Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-05 / 182. szám

fSTfl. ..augusztus 5. KiLÜT-MACYAKORSZA© 5. oMa! Szigetek királynője Királynők szigete — szige­tek királynője. Legendákkal, százados tölgyekkel. Árpád­kori templommal, rózsaillat- tal, a messze múltat idézi. Az úttörőstadion, a tenisz­pályák. a hullámfürdő, a gépzene a legmaibb valósá­got. Arany. Tompa. Krúdy vagy az Árpád-házi királylány és a sziget kapcsolata mindenki előtt ismert. Az már ke­vésbé. hogy a/, I. században, amikor a mai Margitsziget, helyén még 3—4 szigetecske állt. a rómaiak védvárat épí­tettek ide. hogy Aquincumot védjék. A ligetes-berkes köz­téren a római isteneknek szentélyeket, pogány templo­mokat építettek. Az 1833-as nagy árvíz római sírköveket, áldozati oltárokat hozott fel­színre. Akkor kerültek elő a sziget északi csúcsától a Dunán át Újpest irányába ívelő híd feliratos kőalapjai. I. István, sőt korábban Árpád is vadaskertnek használta már a fákkal, bokrokkal, nyulakkal. őzek­kel gazdag szigetet. Mint öry Gvörgy, a Margitsziget tu­dós kutatója írja: „A hajda­ni időkben a királyoknak ezen szigeten tartott vadas­kertjéről neveztetett Nyulak szigetének”. Bár itt-ott a hivatalos okmányokban Insu­la Budenis (Budai-sziget) né­ven is előfordult, 1254-ig Nyulak szigete volt a hivata­los neve. Királyi vadászlakok, nya­ralók. királynők nyári palo­tái, püspökök érsekek rezi­denciái tették rangossá a szigetet. „Voltak pedig a Nyulak szigetén nemcsak Szerzetesek, hanem paloták is, melyekben a királyok szoktak szállásolni” — mondják a korabeli króni­kák. Imre király nyaralóját Pierre Vidal, a francia tru­badúr is megénekelte. IV. Béla. fogadalmához hí­ven — a királyi palota moh­ié — 1252-ben felépíttette a Domonkos apácák kolosto­rát és ló éves korától itt ne­veltette lányát. Margitot. A margitszigeti várban halt meg 1270. május 3-án, 64 éves korában IV. Béla és 2 évvel később fia, V Ist­ván is — tanúsítja a Turó- czi-krónika. IV. László 1278-ban kelt adománylevele már említést tesz a ferencesek, a domon­kos és a johannita szerzetes rendek kolostorairól, valamint az esztergomi érsek váráról. A 70 domonkos apácán és a sok szerzetesen kívül „ezeknek nagyszámú cselédei, kézművesek, parasztok és más függetlenek — érseki, királyi — de több fűuri pa­loták hivatalnokai, s tisztjei, szolgái is itt laktak, s utóbb a sziget lakossága, s lakháza­ik annyira elszaporodtak, hogy szükségessé lett tereket és utcákat kijelölni, falakat, korlátokat, kerítéseket emel­ni”. A román stílusú szt. Mihály tetrmlnniban őrzik a leg­régibb, XV. századi magyarországi harangot. A japán kert. (Fotó KS — Esztergály Keve (elv.) 1526-ban a domonkos apá­cák a török elől elmenekül­tek. Beél Mátyás tudósít róla, hogy a „Margitsziget egész területét szilárd fal erősítet­te, a hullámok szinte tölté­sek által gátoltattak, de mi­dőn a törökök Budát hatal­mokba kerítették, a sziget is elmagányosodni indult, s a Duna bántalmainak annál inkább megnyílt minél ha- nyagabbul tartottak az elmo­sás ellen állított töltések és ily módon nemcsak az épü­letek elrombolódtak, hanem a szigetnek is nagy része a hullámoktól elmosatott”. A török kivonulása után már csak kaszálóként adhat­ták bérbe az egykori királyi fényű szigetet. Mayer, óbu­dai lakos volt a margitszige­ti kaszáló utolsó bérlője. Majd amikor a pozsonyi országgyűlés Sándor főher­ceget. II. Leopold király fi­át választotta meg országná­dornak. a királyi rendelet a Margitszigetet jelölte évi 500 forintért mulató kertjé­nek. Sándor főherceg tüstént építkezni kezdett, de a Mar­gitsziget. a palatinusi rang­ban őt követő József nádor alatt teljesedett ki. József nádor „a szigetből gyönyörű parkot varázsolt, s azt az egész közönségnek nyitva tartotta — a bejárást azon­ban kis csónakokon a budai oldalról engedte meg”. A nádor maga is szenve­délyes kertész volt. Hars-, platán-, vadgesztenye- és tu­lipánfákat ültetett. A Duna szabályozásakor az addig két részből álló szi­getet egyesítették. Nem sok­kal később. a múlt század hatvanas éveiben fúrták a szigeten az első artézi kutat. Vizét felhasználva fürdőt, gyógyszállót építettek. Ybl Miklós tervei szerint meg­épült a mai Nagyszálló, a második világháborúban el­pusztult Margit fürdő. Ahol most városnéző autóbu­szok viszik a turistákat — ott kocogott végig először 1871- ben a ló vasút. A Casinó- ban, ahol megisszák: kávéju­kat. a X. században a johanniták vára emelkedett. A sziget közepén, ahol a ki­rályi lak állt, a régi fényt csupán a rommaradványok hirdetik. A különös sorsú ki­rálylány alakját Is csak a legendák őrzik. A szoborsé- tánv irodalmunk, képzőmű­vészeti és zenei életünk nagyjait sorakoztatja. Né­hány szobor még ide kíván­koznék — Margit királylá­nyé, vagy a XVI. századi kó- dgxjrő. másoló, apácáé. Rás- ka'y Leáév Mint ahogy szíve­sen íat.nárik' valamiféle mú­zeumot. amely a sziget törté­netét tárná a látogató elé. s vennénk-olvasnánk a Mar­gitszigetről szóló könyvecs­két. A japán kertben növény- ritkaságok tarkállanak. a román stílusú Szent Mihály templomban a legrégebbi magyarországi harang szól. A sportuszodában nemzetközi úszóversenyek bonyolódnak, a Dózsa teniszstadionban vi­lághírességek szerepelnek: a Palatínus strandján nyári vasárnapokon sok ezren ta­lálnak enyhülést Este bené­pesül a szabadtéri színpad, a kis állatikért, a 25 ezer bok­rot számláló rózsakert, s megtelnek a padok, a kert­helyiségeik... A sziget jövőjéről évek óta folyik a vita. Újabb vendéglők, szállók, gyógy - fürdők rajza bontakozik ki a tervezőasztalokon. Kádár Márta Korszerű „Patyolat“ üzem épül Nyíregyházán Jeienlég hét Patyolat fel­vevőhely üzemel a városban, ebből két helyen, a Petőfi utcai szalonban és a Simái úton lévő központi telepen végzik a vállalt munkát. Az utóbbi időben egyre jobban növekvő igények kielégítésé­re új, körszerű üzem építé­sét határozták el a vállalat vezetői. Az új üzem építését a jö­vő év második felében kez­dik el a Derkovits utcán Az átadási határidő 1972 de­cemberében lesz. Az üzem­ben teljes komplett mosoda és vegytisztító kap helyet, A korszerű gépeket külföldről szerzik be. A mosodában műszakonként másfél tonna ruhaneműt tudnak maid ki­mosni. A vegytisztító üzem­rész napi teljesítménye 220— 250 tétel. A negyedik ótéves terv­ben Kisvárdán, Mátészalkán és Nyírbátorban létesítenek új felvevőhelyet. Ezeknek az üzemeknek a megvalósításá­val gyorsulni fog a falun élő dolgozók igényeinek kielégí­tése. A csökkent munkaképessé­gűek foglalkoztatására új munkalehetőséget találtak a Patyolatnál. Női kötött ru­hák készítésére alkalmazzák őket. amit a megrendelők íz­lésének megfelelően készíte­nek el. Ebben az évben már igen népszerűek lettek ezek a kötött, ruhák, a fehérgyar­mati üzem készítette migrén. rV.i---o a legtöbbet. Az ev végéig két gépet vásárolnak, amivel a kereskedelem ré- széro készítőnek női kötőit ruhákat, (bd.) A PAPÍRBOLTOKBAN Beköszöntött az iskolaszerszezon A tanulóifjúság még javá­ban élvezi a nyári szünet örömeit, de a nyíregyházi PIÉRT és a kiskereskedelem vállalatai, szövetkezeti üzlet- hálózata már az őszi iskola­idénynél tart, Nyíregyházán három pa­pírbolt várja bő választék­kal a vásárlókat. Füzetcso- magokból jelenleg tízezer da­rab van, az általános isko­lák és középiskolák számára. A műanyag borítókból 80 000 darab, kék csomagolópapír­ból 50 tonna áll rendelke­zésre. Az elmúlt évihez ké­pest bővült a táska­választék. Harmincféle táska között válogathatunk. Az iskolák higiéniai 'köve­telményeinek kielégítésére jó célt szolgál a Csilla pa­pírtörülköző és a Hapci pa­pírzsebkendő. Évek óta nincs elegendő iskolakőpeny. Ebben az év­ben a keresett nylonköpeny helyett, könnyen mosható, műanyag alapanyagú köpeny kerül árusításra. Tervezik még a meleg kötött iskola­köpenyt télire, amit október­től árusítanak. B. D. 9,Rozsdás vasból“ külföldi út, táborozás, televízió Az iskolai év fáradságos hétköznapjai közben sem fe­ledkeztek meg a nyírbátori járás üttörővezetői a nyers­anyag-utánpótlásról, a nép- gazdasági szempontból felbe­csülhetetlen értékű hulladé­kok gyűjtéséről. Vasból és fémhulladékból 1397 q anya­got gyűjtöttek össze a járás pajtásai. A vas- és alumíniumgyűj­tők között több mint ötezer forint jutalmat osztottak szét. A legeredményesebb munkát végző csapatvezetők külföldi jutalomüdülésen vesznek részt. Baracsi Mik­lós. a Nyírbátori 1. sz. Is­kola csapatvezetője a cseh— lengyel Tátrában, Laczkó Mi­hály, a 2. sz. iskola úttörő­vezetője a romániai tenger­parton tölt két hetet, Sárréti Mihályné nyírderzsi csapat- vezető pedig szovjetunióbeli jutalomüdülésen vesz részt: A pajtások az összegyűlt hulladékok árát — a járás több csapatánál — az árvíz- károsultaknak ajánlották fél. Az ajándáksorsjegyekkel pe­dig értékes jutalmakat nyer­tek. Az úttörők egy része még különböző táborokban nyaral. A Nyírbátori 1. sz. Iskola pajtásai 5 kg vas ellenében (!) kapták a XI. osztályú 097 841 számú sorsjegyet, mellyel tízezer forintos vá­sárlási utalványt nyertek! Nyírvasváriba került a X. osztályú, 168 077. sz. sorsjegy, mely hatezer forint értékű tv-készüléket nyert! A 092 387 sz. sorsjegyet ezerforintos nyereménnyel húzták ki: a boldog nyertes penészleki pajtás. Szabó Gyula Nyírbátor Szabó László — Sólyom József: Kémek a bú várhaj óh A harmincas évek vé­ge felé azonban Ca- naris értésére adta Hitler­nek, hogy a német kémszol­gálat tevékenységét megne­hezítik. sőt megbénítják az ilyen egyéni akciók. Cana- risék számára a helyzet ak­kor vált tarthatatlanná, ami­kor Hitler utasította őket, hogy kezdjenek tárgyalni egy Rumrich nevű szudéta- némettel, aki állítólag az Egyesült Államokban kitűnő kapcsolatokat tartott fenn az ottani náci párttal, s vonják be öt a hírszerző szolgálat­ba. Utólag kiderült, hogy ez a Rumrich kissé hóbortos, vagyis gyengeelméjű, s nyil­ván ennek tudták be az ak­cióit is. amelyekkel azon­ban óriási kárókat okozott az Abwehmek. Rumrich Ugyanis a berlini központ tudta és beleegyezése nélkül rábeszélte az Abwehr egyik ügynökét, hogy kezdjenek együttes vállalkozásba, amelybe belevonják az USA hadseregének egyik táborno­kát. Olyan tervet akartak végrehajtani, amely eleve nem kecsegtetett sok siker­rel: az USA hadseregének egyik tábornokát akarták meggyőzéssel vagy rászedés- sel arra kényszeríteni, hogy adja át nekik az USA had­seregének mozgósítási ter­vét. Kétségtelen, hogy Rum­rich meg is szerezte a moz­gósítási terv hivatalos má­solatát, és ennek birtokában hívta találkozásra a táborno­kot egy vendéglőbe, ahe­lyett, hogy a tervet eljuttat­ta volna Berlinbe A tábor­nok természetesen értesítette a történtekről az FBI-t és a nagyarányú nyomozás azon­nal megindult. Rumrichot letartóztatták, és ő rengeteg német kém nevét elárulta. Igen sokat őrizetbe vettek: köztük volt a Liberté nevű hajó egyik alkalmazottja is, aki az Abwehr egyik legfon­tosabb, legmegbízhatóbb fu­táraként működött New York és Hamburg között. Mindez pedig azért következhetett be, mert Hitler áldását ad­ta ahhoz hogy Rumrich és társai részt vegyenek a Ca- naris-féle hírszerző szolgá­latban. Ez volt tehát az előz­mény, amiért Hitler nem tu­dott válaszolni Canarisnak. De miért rendelte most ma­gához a tengernagyot és he­lyettesét, s miért üvöltözött velük ? Canaris is, Hitler is ameri­kai újságokból értesült arról — négy hónappal a Pearl Harbor ellen intézett támadás után, — hogy sú­lyos csapás érte a náci ka­tonai hírszerző szolgálatot az Egyesült Államokban. A New York-i és a többi amerikai nagyváros lapjai első olda­lon, hatalmas címek alatt kö­zölték, hogy az USA-ban SEer- teágazó náci kémhálózatot lepleztek le. Az FBI egyetlen éjszaka leforgása alatt össze­szedte az Abwehr amerikai szervezetének tagjait. Lahou- sen lakonikus rövidséggel je­gyezte be a naplójába: „Az Egyesült Államokból érkező jelentések szerint 31 ügynö­künket tartóztattak le”. Az United Press és az Associated Press jelentéseiből is megtudhatták a berlini kémszolgálat főnökei a nagy „lebukást”, továbbá, hogy a kémszervezet felgöngyölítése egy kétkulacsos német — ame­rikai kém besúgása alapján történt”. Ae Abwehr ameri­kai hálózatának letartóztatá- sávál tehát halálos csapás ér­te az amerikai náci kémszol­gálatot. Érthető, ha a fasisz­ta Németország hatalmasai rendkívül kemény szavakkal illették Canarist, és Lahou- sent az eseményekéit. Az Abwehr — szerintük — megbocsáthatatlan bűnt kö­vetett el a kémszolgálatok íratlan törvényei ellen: meg­engedte, hogy leleplezték. Hitlerék sr.ámára azért is nagy csapás volt ez, mert az egyesült államokbeli németh kémhálózat leleplezése kö­vetkeztében megszakadtak az amúgy is laza diplomáciai kapcsolatok Németország és Washington között. Az USA és a náci Német­ország közötti vistony 1941 nyarán már rendkívül fe­szült volt, csaknem robbanó. Roosevelt 2 éven át egyre növelte az Angliának nyúj­tott amerikai segélyt, mire a német nagykövetet visszahív­ták az USA-ból, s helyén csak ügyvivő maradt, aki csupán formális kapcsolato­kat tartott fönn Hull-lal, az USA akkori külügyminiszte­rével. A nácik nem akarták tovább bővíteni a frontokat, és óvakodtak minden olyan lépéstől, amely egy esetleges amerikai—német háborúba torkollna. Pedig az amerikai csapatok már megszállták Iz- landot, és az Egyesült Államok hadiflottája feljött egészen az angol partokhcE. Mindezek hatására a náci Németország vezetői úgy határoztak, hogy semmi olyat nem tesznek, ami meggyorsíthatná az USA belépését a második világhá­borúba. így aztán érthető, az az izga­lom, vagy pánik, amit a német diplomácia köreiben az Ab­wehr egyesült államokbeli ügynökeinek a letartóztatása keltett. Tulajdonképpen Canaris és Lahousen sem tudta, mi történt. Pedig olyan kémeket., ügynököket vetettek be az USA-ba, akikről rajtuk kívül úgyszólván alig tudott valaki. És most ennek se új szerve­zetnek az alapjait döntötte romba az FBI. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom