Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

RELET-MAGYARORSZÁG Több helyi munkaerő szükséges az újjáépítéshez Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága KISÚJSZÁLLÁS, DR. ORBÁN LÁSZLÓ: A dolgozók kulturális igényeinek kielégítését a gazdasági vezetők tekintsék saját ügyüknek Több, mint 10 000 helyi és környékbeli lakos vett részt a kisújszállási városi ligetben megrendezett ünnepi nagy­gyűlésen, ahol dr. Orbán László a művelődésügyi mi­niszter első helyettese emel­kedett szólásra. — Büszkék vagyunk rá, hogy kultúránk, művészetünk szerte a világon ismert és öregbíti hazánk és a szocialis­ta kultúra tekintélyét, a dol­gozók mind szélesebb rétegei élvezik és élvezhetik a kultú­ra, a szellemi élet nyújtotta örömöket. A zászlódíszbe öltözött Ba­lassagyarmat alkotmánynapi ünnepségén dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter mondott be­szédet. Dr. Dimény Imre beveze­tőül utalt arra, hogy augusz­tus 20-a a magyar nép legré­gibb ünnepe, amelynek tar­talma az évszázadok során rendkívül sokat gazdagodott. Számos hagyomány, szokás fonódott e nap köré, de leg­főbb jelentősége mindig a magyar államiság, a törvény és az alkotmány tisztelete, az új kenyér ünneplése volt. — Ezer évhez képest cse­kélységnek tűnik egy negyed­század — folytatta beszédét a miniszter. — Hazánk történe­tében azonban a legutóbbi 25 esztendő megkülönböztetett figyelmet érdemel, .mert erre az időszakra esik népünk má- ■sodik. országalapítása, a tár­sadalmi rend újabb átépítése, amely méreteiben és hatásá­ban minden korábbit felül­múl. — Államunk, dolgozó né­pünk hatalmas anyagi eszkö­zökkel — 1970-ben csaknem 16 milliárd forinttal — támo­gatja a tudományt és a kul­túrát. Ezzel biztosítja, hogy a kulturális cikkek, szolgálta­tások, a könyv, a színházjegy stb. tehát a kultúra olcsó és hozzáférhető legyen a leg­szélesebb néprétegek számá­ra. — Szükséges, hogy a kultúra és közművelődés egész terü­letén erősítsük a szocialista eszmeiséget és erőteljesebben A miniszter ezután a szo­cialista építés sikereiről, a harmadik ötéves terv eredmé­nyeiről szólt. — Hazánk minden családja boldogabban ünnepelhetné augusztus 20-át, ha ezrek ott­honát nem tette volna rom­halmazzá a pusztító ár. A ter­mészet egyébként sem volt kegyes, mert a hosszú tél, a késői kitavaszodás, majd a hirtelen hőség, a sokszor víz­özönszerű esőzés ezernyi aka­dályát jelentette annak, hogy a mezőgazdaság jól megala­pozott munkája bőséggel ka­matozzék. Mindezek ellenére bizakodóan tekintünk idei cél­jaink teljesedése elé. Fokozott erőfeszítéssel, a tervezett nemzeti jövedelem túlteljesí­tésével, a mezőgazdasági mun­kák időbeni elvégzésével úrrá lehetünk a nehézségeken. Bár a tavalyi terméseredményeket az idén nem értük el, mégis büszkén jelenthetjük, hogy dolgozó parasztságunk az idén is eleget tett egyik legnagyobb és legnemesebb kötelességé­szorítsuk vissza az eszméink­től idegen, a szocializmusnak ellentmondó törekvéseket, tendenciákat, amelyek a kul­turális élet egyes területein is jelentkeznek. Szükség van ar­ra is, hogy a közművelődéssel hivatásszerűen foglalkozó in­tézmények : kultúrotthonok, könyvtárak, múzeumok és hi­vatásos népművelők mellett az üzemek, vállalatok és ter­melőszövetkezetek vezetői is a maguk ügyének tekintsék és támogassák dolgozóik kultu­rális igényeinek kielégítését. nek: megtermelte az ország kenyerét. — A felszabadulás óta au­gusztus 20-a a munkás-pa­raszt szövetség ünnepe is — mondotta a továbbiakban Di­mény Imre. — A munkásosz­tály a dolgozó parasztságnak áldozatos segítséget adott a falu szocialista átszervezésé­hez. Ez a támogatás az átszervezés óta sem szűnt meg és most az árvíz idején ismét jelentősen kibontako­zott. A munkásosztály sok ál­dozatot jelentő segítsége nem volt hiábavaló. Ma már a ter­melőszövetkezeti parasztság is meg van győződve a nagy­üzemi gazdálkodás fölényéről. Személyes tapasztalatai bizo­nyítják, hogy jól döntött, ami­kor a szocialista útra lépett, mert a szocialista mezőgazda­ság már a mai nemzedéknek is jobb életet biztosít, s a parasztság számára továbbra is ez az út jelenti a biztos jövőt. Ülést tartott augusztus 21- én a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Először az elnöklő dr. P. Szabó Gyula tájékoztatta a végrehajtó bi­zottságot az árvíz sújtotta te­rületen okozott károk hely­reállításának és a termelés megindításának jelenlegi helyzetéről, majd — többek között — a megyénkben lévő szakszövetkezetekről készült jelentést vitatták meg. Dr. P Szabó Gyula el­mondta : miként országos szinten, úgy megyénkben is becsülettel elvégezték mun­kájukat az árvízzel kapcso­latban alakult különböző bi­zottságok, s a napokban be­fejezték tevékenységüket. így megyénkben is megszűnt a helyreállítási albizottság. Ezeknek az eddigi feladatait a jövőben a megyei tanács vb és szakigazgatási szervei végzik. Az épületkárokkal kapcsolatos teendőket Sza- bolcs-Szatmár megyében az építési és városfejlesztési mi­niszter kormánybiztosi hatás­körben látja el. A megyénk­ben történő helyreállítást és újjáépítést az érdekelt tár­cák miniszteri biztosaiból alakult operatív bizottság a helyreállítási kormánybitos irányításával szervezi. A jö­körbe a közönség, ahol dr. P. Szabó Gyula mondott ün­nepi beszédet. Beszéde ele jen megemlékezett az államala­pító István királyról, majd arról beszélt, mit jelentett a magyar népnek az alkotmány törvénybe iktatása 1949. au­gusztus 20-án. A termelőszövetkezetekben folyó honvédelmi nevelésről szólva P. Szabó elvtárs el­mondotta, hogy fontos szere­pe van a honvédelmi nevelő­munkának megyénkben, amit az itt évente megrendezésre kerülő versenyek is szépen biztosítottnak látszik, hogy még a tél beállta előtt min­den család feje fölé fedél kerüljön. Az utóbbi napok­ban több olyan gyors intéz­kedésre került sor, amely a munkák meggyorsítását cé­lozza. így például a múlt hé­ten 900 főt sikerült helyből munkába állítani az építés segítésére. E hét végén az anyagszállítmányok leraká­sához 650 ember áll munká­ba, míg a kőművesek mellé újabb 800 segédmunkást szük­séges adni A munkák meg­gyorsítása végett a vb fel­hívta az érintett járási taná­csok figyelmét: gondoskodja­nak róla, hogy minél na­gyobb helyi erő kapcsolód­jék be az újjáépítésbe, a helyreállításba. Valamelyest segít majd, hogy a tanév kez­detén 2 csoportban középis­kolás diákok — elsősorban fiúk — is az újjáépítés se­gítésére sietnek — a lá­nyok pedig a mezőgazdasági munkáknál pótolják az el­vont. hiányzó munkaerőt. Tájékoztatásul elhangzott: eddig 38 ezer holdat szántot­tak fel az árvíz sújtotta te­rületen, s azért nem többet, mert a gépi erők jelentős ré­sze is az építkezéseket segíti. Amennyiben az időjárás ked­példáznak. Ezt követően hangsúlyozta: az utóbbi év­tizedben tanúi lehettünk, hogy hazánkban sok új és sikeres kezdeményezés született, va­lósult meg az iparban és a mezőgazdaságban, a gazdasá­gi élet különböző területén és a tudományos munkában. Megelevenedett a közélet is, biztatóan gyarapszik azoknak a tábora, akik nem csupán egyéni érdeküket tartják szem előtt, hanem a közössé­gét is. Meggyőző bizonyítékot szolgáltatott erre az idei ár­lakóházak készülésétől füg­gően kerül majd sor úgy, hogy az állatok se maradja­nak fedél nélkül a tél beáll­ta előtt. A szakszövetkezetekről a vb megállapította: azok a megyei párt vb tavalyi hatá­rozatában megjelölt irányba fejlődnek, gazdálkodásuk az utóbbi években sokat javult, annak ellenére, hogy sok gonddal is küzdenek. Me­gyénk területén 36 szakszö­vetkezet működik közel 9,5 ezer taggal. 68 ezer katász- teri hold területen. Többsé­gük kedvezőtlen természeti, közgazdasági adottságú te­rületen alakult, s ez hátrá­nyosan befolyásolja helyze­tüket. Jóllehet, ezek a koráb­bi tszes-k idén mind kimond­ták szakszövetkezetté alaku­lásukat, alapszabályokat ké­szítettek, — de több központi intézkedésié van szükség, hogy a szakszövetkezetek na­gyobb hasznára legyenek nép­gazdaságunknak. Szükséges megtalálni a módot a terme­lési érdekeltség fokozására, a szociális ellátás javítására, a termelési színvonal emelésé­re, mert csak így lehet ele­jét venni, hogy parlagon ne maradjanak jelentős földte­rületek, mivel gyors elörege­vízvédelemnél tanúsított hő­sies helytállás, egész népünk összefogása, a bajbajutottak megsegítésére. A népgazdasá­gi erőforrások nagyarányú mozgósítása mellett a véde­kezésben részt vevők áldozat­kész helytállásának köszönhe­tő.” hogy A'Kzámós völgyében orvul ránk zúduló árvíznek halálos áldozata alig volt. Az ünnepi beszéd elhang­zása után a versenyben részt vett csapatok eredményeinek értékelésével zárult a nagy­szabású honvédelmi bemuta­tó. KALOCSA, DR. BENCSIK ISTVÁN: BALASSAGYARMAT, DR. DIMÉNY IMRE: Ex a nap a munkás-paraszt szövetség ünnepe is vő héten a teendők egyezte­tésére, a feladatok rögzítésé­re Nyíregyházán ülést tart az operatív bizottság. Kitűnt a szóbeli tájékozta­tóból, hogy a körülmények­hez képest megfelelő ütem­ben halad az újjáépítés. s vez, úgy az őszi mélyszántás — jó szervezéssel — jelen­tős mértékben elvégezhető. A mezőgazdasági épületek hely­reállításához túlnyomórészt gondoskodtak kivitelezőkről, kezdődnek az anyagszállítá­sok is, míg az építkezésre a dés mutatkozik a szakszövet­kezeti tagok körében. Széles körű vizsgálat alapján rögzí­tette javaslatait a végrehaj­tó bizottság a szakszövetke­zetek problémáinak megoldá­sáról, s eljuttatja azt a il­letékes országos szervekhez. Csak az öntudatos, egycélú nemzeti egység viheti győzelemre a szocializmust VÁSÁROSNAMÉNY, DR. GOMBÁS SÁNDOR: Tevékenyen készülünk a pártkongresszusra Kalocsán, az I. István által alapított érsekség székhelyén, a Beloiannisz kertben megtar­tott nagygyűlésen dr. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra tartott beszédet. Bevezetőben az országalapí­tó I. István királyra emléke­zett a szónok, majd arról be­szélt, hogy nagy történelmi korszak formálódott ki az el­múlt 25 esztendőben Magyar- országon. — Ez a negyedszá­zad — hangsúlyozta — méltó örököse és folytatója a nagy nemzeti eszméknek, a ma­gyarság igazi érdekeinek, s ilyen értelemben I. István örökségének is. A nemzeti egységről szólva Bpncsik István aláhúzta, hogy Lenin eszméinek szellemében járunk el, amikor a két nagy nemzetfenntartó osztály, a munkásosztály és a parasztság szoros szövetségének mindin­kább szocialista tartalmú megerősítésén munkálko­dunk. A munkás-paraszt szövetség erősödése, a szövetségi politi­ka kibontakozása, az MSZMP népfrontpolitikája a szocialis­ta nemzeti egység alapja. Ezt ismerte föl a magyar értelmi­ség is, amikor tehetségét, al­kotómunkáját szívvel-öröm- mel a szocialista építés szol­gálatába állította. A holnap gazdasági és tár­sadalmi fejlődését elemezve a szónok kitért arra, hogy sokszor vitatkozunk: mi viszi előre a társadalmat, az anya­gi, személyes érdekeltség, vagy a szocialista ember öntudata, közösségi érzése. Nyilvánvaló, hogy mind a kettő! Szükség van az anyagi érdekeltségre. És főleg nem tűrhető, hogy a munka érté­kelése fordított legyen: az keressen többet, aki kevesebb hasznot nyújt a társadalom­ban. Tudnunk és éreznünk kell, hogy amit teszünk, az jó, azzal népünk előrehala­dását szolgáljuk, azért érde­mes egy akarattal összefogni. Csak ez az öntudatos, egycélú nemzeti egység viheti győze­lemre a szocializmus ügyét. Csak a néppel együtt és nem a nép ellenére lehet megvaló­sítani a boldogabb társadal­mat. — Nem kétséges, hogy a magyar társadalomban ez a folyamat — a párt népfront- politikájának eredményeként, a Hazafias Népfront munkája nyomán — egyre erőtelje­sebb. Befejezésül arról beszélt a szónok, hogy az elmúlt ne­gyedszázados politikai nevelő­munka eredményeként köz­életünk egyre inkább megkö­zelíti azt az eszményt, hogy az ország minden gondját és baját az állampolgárok sze­mélyes gondjuknak érezzék, és a szocialista haza szeretete határozza meg cselekvésüket a munkás hétköznapokon és az olyan veszély idején is, mint amit a közelmúltban az árvíz pusztítása, a természeti csapás elleni védekezés je­lentett. NYÍREGYHÁZA, DR. P. SZABÓ GYULA: Gyarapszik a közért dolgozók tábora Egész napos ünnepi műsort rendeztek augusztus 20-án, az alkotmánynap tiszteletére a nyíregyházi repülőtéren. A délelőtt kilenc órakor kezdő­dött ünnepségen részt vett Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, dr. Má­zsári István, a megyei párt bizottság osztályvezetője, Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, Szaniszló János, az MHSZ megyei titkára, Bacsu József, a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Pokro- venszki József, a városi párt- bizottság titkára, dr. Nagy Árpád, a városi tanács vb- tilkára és a fegyveres testü­ltek képviselői. A Himnusz hangjai után Bacsu József köszöntötte a megjelent több száz főnyi kö­zönséget, majd megkezdődött az ünnepi műsor. A rendőr­ségi kutyák ügyességi bemu­tatója után tűzoltóbemutatc. harcászati gyakorlat, repülő­modellezés, haditechnikai be­mutató és a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok versenyére került sor. A korá délutáni órákban újra az erre az alkalomra felállított dísztribünt vette Az alkotmánynapi ünnep­ségek sorában nagygyűlést tartottak Vásárosnaményban, ahol dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára mondott beszédet. Bevezető­jében szólt az államalapítás­ról, I. István államszervező munkájáról, majd részletesen beszélt a felszabadulás óta eltelt negyedszázad eredmé­nyeiről, s a két évtizede el­fogadott új, szocialista alkot­mányról. Hangsúlyozta: — Az állam szilárdsága és haté­kony élete a szocializmus épí­tésének folyamatában egyre inkább feltételezi a dolgozó tömegek, a munkások és ter­melőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek, a társadalom minden rétegének aktív köz­életét, tevékenységét, s a köz­ügyek intézésében való rész­vételi igényét. Ezt követően a párt tizedik kongresszusa és a negyedik ötéves terv előkészítéséről szólt a megyei pártbizottság titkára. Kiemelte: — A dol­gozó tömegek érdekeit kifeje­ző munkánk alapvető tenni­valóit maradéktalanul össze­foglalja és elénk tárja a negyedik ötéves terv nyilvá­nosságra hozott programja. Ez az új perspektívát adó terv a szocializmus teljes felépítését készíti elő. A pártkongresz- szusról szólva hangsúlyozta: Belpolitikai életünk nagy ese­ménye lesz és bízvást állíthat­juk, hogy pozitív hatást gya­korol társadalmi életünk minden területére. Áttekinti a harmadik ötéves terv telje­sítése közben kialakult politi­kai, vezetési, irányítási ta­pasztalatokat, a továbbhala­dás útját kijelöli. A nyilvá­nosságra került irányelvek nagy felelősséggel, történelmi érdekeinket messzemenően kifejezve egész társadalmun­kat állásfoglalásra ösztönzik. Javaslatokat, véléményeket kér pártunk. A kommunisták­nak, pártonkívülieknek, min­den dolgozónak és alkotó em­bernek részesének kell lennie az elképzelések kialakításá­ban, azok megvalósításában. Ezen elképzelések megvalósí­tását akarjuk előbbre vinni a X. kongresszuson — mondta befejezésül. TUNYOGMATOLCS, BÁNÓCZI GYULA: Ifjúságunkra lehet számítani Bánóczi Gyula, a KISZ me­gyei bizottságának első titká­ra, országgyűlési képviselő a Tunyogmatolcson rendezett nagygyűlésen mondott beszé­det. Visszatekintett az alkot­mány elfogadása óta eltelt 21 év eredményes munkájára, szólt az államalapító I. István tevékenységéről. Áttekintést adott a negyedik ötéves terv programjáról, majd a tizedik pártkongresszus előkészítésé­ről szólt. Beszédében részletesen fog­lalkozott a megyénket ért sú­lyos árvízkatasztrófával, amely súlyos károkat okozott Tunyogmatolcson és a kör­nyező községekben is. Nagyra értékelte az árvíz napjaiban látott helytállást, majd az újjáépítésben tapasztalt ösz- szefogást. Hangsúlyozta: — A szamosközi árvízi károk fel­számolása érdekében az egész társadalom összefogott, nagy- vállalatok és egyszerű embe­rek tehetségükhöz mérten se­gítenek, hogy mielőbb leküzd- hessék a pusztítás nyomait az árvíz sújtotta községek lakói. A társadalom minden rétege részt vesz ebben a munkában. Nagy eredmény, hogy alig több, mint három hónappal az árvíz után Tunyogmatol­cson például az újjáépítésre váró 310 ház közül kétszáz alapozása már elkészült, 1 Öl­nek már kész van a falazása, negyvenhét mór tető alatt van, és augusztus 20-án a községben már átadhatták az első tíz elkészült lakóházat. Külön szólt a nagygyűlés előadója az ifjúság árvíznél tanúsított szerepéről, helytál­lásáról. Fiatalok százai vet­tek részt hősies munkával a mentésben, s amint az ifjúsá­gi szövetség meghirdette az árvízi építőtáborokat, fiatalok ezrei jöttek megyénkbe, hogy munkájukkal segítsék az új­jáépítést. Róluk, munkájukról nagy elismeréssel szól a la­kosság, és azok a szakembe­rek is, akik az újjáépítésben a különböző vállalatok mun­kásaiként részt vesznek. Ifjú­ságunk ebben a nehéz idő­szakban is bebizonyította: társadalmunk méltán számít­hat fiataljaink áldozatválla­lására, munkájára. «. «4M WW. augusztus 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom