra. So­kaknak fél nap, másoknak 3—4 óra állt rendelkezésük­re. De mit lehet Nyírbátor­ban csinálni ennyi ideig? A község megtekintése per­cek kérdése. Más alig kínál­kozik. Pedig lehetne ezekre az órákra is valami szóra­koztatót nyújtani. Gondolok itt a megnyitó napján — de csak akkor! — hallott tér­zenére, Emellett néhány rög­tönzött színpadon felléphet­nének kis jelenetekkel, com- media deT arte szerű együt­tesek. Vásári jelenetekkel. kö­zépkori és reneszánsz játé­kokkal. Megállíthatná a né­zőt és vendéget egy-egy báb. színpad is, hiszen olyan gaz­dag a magyar felnőtt bábiro. dalom is! Egy fél óra itt, egy fél óra otf — és máris eltelt a holtidő. A látogató kapott valamit, ami hangula­tában kedves, a nyírbátori miliőhöz méltó. A másik nagyon problé­más .dolog az ellátás. A helyi fogyasztási szövetkezet az igénytelenség maximumával lepi meg a közönséget. Né­hány vásári sátor, vitatható minőségű étel. A vendéglő­ben órás várakozás, közben szellemeskedő pincér. A presszóban fülsiketítő zaj — beat zaj. Pedig lenne hely né­hány ideiglenes kerthelyiség felépítésére, ahol akár kö­zépiskolás pincérek szolgál­nának fel hűsítőt, vagy uram távírópóznákat téptek ki. J. E. Miller professzor, a New York-i egyetem tanára elmagyarázta, hogy miért ne­héz tisztázni a tornádó me­chanizmusát : „Éppúgy, mint az oroszlán, a tornádó is a „lakóhelyén” a legveszélye­sebb. De ellentétben az oroszlánnal, nem lehet elfog­ni és ketrecben tanulmányoz­ni.” Annyit mindenesetre tu­dunk: annál könnyebben ala­kul ki tornádó, minél több a meleg levegő. De hogy van az, hogy a me­teorológiai szolgálat nem lát­ja előre az ilyenfajta jelen­ségeket? Az időjelző szolgálat igenis előre látja a veszélyes vihar­fészkek kialakulását, de sem­miből sem lehet arra követ­keztetni, hogy ezek a fészkek óriási „motorhoz” jutnak. A Délnyugat-Franciaor- szágon végigszáguldó tornádó, szinte ..afrikai” hevességével, Franciaország évi áramterme­lésének százezerszeresével egyenlő erőt fejtett ki, ami ezer „hirosimai” bomba ere­jének felel meg. (A Paris Match nyomán) bocsá’ sört, virslit, valami ehető harapnivalót. Gyorsan és kellemesen. Elképzelhető lenne, hogy kora este a község fontosabb helyein kisfilmelken ismer­tetnék Nyírbátort, a megyét, a környéket a vendégekkel. A külsőségeken tehát sokat kell javítani. Mert az ide­genforgalom nemcsak egy él­mény nyújtása, hanem komplex valami. A vendég látni, enni, aludni, vásárolni akar. Ez jelenti a forgalmat, azt, ami már nem szellemi, nem erkölcsi és eszmei ha­szon. hanem a devalvált- mű­vészet. a fejlődés alapját je­lentő pénz. A nyírbátori zenei napok ■ zenei műsora maradéktalan élményt adott Most már ar­ról van szó, hogy a kellemes tartózkodás ne korlátozódjék csak a koncertre, hanem bő­vüljön ki arra az egész idő­re, amit a vendég a kis városkában tölt. (bürget)

Next

/
Oldalképek
Tartalom